Néhány kedves, lelket simogató esemény :)

Sajnos a napjaim továbbra sem telnek könnyen, elég gyakran vannak fájdalmaim, de ezen közben számtalan olyan apró dolog is történt, amik egy kis időre elfeledtették velem a gondjaimat. Ilyen volt első körben a szerdai táncpróbánk a kollégáimmal. Holnap lesz az alapítványi bálunk, és ugye a meglepetés táncunkat én koreografáltam. Szerdán ruhás próbát tartottunk, mindenki beöltözött, aztán a kötelező gyakorlás után felvetettük, hogy mi lenne, ha a gyerekek előtt is előadnánk a produkciónkat? Elvégre a közönséget szokni kell, másrészt csináltunk egy kis reklámot a bálnak, hiszen a gyerekek otthon biztos el fogják mondani, hogy "az óvónénik fura ruhában táncoltak" :) Szóval becsődítettük az udvarról az összes gyerkőcöt a tornaterembe és eltáncoltuk nekik az Abba koreográfiát. Hát ekkora sikerem még tényleg sehol nem volt :D Végig kacarászták az egészet, látszott, hogy nagyon élvezték, még az én lánykám is fülig érő szájjal billegett jobbra-balra. Aztán persze visszatapsoltak és másodjára már a gyerekek is beálltak hozzánk táncolni :D Hihetetlen, milyen lelkesek és hogy szívják magukba a tudást - minden mozdulatot ismerni akartak és nagyon figyelték, hogy mit csinálunk. Ma pedig többször kölcsön kellett adnom a cd-t, mert az egyik csoportban akkora sikere volt a dolognak, hogy tornafoglalkozás helyett a mi táncunkat gyakorolták és egész délelőtt a zenéjét hallgatták :D Aztán ami még nagyon jól érintett, az a szerdai próba utáni gratuláció-áradat. Azok a kollégák, akik nem vesznek részt a táncban mind odajöttek, megpuszilgattak és megöleltek, illetve őszintén gratuláltak a tánc összedobásához :) Annyira jól esett tőlük ez a kis figyelmesség, és látszott rajtuk, hogy nem kötelességből tették, hanem mert tényleg elnyerte a tetszésüket a produkciónk. Meg kell hagyni, nagyon sokat dolgoztunk vele, a többiek is kitettek magukért. Ezek olyan jól estek nekem így az elmúlt napokban, hogy azt el sem tudom mondani. Aztán van még valami, amit izgatottan várok és boldogsággal tölt el - jövő héten a tánctanárnőnk helyett én fogom a hastánc órákat tartani a csoportunk számára :) Ez lesz a bemutatkozó szereplésem hastánc tanár néniként, de bízom benne, hogy jól helyt fogok állni és azért tudok újat tanítani a többieknek. Még fel kell majd építenem magamban az órák menetét, de igyekszem nem túlizgulni a dolgot :D Úgyhogy azért vannak itt kellemes élmények is :) Holnap pedig bálozom - szépen kicsípem magam, kiöltözöm, és próbálok társasági életet élni. Tavaly még kicsit meg voltam szeppenve, idén talán oldottabb légkörben fog telni az egész. És remélhetőleg nem leszek rosszul sem.