2015. augusztus 3., hétfő

II. Országos Gothic Találkozó - beszámoló




Sziasztok!

Ezzel a beszámolóval még adós vagyok, de jobb később, mint soha :P
Július 25-én én is részt vettem a II. országos goth találkozón és bizony sok élménnyel gazdagodtam. Kezdjük ott, hogy el se akartam menni :D Pedig Zsófi hívott, hogy menjünk együtt és akkor utána találkozhatnánk, meg nálunk lenne egy kicsit - a terv utóbbi részével nem is volt gond, hiszen ezer éve nem láttuk Zsófit vendégül és nagyon örültem, hogy ismét jön hozzánk, de a goth tali gondolata nem igazán vonzott. Köztudomású rólam, hogy eléggé introvertált emberke vagyok, nehezen oldódom fel és nem szeretem a hatalmas társaságokat sem. Plusz az sem mellékes, hogy alig van goth ismerősöm, meg tini korom óta nem igazán veszek részt a szubkultúra szociális életében.

Anno 15-16 éves koromban elég aktív voltam, jártam goth bulikba, voltak goth ismerőseim, sőt, még koncerteken is részt vettem, de annyi negatív tapasztalatot sikerült szereznem ezidő alatt, hogy elment a kedvem az egésztől. Nem akartam újra goth társaságban lenni, mert akiket anno megismertem rosszindulatú, felszínes, "kivagyi" embereknek láttam. Tudjátok, azokban az időkben még az ment, hogy kinek van puccos, drága goth ruhája, ki néz ki vámpírosabban, és aki "alul maradt", azt kő keményen lealázták. Én is ezek közé tartoztam. Tudtam, hogy ki fogok lógni a sorból a sima ruháimmal, de én azért mentem ezekbe a bulikba, hogy jól érezzem magam, nem pedig hogy rögtönzött divatbemutatót tartsak. Viszont úgy voltam vele, hogy ezek a dolgok már rég voltak. Az akkori emberkék is tinik voltak még, az az időszak pedig minden szempontból kegyetlen tud lenni, szóval kis dilemmázás után eljutottam arra, hogy oké, megyek. Még Viktort is sikerült magammal csábítanom, pedig neki aztán köze nincs a goth-okhoz, ő színtiszta metálos, de a kedvemért igent mondott :) Így aztán nem kis gyomorgörccsel, de belevetettük magunkat a gothok sűrűjébe.

Úgy terveztük, hogy kb. 16 óra felé megyünk ki, mert irdatlan meleget mondtak aznapra és én nem szerettem volna a 35 fokban a napon aszalódni. Ebből végül 17 óra lett, ugyanis a tájékozódási képességeim egy újszülött döglött macskáéval egyeznek meg, és természetesen eltévedtünk :D Egy kezemen meg tudom számolni hányszor voltam a Margit-szigeten, a romoknál pedig még sosem jártam, így érdekes volt az odajutás. Zsófiékra számítottam, mint segítség, mivel reménykedtem, hogy ők már kora délután óta ott vannak. No kiderült, hogy mikor tájékozódás ügyében felhívtuk őt, még ők is csak sétáltak a Margit-szigethez. Na mondom jól van :D Aztán egy hölgy megszánt minket, mert látta, hogy elég sok fekete egyén volt aznap a szigeten és útba igazított. Mikor megtaláltuk a romokat, konkrétan nem mertem bemenni az emberek közé :D Megbeszéltük Zsófival, hogy megvárjuk őket kint, aztán ha a közelben vannak, akkor összetalálkozunk és bemegyünk együtt. Nem is kellett sokáig várnunk, Zsófi és a barátnője, Felony hamarosan megérkeztek, aztán bevetettük magunkat a fekete tömegbe.

Először persze totál zavarban voltam. Elég sok ember gyűlt össze ott, ami már távolságtartásra adott okot, de mikor Zsófi ismerősei lazán jöttek és bemutatkoztak, akkor azért kezdett oldódni bennem a feszültség. Nagyon nem erre számítottam. Vadidegen emberek fültől fülig érő vigyorral jöttek oda puszit adni, ismerkedni, beszélgetni. Egyáltalán nem éreztem azt a gőgös pökhendiséget, mint anno, mindenki nagyon barátságos és kedves volt :) Pedig rendesen aggódtam, hogy ki leszek nézve a többiek közül, mivel aznap is egy sima fekete egyberuhába mentem, meg szandálba - úgy voltam vele, hogy nekem most a kényelem a fontos, meg hát nem akartam spontán öngyulladást produkálni. Szóval az első tapasztalatok nagyon pozitívak voltak.

Aztán megpillantottam pár ismerős arcot: első körben Heni toppant elém, akivel a találkozót megelőző napon kezdtünk el beszélgetni - ő az egyik leghűségesebb kommentelőm is :) Megbeszéltük, hogy megkeressük majd egymást, és szinte alig érkeztünk meg Heni már rám is talált. Nagy volt az öröm, mikor végre személyesen is találkozhattunk, sokat beszélgettünk is, illetve még egy meglepetés ajándékot is kaptam tőle - egy csodaszép nyakláncot.


Nagyon meg voltam illetődve, mert ilyen kedves gesztusra nem számítottam, de rettentő boldog voltam :) Heni, ha ezt olvasod, még egyszer nagyon köszönöm ^^
Aztán egyre több ember szállingózott a köreinkbe, akiket a blogjuk végett már ismertem: Trish (akit valamiért a nemgoth vallomásoknál lazán Gabinak hívtam, sorry XD), Annie és Aleesia. Trish-sel sajnos csak akkor sikerült beszélgetnem, mikor már készült hazaindulni, de annak a kevésnek is nagyon örültem, mert rendkívül szimpatikus leányzó - remélem legközelebb több időnk lesz a beszélgetésre :) Annie-vel, ha jól emlékszem nem is nagyon sikerült váltanom pár szót, pedig szerettem volna, de olyan nagy volt a jövés-menés, kavarodás - remélem legközelebb ezt is tudom pótolni. Viszont Aleesia-val és a párjával elég sokat tudtam csevegni, és mindkettejüket nagyon kedves, szimpatikus embernek tartom :) Na és a kutyusuk, Luna... hát én szerelembe estem, már megint :D Olyan tünemény volt az a kis fekete szépség, hogy alig lehetett levakarni róla.
Szóval nagyon örültem, hogy ennyi ismerős arcot láttam, meg hogy azért kicsit beszélgetni is tudtam velük, legközelebb pedig remélhetőleg még több időnk lesz élőben is jobban megismerni egymást, nem csak a blogjainkból :)

Összességében nagyon-nagyon pozitív élmény volt számomra ez a találkozó, és jövőre is biztos, hogy menni fogok - mindenki kivétel nélkül kedves, mosolygós és közvetlen volt, a hangulat is remek volt és a társaság is :) Néhány programnak mondjuk én is örültem volna, mint ahogy sokan mások is, de ki tudja mit hoz még a jövő.
Estére aztán leszakadt az ég, megérkezett a beígért vihar a lehűléssel, úgyhogy Zsófi, Viktor és én már tacsakossá ázva menekültünk haza. A hétvége maradékát együtt töltöttük hosszú kihagyás után, és ennek nagyon örültem, hiszen jó rég volt már a legutolsó Zsófis hétvégénk. Ismét ment a marhulás, horrorfilmezés meg az iszogatás, mert hát néha azért lazulni is kell. Kicsit rövidebb volt így az együtt töltött idő, de remélem a legközelebbi lazulós hétvéig már nem kell olyan sokat várnunk :)

A végére persze hoztam képeket is, bár hogy melyik kitől származik, már nem tudom nyomon követni, mert sokan fotóztak aznap.



Együtt a kis csapat ^^



Ezt a sznob fejet, amit produkáltam, anyám XD



Zsófival :)



Orrpiszkálós



Itt viszonylag normálisan :P



Életemben először simogattam görényt *.* Nagyon aranyos volt, bár szegényke eléggé el volt pilledve abban a melegben.



És itt van a kis bundás tündér, imádom ^^



Na itt már kezdtünk alaposan szétázni :D


A hétvége maradék képei majd később jönnek, még cenzúráznom kell néhányat :D 
Addigis legyetek jók és szobatiszták!

12 megjegyzés:

  1. A vadászgörény milyen cukker. :) Biztosan szuper élmény volt.
    Remélem nekem is lesz alkalmam találkozni Veled hamarosan ismét, jó lenne újra beszélgetni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, remekül éreztem magam :)
      Én is nagyon örülnék, ha újra tudnánk valamikor találkozni - remélem ha lesz majd blogger tali, akkor mindketten ott lehetünk és akkor tudunk majd beszélgetni is ^^

      Törlés
  2. Biztosan nagy élmény lehetett! (-: Hát igen.. Én annak idején, sok-sok évvel ezelőtt a black metalosokkal voltam hasonlóképpen, hogy igen sok beképzelt ember volt közöttük.. Persze lehet azóta ők is változtak, sajnos igen régen jutottam el olyan koncertre...... Nekem a múlt hétvége nagy élménye a HIM koncert volt a Fezenen, őket majdnem indulásuk óta kísérem figyelemmel, örök kedvenc! (-:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, jó volt nagyon :)
      Hát a múltban volt szerencsém nekem is néhány érdekes egyénhez, de nagyon örültem, hogy az a társaság, akik kint voltak egyáltalán nem volt ilyen, sőt, mindenki kedves és barátságos volt :)

      Törlés
  3. Lehet, hogy tényleg nagyban a tinédzserkorszaknak volt betudható az a "gőgösség" - én még ezzel együtt se gondoltam volna, hogy ilyen barátságos egy efféle találkozó. Örülök, hogy jól érezted magad!

    (Csöppet off-topic, de most, hogy így megnéztem a fotókat, rájöttem, hogy lehet ugyanilyen ruhám van a H&M-ből. Valamiért a szülinapos posztnál nem jöttem rá.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is pozitívan meglepődtem, mert tényleg mindenki nagyon kedves volt :)
      A ruha meg nekem is onnan van, úgyhogy könnyedén elképzelhető, hogy neked is ez van meg :)

      Törlés
  4. Jó volt olvasni a posztot, a saját "fiatalságom" jutott eszembe! :D Igaz, hogy én sohasem voltam goth, és az egész világ távol áll tőlem, de az egyik szakdogámat (komm. szakon) az ifjúsági szubkultúrákról írtam, így valamilyen szinten (mondhatjuk úgy is, hogy egész mélyen) beleástam magam a témába.
    Örülök, hogy jól érezted magad, és kellemes csalódás lett a találkozó vége! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, és igen, nagyon jól éreztem magam ^^ Azért így felnőtt fejjel teljesen más volt részt venni a szubkultúra eseményében :)

      Törlés
  5. Nagyon örülök hogy ilyen jól elbeszélgettünk, szerintem Luna is nagyon megkedvelt téged, mikor épp nem simogattad figyeltem hogy milyen áhitattal bámult rád hogy "simogass mééég" :D
    Attól én is féltem hogy olyan emberek lesznek akiknek csak a külső a fontos de nekem is hatalmas pozitív csalódás lett végül az egész, nagyon jól éreztem magam ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is nagyon örülök neked, remélem lesz még alkalmunk máskor is beszélgetni ^^ És hát Luna, egyemismeg, imádom őt! ^^
      Tényleg jó kis rendezvény volt, csupa jó élménnyel tértem haza :)

      Törlés
  6. Annyira boldog vagyok hogy végre találkozhattunk Szilvi! ^^
    Nagyon örülök hogy beszéltünk és annak is, hogy tetszik a nyaklánc amit kaptál tőlem, viseld egészséggel! :)
    Jó lett volna még beszélgetni, úgy érzem rokonlelkek vagyunk, sok mindenben egyezik a véleményünk, ízlésünk és nézetünk. Bízom benne, hogy lesz még rá alkalmunk a közel jövőben személyes találkozásra! ;)
    (Igen, amúgy direkt figyeltelek is, hogy mikor jöttök :P)
    Nekem is nagyon kellemes élmény volt ez a rendezvény, pozitívan csalódtam benne, nem voltak kellemetlen egyének sem, mindenki nagyon kedves volt.
    Egyedül csak a cipőmet bánom hogy tönkrement és így az öltözékem szabotálva lett, de legalább lettek készítve fotók rólam mielőtt az ominózus eset megtörtént volna...

    Végül pedig, köszönöm Neked azt a plusz "löketet", amiért végül beadtam a derekamat, úgy érzem megérte teljesen! ;) Puszi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is nagyon örültem a találkozásnak, jó volt végre élőben is megismerkedni! ^^
      Én is szívesen beszélgettem volna még, de sajnos későn értünk ki, ezt már így utólag bánom nagyon, de biztos vagyok benne, hogy lesz még alkalmunk élőben is beszélgetni :)

      Törlés