Nos, az előző írásaimból már kiderült, hogy édesanyám nagyon pártfogolt, már ami a sötétebb jellegű öltözködésemet illeti, így elég hamar lecserélődtek az egyszerű ruháim finom, elegáns fekete holmikra. Ennek ellenére még a mai napig sem mondanám azt, hogy a ruhatáram teljes egészében goth jellegű lenne. Habár a ruháim 90%-a fekete, azért akad néhány darab, ami sehogyan sem illene bele egy "tökéletes goth gardróbba". Imádom ugyanis a lila virágos felsőmet és a cuki pizsamáimat, amik minden bizonnyal tiltólistás darabok lennének egy ízig-vérig goth emberke szekrényében. Én viszont szeretem, hogy néha, nagy ritkán kiléphetek a totális feketeségből és egy kicsit vidámabbra vehetem a figurát. Persze ha valaki kinyitná a szekrényeimet egyből leszűrné, hogy melyik stílus áll hozzám közel, hiszen a ruháim zöméről ordít a goth szubkultúra iránti vonzalmam. Folyamatosan vadászom a szép, fekete ruhákat, szoknyákat és nadrágokat, szinte már beépített radarom van, ami automatikusan rááll a sötét színű holmikra, ha betérünk egy üzletbe. Általában mindig sikerül is találnom magamnak valami szépet, de kétlem, hogy valaha is teljes mértékig goth-os lesz a ruhatáram. Szükségem van ugyanis arra a néhány napsugaras, tündéres, csillámporos napra, amikor kilépek a sötétségből és cuki ruhákba öltözöm :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése