Évzáró TAG

Tipegő Zombinál láttam ezt a TAG-et, és gondoltam kitöltöm én is egybe vonva egy kicsit az én éves áttekintésemmel. Azért olyan nagy kifejtésekbe nem fogok kezdeni, mert valamiért nem érzem szükségét, hogy hónapokra lebontva írjak az eseményeimről, de nagy vonalakban fogom értékelni a 2013-as évemet, és persze most is vannak elhatározásaim 2014-re, amik nem fogadalmak, de jó irányadók az új évre. Elsőnek lássuk a TAG-et.

1. Mire vagyok a legbüszkébb ebben az évben?

Leginkább arra, hogy sikerült egész jól kimásznom a betegségeimből, és hogy az odafigyelés, a pozitív felfogás és az, hogy nem hagytam el magam ennyire meghozta az eredményét. Minden területen tünetmentes vagyok, a tüdőmet folyamatosan edzem és úgy néz ki, hogy van eredménye, az emésztési problémák már csak nagyon ritkán jönnek elő, mivel tudatosabban étkezem, és általánosságban sokkal jobban odafigyelek magamra. Nagyon örülök, hogy 2013 végére eljutottam odáig, hogy szép lassan minden nyavalyám elcsitult, és ha ügyes vagyok, akkor így is marad. Talán némelyiktől végérvényesen meg is tudok szabadulni :)
És hát amire még nagyon-nagyon büszke vagyok, az a gótikus hastánc versenyen elért arany minősítésem, ezzel nem tudok betelni :P Remélem idén is szép minősítést fogok kapni (bár még neki sem álltam egyik koreómnak sem, jájjj :D). Ja, és nagyon-nagyon élveztem, hogy végre taníthattam!!! Aztán nagyon büszke vagyok arra is, hogy a blogomnak egyre több az olvasója. Persze ezen sokat lendített két nyereményjáték is, de azok előtt és után is voltak feliratkozóim, akik maguktól jöttek ide. Csodás érzés, mikor oldalt azt látom, hogy megint eggyel több olvasóm lett, ez hatalmas motivációt ad, picit próbálkozom is idomulni a kéréseitekhez, de közben hű vagyok önmagamhoz és továbbra is vegyes felvágott blogot vezetek :) Nagyon jó érzés volt egyébként a nyereményjátékos bejegyzés kommentjeinél olvasni, hogy szeretitek a blog változatosságát, meg hogy kedveltek engem, ez számomra rendkívül sokat jelent :)


2. Hogyan lehetnék jobb abban, amivel foglalkozom?

Nagyon sok mindennel foglalkozom és foglalkoztam, és azt hiszem az a probléma, hogy sokszor nem szánok elég időt dolgokra. Pedig nem az idővel van gondom, hanem annak a beosztásával, ebben sajnos nem jeleskedem :( De idén megpróbálok minden számomra fontos dologra időt és energiát szánni, mert ugye a mondás is úgy tartja, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja. 



3. Miben érzem, hogy elakadtam?

Érdekes módon ilyesmit nem érzek. Nekem a 2013-as év sok jó dologgal volt tele, és habár voltak köztük kellemetlen, szomorú dolgok is, én mégis sikeresnek és boldognak érzem, és nem is tudok visszaemlékezni olyasmire, amiben elakadtam volna. Igyekeztem aktív életet élni, és mindenre szántam időt.



4. Miben kell nagylelkűnek lennem önmagammal?

Milyen érdekes kérdés. Azt hiszem azt a pici luxust igazán megengedhetném magamnak, hogy néha ne foglalkozzak mások véleményével, vagy hogy bűntudat nélkül vonuljak el a világtól, mert van, amikor rohadtul nem vágyok senkire sem. Bizony, nekem nagy szükségem van az egyedüllétre. Még mindig túlságosan meg akarok felelni a szeretteimnek, szeretnék mindenhol ott lenni és mindenkinek segítséget nyújtani, de érzem, hogy nyolc felé nem tudok szakadni, mégis próbálkozom. És aztán stresszelek azon, hogy nem sikerül, meg tiszta ideg vagyok tőle, és ez nem jó. Szóval néha egy kis lazítás nekem is bele férhetne az életembe, mikor nem érdekel mások véleménye, és csak magammal foglalkozom. Csak ezt nehéz megengedni magamnak :(



5. Foglalkoztat a karrierem?

Nem igazán. Hogy őszinte legyek, én nem a munkában szeretnék kiteljesedni. Kell, mert pénzre szükségem van, de nincsenek hatalmas ambícióim, hogy agyon képezzem magam és tovább mászhassak a ranglétrán. Persze meglehet, hogy ez idővel meg fog történni, de az nem készakarva lesz. Egyébként tervbe van véve, hogy valamikor tovább tanulok, elmegyek egyetemre, leteszem a nyelvvizsgát, csak valahogy ezekre sem szántam eddig elég időt. Ezen is változtatnom kell. Szóval azért nem akarok megrekedni ezen a szinten, ahol vagyok, mert ha tovább tanulok talán több lesz a keresetem is egy másfajta munkakörben, de nincs bennem az a borzasztóan erős késztetés, hogy márpedig nekem most és azonnal kell jobbnak lennem. Ki fog ez alakulni, de határidőt mindenképpen szabok magamnak, mert különben sosem fogok lépni.


6. Milyen leckéket tanultam meg?

Hogy attól még, hogy nem vagyok manöken alkat és tökéletes szépség, én is kaphatok elismeréseket és érvényesíthetem önmagam olyan művészeti ágakban, amik fontosak nekem. Ja és azt is, hogy még mindig az a legjobb, ha az ember önmagát adja. Így persze fennáll a veszélye annak, hogy néha összeveszünk valakivel, egyeseket akár el is veszíthetünk, de mindig hűnek kell lennünk önmagunkhoz és felvállalni a személyiségünket. Mindenkinek úgy sem tetszhetünk, és nem is kedvelhet mindenki, én pedig már eljutottam odáig, hogy nem is akarok mindenkinek megfelelni. A zsák előbb-utóbb úgy is megtalálja a foltját.


7. Milyen évet zártam pénzügyileg?

Hát, pénzügyileg mi sosem vagyunk túl jó helyzetben. Az albérlet ugye folyamatosan veszi el a pénzt, de igyekeztünk spórolni és csak olyasmikre költeni, amire feltétlenül szükségünk van. Ezt csak akkor törtük meg, mikor 1-2 hónapban megengedtünk magunknak pár apróságot Viktorral, ő is és én is. Szerintem ennyi kell, mert ha az ember folyton csak kuporgatja a pénzét, akkor elfelejti élvezni azt, amire való. Néha megengedtünk magunknak apróbb dolgokat, és ezt a továbbiakban is így tervezzük, habár én jobb szeretném kicsit visszafogn magam beauty cuccok terén. Most megengedek magamnak két körömlakkot még, amire nagyon vágyom, de utána nem fogok vásárolni sminktermékeket egy jó darabig. El fogom használni azokat, amik vannak, mert tényleg másra fog kelleni a pénz. Jön a fellépésem, amihez még ruhát kell varratnom, és jó lenne, ha sminkcuccok helyett inkább közös élményekre költenénk el a pénzünket.



8. Hogyan töltöttem a szabadidőmet?

Rengeteget blogoltam, amit nagyon élvezek, bár szerintem ezt is visszább fogom kicsit szorítani, legalábbis jó lenne, ha nem csak a bloggal foglalkoznék, hanem más számomra fontos dologgal, pl. az egyéb művészi tevékenységeimmel, meg persze a férjemmel, családommal, barátaimmal, stb. Csodás dolog ez a blogolás, annyi sok pozitív dolgot kap tőle az ember, de nem csak ez van a világon, nekem pedig meg kell húznom egy határvonalat, mert néha képes vagyok itt ragadni előtte egész nap. Néha belefér, és néha kell is, de nem mindig és nem állandóan. Ezen kívül pedig rengeteget filmeztem, amit továbbra is tervezek csinálni, mert imádom a jó történeteket és a jó mozi élményeket. Olvasgattam is, de közel sem annyit, mint régen, és ezen is változtatnom kell. Szeretném, ha többször jutna eszembe könyvet ragadni, mertt nagyon hiányzik. Itthon pl. sosem olvasok, és ez baj, hiszen nem csak utazás közben lehet olvasni, hanem itthon is, pihenés gyanánt. Viktor pl. mostanában rengeteget olvas, aminek nagyon örülök, és példát is veszek róla, mert ő itthon is leül a vámpíros könyveivel és olvasgatja őket.



9. Mennyire viseltem gondját a testemnek, elmémnek és lelkemnek?

Azt hiszem, hogy ezen a téren is egész jól alakultak a dolgaim. Sikerült fogynom egy kicsit, habár kilókban nem mértem, de már egy mérettel kisebb nadrágot hordok. Odafigyeltem az étkezésemre, próbáltam egészségesebb ételeket főzni egészségesebb, frisebb alapanyagokból, és a rendszeres mozgást is beiktattam az életembe. Minden héten eljártam táncolni és itthon is gyakoroltam sokat, illetve sokszor felpattantam a szobabiciklimre is. Ezt tovább tervezem bővíteni. Továbbra is megyek majd táncolni (kihagyások nélkül), itthon is gyakorolok, illetve a Zsófi által ajánlott Bíró Ica dvd-t is elkezdem majd csinálni. Ezen kívül szeretnék újra zumbázni itthon, sokat sétálni a szabad levegőn, no meg szeretnék eljárni a munkahelyemen indított felnőtt tornára is. Az egyik kolléganőm csinálja, és úgy vagyok vele, hogy miért ne? Még egy kis mozgási lehetőség és amúgy is jó társaságban leszek, mert nagyon aranyosak a kollégáim :) Szóval igazából 2013-ban igyekeztem odafigyelni a testemre és egész jól is haladtam vele, de idén még több időt szeretnék ennek szentelni. Az elmémnek és a lelkemnek szintén jó gondját viseltem, mivel lelkileg ismét kiegyensúlyozott lettem, vidám és boldog, mivel nem hagyom, hogy a kellemetlenségek legyűrjenek. 



10. Mennyire voltam nyíltszívű?

Ez szerencsére olyasmi, ami állandóan meg van bennem - én mindig nyílt szívű vagyok mindenkivel, más nem is tudnék lenni :)



11. Mikor éreztem a legkreatívabbnak magamat?

Kétségtelenül a táncom megkoreografálása közben. Életemben először terveztem meg egy hastánc szólót (és duót, bár ott Rékával közösen alkottunk), illetve az előző munkahelyemen kitaláltam egy koreográfiát egy Abba mixre, amit egyébként az új kollégáimnak is betanítok, mivel farsangkor ezt tervezzük előadni :) sikerült néha rajzolgatnom is, amit nagyon élveztem és jó volt ilyen téren is kreatívkodni, hímezgettem is és gasztronómiai téren is igyekeztem kreatívnak, változatosnak lenni, úgyhogy azt hiszem ilyen téren nem volt semmi problémám 2013-ban :)



12. Milyen terveimet valósítottam meg?

Az egészséges életmódos terveim egészen jól alakultak, bár még tovább szeretném fejleszteni őket, meg persze magamat is. Néha ugyanis elcsábultam a tojásos tészta felé a durum helyett, de erőt vettem magamon és most már nem adom alább :P Ezen kívül terveztem, hogy többet mozgok, ez nagyjából sikerült is, bár több is lehetett volna. Idén ezen mindenképpen változtatok. Aztán ugye terveztem, hogy többet fogok foglalkozni a bloggal és ez sikerült is, sőt, néha kicsit át is estem a ló túlsó oldalára :P Igyekeztem rendszeresen jelentkezni és írni, sokszor csak a magam kedvére, de sokszor mások miatt is. Elkezdtem sminkes, körmös bejegyzéseket is csinálni, amiben még csak lelkes kezdő vagyok, de nagyon élvezem. Aztán szerettem volna több időt fordítani a barátaimra, ami remélem sikerült is, de idén még inkább szeretnék velük lenni, mindenkivel, a régi gimis csajokkal, az új blogos barátokkal, Zsófival, régi hotdogos barátokkal, mindenkivel, aki fontos nekem :) Szóval kedves emberek, találkozgatós kedvemben vagyok és leszek is :P Szerettem volna kicsit aktívabb társasági életet élni, és habár az elején nehéz volt kimozdulni a megszokott 4 fal közül, utána rájöttem, hogy ez tök jó dolog és mennyire élvezem :) És biztos volt még sok tervem is, de most ennyire emlékszem. most már inkább a jövőre szeretnék koncentrálni :)



13. Mi az, amit halogattam?

Hűűűha, hát a táncos koreómat eléggé last minute dobtam össze :D Bár hogy őszinte legyek hajlamos vagyok mindent az utolsó pillanatra hagyni, ezen se ártana változtatni. Sok orvosi látogatást is próbáltam elodázni, de végül csak túlestem rajtuk és túléltem őket :D Hiába, nem szeretek kórházba járni. Aztán néhány könyv elolvasását is borzasztóan elhúztam, pl. a Böszörményi kötetet, pedig mennyire, de mennyire jó volt! És hát néha a ház körüli teendőket is hajlamos voltam elfelejteni :P Remélem idén már jobban oda fogok figyelni ezekre a dolgokra is. Ja, és valamiért az írással kapcsolatos terveim teljes mértékig elmaradtak 2013-ban. De totálisan, és ez szomorú :( Gondolom azért, mert a blogba nagyon sokat írtam, és akkor már nem volt kedvem a sztorijaimmal foglalkozni, pedig mindkét mesém átdolgozásra és folytatásra szorulna, szerettem volna HP fanfiction-t is írni csak úgy magamnak, és jó lett volna a sok fantasy ötletemből végre összegyúrni valami használhatót és nekiállni kidolgozni, felépíteni, megírni. Remélem idén ezt is meg tudom valósítani és nem fogom halogatni.



14. Milyen módon tudom átstrukturálni az időmet?

Nehéz feladat lesz, mert hajlamos vagyok ott felejteni magam a gép, főleg a blog előtt. Meg néha órákon át filmezgetek, és azzal megy el az idő. Persze filmezni, meg blogolni is jó dolog, de másra is időt kell fordítanom. Talán ha kevesebbet nyavalyognék, hogy jaj, még mennyi dolgom van, akkor tartalmasabban és gyorsabban végeznék a kötelező ház körüli teendőimmel, és utána szépen beosztva az időmet, mindenre lenne egy órácskám, vagy akár csak egy fél. Mindenképpen szigorú strukturálásra szorul az időbeosztásom, mert anélkül teljesen elkallódok.



15. Mennyire hagytam, hogy hátráltasson a félelem, vagy a kudarc?

Hát, eleinte a betegségeim miatt nagyon féltem és kicsit be is pánikoltam, de hamar helyre rázódtam és inkább harcoltam, semmint hogy nyávogjak. A kudarctól való félelem persze mindig bennem van, de igyekszem az életem minden területén a maximumot kihozni magamból, és általában sikerrel is járok. Csak azt a fránya stresszelést lenne jó kicsit lazábban kezelni, mert idegileg kikészít :S



16. Mi az, amiben kétségem merült fel?

Főleg a tovább tanulásban - kételkedtem abban, hogy valaha is eljutok odáig, hogy végre tényleg tovább tanuljak, vagy legalább a nyelvvizsgának neki kezdjek. Pedig tényleg nagyon szeretnék, csak valahogy mindig másra ment el az időm, vagy úgy voltam vele, hogy ráérek még ezzel foglalkozni. Holott nem, ezekkel azonnal foglalkozni kell, mert különben megy a idő és lecsúzok a lehetőségekről. Szóval ebben támadtak kétségeim, de aztán meggyőztem magam, hogy nem szabad feladni és megelégedni azzal, ahol most tartok, lesz ez még jobb is, a fejem meg van hozzá, úgyhogy ezzel is fogok foglalkozni a jövőben. Illetve meglepő lehet, de a táncban is kétségem támadt egy röpke ideig. Úgy éreztem, hogy a csoportomat hiába imádom és a tanáromat is, nem fejlődöm úgy, ahogy kellene. Sőt, nem is tanulok semmi újat. Aztán szerencsére a tanárommal átbeszéltem a dolgot, elmondtam neki az aggályaimat, és ő rögtön talált erre megoldást. Kicsit lelkizni is kellett, mert hajlamos vagyok táncórán is bezárkózni és olyankor a tanár nem látja mindazt, amire képes vagyok, mert sokszor a biztonságos repertoáromba kapaszkodom. Sikerült rábeszélnie, hogy engedjem el magam és táncoljak szívből, és ahogy ezt sikerült elérnem úgy kezdtem el megint nagyon élvezni az órákat, és úgy kaptam egyre nehezebb, személyre szóló feladatokat, amik végre ismét megizzasztottak :)



17. Mikor éreztem a leginkább élőnek magamat?

Tánctanítás közben :) Csodálatos élmény volt megtervezni az órákat, készülni rájuk, zenéket válogatni és megtanítani a többieknek a mozdulatokat. Sőt, imádtam, hogy még a tanáromnak is tudtam újat mutatni! Annyira feldobott ez az egész, annyira sok pozitív élménnyel gazdagodtam, hogy biztossá váltam benne - én is tanítani fogok :)



18. Hogyan tanítottam másokat arra, hogy tiszteljenek?

Tanítani? Ó, nem. Én nem tanítok erre másokat, mert ennek magától kell jönnie. Általában a puszta jellemem, a személyiségem elég ahhoz, hogy valaki tisztelettel forduljon felém, és természetesen ez oda-vissza működik. Viszont ha valaki akkora bunkó, hogy nem adja meg a nekem járó tiszteletet, akkor a magam kulturált módján én is visszaadom neki azt a bánásmódot, amiben ő részesített. Elvégre aki rohadék módjára viselkedik velem, abban mit tiszteljek? Az ilyenekkel pont úgy kell bánni, mint ahogy ők tették velünk annyi különbséggel, hogy én nem fogok az ő primitív szintjükre süllyedni. Választékos, ízléses szóhasználattal is el lehet küldeni valakit melegebb éghajlatra, és mire az illető kibogozza mit is mondtam neki, addigra én már tovább is álltam.



19. Hogyan tudom fejleszteni a kapcsolataimat?

Leginkább úgy, hogy több időt szánok a szeretteimre. Ezt már 2013-ban is igyekeztem megvalósítani, idén pedig még inkább rajta leszek az ügyön. A meglévő barátságaimat igyekszem ápolni, fenn tartani, az újakat pedig kibontakoztatni. Továbbra is nyitott leszek az új barátságokra, vagy esetleg a meglévők felújítására, vagy tovább mélyítésére, mert az emberi kapcsolatok nagyon fontosak számomra. A családommal is szeretnék több időt tölteni, főleg a nagymamáimmal, mert őket olyan ritkán látom, illetve a barátaimra szeretnék nagyon nagy hangsúlyt fektetni. Szeretnék minden összejövetelen részt venni, velük nevetni és közös élményeket szerezni, mert csodálatos dolog, ha az embernek igazi hűséges, régi jó barátai vannak :)



20. Voltam-e igazságtalan valakivel?

Igyekszem mindenkivel igazságos lenni, de tény, hogy néha túlzásokba esek és hirtelen haragomtól felindulva lehordok valakit, aki nem szolgált rá minderre. Most konkrét példát nem tudok felhozni, de biztos volt, mikor valakivel igazságtalan voltam. Szerencsére nem nagyon jut eszembe ilyen eset, tehát olyan sokszor nem fordulhatott elő, de azon leszek, hogy többé ne is legyen ilyesmi. Néha a vérmérsékletem elnyomja a reális gondolkodást bennem.


21. Kinek kell megbocsátanom?

Nem haragszom senkire és régről sem őrzök haragot a szívemben. A harag, gyűlölet, neheztelés mind olyan érzelem, ami tőlem nagyon távol áll. Néha fellobban persze bennem is ez a láng, de hamar el is párolog. Nem hiszem, hogy lett volna bárki is, aki bántó dolgot követett volna el ellenem, így nincs is senki, akinek meg kellene bocsátanom. Csodálatos, jólelkű emberekkel vagyok körülvéve :)



22. Mi az, amit ideje elengedni?

A régi sérelmeket, amik néha elrontják a kedvemet. A múlt nagyon fontos számomra, de nem élhetek benne, hiszen itt a jelen, és előttem a jövő. A régi sérelmek már megtörténtek és attól nem fog megváltozni semmi, hogy rajtuk rágódom. Most már más életet élek, más emberek vannak mellettem, fölösleges kínoznom magam ezekkel a fájó emlékekkel.



23. Milyen régi szokásoktól szeretnék megszabadulni?

A görbe üléstől és attól, hogy a gép előtt könyököljek kb. öt centire a képernyőtől, mert egyrészt tönkrevágja a bal vállamat, másrészt a szememnek sem tesz jót. A görbeséget gondolom nem kell részleteznem. Igyekszem mindig szálfa egyenes lenni, de hiába figyelek erre oda évek óta, még mindig fájdalommal és nehézséggel jár egyenes gerinccel járni. A sok éves görbeség sajnos meghozta nem túl áldásos hatását :S Ezen kívül szeretnék leszokni a túlzott aggódásról is, mert szegény Viktor az őrületbe kergetem vele.


24. Milyen új szokásokat szeretnék kialakítani?

Szeretnék még egészségesebben élni, és hogy ez az új életmód tényleg a mindennapjaim részévé váljon. Szeretnék takarékosabb lenni és szeretnék jobban odafigyelni a környezetem tisztaságára. Mondjuk eleve rendmániás vagyok, szóval a pakolászás most is jellemző rám, de az egyéb ház körüli teendők rendszerességében szükségem van a változásra. Ezen kívül rá kell szoknom arra, hogy minden nap használjak testápolót. Az utóbbi időkben borzasztóan viszkettem és a karomon ki is jött néhány csalánkiütés, anyu szerint ekcéma, és valószínűleg azért, mert nem használok minden nap testápolót. Erre rá kell szoknom, mert a bőröm szörnyen száraz és szüksége van az ápolásra. Ezen kívül szeretnék rászokni a heti 3 alkalommal történő testmozgásra is, amit később növelni is szeretnék. Muszáj legyőzni a lustaságot. Szeretnék arra is rászokni, hogy rendszeresen fessem a körmeimet és gyakrabban váltogassam is a színeket, használjam ki a szép lakkjaimat, illetve sminkelés terén is szeretnék kísérletezgetni. Reggel ugyan nem mindig van időm komplett sminket készíteni, de arra mindenképpen szeretnék rászokni, hogy ne csak egy spirált dobjak fel magamra, meg egy kis szemceruzát elmaszatolva, hanem valami egyszerű, de szép sminket.


25. Hogyan lehetek elfogadó önmagam iránt?

Először is meg kell tanulnom szeretni önmagam. Szerencsére ezzel nincsenek nagy gondok, mert általánosságban szeretem önmagam, de néha, mikor hibázom hajlamos vagyok a durva önkorbácsolásra (nem szó szerint értendő :P), szóval néha túl kemény vagyok magamhoz. Ha valami nem sikerül rögtön elsőre, akkor kiakadok és hasznavehetetlennek érzem magam. Maximalista vagyok, csak a tökéletessel érem be, de mivel ilyen nem létezik, mindig a lehető legjobbat várom el magamtól. Viszont ha néha nem sikerül minden jól, meg kell tanulnom, hogy ne menjek Dunának emiatt. Elnézőbbnek kell lennem magammal, és el kell fogadjam, hogy bizony én is csak ember vagyok, aki néha hibázik, de ha tanulok ezekből a hibákból, akkor egyre jobb és jobb lehetek :) Türelmesnek is kell lennem magammal szemben, mert mindent azonnal akarok, pedig régen nem jelentett számomra problémát a várakozás. Most meg valamiért úgy érzem, hogy ha nem lesz meg valami azonnal, akkor lecsúszok egy fontos dologról, holott ez nincs így. Időt kell adnom magamnak mindenhez, amibe belefogok, és elnézőbbnek kell lennem magammal szemben.



Hát ezek lettek volna az én kis válaszaim. Nagyon élveztem ezt a TAG-et, mert elgondolkodtatott és segített átmérlegelni a teendőimet a közeljövőre nézve. Tipegő Zombi után szabadon nem fogadalmakat teszek, inkább csak elhatározásokat írok fel magamnak. A fogadalom valamiért olyan nagy súlyú fogalom, és az embernek bűntudata támad attól, ha kicsit is eltér tőle. Én nem mindig tudok mindent úgy megtartani, ahogy szeretném, de talán az, hogy elhatározásokat hozok kicsit rugalmasabb mozgásteret engednek majd számomra. Amiben változni szeretnék:

- még jobban beépíteni az egészséges életmódot a mindennapjaimba
- rászokni a rendszeres mozgásra és nem ellustulni
- többet foglalkozni a tánccal és folyamatosan tovább fejleszteni magamat, elkezdeni tanítani
- jobban odafigyelni a szeretteimre és a családomra
- többet foglalkozni egyéb hobbijaimmal és a blogot kicsit visszább venni
- nekiállni utána nézni a továbbtanulási lehetőségeimnek és tenni is valamit az ügy érdekében
- sokkal, de sokkal többet olvasni és kevesebbet a gép előtt tespedni
- kevesebbet költeni kencékre és smikncuccokra, de többet áldozni olyan dolgokra, amik fontosabbak
- sokkal, de sokkal jobban odafigyelni Viktorra és az ő igényeire, vágyaira
- kevesebbet stresszelni, többet örömködni és lazítani
- jobban beosztani az időmet és nem kifogásokat keresni, hanem csinálni azt, amit kell



Nos, nagyjából ezeket tervezem megvalósítani a közeljövőben. Nem mondom, hogy ezek újévi fogadalmak, mert az egyet jelent azzal, hogy nem fognak megvalósulni, de valahogy ez a szilveszter tényleg kihozza az emberből a változás igényét. Nagyon remélem, hogy ezek körül sok mindent, lehetőleg az összes dolgot meg tudom valósítani és jobb, boldogabb, teljesebb életem lesz.