Ahogy látom elözönlötték a blogokat az éves összegzések, és a VKP mostani témája is ez az összefoglaló volt. Bevallom elég nehezen állok neki, mert már kicsi és nyűgös és fáradt vagyok áttekinteni egy egész évet, de azért essünk túl rajta :)
Alapjáraton egy kifejezetten pozitív embernek tartom magam, de ebben a 2014-es évben a mérleg inkább a "pocsék" irányba billent. Nem volt egy jó évem, még ha sok apró öröm is ért év közben. Kezdődött az egész a nagymamám bajaival, amik hosszú hónapokon keresztül húzódtak, majd erre jött a tejszínhab, mert Viktor is beteg lett. A kezdeti pánik az esetleges rák miatt még mai napig is élénken él bennem, bár a végkifejlet sem nyugtatott meg jobban. Viktor pancolitise gyökeresen változtatta meg az életünket. 2014 másról sem szólt, csak a betegségekről. Persze azért itt vagyunk, élünk, csináljuk a dolgunkat, de nem mindegy hogyan. Viktornak volt kb. 3 hónapja, amikor tünetmentes volt, és akkor nagyon jó volt minden, örültünk is nagyon :) Sajnos azóta kb. október közepétől csúnyán visszaesett, ami mai napig is tart, szóval nekünk ez a szilveszter nem a nagy iszogatásokról fog szólni, hanem hogy Viktor jobban legyen, én meg hogy ápoljam őt. De őszintén, nem is érdekel a nagy bulizás. Elterveztük, hogy hajnalig fogunk filmezni és poci kímélő dolgokat döntünk magunkba, hogy a drágám ne legyen még rosszabbul. Szóval akárhogy is szeretném szépíteni ezt az évet, nem tudom.
Viszont hogy a jókat is említsem - mert azért voltak ilyenek is -, azért akadtak szép számmal olyasmik is 2014-ben, amik örömöt okoztak nekem kis időre. Ilyen volt a hastáncversenyem és a sok fellépésem, ahonnét csakis pozitív visszajelzéseket kaptam. Az idei verseny volt az, ami megerősítette az önbizalmam és rájöttem arra, hogy nekem ezt kell csinálni, ebben vagyok kiemelkedően tehetséges. Örülök, hogy már nincs bennem félsz és aggódás az alkatom miatt, mert mind a verseny, mind a sok fellépés azt a visszaigazolást nyújtotta, hogy jó vagyok és az embereknek tetszik, amit csinálok :)
A másik, ami örömet okozott, az a baráti kapcsolataim ápolása. Sajnos nem tudtam olyan sokszor jelen lenni a szeretteim életében, mint ahogy vágytam volna, de igyekeztem mindenkivel tartani a kapcsolatot, lehetőségeimhez mérten találkozni is mindenkivel. A régi barátok még mindig ugyanúgy itt vannak velem és ez leírhatatlanul nagy öröm, mert így érzem, hogy akármi is történjen velem, rájuk mindig számíthatok. Igyekszem a jövő évben még inkább odafigyelni rájuk.
És persze itt van a blog is - ez a kis kuckó, ami oly sok örömöt okoz nekem, általatok :) Nagyon nagy boldogság számomra, hogy minden nap kedves, bátorító, dicsérő kommenteket olvashatok tőletek, hogy értékelitek ezt a vegyes felvágottat, amit az orrotok alá tolok napi szinten, és persze azt is ki kell emelnem, hogy a blognak hála új barátokra is szert tettem. Annyi, de annyi embert ismertem meg személyesen és mind olyan tüneményesek vagytok, hogy hihetetlen :) Csodás érzés egy ilyen közösséghez tartozni, ahol ennyire megbecsülnek, kedvelnek és támogatnak. Remélem jövőre még többetekkel találkozhatok, vagy vehetem fel a kapcsolatot egyéb más formában :)
És hogy ki ne hagyjam a lényeget... szerintem már tudjátok is mi lesz :P Szóval igen, Viktor és én még mindig itt vagyunk. Nagyon sok nehézségünk, nyűgünk-bajunk volt idén, emiatt feszültebbek és elcsigázottabbak is voltunk, de igyekeztük egymást közösen támogatni. Szerencsémre Viktor egy arany-ember, aki még a betegsége közben is arra gondolt, hogy nekem miként könnyítse meg az életemet, úgyhogy azért megoldottunk mindent. Még mindig irtóra szerencsésnek érzem magam, hogy Ő van nekem. Remélem még nagyon sok évet eltölthetünk együtt ^^
Többet nem is szeretnék írni, úgy hiszem minden fontosabb dolgot leírtam, de ami esetleg kimaradt, az az én szívemben úgy is itt van és emlékezni fogok rá később is :)
Ezúton szeretnék mindenkinek nagyon boldog új évet kívánni, és szívből remélem, hogy 2015 csodás dolgokat fog hozni mindenki életébe! :)
