Első körben mindig az adott téma által inspirált ízek közül kell választaniuk, és abból sütit sütni, ami bizony sokszor nehéz feladat, mert ha a csoki mellé nyers halszemet raknak, vagy a füge mellé hamburgert, akkor azt nehéz úgy összehozni, hogy finom dolog süljön ki belőle. Én mondjuk csodálkoztam, hogy mikor sajtok, kolbászok, bacon, meg ehhez hasonló dolgok voltak felsorakoztatva, mindegyik versenyző húzta a száját, holott én ezekből pl. isteni sós muffint tudnék készíteni, de állítólag az is szabály, hogy a muffinoknak elsősorban édesnek kell lennie. Na úgy már tényleg nem egyszerű. Érdekes sütik születtek ezekből a lehetőségekből, némelyik remekül bevált, némelyik borzalmas volt. A második forduló nagyon szokott tetszeni, mert ott a dekoráláson is nagy hangsúly van, ugyanakkor magának a sütinek finomnak is kell lennie. Csodás díszítéseket találnak ki a versenyzők, hihetetlen, hogy milyen kreatívak, pl. a horrorosban véres üvegszilánkok kerültek a sütikre, ami valójában karamellizált cukor és meggyszósz volt. Ezen kívül imádom azt is benne, hogy nem egyszerű kis muffinokkal találkozunk itt, hanem igazi ínyencségekkel. Mióta ismerem ezt a műsort, közel nem nézem le annyira ezeket a sütiket, mint eddig. Mert valljuk be, muffint sütni nem nehéz. Én is gyakran csinálom, mert gyors, hamar meg van, és szinte lehetetlen elrontani. Ugyanakkor kicsit kellemetlenül is érzem magam a sok konyhatündér emberke mellett, akik pompás tortacsodákat, tepsis süteményeket készítenek öt réteggel, krémekkel, stb. Én nem vagyok ilyen ügyes, ráadásul a családban senki nem szereti a krémes sütiket, tortákat, mindenki inkább a tésztás édességek kedvelője (muffinok, gyümölcskenyerek, kuglófok, kevert tészták), azok meg elég kevés lehetőséget adnak az embernek tehetsége csillogtatására. Gondoltam én, de mekkora tévedés!
Pont, hogy a torták azok, amik megkötik az ember kezét, ott kevesebb a lehetőség a variálásra, míg egy kevert tésztás sütibe jóformán bármit beletehetsz, csak a száraz és folyékony elemek arányára kell figyelni. Olyan muffinokat látok ebben a műsorban, hogy összefolyik a nyál a számban már csak a látványuktól is, de ahogy azt még le is írják, hát attól kész vagyok. Nem tudom mások hogy vannak vele, de nekem angol nyelven a sütik receptjei és hozzávalói sokkal ínycsiklandóbbak, mint magyarul. Nézzük például ezt: caramel-apple cupcake with caramel-apple squeeze inside, topped with a cinnamon buttercream, caramel, crushed peanuts and apple peal. Olvassátok fel ezt hangosan - hát nem sokkal gusztább így, angol nyelven, mint magyarul? A szavak csak úgy gördülnek az ember nyelvén, szinte érezzük a szánkban a sütemény ízét! Hála az égnek, hogy angolul nézem a műsort, a szinkron számomra nagyon lerontaná. A harmadik próba szintén a kreativitásé, mivel egy hatalmas sütemény tálalót kell kitalálniuk, ami az adott témához illik, és erre pontosan 100 darab muffint kell felpakolniuk.
Nagyon leleményes, nagyon ötletes dolgok szoktak itt születni, sokszor csak ámulok és bámulok! Mégis ennek a műsornak a legnagyobb tanulsága számomra az, hogy nem kell lebecsülni egy süteményt csak azért, mert egyszerű. A bennünk lévő kreativitás az, ami különlegessé tehet dolgokat, és akár a legkönnyebb, legsablonosabb muffinból is csinálhatunk exkluzív cukrászélményt. Nekem pl. soha nem jutott volna eszembe whiskey-s, karamellás muffint készíteni sült pillecukorral, de nagyon jól hangzik és látványra is remek! Én nagyon felbátorodtam ezen műsor láttán. Az eddigi muffinjaim inkább úgy készültek, hogy gyorsan meglegyek velük és lehetőleg finomak is legyenek, de azt hiszem innentől kezdve nem fogok tudni ennyivel megelégedni. Kísérletezni fogok, fellapozom a receptjeimet és mindeféle muffint ki fogok próbálni, és a díszítésről sem feledkezem meg. Amennyire kreatív embernek tartom magam, ahhoz képest gyönyörűen lespórolom az ehető dekorációt a süteményeimről, pedig tudvalevő, hogy az ember először a szemével eszik (én nem mellesleg egy jól eltalált, könnyű krém remekül fel tudja dobni az amúgy kissé száraz tésztákat). Bátran fogok kísérletezni az ízekkel, nem ragadok le a jól bevált muffinoknál, mert azokra egy idő után ráun az ember és megszokásból csinálja, nem pedig szívből, szenvedéllyel. Szerencsére Viktor remek alanynak bizonyul majd kóstolás terén, meg is jegyezte, hogy ha felpakolok képeket a süteményeimről (és miért is ne tenném), akkor majd pár hét múlva feltehetek egy olyat is, ahol majd ő dudorodó pocakkal fog pihegni az ágyon, mint egy jóllakott Döbrögi :D Minden esetre már alig várom, hogy valami újat próbálhassak ki, úgyhogy hála a Cupcake Wars-nak, megváltozott a hozzáállásom :)
Hűű, már nem is emlékszem, hogy melyik csatornán adták, de én is nagyon imádtam! Mióta először meglátta, ki akarom próbálni a red velvet muffint, de eddig még nem sikerült. Most ez a poszt emlékeztetett rá! Annyira kreatívak ezek a cukrászok!
VálaszTörlésVégre egy másik rajongó ^^ És milyen igaz, a red velvet nagyon népszerű volt a műsorban, nekem is ki kell majd próbálni, jó, hogy emlékeztettél rá :)
Törlés