2014. november 30., vasárnap

Karácsonyi készülődés - Adventi koszorú

Nem tudom, hogy csak én vagyok így vele, de a nyár és az ősz olyan szinten gyorsan elsuhant a fejem fölött, hogy még mindig nem ocsúdtam fel abból, hogy holnap már tél lesz, ma pedig meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorúnkon. Az ember pislogott kettőt-hármat és máris a télben találjuk magunkat, hihetetlen. Bennem most tudatosult mindez, mikor Viktor levadászta a szekrényekből a karácsonyi dobozokat. Holnap december elseje, a jövő héten jön a Mikulás, utána pedig már csak 2 hét és téli szünet, aztán karácsony. Döbbenetes...
Persze a karácsonyi hangulat miatt nálam sosem kell aggódni, kb. a szülinapom utánzól számítva karácsony lázban égek :P Viktornak az agyára megyek, mikor augusztus közepén elkezdem zümmögni a Santa Claus is coming to town-t :P Ez persze engem egy csöppet sem gátol meg a hangolódásban, és most már végre senki nem néz idiótának azért, hogy ennyire rá vagyok kattanva az ünnepekre :)
Elsőként az adventi "koszorút" készítettem el, bár sok dolgom nem volt vele, mivel a tavalyi tálkás-potpourris verziót alkottam meg újra. Szerencsére eltettem a potpourrit tavalyról, meg az arany csillámos dekorspray-t is, így tényleg csak össze kellett rakosgatnom az egészet és öt perc alatt már kész is voltam. Egyszer azért szeretnék majd igazi szép, tartós koszorút csinálni, csak most nem úgy jöttek össze a dolgaink, hogy ilyesmire lett volna időm. Azért nekem idén is nagyon tetszik a koszorúnk, legnagyobb meglepetésemre a potpourri kicsit sem vesztett az illatából, isteni almás-fahéjas aromát áraszt, mellé pedig a Yankee Candle Cinnamon Stick-jét égetem, hát valami frenetikusak együtt! ^^
A koszorú mellett előkerültek az egyéb cuki kis dekorációink is, amikkel szeretem feldobni az otthonunkat ilyenkor. Semmi nagy vaszisz, és mivel kissé sátoros életmódot folytatunk nem is érzem szükségét, hogy nagyon átrendezkedjek (persze ha saját otthonunk lesz, akkor nanáhogy!). Viktor megpróbált terrorizálni egy borzalmas gömb alakú, toprongyos télapóval, amit megmentett édesanyáméktól, mert szerinte vicces, de szerencsére nem találta meg :P Viszont a többi apróság előkerült, és máris ünnepibb hangulat keletkezett nálunk :)



Pont olyan, mint a tavalyi, de mi szeretjük :) Háttérben egy ősrégi házikós mécsestartó befelé küzdő Mikulással, meg a párologtatóm, ahonnan az isteni fahéjas Cinnamon Stick árad *.*



Meg is gyújtottuk, és mint tavaly, pár percig összeölelkezve ácsorogtunk előtte ^^
(persze az arany csillámos spray miatt alig akart meggyuladni a kanóc, kb. mikor meggyújtottam és meghitten átöleltük egymást Viktorral, abban a pillanatban eloltódott :D Jót röhögtünk, ez annyira jellemző ránk :P)



Ez a kis dísz a sminkes dobozom tetején van, mert szeretem, ha az asztalomon is van valami ünnepi :) Ezer éves kis asztali dekoráció, de én nagyon szeretem. A háttérben egy mézeskalács házikó alakú mécsestartó van.



És az elmaradhatatlan figurák, akik ilyenkor a monitorunk elé költöznek :P A rénszarvas az enyém, a kisördög - stílusosan - Viktoré :P Egy sérült hölgy csinálja ezeket a bájos kis figurákat, a munkahelyemre most is jött árulni - kedden tervezek tőle venni egy angyalkát anyósomnak, mert imádja őket :) Adventi naptáram és ajtódíszem még nincs, de amint lesz rá lehetőségem megcsinálom mindkettőt, mert számomra ezek is hozzá tartoznak az ünnephez.

Ti milyen koszorút készítettetek?
Hogyan készültök az ünnepekre? ^^

Mani-acs - Tárgy az otthonodból




Kis csúszással hozom a következő Mani-acs témakörre alkotott manikűrömet, melyben ezúttal egy itthoni tárgy kellett, hogy megihlessen minket. Bevallom nektek őszintén, minden kimagyarázás nélkül, hogy az utóbbi napjaim/heteim rettenetesen kimerítőek voltak számomra, így amikor lehetőségem lett volna alkotni inkább a pihenést választottam. Viktor még mindig beteg, így nem sok kedvem/időm/energiám van nagyobb alkotásokhoz. A mostani manikűr amolyan kettő az egyben, mert ezt viseltem a tegnapi blogtalin, és mivel nem volt már erőm új manikűrt alkotni erre a fordulóra, kerestem egy olyan tárgyat, amihez színében és hangulatában passzol. Sajnálom, hogy nem lett konkrétabb a dolog, de ha halálosan kimerült vagyok, akkor nem tudok nekiállni semminek. Remélem elnézitek nekem ezt a kis "lustaságot" és azért tetszeni fog nektek a manikűröm. Végül az a tárgy, ami a leginkább passzolt a lakkozásomhoz a kedvenc őszi-tavaszi sálam lett, ami - nem túl meglepő módon - lila és fekete átszőve ezüst szálakkal. Nagyon szeretem és azt vettem észre a képek készítése során, hogy a lila árnyalat majdhogynem tökéletesen megegyezik a sálam színével (talán a sálam picivel melegebb lila).
Fogadjátok szeretettel ^^



Az ihletadó tárgy (vagyis hát fordítva, ő passzolt a lakkozásomhoz :D)





Egy direkt homályos képet is hoztam, hogy lássátok a meseszép csillogást is.





Alapnak egy csodálatosan szép, vibráló lila Aden lakkot választottam, a körmeim tövébe pedig a Catrice Kitch me if you can csillámos fedője került. Nekem nagyon tetszik ez a manikűr, és a blogtalin volt szerencsém bezsebelni pár elismerést is érte, úgyhogy nagyon boldog voltam :) 


Remélem nektek is tetszik ^^

2014. november 27., csütörtök

Stílusok Sminkjei - Keleties hangulat

Rég jelentkeztem már ezzel a rovattal, gondoltam ideje feléleszteni hamvaiból. A téma, amit választottam ugyan nem annyira illik bele a stílus fogalomkörébe, bár egyeseknek a keleti kultúrák a stílusukat is jelenthetik (pl. hastáncosok), szóval meg is cáfolom önmagam. Minden esetre már rég szerettem volna keleties sminket készíteni, és a Stílusok Sminkjei rovaton belül kértétek is, hogy szívesen látnátok tőlem valami ilyesmit. Most igyekeztem teljesíteni ezt a kérést, több-kevesebb sikerrel. Azt tudtam, hogy lilát és aranyat szeretnék használni, de hogy milyen formában, és hogy mitől lesz majd keleties, fogalmam sem volt. A következő smink teljesen spontán jött és nem vagyok benne biztos, hogy tökéletesen megfelel a témájának, de ezt sikerült alkotni. Néhol kicsit eldolgozatlan és meggyűlt a bajom a műszempillával is, de azért tetszett, élőben elég ütős volt :) Mivel a szemeim nagyon hangsúlyosak, nem akartam erős színű ajkakat, nem is annyira jellemző a keleties sminkekre. Végül az egészhez egy lila NYC mono szemhéjpúdert használtam, amire a Sleek Vintage Romance arany színével vittem fel egy sávot a szemhéjam közepére, ezt pedig megspékeltem egy Essence arany csillámos pigmenttel is. Erős kontúrt húztam, amiből két szárny lett a külső szemzugomnál, oda egy kis fehéret és aranyat tettem (utóbbi kicsit sem látszik), illetve a belső szemzugomhoz is kanyarintottam egy kis cirádát, azt csak arannyal töltöttem ki. Spiráloztam és felbabráltam magamra a műszempillát (aki azt feltalálta, az lépjen legóra), felvittem egy kis pírt ar arcomra, amiből semmi sem látszik (pedig bitang erős volt élőben, Essence Blush up narancsos árnyalat), majd az egészet lezártam a Make Up Revolution Treat nevű rúzsával.
Ezt sikerült alkotni:
(vigyázat, sok-sok kép :D)














Nekem egyébként tetszik, lehet legközelebb kékes-zöldes árnyalatokkal újragondolom ezt a keleties témakört. Ja, és sajna egy darabig megint ez lesz az utolsó sminkem, mert ma korrekció néven meg lett gyilkolva a szemöldököm és megint tiszta seb vagyok. Szerencsére most csak 1 órát szenvedtem és talán pár nap múlva le is potyog minden, de ha mégsem, akkor a szombati blogtalin sebes szemöldökkel fogtok látni :D Ha szigorúan nézek rátok az nem azért lesz, mert haragszom :D Egyébként szívből remélem, hogy sokatokkal fogok találkozni ^^ 

2014. november 26., szerda

Régi kedvenc muzsika



Imádtam és imádom ezt a Guano Apes nótát. Annyira egyben van, annyira dinamikus, hogy évek távlatából sem untam rá. A zene szuper, Sandra Nasic mély, karcos, határozott hangja számomra fenomenális, a klip pedig groteszkül tetszetős. 





Gardróbpszichó TAG

Ezt a tag-et Tipegő Zombinál találtam még réges régen egy messzi messzi galaxisban, és mivel nagyon tetszett a témája és a kérdései, gondoltam most kitöltöm.

1. Ki öltöztetett gyermekkorodban? Ő hogyan öltözködött?

Édesanyám vette a ruháimat, mint a legtöbb ember esetében, és én teljesen elégedett is voltam velük. Sosem voltam az a fajta ember - még kicsinek sem -, akit nagyon érdekelt volna a ruhája. Kényelmes legyen és hordható, meg nézzen ki annyira normálisan, hogy emberek közé mehessek benne. Nagyon szerettem a ruháimat, éveken keresztül hordtam őket, sőt, némelyiket annyira megszerettem, hogy még akkor sem voltam hajlandó megválni tőlük, mikor kinőttem őket.
Édesanyám egyébként szintén a kényelmes, praktikus ruhák híve. Régen persze nagyon csinosan járkált, voltak kis kosztümjei, szép szoknyái, blézerei, blúzai, de a rohanó élet, a nehéz családi helyzetek elvették az idejét az öltözködéstől és a végére már inkább csak arra törekedett, hogy gyorsan magára kapjon valamit, mielőtt elindul munkába. Szerencsére amióta én, mint legkisebb gyerek is kirepültem a családi fészekből anyu ismét jobban oda tud figyelni magára és egyre szebb ruhákban látom - némelyiket irigylem is tőle :P



2. Szükséges praktikumnak vagy kreatív folyamatnak tekinted az öltözködést?


Hát úgy mindkettő. Nyilván szükséges, hiszen meztelenül csak nem megyek utcára, és a praktikusságot is mindig figyelembe veszem, mert egész napos, rohanó munkában nem fogok magassarkút viselni. Ugyanakkor ezek mellett mindig figyelek arra, hogy a saját stílusomat, személyiségemet a ruháimon keresztül is közvetítsem és maximálisan felvállaljam vele az egyéniségemet. Mondhatnám úgy is, hogy ez a legfőbb szempontom, aztán a meglévő ruhadarabjaimat úgy válogatom össze, hogy azok kényelmesek is legyenek.


3. Kritizálták valaha a társaid vagy a szüleid az öltözködésedet?

A társaim állandóan. Már általánosban ki volt közösítve az, aki nem öltözködött divatosan, de mi egyrészt nem engedhettük meg magunknak az ilyen drága, márkás darabokat, másrészt én erősen ódzkodtam is tőlük. Nem akartam a csorda részévé válni. Az meg a másik, hogy az ilyen felkapottabb butikokban nem kaptam a méretemben ruhát :D Állandóan cikiztek és szekáltak ezek miatt, de őszintén szólva egy idő után már nagyon nem érdekelt. Később mondjuk változott az öltözködésem, nőiesebb, csinosabb lett, de akkor sem lettem divatos lány, mindig is kívülálló maradtam, és nekem ez így megfelelt. A szüleim - itt főleg édesanyámat kell érteni - sosem kritizálta az öltözködésemet, sőt, támogatta, mert szerinte nagyon jól áll nekem a goth stílus, szóval amikor csak tudott, vett nekem szép ruhákat ^^ Mai napig is odafigyel arra, hogy ha vesz nekem valamit, az passzoljon a stílusomhoz :)


4. Melyik a kedvenc színed? Előfordul a ruhatáradban?

Elég sokszor megválaszoltam már ezt a kérdést, de még enélkül is elég egyértelmű a dolog. Két kedvenc színem van, a legnagyobb kedvenc a lila, utána pedig a fekete. A ruhatáram zömében fekete ruhákból áll, de van benne szép számmal lila holmi is, illetve elvétve találni piros, kék és fehér ruhákat is.



5. Sokszor vásárolsz stílusában nagyon hasonló ruhadarabokat?

Szinte mindig. Szeretem a hasoló stílusú ruhadarabokat, amik szabásukban, esetleg díszítésükben közel állnak egymáshoz. Imádom pl. az ejtett nyakú felsőket, a csipkés ruhákat, illetve a puffos ujjú felsőket is. Ja, és élek-halok a garbós nyakú pulóverekért, akármennyire is tartják egyesek gáznak őket :D



6. Hasonlóan öltözködsz, mint a többi nő a környezetedben?

"Önök az év viccét hallották" :DDD



7. Olyan a ruhatárad, amelyet valóban megengedhetsz magadnak?

Azt hiszem igen. Nincsenek márkás, drága ruháim, Hádából, Tesco-ból, kínai üzletekből öltözködöm és ez nekem tökéletesen megfelel. Nincs bennem kényszer, hogy felkapott, nagyobb márkáktól válasszak ruhát, mert egyrészt úgy sincs a méretemben, másrészt úgy sincs a stílusomban.



8. Milyen lenne az ideális gardróbod? Miért nem ezt látod, ha a szekrényedbe pillantasz?

Mi a legnagyobb akadálya?

Az ideális gardróbom kicsivel több fekete csipkés, kényelmes ruhát tartalmazna, de összességében elégedett vagyok a szekrényem jelenlegi tartalmával. Jó, néha elábrándozok arról, hogy ha sok pénzem lenne vennék szép goth ruhákat (nem feltétlenül fűzőket, az egyszerűbb cuccok között is lehet jó dolgokra bukkanni), de igazáság szerint én most is boldog vagyok, ha a szekrényembe pillantok. Néha már a bőség zavarától küzdök és nem tudom melyik fekete felsőmet vegyem fel :D



9. Kerülöd a tükröket, vagy lopva mindig belepillantasz?

Egy kicsit egoista vagyok, így ha tükröződő felületet látok, mindig ellenőrzöm benne magam :P Az esetek többségében mindig van valami kifogásolható a látványban, de azthiszem kijelenthetem, hogy hosszú évek fáradtságos munkájával elértem azt, hogy nem utálom a tükörképemet és minden adandó alkalmat megragadok arra, hogy ellenőrizzem a külsőmet. Mivel erőteljesen szoktam sminkelni és napi szinten rúzsozok is, ezért elengedhetetlen, hogy néha lecsekkoljam az ábrázatomat, meg azt is szeretem, ha a gönceim viszonylag normálisan állnak rajtam. Nem tartom magam piperkőcnek, de szeretek adni magamra és odafigyelni a megjelenésemre. A meglévő dolgokból hozom ki a lehető legjobbat.


10. Sokat rejtesz el, vagy sokat mutatsz magadból?

Olyan középúton vagyok, és inkább az elrejtés felé billen a mérleg. Nyilván nem arról van szó, hogy csadorba bújok és a fejem tetejéig elrejtem magam, de szeretem, ha a jóízlés határain belül mutatok csak magamból valamit. Kedvelem a kellemes dekoltázsú ruhákat, de semmiképpen sem a köldökig érő verziókat, és szeretem, ha az öltözetem nem zsákszerű, hanem finoman követi a formáimat (molett nők esetében ez különösen fontos). Azt hiszem Marilyn Monroe mondta egyszer azt, hogy a ruhád olyan szűk legyen, hogy mutassa az alakodat, de közben legyen annyira laza is, hogy lássák, igazi hölgy vagy. Na én ezt a gondolatot tekintem az irányelvemnek :)


Ha tetszett nektek ez a tag, szívesen olvasnám a ti válaszaitokat is akár kommentben, akár úgy, hogy ti is kitöltitek :)


2014. november 25., kedd

Keddi inspirálódás




Hibátlan ez a smink



Gyakrabban kéne erre emlékeznem...



És ezt a tekintetet én is megkaptam Viktortól ^^



De rég ettem már egy finom miso levest *.*



Gyönyörű csipkecsoda



Egy manikűr mind fölött!



Ezt a szettet simán viselném :)



Kis helyesek ^^



Azért el tudnám fogadni :P



A legjobb időszak - Old Hollywood *.*



Én elég sokszor estem bele ebbe a hibába... de soha többet...



Sós és édes egyben :P



Kell egy ilyen ultrabrutál lila rúzs O.O



Kész, végem van... cukormérgezést kaptam!



Akár tetkó, akár testfestés, ez akkor is remekmű.



Ééés jöhetnek a forró téli italok :)


Kép ihlette gondolatok





A minap találkoztam ezzel a képpel a neten (nagyítsátok ki, úgy könnyen el lehet olvasni), és furcsán vegyes érzéseket váltott ki belőlem. Valamilyen szinten tényleg igaz, amit ír, legalábbis a férfiak többségére nézve, már ha az ember lánya merhet általánosítani. És nincs is abban semmi, hogy a férfiak egy bizonyos szinten az ösztöneiknek élnek, ha időközben sikerül megtalálniuk azt a nőt, aki mellett megtapasztalhatják az élet magasabb szintű minőségét is. 
Viszont nekem nincs erről tapasztalatom. Viktor nem illik a képbe.
(warning, a következő sorok ömlengősek, sziruposak és elvakultan szerelmesek lehetnek, de szükségét érzem kiírni magamból).
Viktor sosem volt az a tipikus ösztönlény. Nem hajkurászta a nőket és nem élt benne hódítási ösztön. Persze tegyük hozzá, hogy ez zömében abból adódott, hogy irtó módon utálta/utálja az embereket és inkább a számítógépét választotta társaságul. Sosem volt szoknyavadász, nem is nagyon foglalkozott a nőkkel, a csajozással, pedig tegyük hozzá, hogy Skorpió. Nincsen több tucatnyi strigulája a numerái után, nincsen exek garmadája a háta mögött, és ami a legérdekesebb, hogy az az életvitel, ami a legtöbb férfi számára elfogadott, őt mindig is taszította. Utálja a macsókat, a széptevőket. Megjegyzem, én is. Volt szerencsém megismerkedni pár ilyen jellemű emberrel és számomra irtózatosan taszítóak, mert a többségük túl rámenős és ízléstelen módon közeledik a nőkhöz. Az olcsó flörtölések és a tipikusan kiszámítható csajozós dumák nálam pont az ellenkezőjét váltják ki a várt hatásnak, ellenben a művelt, intelligens, jó humorú emberkéket mindig is vonzónak tartottam. 
Nem tudom, hogy szerencsés vagyok-e, vagy szimplán nagyon jó karmám van, de Viktor valami nagyon különleges dolog az életemben. És itt nem elsősorban a hihetetlenül imádnivaló dinkaságát értem, hanem úgy az egész jellemét. Valahogy nem passzol bele az átlag pasi képébe. 
Mikor megkérdeztem tőle anno, hogy miért nem akart csajozni elgondolkodott, majd hosszas csönd után azt felelte, hogy egyszerűen nem érdekelték a hódítások. Úgy volt vele, hogy ha majd találkoznia kell az igazival, akkor azt észre fogja venni, addig meg minek kínlódjon? Utálja a bulikat, jobb szereti az otthon melegét és a családi fészek meghittségét, ahol természetesen trash metal szól - az is hozzátartozik a meghittséghez. Ha az utcán sétálgatunk sosem kapom azon, hogy más nőt nézne. Sőt, mintha az egész világról nem venne tudomást. Mint aki bevette a leszarom tablettát és csak úgy elvan. Volt olyan is, hogy direkt felhívtam a figyelmét egy - a véleményem szerint - csinos és szép nőre, mire ő szórakozottan megnézte az illetőt és totális érdektelenséggel gépiesen helyeselt. Aztán a szép csaj helyett inkább engem bámult. Jó, most mondhatnánk, hogy szerelmes, és ezért elvakult, de azért a legtöbb ember attól, hogy kapcsolatba kerül még nem lesz automatikusan vak is. Jóformán mindenki megnézi az ellenkező nem tagjait akkor is, ha párkapcsolatban él, de őt még ez sem foglalkoztatja. Mintha a saját kis világában élne, ahol csak nekem van hely és ahol csak engem látna. Nem olyan távolba révedő, ködös tekintettel és málészájjal, hanem olyan őszinte áhitattal. És ez amellett, hogy leírhatatlanul csodálatos érzés, egyúttal zavarba ejtő is. Az egy dolog, hogy én úgy nézek rá, mintha kisisten lenne (nekem az is), de hogy ez fordítva is működjön... fura. Pláne közel 10 év együttlét távlatából.
Igazából az egész lénye nagyon érdekes. Nem való a mai világba, a mai erkölcsi nézetek közé. Ezt ő is érzi, és esze ágában sincs beilleszkedni. Néha olyan érzésem van, mintha közösen építettünk volna egy áttörhetetlen üveggömböt, amin keresztül látjuk ugyan a kinti világot, de mi a kis gömbünk belsejében úgy élünk, ahogy nekünk tetszik és eszünk ágában sincs beállni a sorba. 
A másik, amit imádok benne, hogy attól, hogy szívből szeret engem és hogy én voltam az egyetlen nő az életében, még nem érzi magát kevésbé férfinak. Ő nem abban méri a férfiasságot, hogy ki hány női szívet hódított meg, hanem valami egészen más mérce alapján ítélezik. Számára az az igazi férfi, aki minden körülmények között kiáll a társa mellett, támogatja, segíti, egyenrangú félnek tekinti és tiszta szívből, őszintén szereti. Azt tartja fontosnak, hogy a férfi a leendő család tartópillére legyen, és minden körülmények között maradjon hű és elkötelezett a szerettei felé. Olyasvalaki legyen, akire az egész családja számíthat, és akikkel egy egészet alkothat. Nagyon erős apai és gondoskodó ösztönei vannak, szinte már döbbenetesek. Számára valahogy az igazi férfi fogalma a jó apa és a megértő, szerető férj fogalmával kötődik össze, nem pedig a csábosan vigyorgó hódítóval. Nagyon szigorú egyébként a saját neméhez, de ugyanakkor nem is idegesíti magát rajtuk. Úgy van vele, hogy ő legjobb belátása szerint fogja élni az életét, a többi meg azt csinál, amit akar. Én meg csak lesek, hogy mivel érdemeltem ezt a csodálatos embert magam mellé.
Hogy ezek a gondolatok miként és miért jöttek, nem tudom. Rég volt már Viktor iránt áradozós bejegyzés nálam, mert nem akarok ezekkel a negédes, csöpögős gondolatokkal terhelni senkit, de végülis akit nem érdekel, simán tovább görgethet innen. Azt sem szeretném, ha esetleg a soraim ellenszenves érzéseket keltenének bárkiben, mert tényleg nem dicsekedni, vagy nagyzolni akarok ezzel, szimplán néha rám tör a felismerés, hogy különleges életet élek és különleges emberek vesznek körül, a párom pedig kifejezetten ilyen. És ettől nagyon boldognak érzem magam :)

2014. november 24., hétfő

Manikűrvadász - 13. forduló




Éééés íme, elérkezett a Manikűrvadász újabb fordulója, amiben ismét részt tudok venni :) Ezúttal Andi volt a házigazdánk, akinek imádom a blogját, annyira szép manikűröket készít, hogy csak lesek!
A sorsoláson Biát kaptam páromul, akinek hihetetlen módon örültem, ugyanis mindig nyálcsorgatva nézem a lakkozásait. Ugyanakkor kicsit le is izzadtam, mivel Bia tényleg nagyon profi, én meg elég kezdő vagyok, szóval kihívás volt olyan manikűrt találni nála, amit meg is tudok valósítani :D Szerencsére végül ráleltem a kedvencemre, aminek a technikáját régóta ki szerettem volna próbálni én is. Egy csodás water spotted manikűrről van szó, amit ő élénk színekkel álmodott meg.



Az eredeti



És az én verzióm. Alapnak az Oriflame Palladium kollekciós holo lakkját használtam, amire az O.P.I. Black Cherry Chutney lakkjával varázsoltam a vizes pöttyöket. Azért nem feketét választottam, mert sajna nincs épkézláb fekete lakkom, csak egy besűrűsödő félben lévő Miss Sporty (sürgősen orvosolnom kell ezt a problémát, úgy érzem). Érdekes, hogy ez az O.P.I lakk most először nem tűnik feketének, de nem is csoda, hiszen nem töményen felkenve került a körmeimre. Hát az eredmény nem lett tökéletes, de azért első próbálkozásnak elmegy. A hüvelykujjamon és a mutatóujjamon nagyon tetszik a minta, a középsőé elég gyatra lett, a gyűrűs és a kisujj pedig elmegy :D Ja, és egyébként illatosított testpermetet használtam hozzá, nem sima vizet, remélve, hogy a permet alkoholtartalma jó hatással lesz a lakkra meg a lyukacsokra. Hát ez meg is történt, csak nekem kell még gyakorolni. Addig is jöjjön még néhány kép :)









Remélem tetszik nektek az én verzióm is ^^

Csomagot kaptam :)

A múlt hetem elég ramatyul alakult (nulla alvás Viktor ápolása miatt, plusz iszonyatosan húzós napok a munkahelyen, háztartás vezetés és egyéb katasztrófák), így nagyon jól esett, mikor megérkezett hozzám két várva várt csomagocskám. Nagyon kellett már ez a lelkemnek, és tényleg boldogabbnak éreztem magam attól, hogy valamit kaptam. Az egyik csomagom a Testvérkódexes lányoktól érkezett, ugyanis voltam olyan szerencsés nyerni náluk. Két csodaszép körömlakkot kaptam, meg persze egy elmaradhatatlan tábla csokit is egy kedves kis üzenettel kísérve.



Egy gyönyörű meggypiros L'Oreal lakk és egy hozzá tökéletesen passzoló arany csillámos csoda, a márka neve Deborah. Tuti, hogy együtt fogom őket kipróbálni :) A csoki csodával határos módon megmenekült attól, hogy ott helyben felfaljam (de erről ti nem tudtok!), így most azt is meg tudtam örökíteni. Köszönöm lányok a szuper ajándékokat, nagyon tetszik mindegyik ^^


Aztán történt egy olyan, hogy Zitu megkeresett engem email-ben, miszerint van néhány olyan sminkterméke, amiket ő nem használ, nem is passzolnak hozzá, és szívesen megajándékozna velük. Én persze köpni-nyelni nem tudtam a megilletődöttségtől, mert még mindig nem tudom megszokni, hogy az olvasóim csak úgy, minden ok nélkül küldjenek nekem dolgokat amikért nem várnak semmit cserébe. Annyira jó érzés még ilyen önzetlen és nagylelkű emberekkel találkozni :) Zituval egyébként is váltottunk már párszor csomagot, mivel egyszer nyertem nála, aztán meg én ajándékoztam meg őt egy kis blogos ajándékozás keretein belül, és most megint ő lepett meg engem - remélem lesz alkalmam viszonozni a kedvességét, mert természetesen nem csak azokat a termékeket küldte el, amiket megbeszéltünk :P



Eredetileg a Max Factor ajakfilcet, a Fructise hajolajat és a Catrice Matte Velvet burgundi színű szemhéjpúderét vártam (meg két palettát, amit egy kedves barátnőmnek szántam - meg is kapta őket és nagyon örült nekik, ezért is nincsenek rajta a képen), ehhez képest Zitu még becsempészett pár szuper cuccot a csomagomba. Akkora pakkot kaptam, hogy csak pislogtam, mondom 5 dolog csak nem ilyen terebélyes. Kibontáskor derült ki a turpisság, ugyanis a megbeszélt termékek mellé kaptam még egy Rimmel szemceruzát, egy Miss Sporty rúzst, egy Catrice sötétlila mono szemhéjpúdert, egy Lovely lilás trió szemhéjpúdert és egy lila csillámos Lora lakkot. Persze azonnal magamra kellett kennem mindent és örültem, mint majom a farkának, mert szinte mindegyik nagyon-nagyon szuper! Zitu, ezúton is szeretném megköszönni még egyszer a kedvességedet, komolyan nagyon boldoggá tettél és remélem nem zsákmányoltalak ki teljesen :D Az viszont biztos, hogy ezek a cuccok nálam használva lesznek :P

Talán feltűnt nektek, hogy a Catrice Matte Velvet szemhéjpúder nem látható a képen - pedig de, ott van a tetején, az a kis amorf csomagocska. Történt ugyanis, hogy kis baleset érte a púdert, így összetört a tartalma, de én azért szerettem volna kezdeni vele valamit, ezért megkértem Zitut, hogy ha tudja küldje ezt is el nekem. Még életemben nem javítottam törött szemhéjpúdert, de egy kis gyógyszertári alkohol és egy fültisztító pálcika csodát tett vele. Szépnek ugyan nem mondható, de egyben van, a színe pedig csodás! 





Kicsit rücskös maradt a felülete, de oda se neki. Én már kipróbáltam, miután kiszáradt belőle az alkohol és csodásan pigmentált, gyönyörű burgundi színt kaptam, ami tökéletesen használható. Világosnak tűnik így a képeken, de ha megpiszkálom a felszínét rögtön előjön a csodás árnyalata. Holnap tuti ezzel fogok sminket készíteni :P Ezt is nagyon köszönöm, mivel másoknál nagyon tetszett ez a termék, de mivel a Rossmann üzletek még mindig nem elérhetőek nálunk, csak álmodozhattam erről. Zitunak hála végre enyém lehetett ez a kis szépség ^^



Ja, és még egy Yankee Candle tartot is kaptam, a Christmas Memories-t. Emlékszem, mikor az Allee-ban szimatoltam ő már nem fért bele a keretembe, de Zitu biztos médium és ráérzett, hogy erre vágytam még nagyon :P Örök hálám ezért is! Azt még hozzá kell tennem, hogy kész kínzás ez az illat Viktor számára. Már fólián keresztül is annyira intenzív mézes sütemény illata van, hogy majd megbolondul tőle és ahogy megérzi, mézeskalácsot akar enni :D


Hát ezeket a csodás meglepiket kaptam, mindegyiknek nagyon örültem, köszönöm lányok! ^^ 
A Matte Velvet-tel tervezek majd sminket hozni, és az ajakkencéket is viszont láthatjátok majd valamikor :)


Goth kihívás 2 - 22. kérdés

Mi befolyásolja/befolyásolta a goth stílusodat?



Hát ez egy jó kis kérdés. Én is átmentem azon a tipikus korszakon, amikor kerestem önmagam, még a goth szubkultúrán belül is. Világ életemben a nőies, kifinomult dolgok vonzottak, így a viktoriánus goth dobogtatta meg először a szívemet, ennél fogva minden vágyam volt a lelkemben élő szenvelgő trubadúrt a külsőmre is kivetíteni. Szerettem volna szép szoknyákat, fűzőket, csipkét minden mennyiségben, meg persze azt is, hogy szép lehessek mindezekhez. Egy ideig próbálkoztam vele, voltak is komolyabb ruháim, amiket néha bedobtam suli időszakban, megbotránkoztatva ezzel a tantestületet és a diákokat is, de szép lassan rájöttem, hogy nekem ez a stílus ág borzasztó giccses és túlcicomázott. Azt vettem észre, hogy szép apránként elhagytam a díszes ruhákat és a több rétegű szoknyákat, nem vettem föl többé csipkés kesztyűt, de hatalmas gyöngyös nyakláncokat se, mert hétköznapra én ezt soknak éreztem. Nem azért, mert zavart, ha megbámultak, ilyennel sosem volt problémám. Sőt, bármikor szívesen megbotránkoztatom a jónépet egy-egy extrémebb dologgal, de ez most más volt. Nyűgnek éreztem minden nap megfelelni egy elvárásnak, márpedig ha valami nyűggé válik, akkor az már nem jó. Természetesen mai napig is megtartottam ebből a stíluságból néhány részletet, mert pl. a szép, művészi kialakítású, elegáns ékszereket nagyon szeretem, de ehhez már egy visszafogottabb, letisztultabb ruházatot választok. Mikor suhogós szoknyában, gyöngyökkel kihímzett fűzős felsőben, kopogós cipőben, kesztyűben és erős sminkben mászkáltam túl soknak éreztem az összhatást. Nem volt harmonikus számomra, inkább úgy éreztem magam, mint egy goth karácsonyfa. Persze van, akinek ez jól áll és szereti is, de én nem vagyok ilyen. Szeretek egyensúlyt tartani az öltözködésemben, a sima, egyszerű, de csinos szabású ruhákhoz szép, díszes ékszereket venni, illetve egyszerű cipőt és elegánsan kifinomult sminket viselni. A sötét elegancia nem csak az életem része, hanem én magam vagyok. Sikerült megtalálnom azt a középutat, amiben jól érzem magam és amit igazán magaménak érzek. Néha magamra sütöm, hogy corporate goth vagyok, mert talán az áll hozzám a legközelebb, de inkább maradok a saját goth stílusomnál :) Egyébként sem mindig jellemző rám ez a hűvös elegancia, mert néha szeretek kigombolt bőrdzsekiben, fekete farmerban és csizmában flangálni, miközben trash metal üvölt a fülemben, néha meg totálisan elborul az agyam és talpig feketében tolom az ipart arcomba borult hajjal, fura vigyorral a fejemen :P Hangulatember vagyok (ez a szebbik kifejezése annak, ha valaki skizofrén), így amilyen passzban vagyok éppen, úgy öltözködöm. Nem szeretem, ha egy stílus megszabja nekem, hogy minden nap mit kéne felvennem. Azt viselek, amit szeretek, és a személyiségem azon részét helyezem éppen előtérbe, amelyiket akarom. Sokrétű ember vagyok, így nem tudok csak arisztokratikus, vagy csak elmebeteg lenni. Mindegyik vagyok, és te sosem tudhatod, hogy éppen melyik énemmel találkozol :P

2014. november 23., vasárnap

Bevetésen a MAC Twig és a BelláPierre Cocoa pigment

Mikor megvettem életem első MAC rúzsát, a Twig-et, azonnal tudtam, hogy a Reninél nyert BellaPierre pigmenttel fogom párosítani. A színviláguk nagyon hasonló, szerintem szuperül illenek is egymáshoz, mert a Twig is kissé barnás amellett, hogy mályvás nude, a pigment pedig nagyon szép középbarna árnyalat. Cocoa fantázianéven fut, de közel nem olyan erős, mint a valódi kakaópor, annál jóval diszkrétebb, emiatt hétköznap is simán lehet viselni, már aki nem ódzkodik a csillámos sminkektől :) Én közismerten fittyet hányok a sminkelés alapszabályaira, így hétköznap is simán viselek csillámos sminket, és hozzá kell tennem, hogy azért ez sem diszkógömb hatású pigment.


MAC Twig: mivel ez életem első rúzsa ettől a márkától, még nincs összehasonlítási alapom, de mondjuk ez nem is annyira lehetséges, hiszen annyiféle állag és finish van náluk. Viszont a meglévő rúzskollekcióm darabjaival összehasonlítva óriási a különbség. Már a felkenése is egy élmény, olyan könnyedén siklik az ajkaimon, mint a bársony, ugyanakkor nagyon pigmentált és tartós is. Ez a rúzs Satine finish-ű, aminél már csak a Matte finish a tartósabb. Közvetlenül felkenéskor még kicsit fényes az ajkakon, de pár perc után kissé megszárad és nagyon kellemes félmatt hatást kapunk. Több óra hosszát kibírt az ajkaimon anélkül, hogy javítgatnom kellett volna, ráadásul kontúrceruza sem kellett hozzá.


Van egy szolid, visszafogott vanília illata, ami szerencsére még pont elviselhető (utálom smink és tisztálkodási termékekben a vaníliát), és teljesen csillám mentes. Valamiért luxus érzetet kelt bennem a viselése, ami nyilván a márka miatt van, de ha ezt félre teszem akkor is egy nagyon könnyed érzetű rúzsnak mondanám a Twig-et. Olyan, mintha ott sem lenne, holott nagyon is rajtunk van órákon keresztül. Azt azért hozzátenném, hogy érdemes előtte aláhidratálni kicsit, mert natúr ajkakon hajlamos lehet a szárításra. Én a Carmex használata után nem tapasztalok ilyet, de olyan érzésem sincs, mintha csúszkálna a rúzs az ajakápolón. Ez nyilván függ a rúzstól és az ajakápolótól is. Összességében ez az eddigi legjobb rúzsom, leírhatatlanul imádom és kicsit sem bántam meg, hogy kiadtam érte azt a sok pénzt, amennyibe került. Sőt, karácsonyra megbeszéltem pasassal, hogy semmi mást nem kérek tőle, csak a MAC Diva rúzsát, és azt hiszem innentől kezdve menthetetlenül rá leszek kattanva a MAC rúzsokra. Pont olyan könnyen az ember szenvedélyévé válhatnak, mint a Picture Polish lakkok.


BellaPierre Cocoa pigment: nem ismertem a márkát, mikor megnyertem Reninél ezt a kis szépséget, de ahogy kézbe vettem és megcsodáltam rögtön tudtam, hogy imádni fogom és hogy fantasztikus lesz. A tégelyben csak úgy ragyog, folyékony homokként siklik ide-oda, nézegetni is gyönyör. Hát még sminkelni vele! Nagyon szeretem a pigmenteket, de a legtöbbel az a bajom, hogy hajlamosak potyogni. Na ez a pigment nem potyog. Lealapoztam a szemhéjaimat az ArtDeco alapozójával, és utána ecsettel vittem fel a pigmentet.


A szemhéjamra való ütögetés után meg sem moccant, nem pergett, egyetlen csillám sem volt a szemem alatt, pedig ez elég gyakran előfordul velem. És mielőtt a szemhéjalap jelentőségét említenénk meg kell jegyeznem, hogy a többi pigmentemet is ezzel az alappal használom, de azok mind potyognak, szóval valamit mégis csak jobban tud ez a BellaPierre. Csodálatosan szép barna színe van, kellemes, meleg árnyalat, a csillogása pedig élőben inkább szolid fénnyé változik, tehát nem kell attól aggódni, hogy túl erőteljes lenne hétköznapra.
Most pedig következzen a smink, amit ezzel a két termékkel készítettem:



Imígyen látható az új szemöldököm is :PPP








Szerintem ezzel a két termékkel egy nappal is viselhető, kicsit extrásabb sminket sikerült alkotnom. Ha valakinek a pigment túl sok lenne hétköznapra, lecserélheti bármely más, visszafogottabb színre, de én azóta sokszor sminkeltem vele magam munkába is.

Nektek hogy tetszik?