"Egy nőstény hosszúszárnyú bálna beleakadt a rákászhálókba. Sok száz méter zsinór is rátekeredett a testére, uszonyára, még a szája köré is. A több száz kilónyi háló és zsinór húzta le a mélybe. A bálna keservesen küzdött életéért. Egy halász ezt észrevette, és segítséget hívott rádión. Néhány óra múlva megérkezett a mentőcsapat, és megállapították: az egyetlen mód, hogy megmentsék a bálnát az, ha alámerülnek, és késsel levagdossák róla, ami már kibogozhatatlanul rágabalyodott. Ez igen veszélyes feladat. Elég a bálna egyetlen csapása az uszonyával, hogy megölje a megmentésén fáradozót.
A búvárok órákon keresztül dolgoztak a mélyben, görbe késekkel vagdosva róla a hálót és zsinórokat, mire végül kiszabadult. Amikor szabad lett, a búvárok elmondása szerint öröm-köröket rótt körülöttük. Majd ezután odaúszott minden egyes búvárhoz egyenként, finoman megbökdöste őket köszönetként. Azt mondták, ez volt életük leghihetetlenebb, és leggyönyörűbb élménye.
A búvár, aki a bálna szájára tekeredett zsinórt metélte el, azt mondta, a bálna végig követte őt a szemével, amíg dolgozott, és, hogy ő többé már soha nem lesz ugyanaz az ember."
Ez nagyon érdekes történet, tényleg megható. Nem gondoltam volna hogy a bálnák ilyen kedvesek :)
VálaszTörlésCsodálatos teremtmények, én kislány korom óta rajongok értük :) Az énekük pedig varázslatos!
Törlés