Sziasztok!
Az utóbbi két VKP témáról lecsúsztam, de a mostanit már nem szerettem volna kihagyni. A példaképeinkről kell írnunk, nekem pedig ezekből elég sok van az érdeklődésem és az életem különböző területein.
Az első és legnagyobb példaképem nem túl meglepő módon az édesanyám. Szerintem a legtöbben az édesanyjukat tartják pédaértékűnek, és ez így is van jól, hiszen édesanyánk az, aki jó példával jár előttünk és aki emberré nevel minket. Természetesen az ő munkássága együtt jár az édesapákéval is, de én mégis anyukámat emelném ki, mivel számomra ő adta a legtöbbet. Anyu egy igazi túlélő. Annyi borzalmas helyzetbe került már és mindig kivágta magát belőlük - jó mondás rá, hogy a jég hátán is megél. Nagyon büszke vagyok rá és szívből remélem, hogy legalább egy kis részemben hasonlítok rá, vagy a későbbi éveimben fele annyira jó ember tudok lenni, mint ő.
Irodalmi téren J. K. Rowlingot kell megemlítenem, ugyanis a Harry Potter regények megírásával ő is példaképemmé vált. Mindig is szerettem olvasni, de a HP könyvek hatalmas változást hoztak az életembe. A lelkem és a szívem megtelt Rowling varázslatával, mert olyan mágia birtokában van ő, amit még Dumbledore is irigyelt volna - képes a szavakkal megváltoztatni emberek életét. Az enyémet megváltoztatta, mivel ő az az írónő, aki a legtöbbet nyújtotta nekem a könyvei által. Az sem mellékes, hogy a hányattatott sorsa mellett ilyen sikeres ember vált belőle, s ez engem is arra ösztönöz, hogy folyamatosan foglalkozzak az írással, ne adjam fel, mert egyszer eljöhet az én időm is :)
Szeretném még megemlíteni a tribal fusion koronázatlan királynőjét is, Rachel Brice-t. Anno közel 10 évvel ezelőtt az ő hatására kezdtem el érdeklődni a törzsi fúziós hastánc iránt, ő volt az, aki a Belly Dance Super Stars dvd-n lenyűgözött higanyszerű, kígyózó mozgásával. Akkor azt hittem rajta kívül nincs olyan emberi lény, aki ilyen mozgásra képes lenne, de kiderült, hogy elég népes tábora van a hozzá hasonló remek művészeknek. Sokakat tekintek még példaértékűnek, pl. Zoe Jakes-t, Ariellah-t, Asharah-t, Michelle Sorensen-t és még sorolhatnám napestig, de lényegében mégis csak az isteni R.B. volt az, akinek a tribal fusion mániámat köszönhetem.
És van még valaki, akit példaképemnek tekintek, bár talán nem is ezt a szót használnám rá, hanem inkább szellemi vezetőt. Nem másról van szó, mint Tendzin Gyaco-ról, a 14. Dalai lámáról. Imádom a humorát, a személyiségét, a kedvességét, a lényéből áradó végtelen bölcsességet, és azt, hogy nem akarja telemagyarázni a világot bonyolult teóriákkal, hanem az egyszerű, hétköznapi csodákra hívja fel a figyelmünket. Sok spirituális embernél azt nehezményezem, hogy rettentően szájbarágósak és mintha le akarnák tuszkolni a torkomon a véleményüket. Nem szeretem, amikor megmondják miben higgyek és miben nem. Tendzin pont olyan ember, aki senkit nem akar megétríteni, senkit nem akar befolyásolni, szimplán segít, ahol tud és próbálja jobb hellyé tenni a világot. És bizony néha ezek a nagy dolgok egy apró mosollyal kezdődnek :)
Most hirtelenjében őket tudtam felsorolni, de persze még nagyon sok személy van, akikre ilyen-olyan okból felnézek. Nektek kik a példaképeitek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése