2013. szeptember 30., hétfő

Legújabb filmélmények

Az utóbbi időben elég sok filmet volt alkalmam megnézni, ezekről szeretnék egy kis beszámolót írni, hátha másnak is kedve támad hozzájuk.



Elsőként Az utolsó ördögűzés 2-t említeném, ami egy vérbeli mentális horror. Ajánlott hozzá megnézni az első részt, bár talán anélkül is érthető a sztori, viszont szerintem úgy teljes a kép, ha mindkét részt látta belőle az ember. A történet nagyjából arról szól, hogy Nell, az első rész túlélője megpróbál új életet kezdeni, s elfelejteni Abalam démonnal történt találkozását. Ez igen csak nehezére esik, mivel rendszeresen rémálmok gyötrik, a múlt emlékei gyakran feltörnek benne, de igyekszik a körülményeihez képest normális életet élni. Elkezd barátkozni, még egy fiú is bekerül a képbe, de van, akinek ez nem tetszik. Én nagyon szerettem ezt a filmet, mert azon kevés mozik egyike, amik nem hirtelen hanghatásokkal és sablonos horror klisékkel érzékeltetnek dolgokat az emberrel, hanem megpróbálják elképzelni milyen lehet ez a valóságban, így a film még hitelesebbé válik. Vér nem sok van benne, de nincs is rá szükség, idegileg bőven leterheli az embert.




Másodikként következzen a Támadás a Fehér Ház ellen című film. Ezt igazából Viktor kedvéért vettük be a repertoárunkba, mert jómagam nem vagyok kifejezetten akciófilm kedvelő, de ebben kellemeset csalódtam. Persze ha egy moziban Gerald Butler szerepel, akkor az már eleve piros pontos nálam, de itt maga a történet is nagyon tetszett. Kényes témával foglalkoztak, méghozzá az Észak-koreai fenyegetéssel. Terroristák támadják és veszik be a Fehér Házat, az elnök és több magas rangú személy túsz lesz, és az egyetlen számba vehető ember, aki még talpon van nem más, mint az elnök egykori barátja és volt biztonsági főnöke. A férfi egy szerencsétlen baleset miatt került ki a pozíciójából, de mikor tudomást szerez az elnököt ért támadásról azonnal a segítségére indul. Nos, utána olvasgattam a kritikáknak és mindenki azzal volt elfoglalva, hogy ez a film mekkora klisé. Kérdem én, aki akció filmet akar nézni, az mégis mit vár? Mély, drámai mondanivalót, karakterfejlődést és váratlan fordulatot? Ugyan már. Egy akció film attól lesz jó, hogy a megszokott módon szórakoztatja a népet. Nekem személy szerint bejött, és kifejezetten imádtam a támadást az elején, szerintem briliáns volt.



Harmadikként egy egészen friss moziról lesz szó, méghozzá a Démonok között-ről. Annyira friss, hogy még most játsszák csak a mozik, én angolul láttam, mert nem bírtam magammal (no meg mert moziban nem lett volna bátorságom megnézni :P). A történet itt sem rejt nagy újdonságokat, sem váratlan csavarokat - egy házaspár 5 gyerkőcével beköltözik egy gyanúsan olcsó házba, ahol furcsa események veszik kezdetét. A házban lévő összes óra leáll 3:07-kor, koporászást lehet hallani mindenütt, illetve sokszor a kísértő szellemeink is megmutatkoznak, terrorizálva ezzel a jónépet. A családot egy elismert szellemvadász csapat látogatja meg, akik borzalmas gonoszra bukkannak a házban, és akihez még az ő gyakorlatuk is kevésnek bizonyul. A film a mostanában hangzatos "megtörtént események alapján" felirattal lett szajkózva, és legyinthetnénk rá, mondván ezzel akarják eladni a filmet, de ami azt illeti tényleg megtörténtek ezen film eseményei, mivel rákerestem, és a szellemvadász házaspár közül a hölgy még mai napig is életben van. Én nagyon ajánlom mindenkinek, mert ez a horror is vérben pancsikálás nélkül tudja a frászt hozni az emberre, és nem kicsit. Én az utóbbi évek egyik legjobbjának tartom, fantasztikus lett a rendezés annak ellenére is, hogy egy agyon csócsált témát dolgoz fel.



Negyedikként a World War Z-t említeném, amit konkrétan tegnap láttam, és a mai napig nem tudom kiverni a fejemből. Brad Pitt van a főszerepben, aki szerintem jó alakítást nyújtott. Kedvelem ezt a nyugodt, kicsit szomorkás arcát, amivel bármilyen szerepet el tud játszani. A történet itt is sablonosan indul - kitör egy járvány, ami első körben úgy néz ki, mint a veszettség, csak aztán a fertőzött emberekről kiderül, hogy tulajdonképpen igazi zombik, a vírus lepusztította a szervezetüket és már csak az az egyetlen céljuk, hogy szaporítsák a vírust harapás útján. Pittünknek az a dolga (mint volt ENSZ-es emberkének), hogy járjon utána, honnan ered a vírus és miként lehet megállítani. Utazásai és kalandjai közben azonban súlyos tényekre jön rá, így a küldetésének mivoltja is megváltozik. A látványról csak ódákat tudok zengeni, remek lett, konkrétan tátott szájjal ültem végig, dülledő szemekkel. Ne klasszikus zombis filmet képzeljünk el, inkább átmenet a zombis, meg a vírusos katasztrófa filmek között, szerintem remek lett, és mindenkinek csak ajánlani tudom. Engem mondjuk lelkileg kissé megviselt, a tömeges pusztulás látványa mindig is ilyen hatással volt rám, de végül is az a jó, ha egy film nyomot hagy az emberben - hát, ez sikerült.



Utolsóként a mai esti filmünket említeném, a Croodék-at. Bevallom eleinte nem fűlött hozzá a fogam, mert hogy egy újabb gagyi amcsi animációs vacak ahelyett, hogy újra rajzolt meséket nézhetnénk, meg ősemberes izébizé, nem kell ez nekem. No de végül csak megnéztük ma este Viktorral, és kedves emberek, én idejét sem tudom már mikor röhögtem ennyit egy mesén, mint ezen - konkrétan Viktornak le kellett állítania a filmet, mert nem bírtam abbahagyni a kacagást :D Hatalmas poénok vannak benne szuper időzítéssel, a sztori is aranyos, a karakterek szerethetők, és különösen tetszett benne, hogy nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is kellemes szórakozást nyújt. Egy percig nem unatkoztam közben, teljesen lekötött, de főleg a humorosságát tudom pozitívumnak kiemelni, már csak azért is megéri megnézni. Annyit nevettem, hogy még most is fáj a hasam, igazán jó kis mese volt, csak ajánlani tudom mindenkinek :) Ja, és kell egy lajhár az életembe, ez most már egészen biztos XD

2013. szeptember 29., vasárnap

Paranormális TAG

Megint egy kis kérdezz-felelek postot hoztam. Felgyülemlettek ezek az elmúlt idők alatt és még csak most jutottam oda, hogy ki is töltsem őket. Ma ezzel zárom soraimat, a következő bejegyzés viszont filmélményes lesz, mivel sok jó mozit láttunk mostanság. Addig is;




Mi az a téma amitől a leginkább félsz? Film példa?

Természetesen a jó öreg, klasszikus szellemes filmektől tudok a legjobban kiakadni. Főleg azokat szeretem, amik inkább thriller kategóriába vannak sorolva, mert a horrorokban látszik, hogy minden mű és eltúlzott. A thrilleres szellemes filmekben azt szeretem, hogy sokszor nagyon valóságos a történet, legalábbis el tudják velem hitetni, hogy amit a vásznon látok, az nem feltétlenül csak fikció, hanem meg is történhet. ilyen például az Insidious, a Démoni Doboz és a Mama. Viszont a legkedveltebb thriller-horror témám (amitől nem feltétlenül félek, de imádom) az a démonűzős filmek. Egyszerűen oda vagyok értük, amit csak találok belőlük, azt megnézem. Még a Zs-kategóriásakat is :D


Mi volt a legijesztőbb paranormális élményed?

Rengeteg paranormális élményem volt már, mivel elég rendesen benne vagyok a témában, de ha leírnám ezek közül a legijesztőbbet, valószínűleg pszichiátriára utalnának :) Inkább elmesélem azt, amit sokaknak elmondtam már, és valamiért nagyon megmaradt bennem. Viktoréknál voltunk, még a kapcsolatunk elején jártunk, ezért ide-oda ingáztunk egymás otthona között. Az egyik hétvégét náluk töltöttem, akkor történt a dolog. Este gyorsan lezuhanyoztam, majd Viktor bement utánam. Miközben vártam rá tévét néztem, az ajtó félig nyitva volt, hogy szellőzzön a szoba. Egyszer csak megláttam egy kockás inges férfit elsétálni az ajtó előtt, bár inkább csak vonszolta magát. Azt hittem rá, hogy Viktor, bár csodálkoztam a kockás ingen, sosem szokott olyat hordani. A szülei éppen nem voltak otthon, úgyhogy csak kettesben voltunk. Kimentem utána az előszobába, hogy megkérdezzem minden rendben van-e, és mikor kiléptem akkor láttam, hogy senki sincs odakint, Viktor pedig még javában fürdik. Mikor kijött megkérdeztem tőle, hogy nem jött-e közben ki, mire értetlenül nézett rám, hiszen ő végig bent volt a fürdőben. Akkor kezdett leesni a dolog, hogy valószínűleg kísértetet láttam. Viktor macskája is velem volt akkor és úgy fújtatott, mint a fene, nagyon ideges lett. Viktor akkor mondta el nekem, hogy az otthonuk egy régi kelta temetőre épült, úgyhogy teljesen elképzelhető, hogy néha szellemek járkálnak a lakásban, ők is szokták érezni a jelenlétüket. Onnantól kezdve akárhányszor mentem hozzájuk mindig fel voltam készülve a plusz társaságra :)


Mi volt a legviccesebb para élményed?

Ez egy közelmúlti esemény és igazából már írtam róla, de azért leírom még egyszer, ha már kérdezték. Szóval ugye mikor Zsófi nálunk járt, tartottunk egy horror estet, és épp a Démoni Dobozt néztük, ahol a démon jelenlétére a molylepkék utaltak. A film kellős közepén berepült a szobánkba egy hatalmas molylepke, Zsófi felüvöltött, hogy "Ott egy Abyzou!!!", mi pedig egy emberként ordítottunk fel és kaptunk szívrohamot :D


Mi volt a legijesztőbb rémálmod?

Ez most tudom, hogy nagyon nevetségesen fog hangzani, de a legijesztőbb rémálmom nem horror jellegű, hanem személyes. Kislány voltam még, mikor egyszer azt álmodtam, hogy édesanyámmal mentünk a buszmegállóba, utaztunk valahová. Megérkezett a busz, én pedig rögtön felszálltam rá, mentem hátra, mert anyu megvette nekem a jegyemet, én pedig addig helyet foglaltam. Lehuppantam és vártam anyut, de nem jött. Kinéztem az ablakon, és anyu mosolyogva integetett nekem a megállóból, mert ő nem szállt fel. Totál pánikba estem, azonnal leugrottam és kerestem anyut, de aztán egy másodperccel később felpillantottam a buszra, és anyu ott ült fent nélkülem. Ugyanúgy mosolygott és integetett, mint az előbb, a busz pedig elindult, én meg már nem tehettem semmit. Futottam a busz után, nyújtogattam a karom, de anyu csak mosolygott és integetett, végül pedig a busz lehagyott, én pedig zokogva felébredtem. Szörnyű volt :(


Félsz a sötétben?

A teljes sötétségben igen. Nem szeretem, mikor nem látok semmit, mert veszélyben érzem magam olyankor, de a megszokott esti sötétséggel nincs bajom.


Furcsa szokás?

Nagyon félős kislány voltam/vagyok, és a szörnyek ellen azt találtam ki kicsinek, hogy minden porcikámat be kell takarnia a takarónak, semmim nem lóghat ki, és akkor az mint egy pajzs megvéd engem. A mai napig, ha horrort, vagy thrillert nézünk este Viktorral úgy bújok ágyba, ahogy kicsinek tettem - mindenemet bebugyolálom a takaróba és elhiszem, hogy az megvéd mindentől :P




2013. szeptember 28., szombat

Őszi TAG

Úgy gondoltam, hogy ezzel a sokak által kitöltött kis őszi tag-gel kezdem újra a blogolást a szünet után. Nagyon jó volt kitölteni, elgondolkodni rajta, pláne mert egy gyönyörű évszakról szól, a kérdések pedig nagyon jók voltak :)




1. Kedvenc dolog az őszben?

Mindent imádok benne! Van egyfajta mélázós, ábrándozós életérzése, ami csak az őszre jellemző. Imádom, hogy végre hűvösebb van, hogy ismét bátrabban sminkelhetek, mert nem olvad le rólam minden. Imádom azt a jó kis plédekbe és pulcsikba burkolózó kuckós hangulatot, mikor odakint esik az eső, én meg egy bögre forró teát kortyolgatva olvasgatok a puha párnák között. Imádom a füst, a levelek és köd illatát, a csodás színeket és a jó kis sétákat, mikor az ember rugdossa a lába előtt a lehullot leveleket.


2. Kedvenc őszi italod?

Egyértelműen a tea, mindenféle ízben. Persze a forró csokit és a kakaót sem utasítom vissza, de elsősorban teázós vagyok.


3. Milyen ízesítésű a kedvenc teád?

Hm, nem is tudom, hogy van-e kedvencem. A gyümölcsösök közül mindent szeretek, kivéve a narancsosat (minden narancs ízesítésű dolog a fluimucilra emlékeztet, amit ki nem állhatok), de talán a Teekanne Granny's Finest teája az egyik legkedveltebb számomra. Ebben a szilva, a bodza, a vanília és a fahéj íze keveredik, isteni :) Ezen kívül pedig imádom az ír krém teát, ami olyasmi, mint a Bailey's-t, és tejjel fogyasztom.


4. Kedvenc gyertyád,illatod?

Ez lehet, hogy meglepő, de nem vagyok illatosított gyertya párti. Valahogy ez nekem kimaradt az életemből, pedig látom, olvasom mások blogjain, hogy mindenki hogy odavan értük, főleg a YC gyertyákba botlok mindig bele. Régen sok gyertyám volt, gyűjtöttem őket, de mostanra leálltam velük, mert sajnálom rájuk a pénzt. Mondjuk ki tudja, ha találnék valami kellemes illatot, akkor lehet én is vennék illatosított gyertyát, de amíg nem talál rám a nagy szerelem e téren, addig meg vagyok nélkülük is. Egyébként főleg a karácsonyi illatokat szeretem, pl. az almás-fahéjasat, de az örök kedvenc illatom a levendula.


5. Kedvenc rúzs?

Bordó, burgundi, meggypiros, rozsda színek


6. Kedvenc hidratáló termék?

Erre most nem tudok példát mondani, mivel jelenleg nincs nagy kedvencem.


7. Milyen színeket használsz a szemeiden?

Ez nálam nem is annyira évszak függő, mert mindig úgy sminkelem magam, ahogy tetszik, viszont ősszel szívesen használok tipikus őszi színeket, pl. barnát, szürkét, lilát, feketét, zöldes árnyalatokat.


8. Kedvenc zene amit ősszel hallgatsz?

Ez sem évszak függő, de talán a mélázós, álmodozós zenék ilyenkor sűrűn mennek nálam, amikre az ember behunyja a szemét és élvezi az ősz békességét. Yiruma minden mennyiségben, és úgy általában a komoly zene.


9. Kedvenc film és sorozat amit ilyenkor nézel?

Nem hiszem, hogy van olyan, ami kifejezetten ehhez az évszakhoz kötődik.


10. Kedvenc könyv amit ősszel szeretsz olvasni?

A Fairy Oak-nak van olyan bájos, kedves, otthonos hangulata, amit ősszel szívesen átélek újra.


11. Kedvenc őszi viselet?

Sötét nadrág, bokacsizma, elegáns pulóver, a kedvenc lila sálam, lila kabát (vagy a bordó blézerem), vékony fekete kesztyű és az elmaradhatatlan fekete táskám.


12. Kedvenc őszi étel?

Első helyen a sütőtök áll, azt minden nap tudnám enni. Nagyon szeretem még ilyenkor a káposztás ételeket, a finom fűszeres sülteket, a gombát és a forró krémleveseket is.


13. Kedvenc helyed ilyenkor?

Mindenütt jó, de legjobb otthon :) A takaróm melegébe burkolózva Viktorral, ott a legjobb, miközben közösen filmezünk, iszogatunk, csipegetünk.


14. Szereted a sütőtököt?

Az nem kifejezés, IMÁDOM!


15. Ha meghívnának egy Halloween-buliba minek öltöznél?

Hű, hát a lehetőségek és vágyálmok tárháza jóformán végtelen. A klisés dolgok tőlem távol állnak, a boszorkány-vámpír-zombi kombó számomra nem izgi, bár a ruhatáram és a stílusom adott lenne hozzájuk :D Igazából nem is gondolkodtam még el ezen úgy igazán, de szívesen lennék pin-up girl, Tim Burton karakter, vagy egy horror verziójú Disney hercegnő :P


16. Mivel töltődsz fel ilyenkor?

Különösen ilyenkor imádok sütni-főzni, de a közös esti filmezéseket is imádom, illetve az otthon melegét. Annál semmi sem tölt fel jobban :)

17. Kedvenc őszi kiegészítőd?

Sál és fülbevalók


18. Milyen sorozatokat nézel ősszel?

Ritkán nézek sorozatot, azt is csak akkor, ha kedvem támad hozzá.


19. Nagy meleg pulcsi vagy vékony kabát?

Imádom a nagy beburkolózós pulcsikat, habár azok inkább téli viseletek nálam. Ősszel vékony pulcsit és átmeneti kabátot, vagy blézert hordok.


20. Sima sál vagy "végtelen" sál?

A jóóó hosszú sálakat szeretem, amiket nyolcszor körbe tudok tekerni a nyakam körül. Régen mondjuk erre nem nagyon volt szükségem, mert amikor fenékig érő volt a hajam, azt tekertem körbe a nyakamon és tökéletesen melegen tartott :D


21. Előfordul hogy hordasz napszemüveget?

Soha nem hordok napszemüveget.


22. Mi az a három dolog ami azonnal beugrik ha az őszre gondolsz?

Sütőtök, halloween és a teázás.


23. Kedvenc őszi gyümölcs?

Szőlő, dió, mandula, mogyoró, de lényegében mindent imádok.


24. Kedvenc őszi édesség/sütemény?

Almás-fahéjas pite, csokis muffin és gesztenye püré.


25. Kedvenc őszi hónapod?

Október, mert az a legszínesebb, de a novembert is szeretem, mert az már télbe hajlik, és olyan kellemesen borongós (plusz Viktor szülinapja is akkor van ^^)

2013. szeptember 23., hétfő

Az elmúlt napok eseményei

Kedves Mindenki!

Azt hiszem tartozom nektek annyival, hogy valamiféle életjelet adok magamról, elvégre többen is érdeklődtetek felőlem, hogy miért olyan csöndes a blogom tájéka, mi van velem, velünk. Aki figyelemmel követte az oldalam tudja, hogy elég nagy kaliberű gondjaim voltak mostanában párkapcsolat terén, mivel írtam róla egy bejegyzést. Ezt azóta töröltem, mivel úgy érzem, hogy ekkora mélységű intimitást nem rakhatok ki premier plánba, meg kell adnom a tiszteletet a házasságomnak és húzni egy határvonalat. Innentől kezdve nagyon személyes jellegű bejegyzéseket nem fogok közretenni, mert úgy hiszem, hogy ezek csak ránk tartoznak Viktorral. Viszont mivel az elmúlt napokban nagyon sokat érdeklődtetek felőlünk - ki a törölt bejegyzés kommentjében, ki levélben -, úgy érzem nektek is jár egy kis magyarázat mindarról, ami velem történt nemrégiben. Mint tudjátok a férjemmel több, mint 8 éve vagyunk együtt, s ez bizony hosszú idő. A kapcsolatunk nemrégiben eljutott arra a pontra, amit a legtöbb párkapcsolat megtapasztal - átéltük az első igazán komoly, lelket megpróbáltató veszekedésünket, ami külön költözéssel és egy válás lehetőségével is fenyegetett. Minderről olvashattatok abban a bizonyos törölt bejegyzésben, úgyhogy az akkori érzelmeim sokatok előtt ismertek. Amiről viszont nem tudtok az az, hogy múlt hét szerdán kibékültünk Viktorral, csütörtökön pedig vissza is költöztem hozzá. Nem bírtuk egymás nélkül :) Hogy mi volt ennek az egésznek az oka és a miértje a nagyközönség számára nem fontos. Mi tudjuk a lényegét, tanultunk belőle, és soha többet nem sodorjuk egymást ilyen borzasztó helyzetbe, mert ezt mindketten pokolian megszenvedtük. Úgyhogy együtt vagyunk, minden rendben közöttünk ismét, és boldogabbak vagyunk, mint valaha. Ez a közel egy hét különlét rendesen felnyitotta mindkettőnk szemét, s így talán másként fogjuk értelmezni és értékelni a kapcsolatunkat. Mindkettőnknek kell majd egy kicsit változnia, de ez az élet rendje - idősödünk, változunk, formálódunk, s ez az esemény is részese volt annak, hogy egy lépcsőfokkal feljebb lépjünk. Érzelmileg én a magam részéről még kissé megviselt vagyok, de ugyanakkor nagyon boldog is, hiszen minden rendbe jött közöttünk és azóta minden remekül alakul :) Nagyon szirupos ömlengésbe sem szeretnék kezdeni, mert ez sem tartozik ide, elég, ha mi ketten ismerjük a részleteket és a szívünket, de titeket szerettelek volna megnyugtatni; igen, együtt maradtunk, szeretjük egymást és minden a legnagyobb rendben van közöttünk :) Nagyon köszönöm azoknak, akik aggódtak értünk és drukkoltak, jól jött a pozitív energia :) Most jelenleg ennél többre nem futja az erőmből, még eléggé fáradt vagyok a sok stressz miatt, de ígérem, hogy nem fogom elhanyagolni a blogot, hamarosan újra úgy jelentkezem, ahogy azt megszokhattátok :) Addig is mindenkinek szép napokat kívánok, és remélhetőleg hamarosan újra olvashatjátok az agymenéseimet :P

2013. szeptember 11., szerda

Vegyes TAG

(igen, tudom, hogy ezt mindenki Panda TAG-ként emlegeti, de nekem ez csak egy sima, egyszerű vegyes kérdésválogatás, ami anno egy Panda nevű bloggertől indult ki. Akkor már inkább írom vegyes TAG-nek)



Melyik dalt hallgatod, amikor le vagy törve?
Sok dal van, amit szomorkásabb hangulatomban hallgatok, de most Yirumától a River flows in you című mesterműve ugrott be egyből.




Mit iszol inkább teát vagy kávét?
Teát - kávét nagyon ritkán, akkor is agyon tejezve és cukrozva.


Milyen nyelveken beszélsz?
Angolul egész jól, olaszul pont annyira tudok, hogy bírjak kérni egy üveg ásványvizet, úgyhogy szomjan halni nem fogok Olaszországban :D Ezen kívül valamennyire megértem a japánt is, mivel elég sok animét néztem/nézek, de túlzás azt állítani, hogy beszélem.


Meséld el három félelmed.
Annyira félek tőlük, hogy most inkább el sem mesélem :D

Mi volt a legutóbbi társasjáték, amit játszottál?
Idejét sem tudom már, mikor társasoztam, de arra emlékszem, hogy a Gazdálkodj okosan-t imádtam :)


Melyik volt a legutolsó könyv, amit olvastál?
Kami Garcia: Beautiful Creatures


Belesétáltál valaha egy üvegajtóba?
Ilyen kérdés kinek jut eszébe, most úgy őszintén?


Melyik hírességért vagy legjobban oda?
Kinőttem már az ilyesfajta rajongásból. Akiért a legjobban odavagyok, az a férjem :)


Hiszel a házasságban?
De még mennyire :)


Mit tennél, ha lenne 1 millió dollárod?
Igyekeznék ugyanaz az ember maradni, aki előtte is voltam.


Mi az a dolog, amit szeretnél megváltoztatni/helyrehozni?
Néha elmerengek a múlton, és bizony vannak dolgok, amiket ma már máshogy csinálnék... De ha nem úgy történtek volna, ahogy, akkor én sem lennék az, aki ma vagyok. Minden okkal történik, én pedig inkább előrefelé nézek, nem pedig hátra. A múlt maradjon meg emlékeknek, és inkább nem fájdítom a szívem azzal, hogy "mi lett volna, ha..."


Nevezz meg hármat a kedvenc blogjaid közül!
Nincs kedvenc, mindet szeretem, amit nyomon követek.

Nevezz meg három olyan Disney filmet, amit igazán kedvelsz.
Csak hármat lehet? :( Na jó, akkor legyen; Szépség és a Szörnyeteg, Pocahontas, Cihiro szellemországban


Mi szeretnél lenni?
Foglalkozás tekintetében óvónő és logopédus. Egyéb téren csak jó ember szeretnék lenni, aki az élet adta lehetőségeket a legjobb módon hasznosította mind maga, mind mások számára.


Sportolsz/Szoktál sportot nézni?
Régen verseny szerűen úsztam, ezt mai napig nem felejtem, ugyanis ha vízbe kerülök egyből elkezdek tempózni. Nem bírom leállítani magam, a pancsikolás, meg lubickolás nem az én műfajom (mint ahogy a meleg vízben ücsörgés sem... olyan, mintha pisiben ülnék :S). Ezen kívül egy rövid ideig kick boxoltam, mostanra viszont a tánc maradt a legfőbb szenvedélyem, ami sportolásnak is beillik, annyira átmozgat.


Játszol valamilyen hangszeren?
Régen hegedűltem. Akkor nem szerettem, mert rámerőltették, de ma már nagyon szívesen tanulnám tovább.


Mi a kedvenc színed?
Aki még nem jött volna rá; a lila :P


Mi a kedvenc állatod?
Kutya


Ez bánt XD

Annyira próbáltam nem röhögni rajta, de ez már annyira szar, hogy nem bírtam ki XD


2013. szeptember 9., hétfő

Jóféle



:P
















A film, amit senki ne nézzen meg


Viktor tegnap elkezdett nézni egy filmet. Fura orosz akcentussal beszéltek benne és igen érdekes hangok jöttek onnan, ezért odanézegettem néha-néha. Bár ne tettem volna. Egy darabig ide-oda gurigáztam a film és a magam dolga között, de végül annyira vonzott az a borzalom, hogy ott ragadtam előtte. komolyan nem tudom mi vett rá arra, hogy megnézzem Viktorral a Frankenstein's Army című okádékot, de azóta is kavarog a gyomrom tőle. Nem a sok szörnytől, amiket a hülye doki rakott össze halott náci katonákból, hanem azoktól a szörnyektől, akivé az orosz katonák váltak stresszhelyzetben. Iszonyatos végig nézni, hogy milyen könnyen ki lehet hozni az emberből az állatot. Persze az elmebeteg doki sem volt jobb, tőle is a hideg rázott. Jó párszor tényleg azt éreztem, hogy a vacsorám liftezik a gyomromban, mert ez a film egyszerűen undorító, beteg és lélekőrlő. Míg én fintorogva, a szememet eltakarva "néztem" végig nagy szörnyülködések közepette, addig Viktor olyan lelkesedéssel vizslatta, mintha bizony előre hozták volna a karácsonyt. Most csak egy lightos kis Fűrész sorozatot néz levezetés gyanánt. Közölte velem, hogy neki valamiért baromira tetszenek az ilyen gusztustalan, elme roggyant filmek, ahol beleznek, csonkítanak, marcangolnak, ésatöbbi. Ha látnátok az arcát egy-egy ilyen film nézése közben - teljesen át van szellemülve, és látni rajta, hogy minden pillanatát élvezi a filmnek. Néha attól félek, hogy rejtett pszichopata hajlamai vannak :D Nos, minden esetre én SENKINEK nem ajánlom ezt a filmet, csak erős idegzetűeknek, erős gyomrúaknak, mert ez tényleg tömény iszonyat. Én maradok inkább az ijesztgetős filmeknél.

2013. szeptember 8., vasárnap

Szépséges ősz











Férfi hastánc

Kényes téma, tudom. Sokat gondolkodtam is rajta, hogy merjek-e róla írni, de úgy vagyok vele, hogy két olyan szuper példát hoztam bemutatni, akiket muszáj megismernie a népnek. Első körben szeretném leszögezni, hogy alapjáraton nem kedvelem a férfi hastáncosokat. Én is azt a konzervatív nézetet vallom, hogy ezt a fajta táncot a nőknek találták ki, férfin nem mutat jól (vagy csak szimplán nem mutatja őket túl előnyös színben), és sajnos a legtöbb példa, akit látunk erre pont azt erősíti meg bennünk, hogy a férfi hastánc egy nagy melléfogás. Nos, véleményem szerint igen is, meg nem is. Hazai színekben Seres Zolit egyszerűen nem tudom komolyan venni, csak úgy, mint az összes többi olyan hastáncos férfit, aki női attitűdökkel áll színpadra. Mert ha férfiasságukat megőrizve próbálnának táncolni, nem is lenne velük semmi problémám, de mintha a nemi identitás náluk a színpadon teljes mértékig homályba veszne, és úgy rázzák magukat, mint egy flitteres melltartós orosz táncosnő. Határozottan nem gyere be. Viszont amikor egy férfi megtalálja azt a kényes egyensúlyt és harmóniát a lágy mozgás és a férfiasság megtartása között, az fergeteges tud lenni. Erre hoztam most két példát, Steven Eggers-t és Illan Riviere-t. Mindkettő fantasztikus táncos, és habár nagyon kényes mozgást végeznek, még sem tűnnek "férfiatlannak".

Steven Eggers




Illan Riviere


Új kedvenc - NagaSita












Boltkóros TAG




1. Te boltkórosnak tartod magadat?
Nos, tagadhatatlan, hogy szeretek vásárolni :) Azt viszont korántsem mondanám, hogy eszetlenül költekeznék, és attól sem bolondulok meg, ha egy üzletből üres kézzel távozom. Csak azért nem vásárolok, hogy költekezzek és eggyel több porfogóm legyen. Tény, hogy sokszor szeretem magam meglepni apróságokkal, de akkor sem esek depresszióba, ha éppen semmi újdonság nem jön velem haza. Persze hiányérzetem szokott lenni, mert minden lánynak a lelkét felderíti egy szép új holmi, de azért olyan ízig-vérig boltkórosnak nem tartom magam.


2. Hogyan definiálnád a saját stílusodat?
Sötét elegancia. Régóta használom rá ezt a kifejezést, és tökéletesen jellemző is rám. Én nem vagyok az a fajta lány, aki egy adott stílust, vagy szubkultúrát teljes mértékig magára tudna ölteni, mert a legtöbbhöz nem passzolok teljes mértékig. Nagyon erős személyiségem van, sok minden tetszik, ezért inkább a saját, egyedi stílusomat igyekeztem kialakítani, amiben mindenből van, amit szeretek. A stílusom olyan, mint a táblás csoki; nyomokban goth-ot, keleti kultúrát, klasszikus eleganciát és romantikát tartalmaz. Ezek összegyúrásából született meg az a stílus, ami engem jellemez. Igen, sokrétű ember vagyok és nem tudok csak egyféle lenni. Nem vagyok CSAK viktoriánus goth, vagy CSAK sikkesen elegáns. MIND vagyok egyszerre, és a különféle ízlések között próbálom megteremteni azt a harmóniát, amiben jól érzem magam.



3. Melyik üzletet nem tudod anélkül elhagyni, hogy legalább egy dolgot ne vásárolnál ott?
Hm, régen kapásból rávágtam volna a drogériát, a könyvesboltot, a kreatív hobbit és a Deichmann-t, de ma már nincs ilyenre példa. Igaz, néha fáj is a szívem egy-egy otthagyott holmi miatt, de igyekszem takarékos lenni és nem össze vissza vásárolni mindenfélét csak azért, mert jól néz ki. Meg amúgy is úgy vagyok vele, hogy ha nagyon tetszik, akkor később úgy is visszatérek hozzá, és akkor már tényleg megveszem.


4. Hol találod a legjobb ajánlatokat?
Nem szoktam ezekkel foglalkozni.


5. Melyik tervező cuccait vagy hajlandó megvásárolni?
Tervező? :D Hol élsz, édesem ez Magyarország! :D Egy kis szűk réteget leszámítva kinek van arra kerete, hogy tervezőktől vásároljon? Jó nekem a Hádás, meg a kínai cucc is.


6. Van külön shoppingolós szerelésed?
Nincs. Abban megyek, amiben éppen vagyok - mégis mi a fenének öltözzek át egy vásárláshoz? Maximum a lábbelimre figyelek, mert ha több órás nagybevásárlásba kezdek, akkor nyilván nem tűsarkút fogok húzni, hanem egy kényelmes kiscipőt.


7. Mi a te bűnös élvezeted, szórakozásod? (nem sminkeléssel kapcsolatos)!
Nem hiszem, hogy van ilyenem...


8. Melyik az az állandó és legfontosabb ruhadarab, ami nélkül nem tudnál élni?
Fekete szövetnadrág. Örök klasszikus, kényelmes, csinos, tökéletes.


9. Melyik az a trend, amit remélsz hogy soha nem megy majd ki a divatból?
Nos, mivel nem követem nyomon a trendeket, ezért nem tudok pontos választ adni, de azt hiszem a klasszikus elegancia olyasmi, ami ennek a kérdésnek megfelel, de ez soha nem fog kimenni a divatból :)


10. Melyik az a trend, amit szerettél és túl gyorsan kiment a divatból?
A trapéz szárú nadrág, én nagyon szerettem.


11. Ki a te divat ikonod?
Dita von Teese,


Geisha MothMouth,


Morticia Addams.


Ők hárman tökéletes stílusérzékkel rendelkeznek.


Néhány táncos kép

A minap megkért a tánccsoportom vezetője, hogy legyek szíves összedobni magamról egy montázst, hogy kitehessük a csoport facebook oldalára. Meg is csináltuk, és ezen közben jöttem rá, hogy én nem is mutattam képeket a tavaszi versenyről :O Na igen, akkortájt még nem voltak meg a hivatalos fotók, csak amiket Viktor készített rólam, de mivel nagyon sötét volt, a képekből nem sokat lehetett látni. Most viszont, hogy belemerültem a kutatásba gondoltam mutatok pár képet a fellépésről. Sajnos a fotók többsége nagyon előnytelen rólam, de ez nem a fotós hibája, szimplán rossz az alapanyag - egy csinos lányról nyilván szebb képeket lehet készíteni. Ettől függetlenül én bizony ilyen voltam akkor, a rettegés és koncentráció mindig kiült az arcomra, de mégis szép emlékeket ébresztenek bennem ezek a képek, úgyhogy minden elégedetlenségem ellenére szeretem őket visszanézegetni :)



montázs



duó Rékával



ismét duó



csoportos


2013. szeptember 7., szombat

Filmes TAG




1. A kedvenc filmed
Nagyon sok film van, amit szeretek, de ha választanom kell, akkor természetesen a Gyűrűk Ura trilógia.

2. A kedvenc meséd
Walt Disney - A Szépség és a Szörnyeteg

3. Az első mese/film amit láttál
Hát a legelsőre nyilván nem emlékszem, de nagyon élénken él bennem a Pinokkió egy orosz változata, amit még vhs-en néztem és imádtam.

4. Egy film ami mindig megnevettet
Sok film van, aminek bizonyos jelenetei megnevettetnek, pl.
- a Büszkeség és Balítélet sorozatban Mrs Bennett sipákolása
- a Függetlenség Napjában Will Smith csevegése a megszálló földönkívüliek egyik lezuhant példányával ("Kellett nektek leszállni erre a kurva bolygóra és a fasza gyereket játszani!")
- A Derült Égből Fasírt című mesében a kajacsináló gép neve (Flödszömdöför)
- A Mr. Magorium Mágikus meseboltja című film összes képtelen beszólása
- A Gyűrűk Urából Gimli összes beszólása

5. Egy film amitől sírni tudsz
A legtöbb hatásvadász film célt ér nálam, úgyhogy ami drámainak van beállítva, azon én mindig sírok. Ilyen pl. a Szörny önfeláldozása a Szépség és a Szörnyetegben, és a Dumbónak az a jelenete, mikor Dumbó mamája a vasrácsokon keresztül énekli az altatóját. Ó, na tessék, elég volt rá gondolnom, már gyűlnek a könnyek a szemembe... Egyszerűen szívszorító az a jelenet, mikor azt a pici kis elefántot elválasztják az anyukájától... :'(

6. Egy film amit sosem unnál meg
Coraline és a titkos ajtó. Rengetegszer láttam már, de képtelen vagyok megunni.

7. Egy film amit utálsz
Silent Hill első rész... maga a tömény borzalom.

8. Egy film ami valamilyen emlékhez köt
Nekem minden filmhez van valamilyen emlékem :)

9. Egy mese amit utálsz
Spongyabob

10. Egy film amiről valaki eszedbe jut
Az Átkozott Boszorkák című filmből Sally borzasztóan emlékeztet az egyik legkedvesebb barátnőmre, Barbira :)

11. A kedvenc sorozatod
Csillagkapu

12. Egy film aminek a legszívesebben a főhőse lennél
Hm... igazából bármilyen filmbe szívesen beleképzelem magam, csak ne horror, meg thriller legyen :D

13. Egy film amin megijedtél
Ohohó... abból is rengeteg van, de ha választanom kell, akkor Insidious

14. Egy film amin elgondolkodtál
Angyalok Városa

15. Egy film amiből kedvenc színészed/színésznőd játszik
Nincs kedvencem

16. Az utolsó film amit láttál
Őrültek Háza

17. Egy film a kedvenc rendeződtől
Abból sincs kedvenc

18. Egy film amit sosem néznél meg
A fűrész utolsó részei. Azt hiszem az első hármat láttam, de annyi bőven elég is volt belőle.

19. A legjobb barátod kedvenc filmje
Ha én azt tudnám :D

20. Egy film a kedvenc műfajodból
De ha egyszer kedvenc műfajom sincs :D Én a jó filmeket szeretem :D

21. Egy film amit gyerekkorodban szerettél
Amit gyerekkoromban szerettem, azt most is szeretem. Ilyen pl. a Szabadítsátok ki Willyt, a Röfi tábor, meg a Richie Rich

22. Egy sorozat amit ki nem állhatsz
Mivel már nem nagyon nézek sorozatokat, ezért nem ismerem a felhozatalt, de abban biztos vagyok, hogy a magyar sorozatok egyáltalán nem nyernék el a tetszésemet.

23. Egy film egy olyan színész szereplésével akit utálsz
A hercegnő Keira Nyájtlival. Annyira utálom azt a nőt, hogy valami hihetetlen...

24. Egy film a keresztneved első betűjével
Sinister (iszonyatos horror film, teljesen kibuktam tőle)

25. Egy sorozat amit többször is végignéztél
Csillagkapu ismét

26. Egy film ami megrendített
A szív bajnokai

27. Egy film amitől jobb kedved lesz
Az öt legenda - csodásan bájos, kedves mese, nagyon szeretem - visszarepít az édes, ártatlan gyermekkorba és segít megőrizni azt magamban még a legnehezebb napokon is.

28. Egy sorozat/film amit ajánlottál és megszerettettél legalább egy emberrel
Nagyon sok példa volt már erre

29. Egy film (csak úgy válassz egyet)
Jól áll neki a halál

30. Egy másik kedvenc filmed
Az összes Harry Potter film

Családi grillparti és sütögetés

Ma családi grillpartit tartottunk Viktor nővérééknél. Viktornak nemrég volt a névnapja, így azt is megünnepeltük, plusz anyósomék házassági évfordulója, meg a miénk is mostanában volt, egyszóval mindenféle ünnepelni való összejött, amit egy összejövetelen meg is ünnepeltünk. Eredetileg bográcsozni akartunk volna, de mivel az nagyon sokáig készül, áttértünk a grillezésre. Az idő is tökéletes volt hozzá, én pedig még jobban is örültem ennek, mert még soha nem ettem igazi házi grillételt. Korán keltem, hogy még frissen tudjak sütni egy kis süteményt, mert ha megyünk valahova egyszerűen nem tudok beállítani üres kézzel. Ezt a szokásomat a család egyébként nagyra értékeli :D Szóval korán reggel nekiálltam sütni egy kis diós-lekváros kevertet, ez lett belőle;


Nevetségesen egyszerű egyébként, mert mindent csak összekutyul az ember, bedobja a sütőbe, 20 perc alatt megsüti és kész is. Azért leírom a receptet, ha valakit érdekel.

Hozzávalók:
- 6 tojás
- 1 dl olaj
- 15 dkg cukor
- 30 dkg liszt
- 10 ek. lekvár
- 2 ek. keserű kakaópor
- 18 ek. víz
- 1 cs. sütőpor
- 2 cs. vaníliás cukor
- fahéj ízlés szerint

Először a folyékony hozzávalókat összekeverjük, majd hozzá adagoljuk a szárazakat is, aztán előmelegített sütőben megsütjük. A tetejére ugyanazt a lekvárt kentem, ami a tésztájába is került, és elméletilg csokimáz is került volna rá, de olyan rossz minőségű no name csokit sikerült vennem, hogy inkább lemondtam róla és úgy szállítottam a sütit, hogy másodpercenként kerülgettem a porszemeket, nehogy beleragadjon a lekvárba :D (mert lefedni ugye nem tudtam). Jobb lett volna egyébként megtölteni a lekvárral, nem pedig a tetejére kenni, de mivel még langyos volt a süti, ezért nem kockáztattam. Legközelebb viszont már tölteni fogom. Szóval a süti elkészülte után útnak indultunk. "Játszós ruhában" mentem, azaz farmer, sima fekete póló és kényelmes cipő, no-smink és felkötött haj, mert egy mopsz és egy moszkvai őrkutya mellett értelmetlen kicsípnem magam, úgy is tiszta dzsuva, nyál és szőr leszek tőlük :D Na, ez meg is történt kábé az első percben, ahogy megérkeztünk. A sütit gyorsan átadtam apósomnak, hogy mentse meg a kutyák elől, aztán bevergődtük mi is magunkat, de hát ez egy borjú méretű kutya és egy lábak között cikázó kutya szerű lény mellett nem egyszerű feladat. Ők lennének az említett ebek egyébként;



Daisy, aki épp kedvenc foglalatosságának, az alvásnak hódol.



Valamikor ilyen pinduri volt ^^



Ő pedig Kátya, aki lassan meghaladja egy növendék ámbráscet méretét.



Anno ő is ilyen "pici" és kajla volt - mostanra már nem pici a maga 50 kilójával, de kajlának ugyanúgy kajla
:D


Szóval ők lennének az ominózus kutyák. Sütni és enni tőlük tökéletesen lehetetlen. Egyébként a grill kaja sem készült el hamarabb, fél háromkor ültünk le ebédelni, de megérte a várakozást, mivel isteni volt minden! Az ételekről sajnos nincs képem, mert még a telefonomat is otthon hagytam, de tarja volt, csirke, padlizsán, cukkini és patiszon - fenséges volt mindegyik. Mellé majonézes kukorica saláta és vegyes saláta volt joghurtos öntettel, úgyhogy ezekből istenesen telezabáltuk magunkat :D Én még ennek tetejébe legalább 5 kupicányit legurítottam sógorék házi barackpálinkájából, ami életem eddigi legfinomabb itala volt. Sógorék most főztek először házi pálinkát, de valami fergeteges finomra sikerült. Cukor nélkül főzték, így csodás íze és zamata lett, és egyáltalán nem szállt a fejembe! Meg is lepődtem, hogy a tűző napon hogy nem kólintott fejbe ennyi pálinka, de tökéletesen jól voltam. Hát szóval jól telt ez a nap, rengeteget beszélgettünk és nagyon sokat nevettünk, jól esett a családdal így összeülni :)

A könyvmolyos meglepetés ajándék :)

Tekla a tegnapi nap folyamán sikeresen megkapta a csomagját, úgyhogy most már bemutathatom nektek a meglepetés ajándékot;



Ezt a nárciszos könyvjelzőt kapta még pluszban a nyertes, amit én magam hímeztem keresztszemes technikával. Mintám nem volt hozzá, csak egy viszonylag nagy felbontású kép, úgyhogy arról rajzoltam meg a mintáját egy kockás füzetbe :D 

2013. szeptember 2., hétfő

A Nyertes! :)

Kedves Mindenki!
A tegnapi nappal véget ért a nyereményjátékra való jelentkezés, ma pedig kisorsoltam, hogy ki lesz az a szerencsés, aki megkapja a kis csomagomat :) Nagyon sokan jelentkeztetek, és szívem szerint minden kedves olvasómat megleptem volna valami aprósággal, de ennek a játéknak csak egy nyertese lehet. Lássuk hát:



Viktor húz...




És habár alig látszik az esti fényviszonyok miatt, de

Tekla a nyertes! :)

Nagyon gratulálok, Tekla! :) Remélem örömödet fogod lelni az ajándékaidban, kérlek tedd meg, hogy ebben a bejegyzésben leírod nekem az email címedet, hogy fel tudjam veled venni a kapcsolatot és minél előbb postázhassam neked a nyereményeidet!

A többiek pedig ne csüggedjenek, mert most, hogy rákaptam a nyereményjátékozás ízére, biztos fogok még ilyet indítani, lesz még lehetőség nyerni :) Köszönöm mindenkinek, aki velem játszott, remélem később is visszanéztek hozzám. 
Szép estét mindenkinek!

2013. szeptember 1., vasárnap

Egy éves házasok vagyunk :)

Bizony, ma van az első házassági évfordulónk, úgyhogy igazán szép nap ez a mai :) Igaz, az életünk nem sokban változott, mióta összeházasodtunk, de azért mégis csak meg kell emlékezni erről a fontos dátumról. Főztem egy kis finom ünnepi ebédet (ami annyira még sem ünnepi, mert nem szeretünk túlzásokba esni, de nálunk már a három fogásos ebéd ünnepinek minősül), tortellini levest csináltam pásztortarhonyával, desszertnek pedig epres-málnás pitét. Képek ezúttal nem készültek, mert túlságosan el voltunk foglalva a falatozással ahhoz, hogy mi most még képekkel is szerencsétlenkedjünk, de a képzelőerőtökre van bízva a látvány :P Ezen kívül filmeztünk egy jót közösen, most pedig még vár ránk egy finom kis romantikus pezsgőzés, meg bújás, és miegymás (szintén a fantáziára bízva :PPP). Egyébként a családunk sem feledkezett meg a nagy napról, anyósomék például ezt a képet küldték el mindkettőnknek;



Nagyon kis édes ^^

Úgyhogy mi most ünnepelgetünk még egy kicsit aztán már csak pihenés lesz este, mivel holnap mindkettőnknek munka van és ki kell használnunk a vasárnap utolsó óráit. 

A nyereményjáték ma éjfélkor zárul, holnap pedig reményeim szerint kisorsolom, hogy ki is nyeri meg az én szerény kis ajándék csomagomat, illetve a meglepetés könyvmoly ajándékot. Habár holnap elég hosszú napom lesz (valószínűleg táncos megbeszélés lesz a jövővel kapcsolatban), azért igyekszem megcsinálni a sorsolást, úgyhogy kedves versenyzők, inkább az esti órákban nézzetek el hozzám az eredményért. 

A sorsolásról csak annyit, hogy mivel én egy konzervatív, régimódi lány vagyok, ezért a sorsolást is hagyományos módon fogom intézni - összehajtogatott papírokra írom fel az összes versenyző nevét, azok valószínűleg Viktor egyik sapkájában fognak landolni, Viktor pedig kihúzza a szerencsés nyertest. Kényelmesebb lenne valami netes sorsoló programot használni, de én ezt közelebb érzem magamhoz, és csak remélni merem, hogy senki nem fog előnyben részesítéssel gyanúsítani. A szavazás 110%-ig tisztességes, becsületes módon fog történni, holnap pedig minden kiderül :)

Filmélmények - amit mostanában láttam

Elég sok filmet megnéztem az utóbbi időben, ezekről szeretnék egy kis beszámolót írni.



Első körben az egyetlen mozis élményemről a legújabb Percy Jacksonról írnék pár sort. Igaz, hogy amikor aktuális volt megemlítettem, de most szeretnék kicsit részletesebben is írni róla. Mivel imádtam az első részét, nem is volt kérdéses, hogy a másodikat is meg fogom nézni, és nem bántam meg. 3D-ben néztük, bár bevallom ennek nem láttam okát, ugyanis habár látványos filmről van szó, nem volt sok 3D-re alkalmas jelenet. Egy sima, hagyományos mozizás is tökéletes élményt nyújtott volna, így azt a jó pár száz forintot fölöslegesen fizettük ki a 3D-ért. A történet egész hű maradt a könyvhöz, aki olvasta, az szerintem hasonló véleménnyel van róla. A modern világba átültetett ógörög mitológia továbbra is pazarul lett kitalálva, egyáltalán nem kelt gagyi hatást, tényleg szépen egymásba simul a két világ, teremtve ezzel egy harmadikat, ami amolyan köztes hely a félistenek számára. Sok új karakter is feltűnik, mint pl. Tyson, Percy küklopsz féltestvére, Calrisse, Árész lánya, és az egyik kedvencem, Hermész, az istenek hírnöke. Anabeth is jobban kezd hasonlítani a könyves valójához, kicsit kiszőkítették és begöndörítették a haját (kár, hogy állandóan össze van fogva és így alig látszik belőle valami), Gorver pedig hozza a szokásos szatíros poénjait. Én mondjuk hiányoltam Pierce Brosnant Kheiron szerepében, szerintem remek és nagyon impozáns volt, de gondolom már nem volt kedve félig lójelmezben rohangászni egy ifjúsági filmben. Összességében ez egy remek kalandfilm, a 3D-t nem ajánlom, mert nincs értelme, a sztori jó, a szereplők hozzák a szokásos formájukat, egyszóval megéri a mozit.


A második filmem a Lorax című animációs kis mese volt, amit Azrail blogján szúrtam ki, és mivel kedvelem az ilyen gyerkőcöknek szóló meséket, gondoltam megnézem. Hát, sajnos nekem nem igazán jött be. Ez az alternatív világ, meg a környezetvédelem azt éreztette velem, mintha egy gyenge Wall-E koppintást látnék, és őszintén bevallom, a háromnegyedétől fogva már csak átpörgettem, hogy lássam a végkifejletet (nem mintha nem lett volna egyértelmű). Szerintem ez a mese nyugodtan kimaradhat az ember életéből, mert sajnos nincs benne az a báj és kedvesség, ami az ilyen mesékben meg tudná fogni az embert.



A harmadik film szintén mese kategóriába sorolandó, de valószínűleg mindenki hülyének néz majd amiatt, hogy ilyeneket nézek. A legújabb Barbie filmről van szó, a Mariposa és a tündérhercegnőről. Tudom-tudom, jócskán kinőttem már ebből a kategóriából, de nem tehetek róla, imádom a Barbie filmeket! Remegve várom mindig az új megjelenéseket, és szerencsére elég hamar le is tudom tölteni őket, úgyhogy hamar meg is néztem. Sajnos az utóbbi időben a Barbie filmek nem igazán tettek a kedvemre, kicsit erőltetettek és gagyik voltak (jó, tudjuk, hogy amúgy is gagyik, de ezek a gagyibbnál is gagyibbak voltak :D). Nem tetszettek a sztorik, sem a dalok, túlmodernizálták az egészet csak azért, mert a mai gyerekek is efelé változnak, de szerencsére ezzel a filmmel visszatért a jó öreg, kedves Barbie stílus, ami már annyira hiányzott :) Igaz, a technika fejlődésével Barbie arca egyre inkább megváltozik, lassan úgy néz ki, mint egy anime figura, ami mondjuk engem nem zavar, csak lehetne picivel arányosabb (pl. nem szerencsés a luftballon nagyságú szemek mellé töpszli orrot animálni, mert így borul az egyensúly). A történet ezúttal igazán bájosra sikeredett, ismét a tündéreké, hercegnőké és a barátságé a főszerep, habár a cikis részeket mindig letekerem, mert az ebből fakadó konfliktushelyzeteknél már verem a fejem a falba. Ezt leszámítva egy bűbájos, kedves, aranyos meséről van szó, amit ajánlok minden gyermek lelkű felnőttnek :)



Negyedjére az Őrültek háza című horrort említeném, amit Perelin blogján láttam meg és rögtön kedvet kaptam ahhoz, hogy megnézzem. Nos, összességében azt kell mondjam, hogy ez egy jó kis egyszer nézhetős horror. Tetszett, de nem nézném újra, viszont egyszeri kikapcsolódásnak tökéletes. Imádom az olyan filmeket, amiben a tébolyodott emberi elme áll a középpontban, mert ebből lehet a legtöbb groteszk, gyomorforgató, megdöbbentő és lesokkoló jelenetet létrehozni, szuper alapanyag, és ez ennél a filmnél is jól bevált. És habár az őrültek önmagukban szuper alapanyagot szolgáltattak, egy kis plusz hatás kedvéért még némi misztikumot is csempésztek bele, de hogy minek, azt nem tudom. Teljesen fölösleges volt, hagyni kellett volna az elmebeteges részeket kifejlődni, a misztikus filmeknek meg úgy is van külön kategóriája. Engem egyébként egy kicsit a Viharszigetre emlékeztetett, ott is nehezen tudtam követni az eseményeket és döcögősen értettem meg a dolgokat, na ennél detto ugyanez volt a helyzet. Persze a végére minden összeállt (még ha előtte 8 helyen is megcsavarták a filmet, hogy totálisan összezavarodjunk), és igazán jó véleménnyel vagyok róla. Annyi vér egyébként nincs benne, hogy rendes horror lehessen, inkább thriller kategóriába sorolnám, de annak egész jó, csak ajánlani tudom.



Az ötödik film a Horrora Akadva ötödik része (jól összehoztam a két ötöst, mi? :P). Az első kettő részt láttam és tetszett, aztán a többi valahogy kimaradt, de mivel az ötödikben csupa olyan filmet parodizáltak ki, amiket szeretek, ezért nem volt kérdés, hogy megnézem. Ott volt benne a Mama (ó, az a drága Mama, hogy szeretjük), a Ház az erdő mélyén, a Gonosz Halott, a Fekete Hattyú, a Paranormal Activity és az Insidious, úgyhogy remek volt a felhozatal, ehhez képest sikerült egy olyan tré és olyan gagyi moslékot összehozni belőle, amin már csak kínomban tudtam röhögni. Annyira szánalmas volt ez a film, hogy már röhögnöm kellett rajta, és tényleg, elég sok résznél felnevettem, mert annyira látszott rajtuk, hogy úgy izzadták össze a gyenge kis poénjaikat. Viktor velem ellentétben nem tudta leplezni nemtetszését, karba tett kézzel, felvont szemöldökkel ült a képernyő előtt, az arcára pedig kiült a "wtf???" kifejezés. Egyszóval nem nyerte el a tetszésünket. Talán ha kihagyják a medence tisztító berendezések házibuliját, meg a szaros pitét, akkor egy fokkal nézhetőbb lett volna. Így viszont azt javaslom, senki ne nézze meg, mert pocsék (hacsak valaki nem szereti az erőltetett humort).



A hatodik, s egyben utolsó filmem egy régi új film, amit már anno pár évvel ezelőtt láttam, de most újra felelevenítettem, ez pedig nem más, mint a Ramen Girl Brittany Murphy-vel. Mindenki tudja rólam, hogy imádom a japán kultúrát, és igyekszem róla minél több filmet nézni, mármint olyan filmeket, ami Japánt valódi formájában ábrázolja - a kultúráját, a szokásait, a gasztronómiáját, mindent. A Ramen Girl első hallásra a híres japán tésztás leves körül forog, azaz egy gasztronómiai témájú film is lehetne, de természetesen mivel Japánról van szó, sokkal több érdekesség van benne ennél. Mert a hangsúly nem a finom tésztás levesen és annak elkészítésén van, hanem azon, hogy milyen is az oda vezető út, s hogy ez mennyit változtat az emberen. Abby (Brittany Murphy) Japánban tartózkodása alatt megismeri a japán emberek tökéletességre való állandó törekvését, a spiritualitás iránti mélységes tiszteletüket, melyet még a legegyszerűbbnek tűnő feladatoknál is alkalmaznak (ld. főzés), sőt, ami számunkra egyszerűnek tűnik, abból a japánok képesek preciz kidolgozottságú művészetet csinálni. Abby megtanulja, hogy nem elég megtanulnia a recepteket és a mechanikai mozzanatokat a tökéletes leves elkészítéséhez, de a lelkét is bele kell tudnia tenni az ételeibe. Szerintem nagyon tanulságos ez a film, rengeteget lehet tanulni a japán emberek élethez való hozzáállásából, felfogásából, mert olyan csodálatosan látják a világot, ahogy senki más. A létezésüket áthatja a tökéletességre való törekvés, a hagyományok tisztelete, az őszinte, mély érzések és a méltóság, amiket sajnos a nyugati emberek egyre kevésbé mondhatnak el magukról.

30 napos smink kihívás - 30. rész

Egy kép rólad sminkkel és smink nélkül

Tegnap este (azaz inkább ma hajnalban) már nem volt kedvem és erőm képek után kutatni, de most frissen és üdén (hahaha :D) nekiállok a kihívás utolsó részének. Igaz, hogy az utóbbi időben egy csomószor lehetett smink nélküli képeket látni róla, mivel a Zsófis marhulások alkalmával elég sokszor nem voltam kifestve, de üsse kavics, kaptok más képet is rólam.



Smink nélkül, összefogott hajjal, borzasztó cuki arckifejezéssel :D



Itt pedig a legáltalánosabb sminkemmel.



Azt hiszem eléggé egyértelmű, melyik a jobb - a felső képpel vallatni lehetne :D
Hát ezzel véget ért a 30 napos smink kihívás. Nagyon élveztem, jó kis kérdések voltak, és biztos, hogy még bele fogok vágni más kihívásokba, mert jól el lehet velük szórakozni, és legalább egy kis rendszert visznek az életembe. Igaz, elég sokáig elhanyagoltam, de közben ezer más dologról is szerettem volna írni, így aztán nem mindig fért bele az időmbe. Remélem nektek is tetszett, és hogy legközelebb mivel fogok jelentkezni, azt még nem tudom, de biztos, hogy lesznek még ehhez hasonló kis jópofaságok a blogon.