1. Ne hordjunk túl gyakran magas sarkú cipőt.
Ez nagy szívfájdalmam, de sajnos meg kell tanulnom ritkábban magas sarkúban járni, mert aki arra törekszik, hogy profi táncos legyen, az nem teszi tönkre a lábát magas sarkúval. Igaz, lapos talpú cipőben úgy érzem magam, mint egy köszvényes dromedár, de majdcsak megszokom.
2. Fellépésnél mindig rögzítsd a ruhád!
Ebbe a hibába a tavalyi versenyen szépen beleestem. Nem rögzítettem sem a nadrágom, sem a kendőm, így aztán szépen csúszkált rajtam minden. amikor az ember órákon, vagy otthon gyakorol, tök mindegy, hogy a ruha hogy áll éppen rajta, de a színpadon mindennek a helyén kell maradnia, úgyhogy legközelebb mindent rögzítek. tényleg igaz, hogy a táncos legjobb barátja a ziherejsztű.
3. Igyál sokat!
Akár próba, akár fellépés, a hidratálásról gondoskodni kell. Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy a tánc is aktív mozgás típus, és közben sok vizet veszítünk, úgyhogy a megfelelő folyadék pótlásról gondoskodni kell. ez különösen azoknak fontos, akik alapból keveset isznak.
4. Mindig melegíts be alaposan!
Ezt a hibát szintén elkövettem a versenyen, ugyanis teljesen kiment a fejemből a nagy izgalomban, hogy bemelegítsek. Néha az itthoni gyakorlás előtt sem mozgatom át magam, ami nagyon nagy hiba, mert a legutóbbi gyakorlás után is olyan szinten fájt mindenem, hogy mozdulni sem tudtam. Arról nem is beszélve, hogy a mozdulatok sokkal ruganyosabbak, szebbek lesznek, ha kellően át vagyunk előtte mozgatva, és az idegesség is kevésbé látszik úgy a mozgásunkon.
5. A ruhád elsősorban kényelmes legyen, és csak utána csinos!
Volt pár tapasztalatom arról, mikor még másik csoportba jártam, hogy egyes lányok baromira szeretnek villogni a csini hastánc kosztümjeikkel, és abban jönnek le próbálni. Na most volt szerencsém olyan ruhákat látni, amikben mozdulni sem tudott az illető. Persze szép volt, csinos volt, de hogy táncolni nem lehetett benne, az biztos. Meg különben is, próbára, gyakorlásra minek puccos szerkó? Arra ott van a fellépés, és még akkor sem kell magunkat kényelmetlen göncökbe gyömöszölni. Az első és legfontosabb szempont a kényelem kell, hogy legyen, mert egy rossz szabású ruhában te is rosszul fogod érezni magad, ráadásul a táncodat sem fogod tudni úgy előadni, ahogy szeretted volna.
6. Fellépésnél mindig legyen nálad életmentő készlet!
Ezt én már a színjátszós éveim alatt megtanultam - túlélő készlet nélkül az ember nem indul fellépni semmilyen előadói műfajban! Mert a ruha elszakadhat, a vérnyomásod leeshet, a hajad lelapulhat, és olyankor jól jön, ha ott van kéznél az, amihez kell nyúlni. Én mindig tartok magamnál fehér és fekete cérnát illetve tűt, ollót, ziherejsztűt, ha a ruhámat baleset érné, de szükséged lehet egy kis csokira, vagy szőlőcukorra is, mert ha idegeskedsz, ez egy picit megemeli a vércukor szintedet. Ha otthon készíted el a sminked és a frizurád akkor is hozd el magaddal a használt termékeket, mert akármi történet - leizzadhatsz, amitől elmosódik a smink, lelapulhat a haj, és ott helyben kell rendbe raknod magadat.
7. Csak addig próbálkozz egy mozdulattal, ameddig kényelmes!
Sok táncos van, akik mindent akarnak azonnal, pedig ez nem így működik. Vannak mozdulatok, amiknek az elsajátításához hónapok kellenek, nem lehet őket egyből megtanulni, mert mondjuk nem elég hajlékony hozzá a testünk, vagy nem vagyunk eléggé ellazulva. A hastáncban vannak elég bonyolult, sőt, veszélyes mozdulatok is, amiket előtte alaposan ki kell gyakorolni, és fokozatosan kell vele haladni. A hátrahajlást például nem lehet egy hét alatt tökéletes derékszögre megcsinálni, hacsak nem vagy kínai gumilány. A legtöbb embernek kell egy pár hónap, mire eléri azt a ruganyosságot, mikor a hátrahajlás már kényelmesen megy neki, de ameddig ezt nem éri el, addig szigorúan csak olyan szintig szabad próbálkoznia, ami még kényelmes neki. Nagyon csúnya sérülések tudnak származni a kapkodásból, becsípődhet az ideg, elcsúszhat a porc, stb.
8. Egyél fellépés előtt!
Tudom, sokan a drukk miatt nem nagyon tudnak előtte enni, de nagyon fontos, hogy legyen a szervezetedben pár falat táplálék, mert különben a színpadon leszel rosszul. Fentebb írtam ugyan, hogy a túlélő készletben a csoki, vagy szőlőcukor tud ebben segíteni, de az csak átmeneti megoldás. Enni igenis kell fellépés előtt, de csak mértékkel, mert elnehezült gyomorral nem lehet táncolni. Ez ugyancsak igaz a próbákra, órákra is. Sem a teljesen üres has, sem pedig a telitömött pocak nem jó.
9. Járd be a színpadot fellépés előtt, próbáld ki magad rajta!
Na ez szintén kimaradt nekem a versenynél. Annyira meg voltam szeppenve, hogy nem is jutott eszembe bejárni a színpadot, aztán mikor lett volna lehetőségem nem éltem vele, mert nem akartam feltűnősködni. Na most ez tuti másként lesz, mert mikor azzal szembesültem, hogy azt sem tudtam hol vezet fel a lépcső a színpadra és hogy meddig mehetek előre (ráadásul szemüveg nélkül ugye semmit nem láttam), akkor az sokkal vacakabb érzés volt, mintha mondjuk előtte felfedeztem volna magamnak a színpadot, hogy ne egy tök idegen terepre érkezzek.
10. Lazíts!
A próbákon és az órákon biztosan épp elégszer átvettétek már a koreográfiákat, fölösleges a fellépés előtti utolsó perceket is gyakorlással tölteni. Olyan ez, mint mikor az ember érettségizik, vagy vizsgázik, egy idő után minél többet bújja a könyveket, annál kevésbé ragad meg benne a tananyag. A táncnál is hasonló a helyzet. Próbáld el egyszer-kétszer a koreódat, de utána már ne arról szóljon a várakozás, hogy görcsösen finomítgatod a táncodat, mert abból lesznek a csúnya rontások. Inkább lazíts előtte, beszélgess a többi táncos társaddal és próbáljátok jól érezni magatokat! Ezt a tanácsot önmagamnak is adom, remélem sikerül megvalósítanom a következő versenyen :)
Milyen új szavakat ismer meg az ember:D A ziherejsztű szót még életemben nem hallottam:)
VálaszTörlésPedig bizony a ziherejsztű a táncos lánykák legjobb barátja :P
Törlés