2013. november 3., vasárnap

Mikor, mit, hogyan együnk?




"Este 6 után már ne egyél!"
"Akkor egyél, amikor megéhezel!"
"Zóna adagokban egyél naponta többször!"
"Napi háromszor egyél és ne hagyd ki a reggelit!"
"Soha ne lakj jól teljesen!"



Na most akkor? Melyik a jó megoldás? Biztosan mindenki találkozott már ezekkel az étkezési tanácsokkal, amiket ugyan mind nagyon egészségesnek mondanak, így egyben leírva némelyik kissé ellentmondásos. Én speciel sokszor összezavarodom, hogy most akkor mégis hogyan kéne étkeznem, melyik a jó megoldás? Nagyon gyakran hallom ezt a "este 6 után már ne egyél"-dolgot. Ez mind szép és jó, de mi van akkor, ha az embernek egyszerűen nem fér bele az idejébe, hogy este 6 előtt megvacsorázzon? Én speciel minden nap fél 6-6 körül érek haza. Jó esetben is fél órára van szükségem, hogy egy kicsit kizökkenjek a hazautazásból és megpihenjek, na de akkor már 6, vagy fél 7 van. Akkor mit tegyek? Hiszen kicsúsztam az időből. Márpedig változtatni rajta nem tudok, mindig így érek haza (van, hogy később), utazás közben pedig képtelen vagyok enni. Én minden nap este 7 körül vacsorázom, vagy 8-kor, mert korábban esélyem sincs rá. Na akkor én ezt a tanácsot el is buktam. Persze biztosan jó lenne, ha be tudnám tartani, de ahhoz mondjuk nem napi 4 órát kéne utaznom a melóba be és vissza, mert akkor talán korábban hazaérnék és lenne időm 6 előtt enni.
A következő kedvencem az "akkor egyél, amikor megéhezel"-mondat. Ez onnan jött, hogy a szervezetünk érzi, mikor van szüksége táplálékra, és mikor ezt jelzi nekünk, akkor azonnal tápanyaghoz kell juttatni. Ez mind szép és jó megint csak, de őszintén, ki engedheti meg manapság azt magának, hogy akkor egyen, amikor megéhezik? Én pl. rendszeresen 10 és 11 között kezdek el megéhezni (korán reggelizek, fél 7-kor), de csak fél 1 fele tudok ebédelni. Ezen kívül sokszor még este, lefekvés előtt is megkordul a gyomrom, na de akkor meg azért nem szabad enni, mert tele hassal nem jó aludni, meg különben is késő van. Szép és jó, hogy a szervezetünk jelzését figyeljük, de azért ez nem minden esetben válik be.
"Zóna adagokban egyél naponta többször". A zóna adagokkal nincs is semmi baj, én magam is inkább ennek a híve vagyok, mint hogy egyszerre úgy megpakoljam a hasam, hogy utána mozdulni se tudjak. De megint beleütközünk abba, hogy naponta többször. Hogy oldja meg ezt a mai dolgozó ember? Én reggel a kocsiban szoktam megenni a kis reggelimet, mert bent a munkahelyemen már nem ehetek. Mire beérek pont annyi az idő, hogy máris a gyerekekkel kell lennem, így esélyem sincs megreggelizni. Tízórai? Olyanról nem is álmodom. A munkám állandó rohangászással jár, mindenhova én megyek a gyerekekkel, kizárt, hogy én közben bármit is meg tudjak enni. Még egy müzliszeletre sincs időm. Az ebéd az egyetlen, amikor van egy kis időm, olyankor nem kell kapkodnom, bár eleinte olyankor is nagyon siettem. Aztán az eredménye az lett, hogy az ebédem elkezdett liftezni bennem, én pedig szörnyen rosszul lettem. Uzsonna ugyanolyan kilátástalan, mint a tízórai, a vacsorát meg már ismertettem. Hát, úgy néz ki, nálam ez sem válik be teljesen.
A "napi háromszor egyél"-dolog már működőképesebb, és szerencsére a reggelit sem hagyom ki. Sokan sajnos lespórolják, mondván nem tudnak korán reggel enni, pedig tényleg nagyon fontos étkezés. Az ebéd és a vacsora is meg van szerencsére, de én még mindig a napi többszöri étkezést preferálnám, ha lenne rá lehetőségem. A napi három is jó első körben, de a legjobb a többszöri lenne.
"Soha ne lakj jól rendesen. " Na most ez a mondat azoknak szúrhatja a szemét, akik mondjuk egész nap nem nagyon esznek, majd este hulla fáradtan és farkas éhesen esnek haza azzal a szándékkal, hogy felfalják a hűtő teljes tartalmát. Régen édesapám volt ilyen, mert nagyon későn ért haza és napközben nem volt lehetősége enni. Na az ilyen embernek merje bárki is azt mondani, hogy ne egyen jóllakásig! Állítólag azért lenne fontos, mert az agyunk a jóllakottságot negyed óra, fél óra csúszással érzékeli. Akkor kéne leállnunk az evéssel, mikor kb. 80%-ig tele ettük magunkat (de közben érezzük, hogy még nem laktunk teljesen jól és jól esne enni még pár falatot), mert később az agyunk elkezdi érzékelni, hogy már igenis jól laktunk, elegendő tápanyaghoz jutottunk. Ha a 80% után még tovább ennénk teljes jóllakásig, akkor később iszonyú teltség érzet törne ránk, mert az agyunk később küldte a jelet, hogy jól laktunk. Itt nagyon tudatosan kéne étkezni, de sajnos vannak emberek, akik ezt egészen biztos, hogy nem tudnák betartani.
Bevallom őszintén, én a fenti lehetőségek közül egyre sem tudnék rábökni és azt mondani, ez az ideális megoldás. Egyrészt mert számtalanszor ütközök velük akadályba, másrészt mert némelyik kifejezetten kivitelezhetetlen számomra.
Ti ismertek még ehhez hasonló bölcsességeket? Van olyan, ami bevált számotokra?

8 megjegyzés:

  1. Én úgy gondolom, hogy ez is, mint a "mit sportoljak" kérdés, személyre szabott, pont azért, mert más ritmusban éljük az életünket. Én két dolgot tartok be. Az egyik, hogy a reggeli méregtelenítés után reggelizek csak, a másik, hogy lefekvés előtt két-három órával már nem eszek semmit. Teli hassal lehetetlenség elaludni. Ez mondjuk rá, hogy bevált dolgok.
    Spec. én nem tudok kényszerenni naponta háromszor-ötször, van, hogy megy, de van, hogy nem. Inkább a háromszorit követem, de van, hogy csak kétszer eszem. Linda mondta amúgy, hogy egy étkezéssel is ellenne az ember, ha akarna, de mivel mindenki más személyiség, máshogy szokta meg, nem tudjuk ezt tartani.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van benne, valami, elvégre mindent embere válogatja, de ezeket amolyan arany szabályként emlegetik, amiket érdemes betartani. Mégis arra nem gondolnak az okosok, hogy sokuk megvalósíthatatlan, vagy ellentmondásos egy másik tanáccsal, amit persze szintén meg kéne fogadnunk. A te módszered jól hangzik. Nekem mondjuk igényem van a napi háromszori étkezésre, és egyre inkább úgy érzem, hogy az ötszöri is jól jönne (túl korán van a reggeli és későn az ebéd), ehhez viszont az idő hiányzik sokszor.

      Törlés
    2. Nekem két ismerősöm van, akikkel beszéltem hasonló témában. Az egyik személyi edző, a másik testépítő, és mind a ketten azt mondták, hogy úgy kell, ahogy te szeretnél. Ha nem muszáj, akkor ne hagyj ki semmit, és annyiszor egyél, amennyiszer jól esik. Az viszont, már rád van bízva, hogyan kombinálod, és hogy mennyit.
      Szóval, csak emlegetik arany szabályként, denem azok.

      Törlés
  2. A napi háromszor reggeli kihagyás nélkül jelszavút próbálom egyedül megtartani, bár utálok reggelizni. Így ez nagy kínlódás nekem hétköznap. Hétvégén nem zavar.
    Az este 6 után nem eszünk dolgot pedig hülyeségnek tartom, sokszor haza se érek 6 előtt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekes, olyan sok ember szenved attól, hogy nem tud reggelizni, mégis kéne nekik. Nekem gond nélkül megy, talán mert hamar felébredek és nincs szükségem órákra, hogy a szervezetem is magához térjen. Az este 6 utáni dolog nekem sem jön össze, ma is 6-ra estünk haza, holnap pedig még később fogunk jönni :S Így hogy tartsa be az ember?

      Törlés
    2. Én ezért az állandóan változó órarendem hibáztatom, mert egyszerűen nem tud egy ritmust megszokni a testem.
      Általában 8-kor kelek, ilyenkor nincs gond a reggelivel. Viszont az okosok keddre és szerdára beraktak nekünk plusz órákat, így 6:30-kor kelek, 8:18-kor meg már a vonaton ülök. Ebben az időben benne van egy bögre tea/kakaó és egy vajas kenyér letuszkolása, de egyszerűen a gyomrom nem kívánja. És a hét többi napján meg 8 órás kelés van. Próbáltam hogy a többi nap is 6-kor kelek, na de hétvégén ez nem betartható:D Mert a szemem kifolyik egy 4 órás alvás után.
      Szerintem ez attól függ hogy az ember egységes ritmust tud beütemezni az életébe. Például a testem annyira megszokta ezt a 8 órás kelést, hogy ha a pároméknál vagyok, akkor is megébredek óra nélkül, szerencsére visszaalvással soha nincs gondom:)
      Lehetetlen ezt az este 6-ot betartani, max ha a reggeli, ebéd, vacsora porciómat is cipelném magammal mindenhova.

      Törlés
    3. Igen, sajnos ezeket az okosságokat nem a mai, dolgozó-tanuló embereknek találták ki.

      Törlés
  3. A reggeli nálam is problémás, és főleg anno a szombat reggeli edzéseknél szenvedtem meg. Egyértelmű volt, hogy ha nem reggelizek, rosszul leszek a jégpályán. De ha ettem, akkor is ugyanolyan gyakran előfordult... próbáltam variálni, mit és mennyit, de nem tudtam egy tiszta és következetes rendszert kialakítani. Én is csak pár órával ébredés után tudok jóízűen enni, ezért komolyan érzem a gyomromon, mennyivel jobb, mikor korán kelek :) sokkal jobb beosztással eszek olyankor.
    A ne egyél 6 után már csak azért is baromság, mert nagyon sokan 10-11, de akár éjfél körül fekszünk le. Ha túl korán vacsizok, még egyszer ennem kell, mert korgó gyomorral és felgyűlt savval lehetetlen aludni. Tipegő Zombival értek egyet, ezt mind magunknak kell kialakítani, nem létezik egy séma, ami bárkire érvényes.

    VálaszTörlés