Ha jól néztem kb. október közepén volt utoljára életmódos bejegyzésem. Magyarázkodni nem szeretnék, egyszerűen úgy alakultak a napjaim, hogy a vasárnapokon mindig valami más kapott helyet, de most itt vagyok és jelentkezem a nem túl érdekfeszítő életmódos tapasztalataimmal :P
Mióta kihagytam kissé ezt a bejegyzés típust leginkább a táncpróbáknak éltem, így a mozgás napi szinten jelen volt az életemben. Minden áldott nap gyakoroltam, hogy a Japán Kertes fellépésünkön a legjobb formámat tudjam hozni, és persze a lányokkal is összejártunk gyakorolni. Napi 3-4 órákat táncoltunk közösen a csajokkal, én meg itthon szinte minden szabadidőmet erre áldoztam, szóval kijelenthetem, hogy baromi kimerült voltam. Tornázás is volt azért közben, mert a folyamatos próbákba is bele lehet gágyulni, és a könnyed kardio edzés monotonitása jól esett a fáradt idegrendszeremnek. De nem szeretnék hőst játszani - azért olyan sokszor nem kaptam elő a dvd-met, mert tánc után örültem, ha éltem. Néha kellett, de zömében a próbák után kiterültem, mint a gyalogbéka. A fellépés óta pedig pihenő üzemmódban vagyok, úgy gondolom ennyi gyakorlás és készülés után jár annyi nekem is, hogy kicsit punnyadhassak :P No persze most már lassan vissza kell állni a megszokott életritmusba, mielőtt nagyon elkényelmesednék, úgyhogy ma fel is pattanok kicsit a szobabiciklire, közben meg nézek valami karácsonyos filmet :P
Ételek terén nem voltam most túlzottan kreatív, ugyanis mindenre volt időm, csak receptek vadászására nem. Igazából nem bánom, lesz még időm és alkalmam nyugisabb időszakokban kísérletezni. Azért mondjuk a hűvös, őszi idő tartogatott új ízeket, pl. amikor csak tehettem két pofára zabáltam a sütőtököt, most pedig megint rákattantam a gránátalmára.
Ja, és csak hogy megemlítsem, bizony volt egy kisebb zabálásom is. Viktor ugyanis a mai napon lett kerek 30 éves (jééééj!), ennek okán pedig tegnap kifosztottuk családostul a Trófea éttermet :P Nagyon jól éreztük magunkat és nagyon finomakat ettünk. Szerencsére azért volt annyi önkontrollom, hogy miután már majdnem tele voltam nem ettem tovább. Most csak azért, mert 6000 Ft-ért korlátlanul ehetek nem fogok mindenbe belekajálni, hogy aztán meg rosszul legyek. A Márton napok miatt rengeteg finom liba étel volt kapható, én főleg libalevest eszegettem (hatalmas levesrajongó vagyok, kétszer is szedtem belőle), de a szarvaspörköltet is kipróbáltam. Csipegettem még egy kis hidegtálat meg elcsábultam az örök kedvenc profiterolra, utána viszont már csak gyümölcsöket szemeztem. Igazából visszagondolva egyáltalán nem voltam mértéktelen, szóval adtam magamnak egy pacsit :D
Az itthoni kaják, mint mondottam volt nem nagy számok, de azért mutatom őket:
Póréhagyma, sonka és egy kis füstölt sajt. Bolondulok érte *.*
Gyerekkorom kedvence a tejbegríz, de ezúttal készítettem hozzá egy kis karamellizált fahéjas almát. A karamellhez nádcukrot használtam, szerintem a lehető legjobb választás ilyesmihez.
A füstölt sajt almával és lilahagymával is finom :P Először nem tudtam, hogy milyen lesz együtt ez a három íz, de végül egész jó egységet alkottak.
Ha ősz, akkor sütőtök! Megszámolni sem tudom hányszor készítettem, nagyon szeretem ^^
A pho leves sem maradhat ki, ezeken a hűvös őszi estéken különösen jól esik egy tányér forró leves.
Annyira nem felismerhető, de körözöttet készítettem - nagyon pikánsra sikeredett a Tabasco-tól, szóval nem egy hagyományos verzió volt :P Zöldségekkel és pirítóssal ettem.
Igen, már megint füstölt sajt, ezúttal paradicsommal :P Mit csináljak, nagyon szeretem :D
Ázsiai fűszerezésű wokétel sárga húsú kaliforniai paprikával, cukkinivel, hagymával és garnélával.
A fenti garnélás wokételből két adagot készítettem, de a másodikhoz adtam még tojást is, hogy kicsit feldobjam és ne egyem két este ugyanazt.
Kövezzetek meg, de nálam a fokhagymás-vajas pirítós verhetetlen! Egyszerűen imádom, ráadásul Viktor olyan finoman készíti ^^ (jó, tudom, hogy ezt nehéz elrontani, de ha ő csinálja tényleg finomabb :D)
A tükörtojás is gyakori vacsora nálunk :)
Készítettem újhagyma krémlevest is, nagyon szeretem, mert erőteljes ízű és laktató.
A bűnbeesés most egy adag hagymás csirkés kínai tészta képében volt jelen :P
Végre idén először ehettem gránátalmát, ami az egyik kedvenc gyümölcsöm! Eddig szinte megfizethetetlen volt, de most egész jó áron sikerült szereznem belőle.
Gyerekkorom másik kedvenc csemegéje, amit így kép alapján lehet fel sem ismertek - ez bizony mézes dió ^^ Régen édesanyám csokoládé helyett adott egy fél marék diót pici mézzel és ezzel ki is volt elégítve az édesség utáni vágyam. Mai napig nosztalgikus érzések fognak el, ha ilyet csemegézek :) Persze a fél marék mértéket szigorúan betartom, annál több már eléggé hízlaló lenne, de mivel a méztől amúgy is elég édes finomság, nem is kíván belőle többet az ember. Ekkora mennyiségben viszont még egészséges is :)
Remélhetőleg két hét múlva jelentkezem a következő élménybeszámolóval, addigis szép napokat nektek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése