Filmélmények

Ismét sikerült néhány filmet megnézni, amik nagyon vegyes élményekkel gazdagítottak. Kicsit lassabban sikerült mostanában mozizni, mert valahogy a régi filmjeinkhez vágytunk vissza, Gyűrűk Ura maratont tartottunk, meg ehhez hasonlók, úgyhogy kicsit lassabban gyűlt össze az írnivaló, de most végre itt van! :)

Barbie a gyöngyhercegnő

"Barbie Luminát, a sellőt alakítja, aki arról álmodik, hogy hercegnő lesz. Kicsi kora óta olyan varázserővel rendelkezik, aminek hatására a gyöngyök táncra perdülnek, és ragyogni kezdenek. Lumina fantasztikus kalandra indul egy fenséges tengeralatti királyságba legjobb barátjával, Kudával, a rózsaszín csikóhallal. Itt különleges képességét arra használja, hogy segítsen barátainak felkészülni a Királyi Bálra. Végül Lumina rájön, hogy kizárólag varázsgyöngyei segítségével lehet megmenteni a királyságot, és hogy ezek jelentik a kulcsot igazi végzetének beteljesüléséhez."

Nos, aki hozzám hasonlóan Barbie meséket néz az nem azért teszi, mert világmegváltó gondolatokra vágyik, vagy mély karakterekre, esetleg óriási jellemfejlődésekre :P Ez a mese hozza a szokásos Barbie figurát. A szereplők kedvesek és bájosak, tömény rózsaszín és lila minden, és valahogy minden szereplőt a sminkek, ruhák, frizurák és egyéb csajos dolgok érdekelnek. Barbie ebben a mesében sem tér el a szokásos sémájától, ismét egy csodaszép, kedves lányt alakít, akiről kiderül, hogy hercegnő, ráadásul varázserővel is rendelkezik. A főgonosz mondjuk ezúttal sokkal visszataszítóbbra sikerült jellem és külső terén, mint az eddigi filmekben, ugyanis az ilyen tenyérbemászó, bájvigyorú fickókért sosem rajongtam, szóval az egészen meggyőző volt, de összességében ez is csak egy kedves, aranyos mese, ami könnyed kikapcsolódást ígér a nagyra nőtt gyerekeknek, mint amilyen én is vagyok ^^

Cassadaga

"Lily Morel nem tud belenyugodni, hogy húga meghalt, ezért egy spiritiszta közösségen belül próbál vigaszt találni. A lezárás helyett azonban valami mást talál, mikor egy szeánszon keresztül kapcsolatba szeretne lépni szerettével: egy meggyilkolt fiatal nő bosszúálló szellemét szabadítja a világra. Lily megtesz mindent, hogy feltárja az asszony halálának rejtélyes körülményeit, s közben magára vonja a Geppetto nevű szadista sorozatgyilkos figyelmét."

Ez volt az a film, amit egyszerűen NEM akartam megnézni. Láttam a trailerét és úgy felfordult tőle a gyomrom, hogy hiába szedtük le, egyszerűen nem tudtam rávenni magam a megtekintésére. Na mikor Zsófi itt volt és horroroztunk persze kénytelen voltam megnézni én is, de kb. a sírás kerülgetett. Annyi a sztori, hogy van egy siket lány, Lily, aki a húga halálába próbálna belenyugodni, de ehelyett valami vérszomjas halott nő zaklatja, aki azt szeretné, hogy fény derüljön gyilkosa kilétére. Nekem nagyon szimpatikus volt az az ötlet, hogy a főszereplő siket (és nem süket), mert ilyen karakterrel még nem nagyon találkoztam sem horror, sem más filmek keretein belül. Na de maga a gyilkos, meg amiket művelt az áldozataival... Engem már a Halálos Hallgatás is kicsinált, azok az aberrált félig baba-félig ember izék, amik ott készültek, kiverték nálam a biztosítékot, de ez a kedves Geppetto folytatta a sort. Gyilkosunk ugyanis gyerekkorában szeretett lánynak öltözve, lányruhában marionett bábukkal játszani. Aztán mikor anyukájának ez nem tetszett próbált gondoskodni arról, hogy többé ne nézzék fiúnak... mindenkinek a képzeletére bízom, hogy mit csinálhatott magával, vagy nézzétek meg a filmet. Aztán felnőttként továbbra sem nőtte ki a marionett bábukhoz való vonzódását, így élő nőkből próbált babákat csinálni. Tudjátok, a kis zsinórokon lógó, önmagukban is eléggé rémisztő játékokra gondolok. Na, emberünk fogta a nőket, lenyeste kezüket-lábukat, majd baba módjára visszarakta őket a helyükre. Igazából meglepődtem, hogy mennyire nem nagy cucc az egész! A trailer valószínűleg baromi jól lett megvágva, mert ott a lehető legjobb pillanatokat ragadták ki, amivel le is lőtték a film élvezhető részeit. Igazából semmi durva dolgot nem látunk, csak néhány szépen lekezelt testrészt, meg emberünket, amint játszik élő babáival, majd erre próbál élvezkedni. A főhősnő pedig egy idő után felkelti gyilkosunk figyelmét, naná. Közben kapunk egy erőtlen szerelmi szálat meg egy harmatgyenge ágyjelenetet, majd jön a pofára esés a csaj részéről, mert előbb-utóbb a problémás csaj mindig magára marad, a végkifejlet meg igazából sokkal vérszegényebb lett, mint gondoltam. Összességében egyszer nézhető horror volt, abból is a langyibb fajta, így utólag nem is értem miért féltem tőle annyira. De azért egyszeri nézésre jó.


Gru 2

"Amint Gru kezd beleszokni a kertvárosi családapa szerepébe Margo, Edith és Agnes apjaként, felbukkan egy szupertitkos szervezet, amely a gonosz elleni harcot tűzte zászlajára globális szinten. Így most Grun, a minyonokon, és Gru új társán, Lucyn a sor, hogy kiderítsék, ki áll a látványos bűntettek mögött. Végül is a világ legnagyobb ex-bűnözője kell ahhoz, hogy elkapja azt, aki a helyére pályázik."

Hát erről a meséről nehéz elfogulatlanul nyilatkoznom, mert szerintem az utóbbi évek legtüneményesebb alkotása :) Gru egyszerűen minden gonoszsága és visszataszítósága ellenére szerethető, a kislányok még inkább, de még a kutya-hibrid is. A második részben végre van egy kis románc is, persze csak olyan gyerekbarát módon. Az ügynök csaj egyébként nagyon szimpatikus volt nekem, kicsit kelekótya, de szerethető, pont olyan, akit soha nem képzeltem volna Gru mellé, de végül mégis milyen jó páros lesznek :) A történetről elmond mindent a fenti leírás, nagyon ragozni nem érdemes. Bájos, aranyos, humoros kis mese ez a modern kor egyik legjobb zenéjével (Pharell Williams - Happy), a mignonok még mindig baromi jó fejek, bár a zenéjüket annyira nem preferálom (Viktor természetesen imádta :D), és biztos, hogy még sokszor meg fogom nézni, mert olyan jókat tudok mosolyogni rajta :)


Megérzés

"Linda Hanson (Sandra Bullock) takaros házban él, otthon szerető férje és két csodálatos lánya várja. Élete idilli boldogságban telik - egészen addig a napig, míg meg nem kapja a hírt, hogy férje, Jim (Julian McMahon) autóbaleset áldozata lett. Linda számára ez a legszörnyűbb, amit csak el tud képzelni. Vagy tényleg csak képzeli? Másnap reggel felébredve ugyanis a ház ura nagyon is elevennek tűnik. Az összezavarodott családanya eleinte azt képzeli, a baleset rémálom volt. Aztán újra megtörténik ugyanaz. Az egyik reggel maga mellett találja a sértetlen Jimet, máskor pedig özvegyként ébred."

Valamiért erre a filmre is nehezen szántam rá magam. Elvont, gondolkodós dolognak tűnt, esténként meg általában vagy agyatlan horrorra vágyom, vagy gagyi mesékre, így az ilyen értelemmel és tartalommal megtöltött filmek kiesnek a látóteremből. De mikor rávettem magam, hogy megnézzem nagyon pozitívan csalódtam benne, ugyanis egy remek filmről van szó! Sandra Bullock zseniális színésznő véleményem szerint, ezt még a Gravitációban nyújtott alakítása sem másítja meg (bár ott nem a színészi játékkal volt gond, hanem magával a mozival), remekül helyt áll elgondolkodtató filmekben és vígjátékokban is, az arca egyszerűen tökéletesen alkalmazkodik minden szerepéhez, nagyon tehetségesnek tartom. Ebben a filmben is remeket alakított, habár maga a történet rendesen összezavart, bár gondolom ez is volt a cél. Egyik nap már halott a férje, másik nap még él, aztán mikor kezdi összerakni a kirakóst bennünk is összeáll a kép és mindent megértünk. De mint sok más ehhez hasonló filmnél itt nincs vége az izgalomnak, hiszen nem csak arra kellett rájönni, hogy Linda ugrándozik az időben (a miértjére mondjuk nem derült fény, amit sajnáltam, mert érdekelt volna a megvalósítása), hanem izgulni kellett azért is, hogy vajon főhősnőnk meg tudja-e változtatni a jövőt. Én pokolian drukkoltam nekik és rettenetesen sajnáltam, hogy végül az egész küzdelem nem hogy megakadályozta, de még elő is segítette a tragédiát. Viszont annak ellenére, hogy nem hepiend a film, nagyon tetszett és rendesen gondolkodóba ejtett még utána is. Aki szereti az elvont, sokáig meg nem érthető mozikat, azoknak mindenképpen ajánlom.


Szörny Egyetem

"Emlékeznek még Mike Wazowskira és James P. Sullivanre, vagyis Mike-ra és Sulleyre a két elválaszthatatlan jó barátra? 12 évvel ezelőtt, a Szörny Rt. című filmben találkozhattak velük. Most még messzebb utazunk vissza az időbe, egészen odáig, amikor először találkoztak egymással az egyetemen. Az első pillanattól kezdve ki nem állhatták egymást, nemcsak a tulajdonságaik, hanem a külsejük sem különbözhetett volna jobban egymástól. Most kiderül, hogy Mike és Sulley milyen kalandok során váltak a legjobb barátokká."

Valószínűleg azon kevesek közé tartozom, akik nincsenek oda a Szörny Rt. című meséért. Bizony, én nem vagyok rajongó. A Szörny Egyetemet sem néztem volna meg, ha a munkahelyemen a békés péntek délutáni közös mozizásnál a gyerekekkel nem ez a film lett volna terítéken. Épp csak pár mozzanatot láttam belőle, de az meglepő módon megtetszett, így kíváncsi voltam rá, milyen lehet az egész film. Viktorral közösen néztük meg és bátran kijelenthetem, hogy nagyon jó kis meséről van szó! Lehet ezután jobb szívvel fogom újranézni a Szörny Rt.-t, mert az akkoriban nem nyerte el túlzottan a tetszésemet, de ez a múltba tekintős rész kifejezetten ötletes, humoros és kedves volt. A két főszereplő teljesen életszerű volt, ami vicces, hiszen szörnyekről beszélünk, és valahogy olyan jól kitalálták, meg kiépítették ezt a másik világot, hogy szinte el tudom képzelni, hogy létezik. Nagyon-nagyon tetszett, biztos hogy újra fogom nézni, már csak a fura szörny anyuka miatt is, aki hörgős metalt hallgat a kocsijában, miközben virágos ruhácskát hord, cukin beszéls és rágócskát kínál a legnagyobb menekülés közepette :P

Paranormal Entity

"A megfoghatatlan, paranormális jelenségekkel teli felvételek a bizonyítékai annak, hogy Samantha halálát nem emberi lény okozta. Thomas Finleyt 23 évesen tartóztatták le 19 éves húga, Samantha és Edgar Lauren (52 éves professzor) meggyilkolásáért. A jelentések szerint Thomas Finley a kora reggeli órákban riasztotta a rendőrséget. A helyszínre érkező rendőrök már halott húgával a karjaiban találtak rá. Thomas gyanúsítottként került a rendőrségre, vallomásában egy ismeretlen eredetű, démoni jelenséget jelölt meg elkövetőként. Néhány nappal később öngyilkos lett. A család közeli rokonai egy kazettát találtak a helyszínen. Úgy döntöttek, hogy mindenki számára elérhetővé teszik a felvételt, hogy szemtanúi lehessünk a Finley-ház borzalmas történéseinek."

Ez a film jó ideje csücsült már a meghajtómon arra várva, hogy valamikor megnézzem. Kíváncsi voltam rá, mert szeretem a kamerás thrillereket-horrorokat, de a film rendkívül döcögősen indult. Vontatott volt és lassú, de az ilyen műfajú filmeknél ez azt hiszem teljesen normális. Aztán amikor beindulnak az események, akkor aztán jönnek dögivel. Éjszaka felébredő, mégis öntudatlanul irkáló anyuka, fehérneműben császkáló hugica, aki sosincs magánál, és a külső szemlélődő, a férfi a családban, a fiú testvér, aki mindent rögzít kamerával. volt ebben a filmben jó pár ötletes jelenet, tetszett, hogy nem egy újabb Paranormal Activity-t láttam klasszikus szellemekkel/démonokkal, hanem ezúttal kaptunk egy konkrétabb kategóriát is, meg nevet rögtön az elején. Sajnos azonban a filmnek igazából egyetlen jó jelenete van, abból sem látszik túl sok, pedig nagyon sok mindent ki lehetett volna hozni a témából. Ezen kívül bosszantott, hogy a család több hétnyi szenvedés után is egyetlen dokit próbált telefonon elérni, aki éppen vakációzott. Ha egy démon a családom életét veszélyeztetné, akkor nem várnék hetekig a doki visszajövetelére, hanem felkeresnék egy másikat, mert addig ki tudja mi mindent tud művelni az a dög a szeretteimmel. Ez a magatehetetlen, nyámnyila viselkedés rendkívül irritált a családban, de hát nem én vagyok a rendező. Összességében egyszer nézhetős mozinak tartom ezt, volt benne néhány egész jó jelenet, de azok kevesek ahhoz, hogy az egész filmet elvigyék a hátukon.

Ideglelés Csernobilban

"1986. április 26. A Csernobil atomerőmű négyes számú reaktora felrobban, ezzel pedig 400 atombomba erejének megfelelő radioaktív szennyeződés szóródik szét a levegőben. A szomszédos Pripjaty városka még napjainkban is lakatlan. Épp ide igyekszik hat huszonéves fiatal, akik felbérelnek egy "extrém" túravezetőt, aki a figyelmeztetések ellenére elviszi őket az elhagyott kísértetvárosba 25 évvel a katasztrófa után."

Viktor unszolására néztük meg ezt a filmet, mivel após nagyon ajánlotta. Én is izgatottan vártam, mert mindig is érdekelt Csernobil, és ha még valami paranormális dolgot is sikerült belecsempészniük egy ilyen történetbe, az csak jó lehet. Hát, ez annyira nem valósult meg. Mármint nem volt ez rossz mozi, sőt, voltak benne nagyon jó jelenetek is. Az egész nagyon életszagú volt, közel nem volt olyan érzésem, hogy mesterkélt az egész, tényleg úgy éreztem, mintha ott lennék a fiatalokkal és én is velük menekülnék. Ebben jól teljesített a film, viszont a paranormális része a dolognak valahogy nem ütötte meg nálam a mércét. Oké, lehetett sejteni, hogy Csernobilban nem dühös szellemek és démonok fognak rohangászni áldozatok után kutatva, de azért ennél több fantáziát reméltem a rendezőtől, mint amit kaptunk. Viktornak mondjuk tetszettek a szörnyek, de én annyira nem voltam elragadtatva tőlük, a végétől meg pláne nem. Nem vártam én hepiendet, de azért ilyen összecsapott végkifejletet sem. Nem fogom újra nézni, az biztos, mert teljes mértékig egyszer nézhetős, de ajánlani sem tudom jó szívvel, mert nekem nem igazán nyerte el a tetszésem. Viktornak más a véleménye, neki nagyon tetszett, úgyhogy mindenki döntse el, hogy érdekli-e, vagy sem.

Ezek lettek volna a mostani mozizások.
Ti láttátok ezek közül valamelyiket? Ha igen, hogy tetszett nektek?