Ezúttal is jó kis témát kaptunk a VKP berkein belül, vagyis hát én annak tartom. Kicsit talán hátránnyal indulok másoktól, mert nincs tévénk, nem is vágyok rá, viszont az érdekes sorozatokat azért így is meg tudom nézni. Nem nézek túl sok félét egyébként, de azt a keveset nagyon szeretem.
Dr. Csont
Ezt a sorozatot sokszori unszolás árán voltam csak hajlandó elkezdeni nézni, de azóta nagyon megszerettem. Nem tudom miért ágáltam ellene, pedig tényleg irtó jó, nagyon tetszik a témája és a humora is, a szereplők pedig brilliánsan vannak kidolgozva. Főleg a naturalisztikus ábrázolása az, ami tetszeni szokott, főleg mert mindig vacsi közben nézzük és olyankor igazi étvágycsináló 1-2 hulla boncolását végignézni :D Sajnos a 8. évad elejénél leragadtunk, de remélem folytatjuk majd tovább, mert szeretném tudni mi történik mindennek a végén. Persze elolvashatnám a neten, de az úgy nem buli :P
Star Trek Voyager
Ez a legeslegnagyobb kedvencem még akkor is, ha nyominak tűnök tőle. Tudom, hogy ezek a sci-fi sorozatok eléggé megosztják az embereket, de engem nagyon szórakoztattak, a Voyager különösen. Ez volt az egyetlen hajó a Star Trek univerzumban, aminek női kapitánya volt. Janeway-t példaképemnek tekintettem, imádtam, hogy egy nő vezeti a hajót s ezáltal sokkal több nőies érzelmet vitt a történetbe. És még ha kis gagyi is más sci-fikhez képest, én akkor is szeretem a sokszínűségét, a sok fura lényt, a felfedezéseket, anomáliákat, a szereplőket, mindent :)
Star Trek Deep Space Nine
Ezt a sorozatot jelen pillanatban is gyűrjük, épp az ötödik évadnál tartunk. Ez Viktor nagy kedvence volt és egy kicsit ódzkodtam tőle, de mostanra szintén kedvencemmé nőtte ki magát. Talán a kapitány személye volt az, akivel nem szimpatizáltam, de amióta szakállat növesztett, nincs vele bajom :D (ne kérdezzétek, én sem értem) Szóval most éppen ez a sorozat van porondon és megvallom őszintén, nagyon izgalmas. Persze vannak benne kifejezetten bugyuta részek is, de összességében komoly politikai témákat boncolgat, nagyon érdekes fajok vannak benne, a szereplők karakteresek és különlegesek, szóval minden meg van benne, ami egy jó sorozathoz kell.
American Horror Story
Már nem is tudom hogyan találtam rá erre a sorozatra, csak azt, hogy pont szilveszter éjszakáján kezdtük el nézni és úgy odaszögezett a képernyő elé, hogy egy éjszaka alatt megnéztük a teljes első évadot. Most már a negyediknél tartunk és eddig mindegyik évadot imádtuk, tényleg fantasztikusak. Imádom benne az állandó szereplőket, a témaköröket, a brutalitást, a nyomasztó légkört, tényleg mindent. most egy kicsit vele is elakadtunk a negyedik évad elején, de hétvégén tervezzük tovább nézni, már ameddig vannak belőle elérhető részek. Addig is muszáj megosztanom veletek néhány kedvenc dalomat a sorozatból, ugyanis fantasztikus zenék születtek hozzá!
Ugye emlékszünk erre az őrjítően irritáló bugyuta dalocskára a második évadból? Engem ki lehetett vele kergetni a fél világból, de azért dúdolgattam ráérős perceimben :P
Másik kedvencem az őrültek háza sorozatból ez a Name Game névre hallgató dalocska, ami annyira groteszk volt a környezetében, hogy csak lestem, mikor felcsendült. Azóta persze ezt is megállás nélkül dúdolom, sőt, ha rossz passzban vagyok ez a nóta mindig felvidít :P
A harmadik évad fülbemászó muzsikája ez, ami remekül illik a boszorkányok ármánykodásához. Nekem egyébként ez volt az egyik kedvenc évadom, mert kellő arányban folyt benne a vér és ugyanennyi lelki terror is volt benne.
És végre elérkeztünk a negyedik évadhoz, ahol kapásból három olyan zene is volt, ami nagyon megtetszett. A sziámi ikerpár által előadott Fiona Apple szám nagyon dögös és nagyon kellemes, szeretem hallgatni.
Mikor meghallottam ezt a számot, nem igazán tudtam mire vélni. Rémcirkuszos környezetben ilyen dalt énekelni, hát, nem is tudom. Aztán ahogy egyre többet hallgattam ez is belemászott a fülembe és nagyon megkedveltem. Azért egyébként nem semmi, amit Jessica Lange művel, mert nem csak jobban énekli a dalt, mint David Bowie (bocs, Jareth, vétkeztem...), de még mű-német akcentussal is adja elő őket! Le a kalappal!
És az abszolút kedvencem ez a Lana del Rey feldolgozás, ami - kissé félve vallom be - szintén jobb, mint az eredeti, legalábbis számomra. Az egész jelenet annyira klippszerű, ahogy megjelenik Edward Mordrake zöld füsttel a háttérben (olyan nehéz a színészre nem Seneca Crane-ként nézni), totál lehengerlő persze, leszámítva a tarkóján lévő másik arcot. És hát a dal, hát attól futkos a borzongás a hátamon, de a legjobb értelemben. Csábító és vagány, merész és misztikus, egyszerűen imádom.