2015. szeptember 13., vasárnap

Életmód project - 17.

Sziasztok!

Egész hihetetlennek érzem, hogy megint eltelt két hét, én pedig ismét ezzel a rovattal jövök. Mióta újra beindult az iskolaszezon csak kettőt pislantok és máris hetek vannak a hátam mögött. Igazság szerint másról nem is szólt az elmúlt két hetem, mint a munkába való visszazökkenésről. Nyáron elég sokat tudtam pihenni szerencsére, de most annál keservesebb a visszaszokás. Viszont van jó oldala is az egésznek; a munka megint sikeresen elkezdett formában tartani. Mivel most nagyobb srácokkal foglalkozom, ezért állandóan vándorolunk teremről teremre, folyamatosan mozgásban vagyunk. Ennek következtében sokat lépcsőzök, rohangálok - egyszóval kezdek lendületbe jönni :) Ráadásul jövő héten megyek a Hybrid Trip workshop második felvonására, amit már nagyon várok. Utána a gótikus hastánc is heti szinten visszatér majd az életembe, amire szintén nagy szükségem van mind estileg, mind lelkileg is. Kell a nyári szünet, de utána ismét bele kell vetni magunkat a dolgok sűrűjébe, én legalábbis ezt érzem magamon. Lassacskán elkezdünk készülődni a következő fellépésünkre, ami októberben lesz, szóval tevékenyen fognak telni a napjaim.
Mivel elég nehéz volt ez az első két hét, tornára még nem tudtam rávenni magam, de remélem most már szép lassan ebbe is visszarázódok. Az elmúlt napokban úgy éreztem magam, mint akit megmasszíroztak egy sajtreszelővel...

Éééés lett egy új kedvenc innivalóm! Sőt, igazából nyár óta teljesen rá vagyok kattanva erre az italra és folyamatosan azt vedelem - még akkor is, ha egyesek emiatt furcsán néznek rám. Vannak ugyanis olyanok, akik elképzelni nem tudják, hogy miként vagyok képes ebből az italból akár 4 litert is magamba dönteni naponta. A válasz végtelenül egyszerű; ez a legjobb frissítő finomság, ami csak létezik. Hogy miről is van szó? A Vízről! Bezony, semmi flancos palackozott hóbelebanc, csak a csapból folyó finom, hűvös víz. Sokan iszonyodnak tőle, mondván semmi íze nincs és akkor már nem is jó (vagy csak szimplán megszoktuk, hogy tele vagyunk nyomva ipari mennyiségű cukorral és a természetes ízeket semmilyennek érezzük), mások meg a benne lévő organizmusoktól rettegnek. Utóbbit valamilyen szinten meg is tudom érteni, erre jó megoldás lehet az ásványvíz. Én viszont lustább ember vagyok ennél, mivel nincs mindig kedvem elmenni a boltba vízért. Minek, ha a csapból is az folyik? Az idei trópusi nyár alatt olyan szinten rászoktam a csapvízre, hogy már teljesen elfelejtettem a különféle cukrozott lónyálak ízét és végre ismét meg tudom érezni a víz fenséges, tiszta, édes ízét. Mert bizony van neki, csak már nem érzékeljük. Régen pl. másfél liternyi teát vittem magammal a munkahelyemre, mert szükségem van a folyadékra. Viszont egy ekkora teli palackot közel 2 órán át utaztatni napi szinten nem túl kényelmes, főleg hogy nem fér el a táskámban. Ekkor váltottam arra, hogy csak fél liter zöld teát viszek be magammal, és ha az elfogy, csak feltöltöm a palackot sima csapvízzel. Ezt aztán a nap folyamán többször is megismétlem, mert nagyon fontosnak tartom a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelét. Amióta erre rászoktam valahogy energikusabbnak, fittebbnek érzem magam. Egyre inkább kikerülök a cukor bővköréből, és ha néha ráfanyalodok valami édesre már túl töménynek találom. Így aztán maradok a jól bevált itthoni nasiknál, amik vagy cukor nélkül, vagy minimális nyírfacukorral készülnek. Nekem ez tökéletesen bevált. Titeket is bátran biztatlak arra, hogy próbáljatok több vizet inni, mert higgyétek el, egy idő után a víz olyan szinten méregtelenít majd titeket, hogy nem fognak hiányozni a cukros nyavalyák.

Ételek terén most biztonságos talajon mozogtam, magyarul a jól bevált recepteimet vettem leginkább elő, de azért kipróbáltam pár újdonságot is.



Egy laza ebédre készült ez a borsos burgonyakrémleves sült sonkával és lilahagymával. Tudom, a krumpli nem nagyon fér bele az egészséges életmódba, de igyekszem minimálisra csökkenteni a fogyasztását, mert teljes mértékig nem tudok lemondani róla. 



Újhagymás bulgur ötfűszer keverékkel. Vacsorára készült és még én is meglepődtem mennyire ellaktatott. Személy szerint sokkal jobban kedvelem a bulgurt, mint a rizst, ízesebb és a textúrája is más.



Fokhagymás-fűszeres csirkemell zöldborsópürével. Ez új felfedezett, de biztos, hogy el fogom még készíteni. Mondjuk nem érdemes ezen étel fogyasztása után randira menni, mert a lehelletünk nem lesz épp üdítő :P Én közel egy egész fej fokhagymát zúztam össze fűszerekkel és azzal pácoltam be a csirkét - a végeredmény mennyei. A zöldborsópüré pedig kb. 10 perc alatt meg van és tökéletes kiegészítője a csirkének. 



Mutáns lilaszőlő. Szép nagy szeműek voltak, de sajnos az ízük annyira nem volt jó, inkább vizes volt.



Mini adag zabkása mazsolával. Utóbbi hozzávalóval tudom, kicsit csaltam, de nem volt itthon más gyümölcs, amivel feldobhattam volna. A mostani ízlésemnek túl édes is lett, friss gyümölccsel jobban szeretem a zabkását.



Egy régi elfeledett kedvenc: a rizstésztás pho leves ^^



Moon Angel receptje után szabadon én is megalkottam ezt a fantasztikusan finom őszi salátát. Igaz, néhol változtattam kissé az én szájízem szerint, de csak apróságokat. Pl. tettem a salátához lilahagymát, mert nekem egy saláta elképzelhetetlen hagyma nélkül. Illetve nem tettem bele olivaolajat, sőt, semmit, csak úgy szárazon ettem - a zöldségek pont elég nedvességet adtak ennek az ételnek. A fekete erdő sonka (amit most kóstoltam életemben először) mennyei volt, többször fogok ilyet enni, és meglepő módon a körte sem volt rossz hozzá. Eleinte ódzkodtam az ötlettől, hogy sósat egyek gyümölccsel, de egész finom a végeredmény. Köszi Anna!



Ezer éve nem készítettem már körözöttet, épp itt volt az ideje. A négy szelet kenyér pedig ne tévesszen meg senkit, kb. keksz méretűek a kis drágák. És ha felvetődne valakiben a kérdés, azért eszem külön kis tányérben a körözöttet, mert én nem teszek hozzá vajat, csak túró, tejföl, hagyma és fűszerek vannak benne. Emiatt viszont kevésbé kenhető, így inkább hozzá kanalazom a kenyeremhez.



Pici szemű, viszont brutál édes lilaszőlő! Na ez már nagyon finom volt - hiába, tényleg nem a méret a lényeg :P



Hétvégén megint került sült csirkecomb az asztalra, ezúttal bulgurral és zöldborsóval. Eléggé rákattantunk Viktorral a csirkecombra, mert gyorsan elkészül és nagyon finom.

Ennyi lettem volna mostanra, két hét múlva újra jelentkezem! 
Addig is legyetek jók és vidámak ^^

6 megjegyzés:

  1. A körözöttet én is imádom, ezer éve nem ettem, jó, hogy eszembe juttattad :) Vajat én sem teszek hozzá, mindig anélkül készítjük, viszont néha kockázok bele trappistát, kicsit feldobja a szokásos ízt. A zöldborsópüré szépen néz ki, de nem tudom, hogy meg tudnám-e enni, nem kedvelem a tömény borsóízt :) A víznél pedig tényleg nincs jobb, mióta vizezek én sem kívánom a cukros lötyiket. Néha a vizet feldobom némi plusz ízzel, citrommal, gyömbérrel. Most már az új otthonunkban is megiszom a csapvizet, az első hónapokban ódzkodtam tőle, ha mégis ittam, akkor is leszűrtem. Ma már szűretlenül is megiszom, mert kellmes íze van :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édesanyám mindig vajjal csinálta, de nekem úgy nagyon nehéz. Jobb így, habár kicsit áztatósabb.
      A borsópürét bazsalikommal ízesítem, úgy nagyon kellemes, és a tömény borsóíz sem érződik annyira. Érdemes kipróbálni :) A csapvíz meg azóta is nagy kedvencem, mondjuk én nem szoktam beledobálni semmit. Bár lehet ki kéne próbálni, mentával és citrommal biztos isteni.

      Törlés
  2. Szerintem teljesen jól teszed, hogy csapvízet fogyasztasz. Dolgoztam ivóvizes laborban, és elmondhatom, hogy az nem igaz, hogy az ivóvíz teli van mikroorganizmusokkal, az ásványvíz meg nem. Mindegyikben lehetnek, sőt, én inkább a csapvíz fogyasztást ajánlanám.
    Amúgy nyár óta teljesen rákattantam a blogodra, jó ez a vegyes téma, csak így tovább! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a megerősítést, most már teljes nyugodt szívvel iszogatom a csapvizet :) Azért az emberben mindig van egy kis félsz, sok dolgot lehet olvasni a neten, de meggyőztél :) És örülök, hogy rám találtál, remélem tetszeni fognak a későbbi tartalmak is :)

      Törlés
  3. Hiába most fejeztem be az ebédet, úgy érzem, ezektől a képektől újra megéheztem. A zöldborsópürét már nagyon régóta kis szeretném próbálni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszettek a képek :) A zöldborsópüré a legújabb kedvencem, nagyon sűrűn csinálom, mert isteni az íze és nagyon laktató. Néha a natúr húsok mellé már unom a párolt zöldséget/salátát, ez jó alternatíva köretre :)

      Törlés