Önbizalom tréning - Erős vagy!

Mit is jelent erősnek lenni?
Visszaszívni a könnyeket, mikor azok elő akarnak törni?
Megregulázni érzelmeinket, mert a szituáció nem megfelelő a kitörésre?
Tűrni a végtelenségig?
Vagy épp elengedni?
Talán mindegyik és közben egyik sem. A mai világ viszont kétségtelenül megköveteli az embertől, hogy erős legyen. Akadályokat, nehézségeket gördít elénk az élet, amit vagy tudunk kezelni, vagy felemésztenek. Meg kell tanulnunk erősnek lenni. Az ehhez vezető út ott kezdődik, hogy tudd és elhidd magadról; már most erős vagy. Már most ott van benned az a képesség, hogy kezelni tudj nehéz helyzeteket, csak nem biztos, hogy mindig tudod is használni. Pedig erősebb vagy, mint hinnéd.
Ti, akik olvastok engem minden bizonnyal megéltétek már a magatok személyes poklát. Mindenkivel történtek szomorú, nehéz, borzasztó események, amik után talpra kellett állnotok és élni tovább az életeteket. Mert ennek így kell lennie. Mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy belesüppedjünk a mocsárba, még ha az olyan könnyű is lenne. Néhányan sajnos megteszik, de ti nem vagytok ilyenek. Mert ti erősek vagytok, erősebbek, mint képzelnétek. Mert ti letöröltétek a könnyeiteket és a búslakodás helyett a tovább lépést választottátok.

Nem tudom mi mindenen vagytok már túl, de biztosra veszem, hogy nagyon jól tudjátok mit jelent erősnek lenni. Mindenki megvívta a maga csatáit. És nézzétek meg, itt vagytok. Éltek, küzdötök napról napra. Én is itt vagyok. Az élet annyi bajt, fádalmat, nehézséget zúdított már a nyakamba, hogy voltak idők, mikor azt hittem összecsuklok a súlyuk alatt. Nagyon fáradt voltam. Elegem volt a folytonos küzdésből, erőlködésből, szomorúságból. Csak pihenni akartam kicsit. Mert nehéz és fárasztó dolog állandóan talpra állni. De megtettem és itt vagyok, épen és egészségesen. Szép életem van, szép családom, szép jövőm. Mert ez volt a vágyam. Mindennél fontosabb célom volt az, hogy szép, teljes és boldog életet éljek, de ehhez meg kellett tanulnom legyőzni a problémáimat. Nem ülhettem állandóan a szobám sarkában sírdogálva, hogy nekem ez túl sok, mert különben oda az álmom. Pedig sok volt, nagyon sok. Túl fiatalon kaptam túl nagy pofonokat, de az élet nem válogat. Nem nézi, hogy nő vagy-e, vagy férfi, hogy fiatal vagy, netán öreg. Egyszerűen csak betoppan a világodba, összezilál mindent és te csak nézed a pusztítást, amit maga után hagyott. A forgószél után eldöntheted, hogy ülsz összekuporodva a szeméthalom tetején, vagy nekiállsz takarítani.
A nehézségek ezerféleképpen jöhetnek az életünkbe. Van, akiknek nincs jó énképük, mások súlyos betegségben szenvednek. Akad olyan, aki sehol nem lel társra, és van olyan is, akit túl sokszor hagytak magára. Van, aki közeli szerettét, rokonát veszítette el, más pedig anyagi problémákkal küzd. Annyi mindent sorolhatnék föl, annyi példát hozhatnék. A lényeg viszont minden esetben az, hogy titeket nem vett uralma alá a gyengeség. Felálltatok, még ha sokadjára estetek is el, és ez igazi erőre utal.

Ha most vannak problémáid, nehézségeid és fájdalmaid, biztos mázsás terhet cipelsz a szíved tájékán. Akármi is a gondod, egész biztos vagyok benne, hogy számodra szörnyen nehéz lehet. Nehéz maga a probléma, de még nehezebb nap mint nap felkelni és élni az életed úgy, ahogy kell. Ne felejtsd el, hogy Isten a legnehezebb csatákat a legjobb harcosainak adja. És bizony te is ilyen vagy - egy erős, kitartó lélek, aki nem hagyja, hogy a problémák legyűrjék őt. Tudom, hogy egyszerűbb és kényelmesebb lenne hagyni, hogy a gondok csak úgy megtörténjenek - én is hagytam néha. Emberből vagyok, akárcsak ti, és a sok fájdalomtól elfáradtam. De hidd el, nem lesz jobb attól, ha hagyod, hogy magadba zuhanj. Csak eleinte érzed annak, mert megpihen a tested/lelked az állandó küzdelemtől. Jól esik fellélegezni és hagyni, hogy sodródj az árral, de a közérzeted idővel rosszabb lesz. Mert nem ilyen életet akarsz élni.
Tudom, hogy vannak nehézségek, fájdalmak és veszteségek, amikre nincs gyógymód. Vannak olyan dolgok, amiket nem lehet pótolni, és amiknek az emlékét az idő sem halványítja el. Tudom, mert én is veszítettem el olyat, aki végtelenül fontos volt számomra. Néha a mai napig is fáj a hiánya. De megtanultam együtt élni azzal, hogy ezen már nem változtathatok, s próbálok a szép emlékeimbe temetkezni. Vannak dolgok, amiken nem tudok változtatni, de az, hogy miként kezelem a helyzetet már az én döntésem. Kesereghetek és sírhatok azért, mert az, akit szerettem már nincs velem, de ezzel csak nekem lesz rosszabb, neki már nem. Én viszont inkább azt választom, hogy boldogan emlékezek őrá és a szép élményeinket idézem fel magamban. Ez mindig mosolyt csal az arcomra :)
Az olyan dolgokról, mint az egészség és anyagi helyzet csak annyit mondhatok, hogy minden hozzáállás és kitartás kérdése. Nekem borzasztó rossz volt az egészségem sokáig. Sőt, jobbat mondok - soha nem leszek teljesen egészséges. Ez van. De amikor az orvosok lemondtak rólam, én akkor sem adtam fel. Mert élni akartam, és ha ezért vért izzadva kell küzdenem, ám legyen. Minden tőlem telhetőt megtettem a gyógyulásomért és a küzdelmemet siker koronázta. Édesanyám ugyancsak győzelmet aratott a betegségével folytatott harc során. Ha neked is vannak egészségügyi problémáid, akkor egy valamit nem szabad elfelejtened: csak te gyógyíthatod meg magadat. Az orvosok, nővérek segíthetnek ebben, de a te élni akarásod, gyógyulási vágyad az, ami igazán számít. Erősnek kell lenned! Senki nem akarhat helyetted. Ha te nem akarsz, ha nincs benned vágy a jobb életre, akkor nem fogsz sikerrel járni. De ha kitartó vagy és céltudatos, és ha nem hagyod, hogy a nehéz helyzetet önsajnáltatásba fullasszon, akkor igenis sikerrel fogsz járni. Az ember csodálatos dolgokra képes. A testünk és a lelkünk ezerféleképpen lehet megkínozva, összetörve, megfoltozva és porrá zúzva, de mindannyiszor megtaláljuk a módját annak, hogy teljesen rendbe jöjjön. Ehhez csak olyan dolgokat kell keresni, amik boldoggá tesznek, amiért érdemes erőt venni magadon és talpra állni. Biztos vagyok benne, hogy a veszteségen és a nehézségen túl vannak még olyasmik az életedben, amiért érdemes küzdeni.

Soha ne add fel. Tarts ki és mutasd meg az univerzumnak, hogy képes vagy rá! Sőt, jobbat mondok - magadnak bizonyísd be, hogy erősebb vagy, mint gondolnád!
És ne szégyelld a könnyeidet! Azt mutatja, hogy képes vagy érezni. Az érzés csodálatos dolog. Veszélyes, mert kétélű fegyver, de nélküle a világ üres lenne. Ne tartsd vissza a könnyeidet, had törjenek elő. Nem az az erős, aki állandóan nyeldekli a fájdalmát, hanem aki fel meri őket vállalni. Ahhoz bátorság is kell ám! És véleményem szerint egy kiadós sírás remek gyógyító hatással van az emberre. Megkönnyebbül tőle a lélek, felszabadultabbnak érezzük tőle magunkat - mintha sokévnyi stresszt adtunk volna ki magunkból. Ki tudja, talán egyeseknél valóban így is van.
Egy a lényeg; akármilyen gondba is ütközöl életed során, nem szabad hagynod, hogy lehúzzon. Mindig jönnek új lehetőségek, új életcélok, minden seb begyógyul és minden élet megy tovább, ha te is úgy akarod. Nem mondom, hogy nem maradnak utána hegek. Mert a bőrödről eltűnnek a sebek, de a szívedből soha. Tudom milyen érzés. Nem is kell ezeket elfelejteni, vagy úgy tenni, mintha meg sem történtek volna. Inkább légy büszke a sebeidre, mert ezektől lettél az az erős ember, akinek most ismerhet a világ. Nem kell őket letagadni, de nem is kell őket folyton folyvást feltépni, vagy kapargatni. Egyszer bőven elég volt, hogy fájt, többször ne taszítsd magad bele a kellemetlen érzésekbe. Emlékezni kell ezekre, de rágódni rajtuk fölösleges.

Az erős ember előre néz és nem állandóan a válla fölött tekintget hátra. Persze mondhatnánk, könnyű ilyen okosakat mondani. Nekem sem mindig sikerül, bevallom. Néha elmerengek szomorú eseményeken az életemből, siratom, akiket elveszítettem, siratom, akik ellöktek maguktól. Néha rettegek a betegségemtől is, vagy hogy elveszítem a szeretteimet. De végül mindig rájövök, hogy ezzel csak magam alatt vágom a fát. Nem azon kell gondolkodnom, hogy mi lenne, ha..., hanem azon, hogy mi van most. "A múlt történelem, a jövő rejtelem, de a jelen ajándék." Ha a jelenemben meg tudom látni a sok szépet és jót, ami körülvesz rájövök, hogy mégis csak megérte erősnek maradni még a sok gyötrődés ellenére is. Mert végül is ezzel sokkal jobban jártam. A bánatnak is meg van a maga ideje, de ne húzzuk túl sokáig. Ha hagyjuk, hogy eluraljon, felemészt minket. Ha letelt az ideje veszünk egy nagy levegőt és így, vagy úgy, de felállunk. Mert az erő nem a karunkban van, hanem a szívünkben. Ha erős a szíved, bárhonnan fel tudsz állni.

És hiszem, hogy ti mindnyájan erősek vagytok! Még ha akadályokat is gördít elétek az élet, biztosra veszem, hogy le tudjátok győzni őket, ha kellőképpen akarjátok.
Mert erősebbek vagytok, mint ahogy azt hinnétek :)


Remélem ezen "kis" gondolatmorzsa elolvasása kis erőt öntött belétek is :) Ha van a témához fűződő gondolatotok, véleményetek, kérlek ezúttal is osszátok meg őket velem, nagyon érdekelne :)