2015. szeptember 21., hétfő

Könyvélmények - Csontváros, Milla és Sugar, Karcsi és a csokigyár

Sziasztok!

Ezúttal három könyv értékelésével jelentkezem. Általában minden könyvnek, amit kiolvasok egy teljes bejegyzést szánok, de mivel a fenti háromból kettő igencsak rövidke, gondoltam besuvasztom őket a Csontváros mellé. Először a kis rövidekkel kezdeném.

Prunella Bat - Milla és Sugar: A vámpírmenyasszony




A Milla és Sugar könyvek a kedvenceim közé tartoznak. Nem tartom valószínűnek, hogy bárki közületek arra vetemedne, hogy elolvasson egyet ezen sorozat kötetei közül, hiszen jócskán a gyerek korosztálynak íródtak, de én nagyon szeretem őket. A sok komoly, akciódús sztori után néha jólesik egy kis könnyed szórakozás, és ezt a fenti könyv tökéletesen garantálja. Ezek a kis kötetek kb. 1 óra alatt elolvashatók, dugig vannak szebbnél szebb rajzokkal és természetesen humorral. A témájuk mindig valami kalamajkára épül, amelyben általában valami mesebeli lény modern verzióját ismerhetjük meg - ebben az esetben a vámpírokat. Én nagyon jól szórakoztam az olvasása közben, izgalmas, kedves kis történetet kaptam rengeteg humorral, amit javarészt még mindig Alberta, a platinaszőke aranyhörcsög szolgáltat az olvasónak :P Ha szeretitek a mesés, vicces sztorikat, akkor csak ajánlani tudom nektek a Milla és Sugar sorozatot, bár tény és való, hogy a rövidke tartalomhoz képest elég drágák ezek a könyvek. Ennek ellenére én biztos beszerzem a többi kötetet is.


Roald Dahl - Karcsi és a csokigyár




Ezt a könyvet évek óta próbáltam beszerezni, és végül a moly-on sikerült megvennem valakitől ezt a régi kiadást. Bevallom, mikor anno beültem a Charlie és a csokoládégyár c. filmre nem gondoltam volna, hogy egy könyv alapján készült, ám mikor erről tudomást szereztem, lázasan kezdtem kutakodni a könyv után. Végül most megtaláltam és egy nap alatt ki is olvastam. Ez is rövidke történet, nekem egy nap elég volt hozzá úgy, hogy zömében a munkába való utazás és a szabad óráim alatt olvasgattam, viszont olyankor le se tudtam tenni a könyvet. Rendkívül olvasmányos, jól megírt gyerekmeséről van szó dugig bölcsességekkel és jó tanácsokkal a modern kor gyermekei számára. Nagyon tetszett a könyv üzenete, amit a film nem tudott olyan elgondolkodtatóan visszaadni, főleg a bizarr megközelítés miatt. A könyv sokkal bájosabb volt, és hát mit tagadjam, az édességek leírásánál bizony nagyokat nyeldekeltem :P Fogyókúrázóknak nem ajánlom, mert pár oldal ebből a könyvből és habzó szájjal rontanak be egy édességboltba, hogy felvásárolják azt :P 
A nyelvezet is nagyon tetszett, egészen laza, mikor a gyerekek beszélnek, de amúgy irodalmilag teljesen korrekt és kifinomult. Mindenkinek tudom ajánlani, ugyanis hasonló kaliberű, örök igazságok fogalmazódtak meg benne, mint pl. a Kis Hercegben. 


Cassandra Clare - Csontváros




Ezt a könyvet egy kedves kollégám biztatására kezdtem el olvasni. Habár láttam a belőle készült filmet - ami egyébként tetszett -, mégis sokáig vártott magára, hogy a könyvet is elolvassam. Erre konkrét okot nem tudok mondani, egyszerűen más könyveket olvastam akkoriban (gyanítom épp a Harry Potter szérián rágtam át magam) és valahogy háttérbe szorult. Viszont mikor többektől is pozitív visszajelzést kaptam ezzel a könyvvel kapcsolatban úgy döntöttem, hogy ideje nekem is neki látnom. Minden alkalommal, mikor megfilmesített történetet olvasok próbálok elvonatkoztatni attól, amit a mozivásznon láttam, és ez most sem volt másképp. Teljesen ki tudtam zárni a filmbéli megjelenését a karaktereknek, így a történet olvasása közben totál mésként jelent meg előttem a két főszereplő, Clary és Jace. Fogalmazzunk úgy, hogy a filmbeli karaktereiket nem tartom teljesen jónak, szerintem nem sikerült teljesen ráérezniük a külsőségeikre. Emellett a viselkedésük és a jellemük sem volt olyan, mint a könyvben. A könyvbéli Clary és Jace sokkal szimpatikusabb volt, sokkal életszerűbb, de valószínűleg azért, mert több időm volt megismerni őket. A film gyorsan próbálta ledarálni az eseményeket, a személyiségre nem fektettek akkora hangsúlyt. Szerencsére a könyvben ez mind meg van, hiszen Clary is egy külön kis egyéniség és Jace sem olyan irritálóan sznob, mint a filmben. És hogy a sztoriról is ejtsek pár szót, hát, szerintem zseniális! Teljesen magába szippantott ez a különös, párhuzamos világ, remekül megtalálta az egyensúlyt az írónő aközött, hogy meddig tart a való világ és mettől kezdődnek a fantasztikus kalandok. Nagyon tetszett, hogy a mese és mítoszbeli lények modern módon lettek bemutatva - pont ezért szeretem Rick Riordan könyveit is -, úgy olvadtak bele a valós világba, mintha mindig is oda tartoztak volna, csak én nem vettem eddig észre őket. Tetszett az is, hogy nem rágták agyon a szerelmi szálat, pont annyi került bele, amennyi kell és nem túrta ki a helyéről a cselekmény vonalát. A nyelvezet is élvezhető volt. Határozottan modern, de kifinomult és csak akkor vált lazává, mikor a fiatal szereplők szólaltak meg, viszont akkor sem vált mesterkéltté. Összességében teljes mértékig pozitív érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban és már alig várom, hogy elolvashassam a folytatását.


Ti olvastátok valamelyiket?
Ha igen, nektek hogy tetszett?

6 megjegyzés:

  1. A csontváros tényleg jó könyv, viszont a folytatása a Hamuváros nekem vontatott , nem köt le remélem az Üvegvárossal nem lesznek ilyen gondjaim.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én hamarosan belekezdek a folytatásba, kíváncsi leszek rá. A csontváros teljesen beszippantott, remélem a többi is tetszeni fog.

      Törlés
  2. Meggyőztél a Csontvárossal kapcsolatban, vacilláltam, mert hiába keltette fel a film az érdeklődésemet, annyira nem tetszett. Most viszont eldőlt, tuti elolvasom :)

    Sokat olvastam Roald Dahltól, bár ezt pont nem. A korábbi élményeim alapján viszont meglep, hogy bájosnak írod, imádom a szerzőt, de nekem mindig az volt a benyomásom, hogy biztosan nem normális :) szóval most nagyon kíváncsivá tettél, ha hozzájutok, elolvasom ezt is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem neked is tetszeni fog a csontváros, nagyon jól megírt és kitalált sztori, a filmnél mérföldekkel jobb.
      Ja, Roald Dahl tuti, hogy nem normális, voltak olyan gondolatmenetei, amiknél nagyokat néztem, de én ettől még nagyon kedvesnek tartom ezt a művét :) Kicsit groteszk, de hát kinek mi a bájos ugye :D

      Törlés
  3. Nekem nem tetszett annyira a City of Bones, de nem is a legrosszabb a műfajban. A szerelmi szálak viszont, hajaj... Az is igaz, hogy amennyire sok YA regényt olvasok, annyira kritikus vagyok velük.

    A Charlie és a csokigyárat én nagyon rég olvastam, értsd mielőtt a Johnny Depp-féle film kijött volna. Akkor nagyon tetszett, de azért így visszagondolva, Willy Wonka egy kicsit pszichopata. NAGYON. Na mindegy:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálam a szerelmi szál a legnagyobb buktató. Ha egy könyv csak két kiéhezett tini hormontúltengéséről szól, akkor megette a fene az egész könyvet, hiába jó a sztori. A csontvárosban számomra pont kellően volt tálalva mindez. Willy Wonka pedig egyértelműen elmebeteg, de pont ezért szeretjük :D És hozzá kell tennem, hogy én a könyvbeli verzióját hihetőbbnek, mégis félelmetesebbnek tartom - talán pont a hihetősége miatt :D

      Törlés