Filmélmény: Transformers - A kihalás kora

Nem titkolom, hogy sokakkal ellentétben én nagyon szeretem a Transformers filmeket. Amennyire nem akartam anno megnézni Viktorral az elsőt (aki imádta a mesét és a képregényt), annyira nem lehetett most visszatartani attól, hogy szülinapi mozizásunk alkalmából ezt a filmet válasszam. Hogy miért döntöttem emellett? Mert nekem bizony néha jól esik totál nullára kikapcsolni az agyamat és csak élvezni, hogy egy jóféle, pörgős, jelentősebb tartalom nélküli filmet láthatok veszettül jó látvány elemekkel. Na de hogy ne lőjek le mindent egyől, lássuk mit ír róla a port.hu

"A Transformers: A kihalás kora a negyedik film Michael Bay rendező világszerte hatalmas sikert arató sorozatában. A film története azután indul, hogy az előző részben egy nagyszabású csata elpusztított egy nagyvárost, de megmentette a világot. Ahogy az emberiség újra kezdi megszokott életét, egy titkos csoport bukkan fel, amely megpróbálja befolyásolni a történelem menetét. Eközben egy új, hatalmas, ősi veszedelem veszi célkeresztjébe a Földet. Az emberek egy új csoportjának segítségével Optimusz Fővezér és az Autobotok az eddigi legfélelmetesebb kihívásukkal néznek szembe. Egy hihetetlen kaland során újból kibontakozik a jó és a rossz harca, mely végül nagyszabású összecsapásba torkollik, szerte a világon."

Hát, ebből nem sok mindent tudtunk meg, nem igaz?
Sajnos a beszámolóim egytől egyig tele vannak spoilerrel, nem tehetek róla, de ha valamiről mesélek, akkor vagy mondom rendesen, vagy neki se kezdek. Szóval ha nem szeretnétek tudni mik is voltak ebben a filmben, akkor inkább ne olvassatok tovább, bár hogy őszinte legyek olyan nagy fordulatokat és történet beli csavarokat nem fogok feltárni, a film műfaja nagyon nem ilyen.
Szóval ott vagyunk, hogy a lúzer fiúcskát, dögös barna, majd szőke barátnőjét lecserélték egy teljesen új színészi gárdára. Mark Wahlberg az új főszereplő, mint lányát egyedül nevelő apuka, a kislány pedig nem más, mint az Avatar: az utolsó léghajlítóból Katara, csak most szőke, falatnyi sortokban rohangál és rohadtul idegesítő töltelék szereplő. Van egy pasija is, de az totál jelentéktelen.
Nos, története van, ha úgy vesszük a dolgot, de az sem egy nagy és világrengető dolog. Az autobotokra vadásznak az emberek, akik azt hirdetik, hogy ők csak az emberiség érdekében teszik mindezt, holott a szálakat itt is egy csúnya, rossz, gonosz transformer irányítja, aki szeret gyűjtögetni. Láthattuk pár ismerős, szipmatikus autobot halálát, amitől egy másodperc alatt ment fel bennem a pumpa (rám még hatással vannak a filmek), de ezután a pár drámai jelenet után már más sem történik, csak baromi sok autós üldözés, karambolok, robbanások, törés-zúzás, alacsonyan szálló teherhajók mindenütt, egyszóval rendesen lett pusztítva a fém ebben a filmben. A sztori lényege annyi, hogy ez a csúnya, rossz, gonosz transformer egy mindent fémmé változtató bombát akar felrobbantani Amerika legnagyobb városában, hogy új transformereket építsen, közben el akarja fogni Optimust, de közben a hülye emberek azt hiszik, hogy maguk is előállíthatnak transformereket, minek következtében lemásolják Megatront, aki most Galvatron néven fut, elszabadulnak a klónok, szóval huh... van itt minden :D Igazából, ha őszinte akarok lenni, akkor a sztorit annyira nem is kell figyelembe venni, mert jelentéktelen, sőt. Mikor az emberi jelenlét volt a vásznon konkrétan unatkoztam, Viktor majdnem el is aludt mellettem. Csak akkor kezdtünk el megint figyelni, mikor a gépek újra egymásnak feszültek. Voltak benne dinobotok is, akik kegyetlen jól néznek ki, hatalmas dögök és rohadt jól megoldották őket, de persze csak a film vége felé dobták be őket, mint naaagy megmentőket. Nekem ők voltak a kedvenceim, mert azt az állatias, nyers erőt képviselték, amit imádok, illetve volt egy autobot, akit rohadtul csíptem, Vadászebnek hívták, pocakos volt, szivarozott és folyton lecsúszott a gatyája XD Na most ezt egyesek erőltetettnek tarthatják, mondván ennyire ne humanizáljuk már a transformereket, de hát ha egy idegen lény jó ideje él a bolygónkon, valamennyire átveszi a szokásainkat és hozzánk idomul, hogy minél jobban megértsen minket. Vagyis én így képzelem a dolgot.
Összességében annyit mondhatok, hogy ez egy rohadt jó látványfilm dugig akcióval, a néhányszor 20 perces emberi szerencsétlenkedés nem kellett volna bele, de azokat leszámítva szuper kis mozi. Ja, és nagy pirospont Stanley Tucci-ért, akit imádok, és itt is tök jó, szerethető szerepe volt. A főbb karakterek fölöslegesek, a transformerses részek irdatlanul jók, és habár nincs más benne, csak egyre-másra porrá zúzódó autók és egyéb fém eszközök, én tuti, hogy meg fogom szerezni, ha elérhető lesz, mert szuper kikapcsolódás volt számomra.