2014. szeptember 30., kedd

Goth kihívás 2. rész - 9. kérdés

Hogyan és mikor találkoztál először a goth stílussal? Milyen benyomásaid voltak?



Erről elég nehéz írni bármit is, mert nagyon nem most volt az, mikor én a goth stílussal találkoztam. Nehéz is visszaemlékezni olyan régre, pedig még csak 26 vagyok, de 12 év távlatából tekinteni a régi eseményeket nem egyszerű.
Régen, mikor még nem tudtam kifejezni a saját stílusom, édesanyámék öltöztettek nyilván olyan ruhákba, amiket ők jónak tartottak. Nekem ezzel sosem volt problémám, szerettem a kényelmes cuccokat és sosem panaszkodtam, szerettem a ruháimat (még ha nem is voltak túl divatosak). Aztán a baráti társaságomnak köszönhetően megismertem a rock zenét, ami rögtön megtetszett nekem, aztán sok-sok lépésben eljutottam a goth stílushoz is. Sokat nézelődtem róla a neten, utána olvastam, hogy mi is ez és minél többet tudtam meg róla annál inkább éreztem azt a furcsa, feszítő érzést a mellkasomban, amit akkor érzünk, ha valamitől izgatottak leszünk, vagy valami felemelő dologról hallunk. Pontosan ilyen érzés járt át akkor, mikor rátaláltam a goth stílusra, úgy éreztem, hogy végre megtaláltam önmagam, megtaláltam azt a közeget, ahol jól érezhetem magam és ahol a jellemem, lelkiségem kifejezésre juthat. Nem is annyira a ruhák és a külsőségek fogtak meg annyira, hanem a művészete. Ez a romantikus, kissé szomorkás, melankólikus világ, ami nagyra értékeli a világ azon szépségeit, amit talán senki más nem lát meg. Olyasmikben láthattam meg a szépet, amit mások groteszknek, félelmetesnek találtak volna, de én oda voltam értük. Mindig is művészi beállítottságú gyerek voltam, így érthető módon rögtön a művészi oldal fogott meg leginkább. A csodás versek, a még lenyűgözőbb rajzok és festmények, a különféle novellák, regények, és úgy az egész hangulat. Aztán persze jöttek a külsőségek is, eleinte inkább metalos kinézetem volt, aztán ahogy előtört belőlem is a nőiességre való vágy, úgy lettem én is egyre nőiesebb, elegánsabb. A goth zenék közül ugyan sok nem tetszik nekem, de némelyikért oda meg vissza vagyok. Már az elejétől kezdve rajongtam ezért a stílusért, és habár nem mindegyik részlete és szegmense igaz rám, attól még ezt érzem a magaménak és nagyon boldog vagyok, hogy ezáltal kifejezésre juttathatom a saját, személyes goth énemet.

4 megjegyzés:

  1. Nagyonjo volt olvasni,teljesen izgatott lettem,ahogy írsz errola stílusról,nagyon jó olvasni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy szereted olvasni ezeket, pedig eléggé behatárolt téma. De tényleg örülök neki nagyon, hogy tetszik ^^

      Törlés
  2. Nekem is nagyon tetszett az írásod. Talán azért is, mert sokban magamra ismertem. (-: Bár nálam inkább a lázadás a legjobb szó erre azt hiszem, amikor a 80-as évek közepén bementem a suliba az Iron Maiden pólómban, nagyot néztek. :D Aztán persze én is inkább a nőiesebb stílust választottam, bár ma már egészen szokványos a külsőm általában. De a zenét sosem fogom "kinőni", bár nálam nemcsak goth stílus van jelen, a rockon belül nagyon sok minden jellemző. És persze a még mindig sok fekete szín. (-:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm :)
      A nőiesség mellett én is szeretek néha lazább lenni, és nem csak a goth zenéket kedvelem, sőt, ha mondhatom a goth zenék zömét nem kedvelem. Helyette metal, rock, pop, country, szóval mindenféle zene jöhet, a lényeg az, hogy fogjon meg benne valami :)

      Törlés