2015. március 29., vasárnap

Trolltámadás!




Igen, tudom, egy újabb trollos bejegyzés, a csapból is ez folyik. Ezer bocs és egy anyamedve, de mostanában már engem is érint a téma és szeretnék rá reagálni.
Nos, nagyjából pár héttel ezelőttig sikeresen megúsztam az unatkozó, rosszindulatú emberkék bunkó megjegyzéseit, ám sajnos ezeknek a békés, szép időknek vége. Kaptam néhány olyan hozzászólást, amit feltételezem az írója nagyon humorosnak szánt - egy ideig én is röhögtem rajtuk, főleg mert rettentően szánalmasnak tartom, ha valaki ilyesmit csinál, de sajnos a tűrőképességem sem határtalan.
Én ezt a blogot azért írom, mert nagyon élvezem és mert a tartalmával szeretnék másoknak is kellemes perceket szerezni. Talán nem látszik, de sok munkám van benne és minden bejegyzést szívvel-lélekkel írok nektek. Szeretem ezt csinálni. Na de azt, hogy egy névtelen akárki állandó jelleggel rajtam köszörülje a villás nyelvét nem fogom benyelni állandó jelleggel. Fogalmam sincs mit ártottam az illetőnek, mi szúrja ennyire a szemét a blogomban, de ha így is van nem értem, hogy miért nem tud békén hagyni. Ha pedig olyannyira szúrom a kis szemét, akkor a jobb felső sarokban találhatja az email címemet és ott írhat nekem személyre szóló levelet, amiben megfogalmazza a problémáit velem kapcsolatban. Szíve-joga. Persze a szemét kommentek írása is jogában áll, nekem pedig szintén jogomban áll moderálni ezeket. Eleinte hozzá hasonló stílusban válaszoltam neki - mondván nálam senki nem marad válasz nélkül még akkor sem, ha tömény gonoszságból írta az illető -, de azt hiszem most fáradtam bele abba, hogy oda-vissza dobálózzak az illetővel. Ez itt nem egy privát játszótér, muci! Az, hogy bárki kommentelhet hozzám nem azt jelenti, hogy belém is lehet rúgni, mert olyan hülye vagyok, hogy hagyom. Vannak hibáim, nem is kevés, és talán a blogom sem tökéletes, de őszintén, ki az, akire a fenti tulajdonságok maximálisan illenek? Kedves troll-pajtás, te talán makulátlan vagy? Erősen kétlem. Én téged nem bántottalak, nem ártottam neked semmivel. Örültem volna, ha ez idővel neked is leesik és békén hagytuk volna egymást, de úgy látszik te abban leled örömödet, hogy beszólogass nekem. Hát ennél nagyobb örömöd ne legyen az életben :) Igazából a célodat, miszerint jól felhúzod az agyamat nem sikerült elérned, mert nem keltem ki magamból és nem sírom tele a kispárnámat miattad, viszont nem hagyom, hogy ezt a békés kis kuckót teleböfögd a cinikus kis megjegyzéseiddel. Itt mindig meghallgatásra lelnek azok, akik jó szándékkal és kedvességgel térnek be, de akik csak rosszindulatot és gúnyos megjegyzéseket tudnak magukkal hozni, azoknak kívül tágasabb. A jobb felső sarokban lévő pici, piros X-re való kattintás még senkinél nem okozott kínhalált ;)
Igazából azt nem értem, hogy egyes embereknek tényleg ez okoz boldogságot, hogy másnak beszólhatnak? Ha fogást találnak valakin, akkor attól érzik magukat Janinak, hogy jól beugatnak az illetőnek? Ez simogatja a torz kis lelküket? Elég nagy baj, ha így van. Én úgy gondolom, hogy aki jóindulattal tér be hozzám, az mindig visszatérhet erre az ösvényre, de aki gonoszsággal jön, az zsákutcába fog jutni.
Nem szerettem volna semmiféle moderálást bevezetni, mivel tényleg egy szabad helynek tekintettem ezt a blogot, de mint írtam is fentebb, megelégeltem, hogy egyesek rajtam éljék ki a hülye perverziójukat. Innentől kezdve minden hozzászólást moderálok, és ez nem azt jelenti, hogy csak azokat fogom megjeleníteni, amik rám nézve pozitívak. Nagyon bízom benne, hogy az olvasóim nem fogják ezt feltételezni rólam, hiszen eddig is minden kommentnek meg volt a helye itt nálam még akkor is, ha az rám nézve nem volt túlságosan elismerő. Hiszen nincs baj azzal, ha valaki nem ért egyet azzal amit írok, vagy amit csinálok. De gúnynak, szemétkedésnek itt nincs helye. Azokat a kommenteket, amik egyértelműen trollkodások nem fogom megjeleníteni az oldalon. Nem hiányzik nekem mindez.
Úgyhogy kedves trollok, vissza lehet húzni Középföldére sarat kaparni! ;)
Pápuszi, csókol anyád Malvin!


22 megjegyzés:

  1. az ilyeneknek annyira unalmas az életük, hogy muszáj másokéval foglalkozni. egyszerűen nem kell velük foglalkozni, jobban idegesíti őket az, mikor nem is figyel rájuk oda az ember. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, én is gondoltam, hogy biztos nincs jobb dolguk :) Én eddig különösebben nem kaptam fel a vizet rajtuk, de most már kicsit megelégeltem, hogy itt éli ki magát az illető. Az a baj, hogy magamból indulok ki, lévén én senkinek nem lennék képes beszólogatni, csak sajnos nem mindenki ilyen :S

      Törlés
  2. Jogos, jogos. Idővel majd úgyis elunja, nem kell az ilyenekkel foglalkozni, még ez a legjobb, amit tenni lehet egy ilyen helyzetben... bár nekem még nem volt trollom blogon (csak ask.fm-en) *lekopogom*, meg tudlak érteni, fogadd együttérzésem :/ :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem sem sűrűn írogatott az illető, de az a kevés is elég volt belőle, nem óhajtom olvasni az agyzsibbasztásait :) Egyáltalán nem bántottak meg a szavai és igazából nem is foglalkozom vele, csak zavar, hogy teleokádja az oldalam mindenféle hülyeséggel, ezért lesz jobb a moderálás.

      Törlés
  3. Anno én is írtam egy nagyobb bloggernek, hogy nyugodtan moderáljon ha tűrhetetlen a dolog...azóta moderál. :)) Muszáj, nem lehet, hogy az energia nagy része erre menjen el, és ne az örömre. És olyan klassz kis blogod van, majdnem mint egy napló, szinte naponta csinálsz itt bejegyzéseket. Ismered a Vacak Kis Zsarnokocskák történetét? Ha nem akkor szívesen megkeresem neked a neten, és ide linkelem.. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A történetet nem ismerem, de szívesen elolvasnám :) És igazad van - aki örömmel ír blogot, annak az örömöt kell éreznie, nem a kínlódást azokkal, akik rosszindulatból írnak. Én nem is értem miért jó ez egyeseknek. Nyilván nem vagyok tökéletes, a blogom sem az, de attól még lehet velem normálisan kommunikálni, véleményt fogalmazni. Az illetőnek ez eléggé nehezére esett.

      Törlés
    2. Sikerült megtalálnom a hozzászólások között... ez egy agybeteg... :D Nagyon szomorú voltam, mert a múltkor valaki beszólt nekem a körmös fórumon, ráadásul olyan, aki ott közszereplő... Ha még egyszer elő fordul fogok neki szólni, hogy hagyja abba. Így csak elrejtettem fb-n a hozzászólását.
      Ez az a könyv, és itt a második fejezet, ha rákattintasz a tartalomjegyzékre, akkor odaugrik. Most látom épp itt van az a szuper történet amit már olvastam... :)) http://terebess.hu/keletkultinfo/castaneda/Castaneda-Belulrol-izzo-tuz.pdf

      Törlés
    3. Vannak érdekes gondolatmenetei, az biztos, de engem őszintén szólva már nem érdekel :D
      A beszólogatásokat meg sosem értem - ha valamivel nem értünk egyet miért nem lehet azt kulturáltam közölni? Én a negatív kritikát is szeretem, ha építő jellegű és normálisan van megfogalmazva, nem pedig az egyértelmű bántó célzat jön át belőle. A linket pedig köszönöm!

      Törlés
  4. Nálam rendszeres egy bizonyos ember (?) trollkodása. Eleinte kultúráltan, nyugodt hangnemben válaszolgattam neki, majd rájöttem, hogy butaság az ilyenre akár 30 mp-et is pazarolni.
    Amióta nem válaszolok neki (míg mindenki másnak igen), azóta még inkàbb bántom a szemét. Kövezzetek meg érte, de én tök jókat tudok nevetni azon, amikor a troll azon puffog, hogy milyen szemét vagyok, mert nem válaszolok a névtelen, bunkö kommentjeire... :D
    Hab a tortán, hogy én mindezt közzè is teszem: hadd lássák màsok is, milyen korcs lelkivilággal rendelkező egyének (is) élnek közöttünk itt, a blogvilágban!

    U.i.: fel a fejjel,Szilvi! Szerintem te pont az a lány vagy, aki még a légynek sem tudna ártani. El sem tudom kèpzelni, ki és milyen támadási felületet talàlt rajtad/a blogodon, de mi, akik tényleg sokat olvasunk, hidd el, imádunk téged! <3
    Nézd a dolog jó oldalát: annyira jó vagy, hogy más ezt iszonyatosan irigyli!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát nem irigyellek ezért az állandó vendégért, de neked akkor birkatürelmed van, mert én biztos nem bírnám hosszú távon ott hagyni az ilyen hozzászólásokat. Főleg azért nem, mert ezt a blogot amolyan kis béke szigetnek szánom, olyan kellemes kikapcsolódásnak, és nagyon rontja az atmoszférát néhány barom beszólás. Szeretném, ha megmaradna az oldalamnak ez a kellemes, családias hangulata.
      A kedves biztatásodat pedig nagyon-nagyon köszönöm, igazán aranyos vagy ^^ Nem estem kétségbe, az biztos, jó lesz a moderálás, én pedig maradok továbbra is olyan, amilyen voltam/vagyok és csak örülni tudok annak, hogy ti pont ilyennek kedveltek ^^

      Törlés
  5. Komolyan, majdnem irigylem azokat az embereket, akiknek annyi idejük és energiájuk van, hogy azzal kötik le magukat, hogy mibe lehet belekötni. :D De csak majdnem.
    Sajnos az olyan netes felületek, ahol név és arc nélkül lehet kommentálni manapság már virtuális dühöngőként funkcionálnak. Nem vagyok elégedett az életemmel? Szar napom volt? Megyek keresek egy szegény bloggert akibe bele lehet kötni.
    Én azt rühellem a legjobban aki csak azért csinálja az egészet mert a véleményét nem meri a nevével felvállalni. Többször is találkoztam már olyannal, aki először névvel leírta a szépet és jót, várt pár percet aztán név nélkül meg beszólt. A vicc, hogy azt hiszi nem veszik észre, ha ugyanolyan elgépelést vét vagy ugyanott hiányzik egy vessző, esetleg ékezet. :D A leggázabb az volt, amikor az illető elfelejtett kilépni a fiókjából, utána pedig azt kamuzta, hogy feltörték. :D
    De egyébként úgy tapasztaltam, hogy sajnos azt sem sokan tolerálják ha valaki nevet felvállalva építő jellegű kritikát ír. Különösen azok a bloggerek nem, akiknek sok száz olvasójuk van. Amit még megfigyeltem, hogy mennyire jellemző az, hogy a mások véleményéhez igazítják a sajátjukat. Amíg mindenki csak szépet és jót ír, addig ők is, de ha valaki kritikát fogalmaz meg, akkor már sokan beállnak a sorba.
    A moderálással kapcsolatban szerintem sokan elvetik a sulykot. Több blogról is lemondtam az utóbbi időben, mert nem jelentek meg a kommentárjaim. Nem érzem, hogy rosszindulatú lettem volna, csupán olyan jellegű hozzászólások voltak, hogy nekem az adott testápoló nem vált be, vagy én be szoktam krémezni a kezem mielőtt manit fotózok, hogy ne legyen kiszáradva a körömágyam.
    Olyannal is találkoztam, hogy valakinél nagyon sok negatív jellegű hozzászólás érkezett és egyszerűen törölte az adott bejegyzést. Az ilyesmi nekem nagyon nem szimpatikus. ha valamit leírok akkor amellett kiállok. El kell olvasni a véleményeket, ki kell szűrni belőlük a jó szándékú kritikát, de ha valaki nem bír kiállni magáért, annak nem való a bloggerkedés.
    Azt is megfigyeltem, hogy a szponzorált-tesztelésre kapott termékekről kapott bejegyzéseknél sokkal több a moderálás.

    Na de nagyon elkanyarodtam az eredeti mondandómtól. Szerintem, a bloggereknél sokan azt hiszik, hogy csak azért, mert életük egyes szeletkéit, azt hogy mit vásárolnak, mi a véleményük egy adott termékről, még joga van olvasónak a személyeskedésre. Nyilván minél több és személyesebb információt osztunk meg annál nagyobb felületet adunk a támadásra.
    Ennek ellenére én azt gondolom, hogy ki lehet szűrni a jóindulatú kritikát és a kicsinyes, gyáva irigységet is. Utóbbival nem kell foglalkozni. A legegyszerűbb ha nem reagálsz rá. Ha csúnya szavakat használ és sérteget akkor töröld vagy moderáld. ;) A lényeg hogy a blogolás, a blogod egy pozitív hely legyen a számodra, ahol el tudsz picit merülni a világ problémái elől, nem pedig egy gyomorszorító dolog, amikor attól kell rettegni, hogy ki mit szól be megint.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem igazából a negatív kommenttel sincs bajom, mert nem egyezhet mindenkinek a véleménye mindenben. Anno te is írtad, hogy nem tetszett az akkori vékony szemöldököm, de eszembe nem jutott volna, hogy csak ezért kitöröljem. Neked ez volt a véleményed, elfogadtam. Azóta már jobb egy fokkal a helyzet szemöldök fronton, de ha más téren támadt volna ellentét köztünk abból sem csinálok ügyet, mert ha valaki kulturáltan meg tudja fogalmazni mindazt, ami nem tetszik neki a blogomban, azzal nincs semmi baj. Szívesen reagálok rá szintén kulturált stílusban. De ez az illető semmi építő jellegűt nem írt, csupán gúnyolódott rajtam, amire harapok. Utálom, amikor mások gonoszkodnak az emberekkel és merő rosszindulatból belekötnek a legapróbb felületbe is. Meglehet nem vagyok tökéletes, meg a blogom sem az, de attól még nem kell úgy tenni, mintha ezen hiányosságaim miatt egy szar alak lennék. Tisztában vagyok az erősségeimmel és a gyengeségeimmel. Szerintem ez csak arra ment ki, hogy név és arc nélkül beugathasson nekem az illető, mert lehet szemtől szemben már nem lenne ilyen bátor. Én speciel mindig felvállalom a véleményem, legyen az akár pozitív, akár negatív, de utóbbit igyekszem normálisan megfogalmazni, bántás nélkül. A moderálást azért vezettem be, hogy ne rontsa itt a hangulatot az a néhány okádék komment, de minden más, trollkodás mentes hozzászólás ugyanúgy ki fog kerülni. Becsületes embernek tartom magam, így minden komment ki fog kerülni az oldalamra - egyedül a gúnyolódás az, amit nem tolerálok soha, semmilyen körülmények között. Volt benne részem épp elég ideig, elég is volt.

      Törlés
  6. Teljesen egyet értek veled. Ez a Te blogod, a Te munkád, azért van, hogy a Te lelkednek jó legyen tőle. Az már "csak" plusz, hogy nekünk is kellemes perceket okozol vele. :* Senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy rossz nap után itt élje ki a dühét. Jó idő van, lehet menni futni, vezesse le ott a feszkót. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen a kedves kommented, nagyon aranyos vagy :) Igyekszem megőrizni ennek a blognak a kellemes hangulatát, ahová a gúnyos megjegyzések nem valóak, ezért is kezdtem el moderálni. Jobb lesz ez így :)

      Törlés
  7. De ez mi volt? Mert én nem mások kommentjeit olvasom és fel sem tűnt =/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ha néhány életmódos, vagy zsákmányos bejegyzést visszaolvasol, találkozhatsz a gúnyos kommentekkel. Igazából kifigurázásról van szó, amiben egy emberke eltúlozta azt a témát, amiről írtam, vagy éppen kiforgatta és ő ezt baromi viccesnek találta. Hát én meg nem :D

      Törlés
  8. Szerintem helyesen döntöttél, hogy moderálsz. Csak ez az egyetlen módod maradt arra, hogy őket is kordában tudd tartani. No meg amúgy... nem kell messzire menni, a való életben is megannyi troll sétál az utcákon, csak őket nem nevezzük annak, mert nem webes felületen történik. Tescoban voltam pénztáros diákmunka keretein belül és egy-egy alkalommal döbbenten figyeltem milyen fölényesen és ki vagyok mi vagyok stílussal szónak az emberhez. És nem értettem, hogy miért? Mi rosszat tettem, mikor én szépen néztem rá.
    Én nagyon szeretem a blogodat, olyan szimpatikus stílusban írsz! Nem tudom, hogy lehet ezt nem szeretni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is úgy gondolom, hogy jó döntés volt, bár jobban örültem volna, ha nem kényszerülök erre. Sajnos nem hagytak nekem más lehetőséget. A való életben is megéltem már trollkodást, szóbeli bántalmazást, gúnyolódást régen és most is. Sosem kellemes, sőt. Nem is értem miért bántjuk egymást mi, emberek, mikor annyival jobb a békesség.
      És nagyon köszönöm a kedves szavaidat, örülök, ha ilyen jó véleménnyel vagy a blogomról és rólam is ^^

      Törlés
  9. Én pont ezért nem is engedek névtelen kommentelést... igaz sokakat kizárok ezzel, de magamat megkímélem. Egy esetben így sem úsztam meg a dolgot. Egy nőci kihasználta, hogy attól, hogy névvel és arccal ír, még neki nem lesz baja, hiszen nincs blogja sem, hogy kárt tegyen vele a hírnevében, meg úgyse keresem meg, hogy megverjem. :D
    Névvel azért nem olyan bátrak az emberek. Persze én így sem bírom ki kötekedés nélkül, de akkor már inkább kilépek az oldalról, ha kezd idegesíteni amit olvasok. Attól, hogy nekem böki a csőröm, hogy most miért ebből a szögből fotózott, vagy miért fogalmazott ilyen idétlenül, még dolgozott vele, és ezt inkább tisztelni kell, mint sem bántani. Vagy csak nekem nem tetszik, mert nekem más az ízlésem, ezért meg végképp nem tehet róla. Kilépek, és megnyitok egy szimpatikus blogot. Ennyi. Persze van olyan példa, hogy nem bírtam ki, és csak beszóltam, de szerencsére ilyen nem sok van.
    Ezt azért név nélkül is meglehetne csinálni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én azért néha megfogalmazom a nem feltétlenül pozitív véleményemet, mert úgy gondolom, hogy az is lehet építő jellegű, de mindig nagyon odafigyelek a fogalmazásra. Nem célom megbántani senkit sem, de ha mondjuk van egy manikűr, aminek a színvilága nem jön be, akkor azt azért leírom. Viszont mindig, kivétel nélkül keresek és találok olyat ezekben a helyzetekben, amit dicsérhetek, hiszen ez is fontos dolog.

      Törlés
  10. Szia!

    Nem rég írtam egy hasonló bejegyzést, igaz nálam az vágta ki a biztosítékot, hogy egy közösségi oldalon olyat piszkáltak akit szeretek..és tehetetlennek éreztem magam, de abszolút átérzem amit írsz, ezért van lemoderálva a hsz. a blogomon. Ezt csak azért sajnálom, mert voltak olyanok is, akik névtelenül normálisan tudtak kommentelni, de egyszerűen meguntam :S Ez a mondatod volt a kedvencem: ,, Ez itt nem egy privát játszótér, muci! " - Szerintem ez tükrözi mennyire belevaló nőci vagy, jól vélekedsz a dologról, szóval pacsi fent a levegőben a tenyeredbe tőlem és így tovább :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ilyenkor én is azokat sajnálom, akik névtelenül is tudtak normálisan írni, de remélem őket ez nem tartja majd vissza, hiszen továbbra is írhat hozzám bárki, csak előtte megnézem.
      Hehe, örülök, hogy tetszett az a mondatom :D kicsit előtört belőlem a nagyszájú nő, ha nagyon felhúzzák az agyamat tudok ilyen is lenni :D Igazság szerint meguntam, hogy áldozat legyek, kiállok magamért és meg is védem magam, ha kell. Ha ő névtelenül támad, akkor én névvel és arccal fogom őt lehurrogni :P

      Törlés