2014. augusztus 14., csütörtök

Önbizalom tréning - Szép vagy!



Manapság a nők a szépség megszállottjai. Minél tökéletesebbnek, harmonikusabb kinézetűnek és vonzóbbnak kell lennünk ahhoz, hogy szépnek érezzük magunkat, legalábbis a média és más egyéb agymosó csatornák ezt plántálják belénk. Aztán meg vagyunk lepődve azon, amikor csinos, bájos lányok hosszas panaszáradatba kezdenek, hogy rajtuk mennyi minden ronda, nincs egy porcikájuk, amit szépnek tartanának, és ez döbbenetes. Nem hiszem, hogy az én bejegyzéseim fogják majd megváltani a világot, de abban azért reménykedem, hogy azon nők, akik a bejegyzéseimet olvassák kicsit jobban érzik majd magukat utána.
Kit is nevezhetünk szépnek?
A napcsókolta bőrű, hosszú, hullámos hajú, gazella testű lányt?
Vagy a porcelán fehér bőrű töltött galambot csodás hajzuhataggal és tökéletes sminkkel?
Esetleg a szomszéd lányt, aki még ha krumpliszsákot is húz magára, akkor is szexi?
A szépség relatív fogalom, mindenkinek mást jelent. Így aztán nem is az a kérdés, hogy mi az, amit általánosan szépnek nevezhetünk, hanem hogy kinek akarunk szépek lenni?
Az egész világnak lehetetlen. Mindig lesz valaki, aki talál majd bennünk hibát, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lennénk szépek. Szerintem ebben a témában (is) az a fontos, hogy ne másoknak akarjunk megfelelni, hanem a saját ízlésünknek. Még csak a kedvesünknek se. Biztos sok lány van, aki a párja kedvéért új frizurát vágat, új hajszínt próbál ki, vagy olyan ruhába bújik, amibe amúgy magától sosem, de a szerelméért megteszi, csak hogy neki jobban tetszen. Szerintem nem ez a helyes megoldás. Bevallom nektek őszintén, hogy ezekben a bejegyzésekben nyíltan egy kis egészséges önzőségre szeretnélek benneteket biztatni. A nők manapság annyira alárendelik magukat mások véleményének, hogy az borzasztó. Persze önmagunkat felvállalni nem könnyű. Bátorság kell hozzá. Bátornak kell lennünk ahhoz, hogy a saját ízlésünk szerinti szépet érvényesítsük magunkon és nagy ívben tegyünk arra, mit gondolnak erről mások, vagy hogy a csorda ideálja szerint éljünk.
És mivel a szépség egy teljességgel megfoghatatlan fogalom, ezért én nem is olyan tanácsokat szeretnék adni nektek, hogy miként csinálhatnátok magatokból szép nőt, mert mindnyájan szépek vagytok. Hú, de klisés voltam, igaz? :) Pedig tényleg így van, én legalábbis szentül hiszek ebben. Az a véleményem, hogy nem született még olyan nő erre a világra, akiben ne lenne szépség. Mindenkiben van. Benned is. Igen, benned. Nem hiszed el? Mikor belenézel a tükörbe, csak a hibáidat látod? Velem is gyakran előfordul. A pozitív szemléletmódom előtt a tükör az ellenségem volt (persze most is az, mert tükör fóbiás vagyok, de ennek más oka van), hiszen akárhányszor belenéztem csak azt láttam, hogy a homlokommal elsüllyeszthetném a Titanicot, vagy hogy a nulla szemöldököm miatt Marilyn Manson bármikor kishugának fogadhatna. Vagy hogy poshadt zöldség színű a szemem és tokás vagyok. És még sorolhatnám. Úgy álltam a tükör elé, hogy utáltam magam. És aki utálja magát, az bizony semmi szépet nem lát a külsejében. Pedig az egész csak hozzáállás kérdése.
Miért kéne neked is olyannak lenned, mint a futószalagról lepottyant tucatmacáknak? Megsúgom, ők sem természetesen úton néznek ki görög istennőnek. Ez a legnagyobb baj, hogy a nőkkel elhitetik, hogy létezik szoborszépség, létezik tökéletes nő, holott nem. Létezik plasztikai sebész, meg photoshop. Azok bárkiből manökent csinálnak, de a kérdés az, hogy akarsz-e olyan lenni? És ha igen, miért? Mert a magazin címlapján ilyen nőket látsz? A való életben ezek a nők vagy teljesen átlagos kinézetűek, csak a képek erejéig felturbózzák őket, vagy pedig valóban ilyen szépek, de tökéletes külsejük megóvása érdekében az egész életüket annak szentelik, hogy mindig álomszerűen szépek legyenek. Vacak egy élet lehet.


A lényeg az, hogy mikor a tükörbe nézel ne úgy állj oda, hogy "jaj, már megint azt fogom látni, hogy milyen ronda vagyok". A negatív hozzáállás nem fog segíteni neked abban, hogy szépnek lásd magad és jól érezd magad a bőrödben. Nem kell tökéletes Barbie babának lenned, hogy szépnek érezd magad, és meg fogsz lepődni, de a legtöbb ember is hasonlóképpen vélekedik erről. A szoborszerű szépségekhez senki nem mer odamenni, mert annyira távoliak a tökéletességükkel, hogy szinte megközelíthetetlenek. Ellenben egy lány, akinek bájos, kedves arca van és még mellé szimpatikus személyisége is sokkal inkább közeledésre sarkallja az embereket. Ha pedig az ellenkező nemről van szó, nos, tapasztaltaim szerint az, aki érdeklődik irántunk pont azokat az apróságokat imádja bennünk a legjobban, amit mi ki nem állhatunk. Mondjuk a szeplőinket, vagy a kissé elálló fülünket. Esetleg a sötétbarna szemünket, ami helyett mi megrögzötten kéket szeretnénk. Amit mi csúfnak látnuk a tükörben, az valaki más szemében egy imádnivaló szépség. A hozzáállás pedig a legfontosabb a világon. Aki egy ideje olvassa a blogomat tudhatja, hogy sokszor vívok magammal harcot a külsőmmel kapcsolatban. Igaz, engem inkább az alakom miatt érnek támadások, de volt idő, mikor az arcommal sem voltam kibékülve. Aztán megdöbbenve tapasztaltam, hogy ti, akik olvastok engem mennyi kedves, dicsérő szóval illettek a vonásaimat illetően, én pedig egyre inkább hittem a szavatoknak. Aztán elhatároztam, hogy úgy fogok a tükör elé állni, hogy igenis meglátom, megkeresem magamon azokat a szép dolgokat, amiket mások látnak rajtam, de én nem. Nem volt egyszerű, nagyon nem. Saját magam lekicsinylő, rossz véleménye tudat alatt folyamatosan próbált visszarángatni az önértékelési zavar pókhálójába, és folyamatosan azzal bombázta az agyamat, hogy a kevésbé előnyös tulajdonságaimat lássam meg, de kis idő után már úgy tudtam tükörbe nézni, hogy minden nap egyre több és több apró bájt fedeztem fel magamon. Mindez veletek is megtörténhet, ebben nincs semmi gőgösség, vagy beképzeltség. Miért ne ismerhetnétek el magatokról, ha valami szép rajtatok?


Álljatok oda a tükör elé, vagy vegyetek a kezetekbe egyet. Igen, most. Nem később, nem holnap, most szeretném, ha megtennétek.
Nézzetek bele és ne gondoljatok semmire. Ürítsétek ki a fejetekből az évek során berögzött negatív gondolatokat és csak nézzétek magatokat. Csak úgy. Mindenféle elmélkedés nélkül. Nézzétek az arcotokat úgy, mintha nem is a tiétek lenne, csak valaki mást néznétek. Szemlélgessétek meg őt, a tekintetetek pásztázzon végig az arc minden egyes vonásán. A hajat se felejtsétek ki.
Alaposan megnéztétek?
Nagyszerű. Akkor most hangosan elkezdhetitek sorolni, hogy mit találtok szépnek ebben az arcban. Mi az, ami a ti ízlésetek szerint esztétikus rajta, vonzó, kellemes. Őszintén. És közben nem tolakodnak vissza azok az idegesítő képek, amik el akarnák terelni a gondolatainkat, mert koncentrálunk. Senki nem mondta, hogy ez könnyű meló lesz. Bizony erőt kell venni magunkon és kitartónak kell lenni. De idővel sikerülni fog.
Idővel észre fogod venni, hogy a tükörben lévő arcnak milyen szép formájú szeme van. Milyen helyes a kis gödröcske az arcán. Milyen szép a bőre színe. Milyen fényes a haja. Milyen bájos a mosolya, milyen csillogó a szeme. Milyen csinosak a szempillái.
És ez bizony te vagy.
Meglehet talán nem az általam felsorolt tulajdonságokat mondtad ki hangosan, de biztosra veszem, hogy te is találtál magadon valami szépet. Mert szépség mindenkiben van. A fogatlan öregasszonyban is. Ne nevess - láttad már, milyen életöröm csillog a szemében? Vedd észre ezeket az apróságokat nem csak másokban, de magadon is. Megérdemled, hogy jó véleménnyel legyél magadról. Miért lennél te kevesebb, vagy rosszabb a magazinok címlaplányainál? Ki akar olyan lenni, mikor te lehetsz TE? Senki másnak nincsenek ilyen vonásai, csak neked. Legyél büszke rá! Nyugodtan bevallhatod magadnak, hogy szépnek találod magad, nincs ebben semmi beképzeltség. Nem kell szerénykedni.


Minden nőben van szépség, még ha hosszú is az út odáig, hogy ezt megtaláljuk és elismerjük.
Én ezt a tükrös gyakorlatot pár naponta tényleg el szoktam végezni. Biztos furának tűnik így első olvasásra, de higgyétek el, hogy nagyon nagy segítségetekre lehet, ha hozzám hasonlóan önértékelési problémákkal küzdöttetek. Azért is adok én tanácsokat ebben, mert pontosan tudom milyen érzés úgy belenézni a tükörbe, hogy aztán sírva fordítsd el róla a tekinteted. Ismerem az érzést, de legyőztem. No jó. Nem állítom, hogy az év 365 napján szépnek érzem magam, mert egyszer-kétszer engem is lehúznak az emberek és meginog az önbizalmam. De az esetek többségében elismerem az előnyös tulajdonságaimat, és amióta egészségesebb az önbizalmam azt vettem észre, hogy mások is szebbnek látnak. Mert aki elfogadja és szereti magát, az mások számára is vonzó lesz. Itt sem az a lényeg, hogy mások mit gondolnak rólunk, csupán érdekesség, hogy ahogy viszonyulsz magadhoz, olyannak lát a külvilág is. Ha azt sugárzod magadból, hogy nem tartod magad szépnek, a többi ember is ezt fogja észrevenni rajtad. De ha tisztában vagy az előnyös tulajdonságaiddal és ezeknek tudsz örülni is, akkor az emberek is rögtön másként fognak rád tekinteni.
Természetesen gonosz, rosszindulatú emberek mindig lesznek, akik a legjobb kedvedet is képesek elrontani egy ocsmány beszólással. Higgyétek el, ezt is tökéletesen ismerem. De miután kiszomorkodtuk magunkat, le kell rázni az ilyesmit. Ne hagyjuk, hogy más ember véleménye határozza meg, kik és milyenek vagyunk, mert egyedül a TE véleményed számít!



Ezek után már nincs túl sok hozzáfűzni valóm a témához. Egyetlen kérésem van csupán, amit remélem néhányan meg is tesztek a kedvemért. Nagyon-nagyon boldog lennék, ha páran leírnátok, hogy mikor a tükörbe néztek, mit láttok magatokon szépnek :) Igazán örülnék neki, ha ezt néhányotok megosztaná velem, mert ha itt le tudjátok írni, akkor az már egy lépés afelé, hogy megszeresd és szépnek lásd magad. Olyan szépnek, amilyen valójában vagy :)

Nagyon köszönöm, ha elolvastátok, és mindenkinek szép napokat kívánok! :)


ui.: ez a videó lemaradt, pedig be szerettem volna tenni. Végül Szilvia A. emlékeztetett rá, köszönöm :)



22 megjegyzés:

  1. Nagyon jó írás volt. :) Látszik hogy egy napon születtünk, sok mindenben hasonlóan gondolkodunk. :D

    Én a szememet szeretem, furcsa sötétzöld színe van, sokan dicsérték már. :D Meg tetszik, hogy pici szám van. :D A szeplőimet régen utáltam, de mostanra már megszerettem. Az alakommal nagyjából elégedett vagyok, a fenekemre büszke vagyok mert tavasz óta sokat formásodott holott azelőtt lapos voltam hátulról mint a deszka. :D
    Én szeretem a fehér bőrömet is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, elég sok mindenben ^^ Én ennek csak örülök :)
      Nagyon jó volt olvasni, hogy ennyi mindent szeretsz magadon. Én egyébként a hajadat is gyönyörűnek találom, még ha te nem is vagy vele esetleg teljes mértékig megelégedve, mert ha nekem lenne ilyen szép, dús hajam azt hiszem végtelenül boldog lennék :)

      Törlés
  2. Nagyon tetszik ez a post, azt hiszem sokszor fogom még elolvasni.:) Én most egy elég nagy súlyfeleslegtől szabadultam meg (23kg), és azt hittem, hogyha majd belennézek a tükörbe máshogy fogok magamra nézni, de nem így lett. Nem azt mondom, hogy nem érzem és nem látom magamon a változást,de mégis most is ugyanannak a duci csajnak látom és érzem magamat, mint a mostani állapotom előtt. :/ Tudom ez hülyén hangzik mert érzem, és én is látok némi változást, de közben mégsem annyira érzékelem mint a környezetem. Mert hiába mondják, hogy jó vagyok már így, mikor vannak olyanok akik meg egy pillanat alatt lerombolnak mindent azzal, hogy még most is testeske vagyok, meg innen onnan lehetne még faragni.Én amúgy is nagyon gátlásos, és önbizalomhiányos vagyok, megfelelési kényszerrel párosítva. Hát nem a legjobb trió az biztos :) Egyszerűen annyira megakarok felelni, annyira jó akarok lenni másoknak, telejesen alá tudom magamat rendelni más igényének, akaratának, csak, hogy elfogadjanak. Próbáltam ez ellen tenni, de nem megy. Amíg nem vagyok kibékülve magammal addig szerintem nem is tudok ezzel mit kezdeni. :/
    Annyi minden tudnék most írni, de jobb ha nem szakad ki belőlem, mert elég hosszú mondológ lenne. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett neked, annak pedig még inkább, ha visszatérsz ide azért, hogy elolvasd még párszor. Remélem a sorozat többi része is elnyeri majd a tetszésed :)
      Gratulálok a fogyásodhoz, ez nagyon szép teljesítmény - remélem egyszer én is ugyanezt mondhatom el magamról, de én még nagyon az elején járok. Az, hogy nem látod magadon a változást azért van, mert te minden nap látod magad a tükörben és a folyamat egybeolvad számodra. Ellenben mások, akik ritkábban látnak észreveszik ezt és megdicsérnek. Velem is így szokott lenni, s olyankor én sem értem mi változott rajtam mások szerint. Azokkal meg nem szabad törődni, akik még egy ilyen szép eredmény után is kukacoskodnak. Ha te így már jól érzed magad, akkor senki kedvéért ne változtass magadon, biztosra veszem, hogy így is nagyon szép és csinos vagy :) Megfelelni pedig egyes egyedül önmagadnak kell. Hidd el, megértem a problémádat, régen én is ilyen ember voltam - mindig másoknak akartam megfeleni, másoknak akartam jó lenni, csak hogy elfogadjanak és kapjak két jó szót, de nem éri meg. Bátornak kell lenni felvállalni magunkat, a saját személyiségünket és ízlésünket, de ehhez persze megfelelő önismeret szükséges. Amíg az ízlésedet mások ízlése tölti ki, addig valóban nem járhatsz sikerrel, de ha felfedezed a saját stílusod, a saját vágyaid, akkor előbb-utóbb kényelmesebben fogod magad érezni azok megvalósítása után, mint hogy másoknak akarj megfelelni. Hidd el, sokkal jobb érzés önmagadnak megfelelni és megvalósítani a saját vágyaidat, mint állandóan mások kegyében járni. Nincs szükséged minden ember dicséretére, csak azokéra, akik fontosak neked, meg persze magadéra. Mert ha elégedettséggel tudsz a tükörbe nézni, akkor már nem akarsz mások kedvére tenni. Tudom, hogy nehéz folyamat, nagy a nyomás az embereken a sok piszkálódás miatt, de ezeken is meg kell tanulni túllépni.
      Egyébként ha szeretnél még erről beszélgetni és nagyon szívesen válaszolok neked. Szóval ha úgy gondolod írj nekem nyugodtan egy emailt és beszélgethetünk erről :)

      Törlés
  3. Szép gondolatok és most is, mint az írásaid döntő többségével egyet értek. Én úgy vagyok ezzel, hogy helyzetfüggő, de mondjuk, hogy vannak nálam csúnyábbak is :D Az önirónia sokat segít és az, hogy van valaki, aki engem szépnek lát. És, ahogy írtad, azt (is) szereti bennem, amit én nem.... Hát írhatnék még, de a lényeg ennyi. :) Várom a cikk folytatását! Neked is szép napokat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy egyet értesz velem :) Igen, az is jó, ha az ember egy csipetnyi humorral toldja meg ezeket az önértékelési dolgokat, de közben azért tényleg tisztában kell lennünk mindazzal, ami szép rajtunk és bennünk. Aki pedig szeret minket, az gyönyörűnek tart kívül belül, legyen az akár a párunk, akár a barátunk, akár a családunk. Remélem a további bejegyzések is tetszenek majd :)

      Törlés
  4. Annyira igaz ez, hogy olyannak látnak mások, mint amilyennek te látod magad. Mostanában megfigyeltem, hogy ha reggel rosszul kelek, nyúzottnak érzem magam, akkor mások ezt látják rajtam, lehet rajtam akár smink, akár egy csinosabb ruha, nem segít :) Nagyon jó volt olvasni a bejegyzést. Régebben nagyon kis semmilyennek tartottam magam, a külsőmet sem szerettem...aztán mióta dolgozom és azt érzem, hogy fontos amit csinálok, az önértékelésem is javult, ezáltal a megjelenésemet is elfogadtam olyannak, amilyen. gyakrabban látom magam szépnek, és sokkal több bókot kapok mint korábban. Persze azért vannak rossz napok, de ezeken is túl tudok lépni :) És hogy mi tetszik magamon? A barna "őzike" szemeim, a teltebb alsó ajkam és az ovális arcformám.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, nem mindegy mit sugárzunk mások felé. Ha elégedettek vagyunk önmagunkkal és megbékéltünk vele, akkor a környezetünk is akként áll hozzánk. Ám egy láthatóan önbizalom hiányos, megtört ember könnyű célpont lehet a szekálók számára, amit nem is haboznak kihasználni. Annak viszont örülök, hogy számodra az új környezet ekkora önbizalom löketet biztosított - látod, mások észrevették benned azokat a szép dolgokat, amiket te talán nem :) Rosszabb napjai mindenkinek vannak, de azokat félre kell söpörni, mert ha hagyjuk, hogy legyűrjön, sosem érezzük majd jól magunkat a bőrünkben. Nagyon örülök, hogy te is ennyi mindent szépnek találsz magadon, fedezz még fel sok-sok apró részletet, ami boldoggá tehet :)

      Törlés
  5. Érdekes ez a poszt, mert én a tükörben általában sokkal szebbnek látom magam, mint például fényképeken. Nem mondom hogy szép vagyok, fiatalabb koromban sem voltam egy bombázó. Inkább a kisugárzásommal és a személyiségemmel hódítottam. Teljes életet élek, sikeres vagyok, szép családom van, olyan munkám amit szeretek csinálni és viszonylag jól fizet. Megbékéltem a korommal is, nem szeretnék közel a 40-hez közel tinilányokkal vagy kiplasztikázott hírességekkel vetélkedni. Én a természetes és a belső szépség híve vagyok.
    https://www.youtube.com/watch?v=GXoZLPSw8U8

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, és természetesen a körmeim a legszebbek rajtam ;) :D

      Törlés
    2. Érdekes, velem is gyakran előfordul az, amit írsz. Tükörbe nézve egész jó a látvány, aztán lőnek rólam egy képet és csak lesek, mondom nem is így néztem ki :D De hát egy jó fénykép sok apró részlet függvénye, a lényeg az, hogy te milyennek látod és érzed magad. Nagyon fontos és jó dolgok azok is, amiket írtál. Igazán szép és boldog életet élhetsz, de abban is biztos vagyok, hogy te is találhatsz magadon olyan dolgokat, amiket kifejezetten szépnek találsz. Ehhez nem kell bombázónak lenni, csak észre kell venni azt, hogy amit mi átlagosnak láttunk magunkon, az igazából milyen szép :)

      Törlés
    3. Ja, és köszönöm, hogy belinkelted a videót - magamtól is be akartam tenni a bejegyzésbe, de mikor írtam teljesen elfelejtettem, köszönöm, hogy emlékeztettél rá :)

      Törlés
  6. Lennél a pszichológusom? :D
    Viccet félretéve, nagyon jól összeszedted a gondolataidat ehhez a lelkesítő bejegyzéshez. :)
    Én is már elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok, de néha nem árt egy kis külső motiváció és megerősítés. :)
    Kis faluban élek, itt már mindenki hozzászokott, hogy mindig is husi kislány voltam, persze ma is elvétve kapok rosszindulatú burkolt célzásokat a súlyomra a "Talán fogytál?" kérdés formájában. (Pedig nem fogytam. ) -.- Sőt, sajnos az a nagy helyzet, hogy drága keresztanyám akkora sznob, hogy évek óta szóba sem áll velem, mert szégyelli, hogy ilyen kövér keresztlánya van. Úgyhogy teljesen meg tudom érteni, amin Te is néha keresztülmész.
    De mivel ez a bejegyzés nem a panaszkodásról meg a negatívkodásról szól, rá is térnék a pozitív dolgokra, amit én szépnek tartok magamon. :) Szeretem a szemöldököm és az ajkaim formáját, a szempilláimat. és a hajam színét, most már a természeteset is, épp ezért akarom lenöveszteni a festett részt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem biztos, hogy jól járnál velem XD Viszont örülök, hogy jónak és hasznosnak találtad a bejegyzést :)
      Keresztanyád esete előtt ledöbbenve állok, komolyan. Ilyenről még nem hallottam, hogy valaki a súlya miatt szégyellné a rokonát, ez szörnyű :( Nekem is szokták mondogatni persze, hogy kéne fogyni (ami folyamatban van, de hát nem értik meg, hogy nem egyik napról a másikra megy, bár ez csak a távolabbi rokonokra igaz), de azért ilyesmire még senki nem vetemedett. Ne haragudj, de a keresztanyád állított ki magáról szegénységi bizonyítványt ezzel a viselkedésével. Fel vagyok háborodva.
      Annak viszont örülök, hogy te is ilyen sok szépséget találtál magadon, biztos fogsz a későbbiekben még többet találni, amiktől még jobban fogod érezni magad :)

      Törlés
    2. Sajnos ez van. Nem tehetek róla, vessen magára, hogy ilyen hülye felfogása van. Nem értem meg őt, amúgy nem volt ám mindig ilyen, csak amióta hozzáment egy orvoshoz, azóta ő a falu divatikonja, egy igazi dáma, előtte pedig ő is egy senki volt. Van egy unokatesóm, akivel nagyon jóban vannak, őt szereti keresztlányaként, csak azért, mert nádszálvékony és ezért jobban tud öltözködni, mint én. Egymás közt cserélgetik a megunt ruháikat, az unokatesóm lett az egyik lányának keresztanyja, stb... Gondolhatod, milyen rosszul esett nekem mindez, de most már nem foglalkozom velük. Csak azt fogom figyelembe venni, ami nekem fontos. :)

      Törlés
    3. Hát tény és való, hogy ő az, akit sajnálni kell, amiért ilyen hülye felfogása van, és ezáltal elveszít egy csodás embert az életéből. Ha ő külső és alak alapján méri az embereket, akkor igen szegényes és felszínes a mércéje. Neked van igazad, azzal kell foglalkoznod, ami neked fontos :)

      Törlés
  7. Csodás bejegyzés volt, minden mondatát öröm volt olvasni :) <3
    Teljesen egyetértek minden sorával, mondjuk lehetetlen egy bizonyos sorba beállni, mert nem egy kaptafára születtünk, nem gyártó soron vagyunk mi lányok, senkitől nem lehet elvárni, hogy legyen sovány, vagy hízzon még 10 kilót, folyamatosan nyomják belénk holott, mindenkinek más a testalkata és a személyisége, na szóval totál egyetértés a részemről.
    Nem is tudom mit szeretek magamon, leginkább semmit :)
    Zitu írt fent dolgokat, és mikor le voltam fogyva ugyanazt éreztem mint ő, és ugyanazt gondoltam. Most hogy ismét lefogyhatok, szintén ugyanazt gondolom, igazából minden állapotomban ugyanazt gondolom. Tényleg kéne valami önbizalom növelő tréninget tartani. Bár attól még mert gátlásos vagyok, úgy érzem szeretnek még ha a külsőmet nem is kedvelem annyira mint mondjuk kéne. Szerencsére ez nem befolyásolt soha a barátkozásban.
    Amit talán szeretek magamon a hajam, és a körmeim, legalábbis a mostani állapotuk. Mást igazán nem tudnék kiemelni. :)
    Köszönöm a bejegyzést!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy így gondolod ^^
      Teljesen igazad van, nem a futószalagról pattanunk le, hogy egy szabvány szépségideálnak megfeleljünk, pláne mert napról napra változik és nem azt kell nézni, hogy most milyen szépségtrend a divatos, hanem hogy a saját szépségünket felszínre hozzuk. Olyan meg nincs, hogy semmi szépet nem találsz magadon, mert igenis van! Mindenkin van! A hajad és a körmöd tényleg kivételesen szép, és én pl. a szemszínedet is imádom, bár nekem lenne olyan *.*
      Nagyon szívesen a bejegyzést, remélem a későbbiek is tetszeni fognak :)

      Törlés
  8. Fantasztikus bejegyzés lett, minden sorát élvezettel olvastam! :)
    Valahol hallottam/olvastam egy olyat, hogy az emberek is akkor fognak szeretni, elfogadni, ha először ezt te magad teszed meg önmagaddal szemben. Sokáig utáltam a mellkasomon lévő bemélyedést/gödröt, a jobban kiálló csontjaimat a melleim alatt (apától örököltem) a nagyon dús, össze-vissza hullámosodó, álló hajamat, azt hogy pattanásos és fénylő arcom van, de szép lassan rájöttem hogy hiába idegeskedek olyan dolgokon, amikről nem tehetek. El kell őket fogadnom, hiszen csak fölöslegesen stresszelek rajta :)
    Hogy mit is szeretek magamon? Hmm... A szemeimet, a szempilláimat meg talán a mosolyomat. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, nekem azt a legnagyobb öröm olvasni, hogy tetszett a bejegyzés és jól esett neked :)
      Az önelfogadás valóban nagyon fontos dolog. Igaz, nem összekeverendő azzal, hogy mindenbe bele kell törődni, mert vannak olyan dolgok az emberen, amin lehet változtatni, ha akarunk, de vannak, amiken nem lehet, ezért érdemeg meglátni ezekben is a pozitívumot. Egyébként a nagyon dús hajadat szívesen elfogadnám, de a mosolyod valóban az egyik legszebb dolog rajtad, meg az őzike szemeid :)

      Törlés
  9. Köszönöm! megkönnyeztem. =) amúgy jó tudni,hogy nem csak én vagyok az aki nap mint nap küzd az önmaga elfogadásáért. :) nagyon tetszett ez a bejegyzésed. és hogy mit látok szépnek magamban? a külsőmet illetően a szemem,zöld színű és sokan mondták hogy különleges. :)) meg tetszik az eredeti egészséges szép hajam. jelenleg még csak ennyit vettem észre :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán nincs mit, örülök, ha tetszett neked :) Szerintem a nők 90%-a hozzád hasonlóan küzd az önelfogadással, még azok is, akiket a külső szemlélődő gyönyörűnek lát. Mert minden nőben ott a félsz, ott az aggodalom, hogy nem elég szépek a világ és a benne lévő emberek számára, de igazából nem is nekik kell tetszenünk, mert az lehetetlen. Csak magunknak. És meg kell tanulni szeretni magunkat, mert aki így érez, az nem látja magát csúnyának. A zöld szemedet már most irigylem, mert az enyém csak foltokban zöld, de azért az is jó :) Biztos vagyok benne, hogy idővel még több szépséget fogsz észrevenni magadon, mert mindenkiben, s így benned is ezernyi felfedezetlen báj lapul :)

      Törlés