2014. december 31., szerda

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Összefoglaló 2014




Ahogy látom elözönlötték a blogokat az éves összegzések, és a VKP mostani témája is ez az összefoglaló volt. Bevallom elég nehezen állok neki, mert már kicsi és nyűgös és fáradt vagyok áttekinteni egy egész évet, de azért essünk túl rajta :)
Alapjáraton egy kifejezetten pozitív embernek tartom magam, de ebben a 2014-es évben a mérleg inkább a "pocsék" irányba billent. Nem volt egy jó évem, még ha sok apró öröm is ért év közben. Kezdődött az egész a nagymamám bajaival, amik hosszú hónapokon keresztül húzódtak, majd erre jött a tejszínhab, mert Viktor is beteg lett. A kezdeti pánik az esetleges rák miatt még mai napig is élénken él bennem, bár a végkifejlet sem nyugtatott meg jobban. Viktor pancolitise gyökeresen változtatta meg az életünket. 2014 másról sem szólt, csak a betegségekről. Persze azért itt vagyunk, élünk, csináljuk a dolgunkat, de nem mindegy hogyan. Viktornak volt kb. 3 hónapja, amikor tünetmentes volt, és akkor nagyon jó volt minden, örültünk is nagyon :) Sajnos azóta kb. október közepétől csúnyán visszaesett, ami mai napig is tart, szóval nekünk ez a szilveszter nem a nagy iszogatásokról fog szólni, hanem hogy Viktor jobban legyen, én meg hogy ápoljam őt. De őszintén, nem is érdekel a nagy bulizás. Elterveztük, hogy hajnalig fogunk filmezni és poci kímélő dolgokat döntünk magunkba, hogy a drágám ne legyen még rosszabbul. Szóval akárhogy is szeretném szépíteni ezt az évet, nem tudom.

Viszont hogy a jókat is említsem - mert azért voltak ilyenek is -, azért akadtak szép számmal olyasmik is 2014-ben, amik örömöt okoztak nekem kis időre. Ilyen volt a hastáncversenyem és a sok fellépésem, ahonnét csakis pozitív visszajelzéseket kaptam. Az idei verseny volt az, ami megerősítette az önbizalmam és rájöttem arra, hogy nekem ezt kell csinálni, ebben vagyok kiemelkedően tehetséges. Örülök, hogy már nincs bennem félsz és aggódás az alkatom miatt, mert mind a verseny, mind a sok fellépés azt a visszaigazolást nyújtotta, hogy jó vagyok és az embereknek tetszik, amit csinálok :)
A másik, ami örömet okozott, az a baráti kapcsolataim ápolása. Sajnos nem tudtam olyan sokszor jelen lenni a szeretteim életében, mint ahogy vágytam volna, de igyekeztem mindenkivel tartani a kapcsolatot, lehetőségeimhez mérten találkozni is mindenkivel. A régi barátok még mindig ugyanúgy itt vannak velem és ez leírhatatlanul nagy öröm, mert így érzem, hogy akármi is történjen velem, rájuk mindig számíthatok. Igyekszem a jövő évben még inkább odafigyelni rájuk.
És persze itt van a blog is - ez a kis kuckó, ami oly sok örömöt okoz nekem, általatok :) Nagyon nagy boldogság számomra, hogy minden nap kedves, bátorító, dicsérő kommenteket olvashatok tőletek, hogy értékelitek ezt a vegyes felvágottat, amit az orrotok alá tolok napi szinten, és persze azt is ki kell emelnem, hogy a blognak hála új barátokra is szert tettem. Annyi, de annyi embert ismertem meg személyesen és mind olyan tüneményesek vagytok, hogy hihetetlen :) Csodás érzés egy ilyen közösséghez tartozni, ahol ennyire megbecsülnek, kedvelnek és támogatnak. Remélem jövőre még többetekkel találkozhatok, vagy vehetem fel a kapcsolatot egyéb más formában :)

És hogy ki ne hagyjam a lényeget... szerintem már tudjátok is mi lesz :P Szóval igen, Viktor és én még mindig itt vagyunk. Nagyon sok nehézségünk, nyűgünk-bajunk volt idén, emiatt feszültebbek és elcsigázottabbak is voltunk, de igyekeztük egymást közösen támogatni. Szerencsémre Viktor egy arany-ember, aki még a betegsége közben is arra gondolt, hogy nekem miként könnyítse meg az életemet, úgyhogy azért megoldottunk mindent. Még mindig irtóra szerencsésnek érzem magam, hogy Ő van nekem. Remélem még nagyon sok évet eltölthetünk együtt ^^

Többet nem is szeretnék írni, úgy hiszem minden fontosabb dolgot leírtam, de ami esetleg kimaradt, az az én szívemben úgy is itt van és emlékezni fogok rá később is :)



Ezúton szeretnék mindenkinek nagyon boldog új évet kívánni, és szívből remélem, hogy 2015 csodás dolgokat fog hozni mindenki életébe! :)


Filmélmény: A hobbit - az öt sereg csatája

Van már egy jó adag film bekészítve, amiről írni szándékozok, de úgy gondoltam, hogy ez a mozi megér egy külön bejegyzést. Nagyon nagy hatással volt rám, szóval nem ígérem, hogy nem fogok spoilerezni, mert úgy is elragadtatom magam az élménybeszámoló alatt. Akit ez zavar, az kérem ne olvassa tovább, de én sajnos nem tudok megálljt parancsolni az ujjaimnak.





"A Hobbit: Az öt sereg csatája Peter Jackson Hobbit-trilógiájának befejező része. Miközben sikeresen visszahódították otthonukat Smaugtól a sárkánytól, Zsákos Bilbo és barátai akaratlanul is halálos veszedelmet szabadítottak a világra. A dühöngő Smaug nőket és gyerekeket sem kímélve támad Esgarothra (Tóváros). Mindeközben a visszaszerzett kincsektől megrészegült Tölgypajzsos Thorin Bilbo erőfeszítései ellenére hátat fordít barátainak és elárulja őket. Ennél azonban jóval nagyobb veszélyek is leselkednek a hobbitra és barátaira. Bár kizárólag Gandalf tud róla, Szauron szörnyű tervet forral: orkok seregeit indította útnak, hogy a Magányos Hegyen támadásba lendüljenek. Ahogy a sötétség erői egyre jobban előretörnek, a törpék, tündék és az emberek választás elé kerülnek: összefognak vagy elpusztulnak. Bilbo az öt sereg gigászi csatája közepén találja magát, ahol saját és barátai életéért is harcolnia kell, miközben Középfölde egészének sorsa forog kockán."


Karácsony előtt két nappal mentünk el a Camponába megnézni ezt a mozit, és mind Viktorban, mind pedig bennem vegyes érzések kavarogtak. Igazából nem voltunk túl lelkesek. Be akartuk fejezni ezt a széthúzott történetet, de nagy reményeket nem tápláltunk iránta. Nem titok, hogy az első két film nem igazán nyerte el egyikünk tetszését sem - marketing szagú kapmányfogásnak éreztük az egészet, amin a film készítői még egy kicsit kaszálni akartak, hiszen mi más okból darabolnának három felé egy egykötetes sztorit? Váltig állítom nektek, hogy ezt a mesét egyetlen filmben is el lehetett volna mesélni. Igen, lehetett volna, de akkor lemaradtunk volna erről az istenien király utolsó részről. Mert bizony ez az utolsó rész feltette a pontot az i-re, odaszögezte a tekintetem a vászonra, és az a 3 óra csak úgy elszállt a fejünk felett. Szóval igen, egyetlen filmbe belefért volna a Hobbit története, pláne ha nem raknak bele plusz szálakat, de úgy gondolom, hogy már csak azért is megérte szétvágni ezt a történetet, hogy ezt az utolsó részt megcsinálhassák. Mert ez valami bámulatosan jó volt. A gyűrűk Ura harmadik része volt rám utoljára ilyen hatással. Konkrétan egyetlen másodpercig sem unatkoztunk, mert ahogy lementek a trailerek és megkezdődött a film azonnal bumm, bele a közepébe, sárkány, tűz, harc, halál, sikoly, adrenalin, csata, waaaaa :D Tényleg pislogni nem volt időnk, olyan rohamtempóban haladt a történet, és egy percre nem volt megállás. Folyamatos akció volt, állandó izgalom. Na jó, néha kaptunk egy kis pihenőt, mert voltak benne elmesélősebb részek is, de azokra szükség volt, mert máskülönben szívrohamot kaptam volna ennyi akciótól. 
Igazság szerint nehéz összegzően írnom erről a filmről, mert ha leírás szerűen belekezdenék, akkor nektek ide kéne készíteni 5 liter kávét és nagyjából a szilveszteri koccintásig olvashatnátok a véget nem érő elemzésemet, de inkább felsorolás szerűen, kategóriákra lebontva értékelem ezt a filmet, úgy mindenkinek egyszerűbb.

Ami tetszett: 
- egy percig sem unatkoztam, folyamatos pörgés volt a vásznon. Az első két filmben mindig voltak olyan jelenetek, amik vontatottak voltak, ráadásul korom sötétben játszódtak, Viktor el is aludt olyankor. Na itt erre esélyünk sem volt.
- a csatajelenetek hihetetlenül monumentálisak és szinte magasztosak voltak, nekem legalábbis majd kiesett a szívem a helyéről, mikor megláttam a törp hadsereget, vagy mikor a tündék félretéve pökhendiségüket a törpök élő pajzsán átugrálva nekirontottak az orkoknak. Mindenki Fili, Kili, meg Thorin halálát siratta, ezzel szemben én a csatajeleneten bőgtem a meghatottságtól... O.O
- Galadriel, Szarumán, Gandalf és Elrond négyese a gyűrűlidércek és maga Sauron ellen. Kezdjük ott, hogy Galadrielt eddig is imádtam, na de most aztán végképp a kedvencem lett. Megmutatta valódi, mérhetetlen hatalmát, ugyanakkor láthattuk azt is, hogy bizony ő is esendő. Aki még pacsit érdemel, az pedig nem más, mint Szarumán. Félretéve a későbbi árulásos dolgait, én imádtam őt ebben a filmben! Azért ahhoz képest, hogy több ezer éves, lazán kicsontozta a gyűrűlidérceket. 
- Bilbó karaktere. Sokkal összetettebb, vagányabb, életrevalóbb és szerethetőbb, mint Frodó. 
- A törpök hadserege, akik óriási hegyi kecskékkel, malacokkal és egyéb házi kedvencekkel vonulnak csatába. Ja, és a törp király, akinek nincs ki mind a négy kereke :D 
- Smaug még mindig irtó jó fej karakter, sajnáltam is, hogy olyan korán kinyírták. 
- A Hobbit végét összefűzték a Gyűrűk Ura elejével. Pirospont.


Ami nem tetszett:
- szerelmi szál. Miért? MIÉRT??? Ráadásul két tünde meg egy törp között, omájfákinggád...
- Thranduilt legszívesebben felrúgtam volna az első pillanattól kezdve, ahogy megláttam. Ennél málészájúbb, szétszívottabb fejű bájgúnárt még büdös életemben nem láttam. Jót tenne neki egy férfi börtön pár hétig, megemberesedne kissé.
- Legolas detto ugyanez pepitában. Bár a második részben irritálóbb volt a gőgje, itt most szimplán csak nagyon untam, mikor megjelent a színen. Nekem nem adott semmi pluszt a filmhez, a totál lehetetlen harcmozdulatai meg kezdtek kissé nevetségessé válni.
- az a hülye emberi csatlós, akinek nem tudom a nevét. Itt van ez a sztori, ami végig emelkedett hangulatban játszódik, épp halálosan meg vagy hatódva egy óriási csatajelenettől, aztán jön ez a majom nőnek öltözve és elrontja az egész élményt. Minek kellett ez is bele?
- mindent helyzetet a tündék mentenek meg, ami kezdett egy kissé bosszantóvá válni. Eleve Thranduil fejétől heveny hányingerem volt, na de hogy állandóan az legyen belénk sulykolva, hogy senki sem képes egyedül boldogulni ebben a világban és csak a tündék menthetnek meg minket, az azért kicsit nonszensz. Éppen ezért mikor megjelent a törp hadsereg, én felpattantam a székemből kitárt karokkal egy alig hallható "EZ AZ!!!!!" felkiáltással :P
- az emberek elvesztek a sok nagy hős között. Az egész háború a törpök, tündék és orkok között zajlott, a szerencsétlen emberek meg csak csetlettek-botlottak közöttük.

Hát ez lett volna az én véleményem erről a filmről. Összességében nekem iszonyatosan tetszett, ez volt a legjobb mindhárom közül és még az is esélyes, hogy a családommal együtt össznépien is megnézzük szilveszter után. 

Ti láttátok már? 
Hogy tetszett nektek?

2014. december 30., kedd

December színei - csillogó




Hát elérkeztünk ennek a kihívásnak is a végére - sajnálom, mert igazán jól éreztem magam, miközben készültem rá. Nagyon köszönöm, hogy részt vehettem benne, no és persze azt is, hogy láthattam a többiek szebbnél szebb munkáit :)
Erre a fordulóra egy igazán csillogós manikűrt alkottam, ami még kicsit a karácsony hangulatát idézi, legalábbis színválasztás terén. Tudom, hogy az időpontot nézve már inkább szilveszteri jellegű manikűrt kellett volna csinálnom, de annyira jól esett még egy kicsit vacakolni a karácsonyi színekkel :)











Ehhez a manikűrhöz egy blogtalis szerzeményt használtam, mégpedig egy Barielle lakkot. Teljesen ismeretlen előttem a márka, viszont amikor a blogtalin kiszúrtam ezt a piros szépséget, azonnal levett a lábamról. A pirosas alapban tüzes narancsszínű pelyhek vannak, és üvegben valami meseszép! Felkenve sajnos már sokkal nehezebben érvényesül ez a tüzes csillogás, ugyanis a körmeimen nem kevesebb, mint 4 rétegben láthatjátok, és még így is "maszatosnak" tűnik az egész. Ez főleg azért van, mert a csillámok szabálytalanul helyezkednek el a körmömön, és így nem alkotnak egységes pirosas színt. Talán egy ötödik réteggel kiküszöbölhettem volna mindezt, de azt már túlzásnak éreztem volna. Azt hiszem fedőlakknak fogom használni, mert egy jól fedő piros alapot remekül fel lehet dobni ezzel a pelyhes csodával (némelyik képen jól kivehető a narancsos pehely). A fehér egy sima Maybelline Colorama, ami szintén sokréteges, azt hiszem 3 réteg volt fent a körmeimen, szóval nem túl jó a lakk, és szivaccsal ütögettem a körömvégekre egy kis Flormar Holographic Silvert az igazán csillogó hatásért. 
Annak ellenére, hogy sem a piros, sem a fehér lakk nem működött túl jól, azért én mégis szerettem ezt a manikűrt. Lesz majd jobb fehér lakkom, a pirosat pedig fedőnek fogom használni, szóval nem vész kárba semmi :) Nekem azért tetszett ez a manikűr, sokáig viseltem. 

Remélem tetszik nektek ^^ 
Nézzétek meg a többiek alkotásait is!


Karácsonyi manikűrök

A lentebb lévő két sminkhez színben hozzá passzoló manikűrök is születtek. Készítettem egy lilásat és egy sötétkéket, nekem az utóbbi lett a kedvencem :)

Lila







Alapnak egy Aden lakkot használtam, melyre a képen látható Golden Rose fedő került. Ezt a fedőt még a novemberi blogtalin szereztem és úgy örültem neki, mint majom a farkának, mivel régen szemeztem vele a Nailland standjánál, de végül nem mertem rá beruházni. Most, hogy valakinek a jóvoltából megszerezhettem, kicsit vegyesek vele az érzéseim. Üvegben ez a fedő csodálatosan szép, de sajnos csak napfénynél jön elő a ciklámen és kékes-lilás csillogás, amit ígér. Nehéz is volt emiatt fényképezni, pedig amúgy nagyon szép az összhatás. Látványra nekem nagyon bejön, de iszonyat kényelmetlen viselet. Sehogy sem tudtam úgy felkenni, hogy ne lógjanak túl a körömvégeimen a szálak, így viszont nagyon karcolt a körmöm. Az orrom mellett konkrétan meg is vágtam vele magam. Ekkor jött az, hogy elkértem Viktor csípőfogóját és megpróbáltam a kiálló szálak végeit lecsippenteni, kevés sikerrel. A nagyját azért le tudtam szedni, de még így is érdes maradt a körmeim vége, emiatt óvatosan nyúlkáltam bárkihez is. Sajnos este nem tudom kontrolálni magam vakarózás terén, képzelhetitek hogy nézett ki a lábam másnap reggelre... Szóval ezzel a fedőlakkal lesznek még harcaim, de nem adom fel, mert annyira szépek a színei, valahogy csak ki tudom ügyeskedni a felkenésnél, hogy ne lógjon ki ennyi szál belőle.

A másik manikűr a kék szettemhez készült, és annyira imádtam, hogy nem is szerettem volna lemosni. Ám mivel el voltam maradva a szilveszteres kihívással, kénytelen voltam leszedni :(

Kék









Nagyon-nagyon imádtam ezt a manikűrt, szerintem esélyes, hogy még valami hasonlót fogok készíteni :) Szóval alapnak a képen látható Picture Polish Time Warp-ját használtam, ami egy gyönyörű mélykék lakk. Szerencsére 1-2 képen sikerült a lakk kékségét is megmutatni, mert természetes fénynél makacsul feketének mutatja magát. Erre jött egy kis Flormar Holographic Silver, amit egy szivaccsal ütögettem fel a körömvégekre, majd a gyűrűsujjamra a Moyra ezüst holo lakkjával két csillagot és pár pöttyöt festettem, amolyan csillagos égbolt gyanánt. 

Nekem egyértelműen a második a kedvencem, az első lilás már csak a karcolódás miatt is rossz emlékeket idéz bennem, de a kékkel semmi problémám nem volt azt leszámítva, hogy le kellett mosnom :P

Nektek melyik tetszik jobban?

Karácsonyi sminkek

Adós vagyok még az ünnepi sminkjeimmel, amit ezúton pótolok. Igazából a cím annyira nem is helytálló, mert egyik sminkem sem volt nevezhető tipikus karácsonyi sminknek, de idén direkt újítani szerettem volna. Mivel szenteste lilában voltam, ezért aznap lila sminket viseltem, 26-án pedig, mikor édesanyámékhoz mentünk sötétkékben voltam, így a sminkem is ehhez igazodott. Egyik sem egy nagy vaszisz, de azért gondoltam megmutatom nektek :)

Lila







Készült néhány kép természetes fényben is, ott kicsit halványabb a hatás.






Ehhez a sminkhez direkt nem használtam erős, élénk lila színeket, most valahogy pasztellesebb hangulatomban voltam. 

Használt termékek:
- Max Factor Lasting Performance 102 Pastelle alapozó
- Avon korrektor Fair
- NYC Color Wheel púder
- ArtDeco szemhéjalapozó
- IsaDora Purple Vain szemhéjpúder trió
- IsaDora Snow mono szemhéjpúder
- Essence Smokey Eyes paletta Oh la la lilac, Glam up!
- Max factor False Lash Effect Fusion szempillaspirál
- Essence fehér szemceruza
- Miss Sporty fekete szemceruza
- MAC Twig rúzs


A másik sminknél már inkább hoztam a szokásos stílusomat, ugyanis egy jó kis sötétkék szemfestést készítettem. Természetesen ezt is a ruhámhoz igazítottam, mivel sötétkék-fekete kombóban voltam, és ehhez merészebb smink dukál :) Ja, és itt már felavattam az új Essence rúzsomat is, olyan szép természetes színe van ^^

Sötétkék









Használt termékek:
- Max Factor Lasting Performance 102 Pastelle alapozó
- Avon korrektor Fair
- NYC Color Wheel púder
- ArtDeco szemhéjalapozó
- Avon Precision Glimmer Black
- Essence pigment Dory in love
- Essence 3D szemhéjpúder Irresistible smokey eye sötétszürke színe
- IsaDora Snow mono szemhéjpúder
- Max Factor False Lash Effect Fusion szempillaspirál
- Miss Sporty fekete szemceruza
- Essence Crystal Eyeliner ezüst
- Avon mozaikos pirosító Self Discovery
- Essence Natural Beauty rúzs

Ééés végre felvehettem a tavaly turizott kis kék felsőmet ^^ Nagyon tetszik ez a ruha, mert pont annyira sötét, hogy szívesen viseljem, de azért látszik, hogy kék.





Hát ezek lettek volna az én ünnepi sminkjeim, remélem tetszenek nektek. Természetesen mindkettőhöz készült hozzájuk illő manikűr is, hamarosan azokat is mutatom.

2014. december 29., hétfő

Dilis szenteste :P

Ígértem nektek pár vállalhatatlan, idétlen képet, amit szenteste követtünk el Viktorral. Hiába, úgy látszik nálunk ez kezd hagyománnyá fejlődni, miszerint ha valami ünnep van, nekünk azt is el kell trollkodnunk :P Hát, íme az idei meghitt, békés, nyugodalmas szentesténk közös képei XD














Na jó, azért lettek viszonylag normális képeink is :P









Hát nem hazudtoltuk meg magunkat, úgy hiszem :P 
De mi már csak ilyen lököttek vagyunk ^^

2014. december 28., vasárnap

Karácsonyi élmények - 2. rész

Hozom is a folytatását a karácsonyi élményeinknek, mert bizony az előző csak a szenteste volt (és abból sem minden). 25-én viszonylag békés hangulatban voltunk, mert nem mentünk sehova, itthon boldogítottuk egymást Viktorral. Csináltam egy kis light-os ünnepi ebédet kettőnknek és megnéztük a Karácsonyi Ének '99-es verzióját Picard kapitánnyal, ami a legeslegjobb feldolgozása ennek a történetnek és nincs annál jobb! Egyébként rájöttünk, hogy ez a film igazából a Star Trek Enterprise holo szobájában játszódik, és Picard eljátssza Scrooge szerepét :P Na de hogy ne térjek el annyira a tárgytól, mutatom a finomságokat :)



A szokásos gyümölcskenyér nem hiányozhat a repertoárunkból, nagyon szeretjük. Idén amennyire tőlem tellett igyekeztem egészségesebb verzióban készíteni őket, így tönkölybúzalisztet és xilitet használtam hozzájuk. Kicsit sötétebb és tömörebb is lett, de ugyanolyan finom, mintha fehér liszttel és cukorral csináltam volna. Egyébként a mézeskalácsok is ebben a szellemben készültek, csak róluk nem lőttem fotót. Szégyen vagy sem, de nem volt kedvem nekiállni díszítgetni őket, hulla fáradt voltam, így csak natúron lapulnak a kis tálkáinkban és onnan falatozzuk őket. Azért az ízélményből nem von le semmit a máz hiánya :)



Kivételesen csináltunk egy kis ünnepi terítéket is, bár semmi nagy vaszisz nem volt benne. Sajnos általában a gép előtt eszünk, miközben belemélyedünk valamelyik Star Trek sorozatba, de most úgy gondoltuk, megadjuk a módját a karácsonyi ebédnek. Persze csak kis visszafogottan.



Most először csináltam gesztenye krémlevest rumos mazsolával, brutálisan finom! Tuti, hogy el fogom még készíteni. Igazából vanília puding kellett volna bele, de az nem volt itthon, így puncs pudingot használtam - elhihetitek, nem rontotta el :)



Borzaska is most került először az asztalunkra, ugyanis én még soha nem készítettem ilyet. Pulykából csináltam és nagyon finom lett ez is :) Majonézes krumplisaláta volt mellé.


És hát idén sem maradhatott le a házi Bailey's, amiért anyukám meg van bolondulva :P Most még jobb lett, mint tavaly, mert nem csináltam olyan erősre.

Aztán 26-án mentünk édesanyámékhoz, aki évek óta először vendégelt meg minket úgy, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Tudom, sokaknak - sőt, szinte mindenkinek - evidens, hogy ilyenkor egy asztalhoz ül a család apraja-nagyja, elfogyasztják az ünnepi ebédet, stb. De nálunk ennek hosszú-hosszú évek óta nincs divatja :( A családi helyzetünk nem a legrózsásabb, így a karácsonyozások édesanyámnál nem mindig teltek meghitt, családias légkörben. Most viszont annyira jól sikerült minden, hogy szinte haza sem akartunk menni - édesanyám fantasztikus menüvel készült és ünnepi terítékkel várt minket. Persze annyi ételt csinált, ami egy hadseregnek is elég lett volna (pulykanyakleves, rántott husok, krumplipüré, sült csirkecomb és egy egész sült kacsa, plusz ötmillió sütemény).


Anyu nagyon kitett magáért :) Ez csak a mi adagunk, mert még tesómék, anyu kolléganői és nagymamámék is kaptak belőlük.

Ezután jött az ajándékozás, ahol újabb csodaszép dolgokkal lettünk gazdagabbak. 



Anyutól kaptunk egy szörpöt és egy kis mézes-gyömbéres almalekvárt is, illetve pénzt is kaptunk tőle, hogy költsük olyanra, ami igazán kell nekünk :)



Apukám is kitett magáért, mert ő aztán mindig is utálta a karácsonyt, de idén ő maga ment el vásárolni nekünk és nagyon jó dolgokat kaptunk tőle. Viktor egy rosé bort kapott, én pedig egy kis mécsestartót, egy szappant és egy csodálatosan szép fülbevalót is, mindezt abban a cuki kis zsákban, amit a képen láthattok :)



Imádom ezt a fülit ^^



És ha már itt vagyok szeretném megmutatni mindazt az ajándék-hegyet, amit az én drága kollégáimtól és a gyerkőceim családjától kaptam, mert hát róluk sem fogok megfeledkezni :) Hihetetlen mennyiségű csoki, finom bor, illatos gyertya, manikűrkészlet, minden, mi szem-szájnak ingere :)



Ezt a tüneményes LILA szélcsengőt is az egyik kolléganőmtől kaptam, olyan kedves volt tőle :)

Visszakanyarodva a 26-ához, még meg kell említenem nektek Málnát. Hát ez az édes kis blöki azt se tudta kihez szaladjon, kit szeressen, csak rohangált fel-alá és mindenkit összenyalt, ahol csak ért :D Teljesen be volt zsongva! Imádta a tömeget és azt, hogy ott lebzselhet körülöttünk, bár hozzá kell tennem, hogy nagyon szépen viselkedett és nem kunyerált senkitől semmit :) Készült is pár közös kép:



Viktorral még mindig tombol a szerelem :P



De azért én is kaptam puszit :P A kis csajszi befészkelte magát Viktor és közém, onnan trónolt és vakartatta magát két oldalról is :D

Hát szóval remekül telt az ünneplés, tényleg olyan meghitt és családias volt minden :) 
Egy picit beárnyékolta ugyan a hangulatot Viktor egészségi állapota, akiről azt hittük, hogy pont az ünnepekre fog rendbe jönni, de ehelyett csak még rosszabbul lett. Szegény drágám nagyon derekasan viselte az egészet és nagyon tartotta magát, de most muszáj lesz pár napig megint ápolgatnom őt, mert eléggé ramaty állapotban van. Azért amennyire tőle tellett ő is élvezte az ünnepeket, illetve mindent megtett azért, hogy én jól érezzem magam :) Igaz, hogy folyamatosan aggódtam érte és még most is ezt teszem, de hála a kitartó kedveskedéseinek még így is sikerült az ünnepet teljesen pompájában kiélveznünk :)

A végére még hoztam nektek pár képet a fácskánkról, amiket sötétben fotóztam, számomra olyan hangulatosak ezek a fényes képek :)







Most már csak a képáradatok vannak hátra, ugyanis igyekeztem megörökíteni a sminkjeimet és a manikűrjeimet is, de azokat megint csak nem egy bejegyzésbe szeretném tömöríteni. És persze még jönnek a dinka közös képeink is :P