Popin Cookin' - avagy csináld magad édességek Japánból

Sziasztok!

Tudvalevő rólam, hogy nagy kedvelője vagyok az ázsiai kultúráknak, kiváltképp a japánnak. Éppen ezért, mikor a neten belebotlottam különféle csináld magad édességek videóiba rögtön tudtam, hogy ha egyszer alkalmam adódik, én is kipróbálom ezeket a finomságokat. Tudjátok, nekem minden hülyeséget ki kell próbálnom (kivéve a mosolygós cuccokat, nem szeretném látni a hangokat). Sokáig várt bennem az elhatározás, de végül november elején döntöttem, és megrendeltem 5 doboz csináld magad édességet a Popin Cookin' márkától, ami az egyik legjobb ehető cukorka márka Japánban. Rendkívül izgatott voltam, hogy milyenek lesznek ezek az édességek, és még inkább izgultam, hogy vajon meg fogom-e tudni őket csinálni, ugyanis néha rettenetesen béna tudok lenni, ha instrukciókat követve kell alkotnom valamit. Szerencsére minden jól sült el, mivel youtube videókat követve készítettem el a finomságokat: emmymadeinjapan csatornáját talán néhányan ismeritek, ő volt az a lány, aki magyar ételeket is kóstolgatott. Az ő útmutatását követve készítettem a cukorkáimat és így minden a lehető legjobban sült el. Két doboz kipróbálásánál Barbi barátnőm is jelen volt, így nagyon jó hangulatban kutyulgattunk ^^

Nézzük is sorban mikkel dolgoztunk:

Okosama kids' lunch

Ez lényegében egy japán gyerek menüt hivatott reprezentálni. A doboz szerint panírozott rákot, csirkés rizst, sült krumplit, húsgombócot és omlettet tudunk vele készíteni. Itt még nem fotóztunk olyan sokat, mert annyira izgatottak voltunk, hogy rögtön bele akartunk vetődni a játékba :P

A doboz teljes tartalma

Itt az omlett már szilárdul, és épp bőszen szórom a csirkés rizs porát. Lényegében semmi mást nem kell csinálni, csak pontosan adagolni a vizet, aztán alaposan kikeverni benne a porokat. 

És tádááá, a kész ebéd!

Szerintem irtó cuki lett, a kis zászlók is sokat adtak hozzá. Na de amit még fontos megemlíteni, azok az ízek. Ha valaki nem ismerné ezeket a játékokat, akkor szólok, hogy egyik sem olyan ízű, mint a valódi étel. Csak a külsejüket utánozzák, az ízük viszont mindig valami édes cucc, és hát a textúrák sem tükrözik hűen az ételeket. A sült krumpli zöldalma ízű volt és furán lisztes massza állagú. Az omlett konkrétan kocsonya volt, az íze meg azt hiszem banános, és voltak benne kis cukorgolyók. Nem volt rossz, de az állagával nem sikerült megbarátkozni. A csirkés rizs tutti frutti ízű volt és nem igazán ízlett, ráadásul az állaga is fura, nyers tészta jellegű volt, nekem nem igazán jött be. A rántott rák narancsos volt, az íze egész jó, de itt is ezzel a massza szerű állaggal volt gondom. Viszont iszonyat buli volt elkészíteni, ugyanis a panír pattogós cukorból volt és ahogy belemártottuk a panírozott rákot a vízbe elkezdett pattogni, mintha olajban sütöttük volna :D Aztán jött a húsgombóc - kb. ez volt az egyetlen, ami maradéktalanul ízlett. Talán nem látszik a képen, de be vannak vonva a húsgolyók ketchupnak álcázott mázzal, ami igazából eper ízű volt. Maga a husi étcsokoládé ízű volt, a kettő együtt pedig fantasztikusan jó kombót alkotott. A textúra itt is ez a fura gumis tésztaszerű izé volt, de annyira jó volt az ízélmény, hogy ezzel nem is foglalkoztam.

Ramen Yasan

A tipikus ramen tésztás leves cukorka verzióját lehetett ezzel a dobozzal ekészíteni. Íme a doboz külseje és tartalma.

Első körben ki kellett nyújtanunk a fehér tömbcukrot a zacskón lévő minta alapján, ebből készült aztán a gyoza (amolyan töltött tésztaféleség). Kettő gyozát készítettünk és még két kicsi golyóból tojást és naruto-t, amit a ramen levesekbe szoktak tenni, csak róluk nem készült külön kép.

Itt a gyoza töltelékét lehet látni, ami a zöldséges husit hivatott szimbolizálni - valójában sima cukorka volt. A tésztát bele kellett nyomni ebbe a formába, beleszórni középre a tölteléket, majd összenyomni az egészet.

Ez lett belőle - nagyon kis guszta ^^

A gyozák mellett már látható a tálkában lévő leves is, mögötte pedig épp a tésztát szándékoztam kikeverni.

A tészta masszáját bele kellett tölteni egy zacskóba, aminek az egyik csücskét átszúrtuk fogpiszkálóval, majd azon a kicsi lyukon kellett közvetlenül a levesbe csorgatnunk a tésztát. 

Iszonyat guszta látvány volt, ahogy a vízhez érve rögtön megszilárdult a tészta, ráadásul nagyon élethű volt.

És az elkészült ramen!

Durva, hogy mennyire hasonlít ez a miniatűr kaja az igazihoz. Ha nem érzem a levegőben a masszív édes illatot, simán be lehetett volna csapni ezzel. A hatás érdekében még két fogpiszkálót is bele tettünk, elvégre rament pálcikával kell enni :P Ami az ízeket illeti, a tészta eléggé semmilyen volt, az állaga pedig amolyan szétmállós kocsonya - nem túl guszta. A leves tömény kóla ízű volt, én épp csak belenyaltam, de nem tudtam meginni, rettenetesen cukros volt. A gyoza viszont vitte a prímet, nagyon kellemes olvadós rágó volt a tészta és a benne lévő ropogós cukroktól még különlegesebb lett.

Omatsuri yasan

Ezzel a dobozzal a japán fesztiválok ételeit varázsolhattuk elő - csinálhatunk vele sült krumplit, cukros almát, csokoládéba mártott banánt és sült kukoricát.

A doboz teljes tartalma

A cukrozott almák készen vannak

A sült krumpli még a formájában

Kivéve a formából, vagdosás közben

És a kis tasakjába töltve - egészen élethű :)

A kis kukoricák

Banánok még a formában

És hozzá a csokiszósz

Kombinálva így néznek ki

És az elkészült remekmű!

Nagyon élveztem ennek a doboznak az elkészítését is, bár azért közel nem volt olyan érdekes, mint az előzőeké. A krumplit ugyanúgy kellett megcsinálni és az íze is olyan volt, mint az első doboznál. A cukrozott almák lényegében eperzselék voltak, fura, vizes állagúak, de az ízük rendben volt. A kukorica sima olvadós cukor volt gyümölcsös ízben, de a cukorkák (amik a kukoricaszemeket szimbolizálták) feldobták az állagát. A kedvencem egyértelműen a csokis banánok voltak. Habár maga a banán itt is ez a fura lisztes-tésztás massza volt, de az íze nagyon finom banános volt, a csokiszósz rá pedig egyszerűen zseniális, mintha csokipudingot ettem volna! És hozzátenném, hogy utálok mindent, ami csokoládé ízesítésű, de ez igazán jóra sikerült - nem túl édes, igazi keserűcsoki íz.

Happy Sushi House

A leírás szerint tojástekercses, tonhalas, lazacikrás és valamilyen kevert sushit lehet vele készíteni.

A doboz tartalma

Elkészült a rizs - nagyon élethű!

Itt már a tojástekercs és a tonhal is kész van.

A legjobb része a doboznak - a lazacikra készítése! A felső tartályban víz és egy különleges por van elkeverve, alul pedig egy gyümölcsös szirup. A cseppentővel fel kell szívni a szirupot és kb. 3 cm-es magasságból bele kell csöpögtetni a vízbe, ahol a cseppek rögtön megszilárdulnak. Lényegében olyan kis golyókat készítünk, mint amit a bubble teákba szoktak tenni, csak mini kiadásban.

És a kész kis golyócskák ^^

A tömbcukorból elkészítjük az algalapot

És a rizsgolyókat is. Végül már csak az összeállítás marad.

Sajnos a telefonos képek nem adják vissza a tojástekercs és a tonhal textúráját, de volt rajtuk minta is.

Sajnos az ízek itt voltak a legkevésbé jók. A rizs szimplán gyümölcsös volt, a zselék semmilyenek, és elfelejtettem megcsinálni hozzájuk a szójaszót (hogy fogok így aludni????). Az egészben csak a készítést élveztem, főleg a lazacikráét, de amúgy ez nem volt egy jó fogás :(

Taiyaki és Odango

A végére hagytam a legjobbat - taiyakit (hal formájú töltött ostya), odangot (ragadós rizsgolyók), ichigo daifukut (rizstésztába töltött csokikrémes eper) és limonádét lehet ezzel a dobozzal készíteni.

A doboz tartalma

A kis eperzselé

A ragacsos risztészta

Kinyújtva és golyócskákká formázva

A hal alakú tészták még folyékony állapotban

Itt pedig már fél perc mikrózás után kis palacsinta-szerűségek lettek

A kész csokoládészósz

Az epres daifuku betöltve

A halacska betöltve

Az odango sós karamell szósza

A rizsgolyókat rászúrtam a pálcikára és bevontam a karamellszósszal

A limonádé is elkészült (elég bizarr kék színe volt)

És az egész szett összeállítva

Ez a doboz volt az estém fénypontja - iszonyatosan finom volt majdnem minden benne! A legtöbb édességet a többi dobozból csak egyszer megkóstoltam és félretettem, mert annyira azért nem jöttek be (meg az ember cukormérgezést is kapna tőlük), de innen mindent elcsipegettem. Minden tökéletesen izhű volt, az édességek pontosan olyanok voltak, mint a valóságban - vagy legalábbis sikerült őket nagyon hasonlóra csinálni. A csokitöltelékes hal-palacsinta fenséges volt annak ellenére is, hogy nem tradícionális ostyából készült, és a benne lévő csokiszósz is mennyei. Nem túl édes, inkább keserűcsokis. A daifuku is isteni volt, az eper, a csoki és a rizstészta tökéletes harmóniát alkotott, imádtam! A golyócskák ugyanabból a tésztából készültek, egyedül a karamellöntet volt az, ami nekem kicsit fura volt, de együtt azért működött a dolog. A limonádé nem volt a kedvencem, nekem kicsit műanyag ízű volt, de még így is összességében ennek a doboznak a tartalma volt a legfinomabb. 

Összességében nagyon élveztem ezeket a játékokat (mert valljuk be tényleg azok), még ha az ízük nem is mindig volt a legjobb. Ezeknél nem is annyira azon van a hangsúly, hogy finom édességeket eszik az ember, hanem hogy jól elszórakozik a készítésükkel - én legalábbis ezt élveztem bennük a legjobban. Néha jó egy kicsit újraélni a gyerekkorunkat és játszani ilyesmikkel :) 

Ha ti is szívesen kipróbálnátok ezeket a candy boxokat én csak ajánlani tudom őket, kb. ezer forintért vesztegetik darabját és jól lehet velük szórakozni. Ebayről rendeltem mindet és kb. egy hónapot vártam rájuk, de megérte. 

Ha pedig végig olvastátok/néztétek ezt a gigászi, pocsék képekkel dúsított bejegyzést, akkor pacsi nektek :D 

További kellemes hétvégét mindenkinek!