2013. november 17., vasárnap

És megint egy díj ^^

Black Fairy- től kaptam meg ismét ezt a díjat, amit szeretnék neki nagyon megköszönni! :)





Szabályok:
1. Helyezd el a díjat a blogon
2. Linkeld be, aki jelölt téged
3. Jelölj te is blogokat a díjra
4. Értesítsd őket a jelölésről
5. Írj hét dolgot magadról


Remélem senki nem fog érte megharagudni, de most nem jelölnék konkrétan senkit a díjra, inkább minden kedves olvasómnak adom, aki követi az agymenéseimet :) Viszont megpróbálkozom a lehetetlennel, és ismét igyekszem 7 dolgot írni magamról, amit eddig nem meséltem. Hát, el fog tartani egy darabig, mire összegyűjtöm :D

1. Szimmetria mániás vagyok. Ez sajnos eléggé zavaró tulajdonságom, mert másokra is kihat. Ha pl. körben állunk, akkor addig nem bírok nyugton maradni, míg mindenkit úgy nem igazgatok, hogy tökéletesen szimmetrikusan álljunk egymáshoz képest - egyforma távolságban, egymással szemben, stb. A tárgyakat is mindig igazgatom magam körül, a terítőnket is kényszeresen javítgatom, a szőnyegünket is, mindent. Néha már magamat is idegesítem :D

2. A körömágyaim rendszerint borzalmas állapotban vannak. Sajnos idegességemben állandóan a körömágybőrömet kapargatom, amitől irtó sebes tud lenni pár pillanat alatt, meg azokat a pici kis szálkákat is hosszában tépkedem le az ujjamról. Petra barátnőmnek a szombati bulin már nem is mertem megmutatni, mert ő meg műkörmös és biztos lett volna ejnye-bejnye, ha meglátja mennyire szétbarmoltam a kezemet :P

3. Kislány koromban a zsebpénzemet kutyaeledelre költöttem, és mindig magamnál hordtam a kaját, hogy ha kóbor kutyussal találkozok hazafelé menet, akkor tudjak nekik adni pár falatot. Nagyon szeretem kicsi korom óta a kutyákat, ha sok pénzem lenne, biztosan menhelyet nyitnék (anyuval karöltve, mert neki is ez az álma), és befogadnám a kóbor kutyusokat, hogy jobb életet biztosítsak nekik.

4. Kislány korom óta nem szeretek színes képeket rajzolni. Általánosban és gimiben is azt hitték a rajztanáraim, hogy vagy depressziós vagyok, vagy pedig pszichopata sorozatgyilkos, mert állandóan fekete fehér rajzokat készítettem. Igaz, volt egy kemény depis korszakom, de annak semmi köze nem volt ehhez, egyszerűen nem szerettem annyira a színeket. Grafittal, szénceruzával tudom a legjobban megvalósítani mindazt, ami a lelkemben van. Persze azóta már néha készítek színes rajzokat is, de a szívemnek még mindig a fekete fehér képek a legkedvesebbek.

5. Rossz szokásom, hogy használt zsebkendőket gyűjtögetek a párnám alatt :D Mivel eléggé náthás típus vagyok, éjszakára mindig teszek a párnám alá pár zsebkendőt, amiket el is használok, aztán úgy egy hétig elfelejtem őket kiszedni onnan :D

6. Utálom az agyba feldugós fülhallgatókat. Nemrég Viktor nekem adta az új okostelefonjához járó fülit, mert nekem a régi tönkrement, és örültünk, mert így nem kellett újat venni. Igen ám, de hiába örültem előre, mert annyira kényelmetlen ez a fajta fülhallgató, hogy kb. 1 hétig bírtam hordani, akkor is állandóan oda kellett kapnom a fülemhez és igazgatni, mert ha oldalra fordítottam a fejem, kiesett belőle. Ráadásul nagyon zavart a hangzása is, egészen az agyam legbelsejében éreztem a ritmust, meg is fájdult tőle a fejem. Én még a régi típusú, sima füliket szeretem.

7. Mikor először megnéztem a Gyűrűk Ura című filmet, menthetetlenül belezúgtam Orlando Bloom-ba, mint ahogy nagyon sok más kislány is :D Igaz, sosem csíptem a szőke, kék szemű pasikat, de Legolas mégis annyira megtetszett, hogy mindent gyűjtöttem róla, amit csak lehetett, vadásztam a képeit az újságokban. Mindenki Aragornért volt oda, hogy milyen sármos, meg férfias, én meg csak fujjogtam, mert nekem koszos, izzadt és szőrös volt :D Azóta változott a helyzet, most már Aragorn az, aki jobban begyere, Legolas meg szép emlék marad tinédzser éveimből :P


8 megjegyzés:

  1. Gratulálok, az újabb díjhoz!:)
    A 2. pontot mint ha csak én írtam volna. Sajnos nekem is rossz szokásom, hogy ha ideges vagyok nekiesek. Bár már rájöttem, hogy ha a körmeimet mélyesztem a tenyerembe az is segít, de általában picire vágom a körmöm, így marad a körömágy.
    Én addig voltam Orlando Bloom fanatikus míg le nem vette a tünde jelmezt. Azóta is imádom magát a filmbeli karaktert, de a színészt nem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen :)
      Nekem a körömmélyesztés nem segít, automatikusan a kaparászásba kezdek bele, vagy a számat rágom, az még rosszabb. Ezekről nem tudok leszokni.
      Igen, azt hiszem én sem annyira Orlando Bloom-ot, hanem Legolast imádtam :) Kíváncsi vagyok milyen lesz az új Hobbit filmben :)

      Törlés
  2. A kutyusos sztori nagyon aranyos...én is mindig megsajnálom őket...:/
    Nekünk az én kis Kecsim is kóbor volt, és befogadtuk...

    Amúgy én is mindig grafittal rajzoltam...És az Orlando Bloomos dolgon egyáltalán nem csodálkozom...

    Amúgy ne haragudj, de az első pontról Monk jutott eszembe...xD
    Ő rendezgetett mindig mindent...imádtam azt a sorozatot...:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nagyon szeretem a kutyusokat és szívesen foglalkozom is velük.
      Jaj, tényleg, van egy kis Monkos beütésem, de azért én nem vagyok tisztaság mániás, csak a szimmetria a fontos :D Bár, a tisztaságot is szeretem, csak nem annyira, mint Monk :P

      Törlés
  3. Gratulálok az újabb díjhoz!
    Orlando Bloom mellett, én Viggo Mortensen-be is szerelmes voltam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm :)
      Nekem akkoriban csak Legolas volt a lényeg, Aragorn kicsit később jött :) A való életben viszont egyikük sem tetszik :D

      Törlés
  4. Kezet foghatunk pár dologban :D a körömágy bizergálása, a zsepigyűjtés, fekete-fehér képek, Legolas... Orlando Bloom-ban semmi szexi nincs a saját hajával és füleivel :)

    VálaszTörlés