Fújdorító

Ezt az időjárásra értem. Nincs az a tünde, ent, vagy ember nyelvű szitok, ami ráillene ekkora utálatra, mint amit én érzek a nyári idő iránt. Egyszerűen gyűlölöm! Próbáltam megszeretni, tavaly meg is fogadtam, hogy na majd most megbarátkozom vele, de hiába, a nyár nem az én időszakom. Tegnap már kétszer voltam ájuláshoz közel úgy, hogy volt nálam víz és legyező is. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy lehetőségeimhez mérten félre fogom tenni a meleg nadrágokat és ismét szoknyákat fogok hordani. Volt már eddig is három szép földig érő fekete szoknyám, tegnap pedig vettem még egyet (meg egy sima fekete toppot, mert abból sosem elég), és innentől kezdve szoknyában fogok flangálni. Viktor borzasztóan örül neki, mert ő mindig is jobban szerette a szoknyákat rajtam, úgyhogy ő most nagyon elégedett, én meg remélhetőleg szintén az leszek, mert így talán nem fogok annyira megsülni. Nem is tudom miért mellőztem ennyire a szoknyáimat, amikor én is szeretem őket. Valahogy a nadrág kényelmesebb megoldásnak tűnt, de azt azért nem fogom végig csinálni megint, mint tavaly, hogy kétnaponta ájultam el és kapartak fel a földről vadidegen emberek. Baromi kellemetlen. Remélem a szoknya egy kicsit segít a helyzeten. Mondjuk abból is szigorúan földig érőt vagyok hajlandó hordani, de már ez is nagy segítség számomra. Úgyhogy amennyire tőlem telik, felkészülök a nyárra. Most megyek, bekenem magam 50 faktoros naptejjel, mert megyek dolgozni és eddig mindig elfelejtettem bekenni magam előtte. Látszik is, meg is égtem rendesen :S Hát mindenkinek kitartást a hőséghez!