100 kérdés - 81-90-ig

81. Melyik a kedvenc idézeted? Miért? Ki jut róla eszedbe?

Nem igazán van kedvenc idézetem, hogy őszinte legyek. Néha felnézek a citatum-ra és olvasgatok, de annyira nem maradnak meg bennem - vagy csak még nem találkoztam azzal az idézettel, ami igazán megfogott volna. 


82. Csalódtál már? Ha igen hogyan? Hogyan oldottad meg?

Mint minden embert, engem is értek csalódások az életben. Sokakban csalódtam - családtagokban, barátokban, ismerősökben. Az ilyen csalódások rettenetesen megviselnek, és évekig, sőt, ki tudja, talán életem végéig cipelni fogom a hátamon ezeket. Természetesen megbocsátok mindenkinek, de a sérelmeket sosem felejtem. A tövis örökre megszúrta a szívemet, és ha egyszer csalódok valakiben, akkor nehezen adok újra bizalmat az illetőnek - a tövis nyoma emlékeztet a régi dolgokra. De általában el szoktam könyvelni magamban ezeket az eseményeket úgy, hogy biztosan én ismertem félre az illetőt, én láttam bele többet, jobbat, nemesebbet, mint ami valójában benne van. Erre alapból hajlamos vagyok. Szóval miután kiszomorkodom magam, utána jobban leszek és próbálok emelt fővel tovább haladni az utamon. Kár keseregni olyasmin, amin úgy sem tudok változtatni.

83. Tudsz konfliktust kezelni? Példát írj.

Nos, hogy őszinte legyek, eléggé szélsőséges és kiszámíthatatlan vagyok ilyen téren. Van, mikor birka türelemmel vagyok képes viszonyulni másokhoz, és remekül kezelem a konfliktus helyzeteket. Ez főleg akkor van, ha harmadik fél vagyok benne, és inkább csitító szerepem van benne, tehát közvetlenül nem érint a dolog. Viszont ha érint, akkor nagyon vehemens és szenvedélyes tudok lenni, az igazam mellett minden körülmények között kiállok és csak azért nem fogok bólogatós kiskutyát játszani, hogy vége legyen a vitának. Nem szeretek ugyan vitatkozni, de ha meg kell védenem magamat, vagy más szerettemet valami nyilvánvaló igazságtalanságtól, akkor nem ismerek lehetetlent. Ebből kifolyólag nem vagyok túl jó vitapartner, mert aki velem szócsatázni kezd, az sem nagyon fogja abbahagyni, mivel az igazamtól nem tágítok (már ha valóban igazam van, mert ha nincs, azt elismerem), elég makacs vagyok. Nagyon erős az igazságérzetem és csak a békesség kedvéért nem fogom feladni a szócsatát, mikor tudván tudom, hogy nekem van igazam. Néha fordul elő, mikor már órák hossza óta vitázok valakivel, hogy azt mondom "jó, legyen neked igazad, csak hanyagoljál már", de ezt sem azért teszem, mert feladom, hanem mert tele lesz a bugyrom a másik hülyeségével és unom már hallgatni. Igyekszem persze elkerülni a konfliktust, nem szeretek veszekedni, de nem is hagyom magam. Ha pl. az utcán beszólnak nekem, akkor a beszólás sértésének mértékétől függ, hogy visszaszólok-e, vagy sem. Volt, mikor nem tartottam túl nagy sértésnek azt, amit az illető rám mondott, de olyan is volt, hogy egy barátomnak kellett visszatartania, mert nekimentem volna annak a pojácának, aki cseszegetett. 


84. Írd le a hobbidat, és írj róla részletesen.

Hát őőőő, melyikről írjak? Mert van egy pár :D 

- Nos, az elsődleges hobbim a gótikus hastánc, bár én a stílusomat jobb szeretem dark fusion-ként emlegetni. 7 éve lépett az életembe, és azóta is mámoros imádattal művelem, állítólag jól. Sokat írok róla, úgyhogy most nem ismételgetném azokat, amiket már amúgy is olvashattatok.
- Nagyon szeretek énekelni is, habár az aktív éveim már elmúltak. Gimiben a színjátszó alatt virágzott bennem a legjobban az éneklés iránti imádat, akkor rengeteg musicalt énekelhettem, meg persze a kórust is imádtam. Sajnos azóta nem volt lehetőségem énekléssel fellépni, de talán egy kellemes társasággal eljutok egyszer karaoke-zni, és akkor újra hódolhatok eme szenvedélyemnek, amit állítólag szintén jól művelek.
- Aztán imádok hímezni, de ez is olyasmi, amiről sokat írtam már, láthattátok is az alkotásaimat. Engem ezek az aprólékos munkák kikapcsolnak, sőt, ellazítanak, egy átmelózott nap után nincs is jobb, mint belemélyedni egy keresztszemes mintába és varrogatni - mármint nekem :)
- Ezt biztosan senki nem nézi ki belőlem, de be kell valljam - imádok sminkelni! Tudom-tudom, döbbenetes :P Viccet félretéve, azt hiszem a sminkelgetési próbálkozásaimat szintén tekinthetem hobbinak, mivel nagyon jól elpepecselek vele, szeretem kiélni benne a kreatív hajlamaimat, és nem mellesleg nagyon élvezem, hogy egy jól sikerült smink hatására szépnek érezhetem magam :)
- Imádok rajzolni is. Régebben erre is több időt fordítottam, most csak néha napján jut eszembe, de akkor bepörgök és egy nap alatt akár 5-6 rajzot is elkészítek, csak úgy a magam örömére. Nem szeretek festeni, viszont a grafittal jól bánok, meg a szénnel, olajpasztellel is. Kedvelt témáim a gótikus, elvont dolgok, meg persze a tündérek és a kifejező arcok.
- Hobbimnak tekinthető a főzés is. Mióta együtt élünk Viktorral rohamosan fejlődik a szakácstudományom, habár mindig is elég jó érzékem volt a finom ételek kreálásában. A külön élet viszont sokkal nagyobb teret biztosít nekem, Viktor pedig szerencsére szeret kísérletezni az ízekkel, így aztán boldogan kipróbálhatok új recepteket, nem kell ragaszkodnom a klasszikus magyaros menühöz, ahol pár hetente cserélődnek a különféle fogások.
- Nagyon-nagyon szeretek olvasni! Ez a szenvedélyem kislány korom óta él bennem, és el sem tudnám képzelni az életem könyvek nélkül. Egy szuper történet elolvasása olyan nekem, mint egy remekbe szabott utazás, ahol bejárhatok egy eddig ismeretlen tájat, távol a valóságtól. Imádom a különleges történeteket, a jól kitalált karaktereket, és azt, ha egy sztori annyira magával ragad, hogy képtelen vagyok letenni, mert csak olvasom, és olvasom, és olvasom.


85. Mennyit és mit iszol naponta?

Napi 4 liter folyadék tuti meg van, mivel itthon fél liter teával indítok (fél literes söröskorsó a poharam :D), bent a melóhelyen megiszok egy liter teát, majd mikor hazajövök, akkor legalább 5 korsóval még megiszok. Általánosságban gyümölcsteát fogyasztok édesítőszerrel és citrommal, de nagyon szeretem a szénsavmentes ásványvizet, és néha a gyümölcslevet is. Laktózmentes tejből is sokat fogyasztok, mivel nagyon szeretem a tejet, ennek pedig enyhén karamellás íze van.


86. Mi volt a legcikisebb eset, ami veled történt?

Nehéz csak egyet kiválasztani :D Azt hiszem amit eddig a legcikisebbnek érzek, az még kislány koromban történt velem, olyan 6-7 éves lehettem. Nagymamám és mostohanagyapám elvittek egy strandra, ahol egyből bevetettem magam a vízbe. Jól ellubickoltam, nagyszüleim is bejöttek velem, majd kis idő után (szemüveg nélkül) megláttam, hogy mostoha nagyapám ott áll kicsivel arrébb, nekem háttal - gondoltam jól a nyakába ugrok, had lepődjön meg. Gondolom sejteni lehet, hogy az illető nem a nagyapám volt, hanem egy vadidegen :D Mikor lekúsztam a hátáról és észrevettem a bakit, gyorsan lebuktam a víz alá és elúsztam onnan, aznap pedig már nem mentem a medence közelébe :P


87. Orvos, vagy inkább kínlódsz?

Általában kínlódós típus vagyok. Nem szeretek egyből orvoshoz rohangálni a problémáimmal, sőt, ha tehetem inkább természetes módon, házi praktikákkal és gyógynövényes megoldásokkal kúrálom magam. Viszont ha nem javul az állapotom, akkor rászánom magam és elmegyek dokihoz, bár nagyon nem szeretem, mert mindig tele van idősekkel a rendelő, akik azt hiszik, hogy csak mert idősek mindent megtehetnek, vagy mert szimplán hülyének néznek minket. Elém rendszeresen megpróbálnak betolakodni, de nem hagyom magam, és baromira nem tud érdekelni a hangos zsörtölődésük arról, hogy milyen tiszteletlen vagyok, meg hogy mennyire nem vagyok tekintettel az idősebbekre. Sorban állás van, akkor az idős ember is várja ki a sorát. Én is ezt teszem. 


88. Mennyit és miben változtál gyerekkorod óta?

Hűűűűha. Azt hiszem nagyon sok mindenben változtam. Külsőleg teljes ellentéte lettem annak, aki voltam - gnóm arcú, slampos, nulla szemöldökű, szürkés szőke hajú vízi hullából egy viszonylag kellemes arcberendezésű, fekete hajú nő lettem, akinek immáron van egy kis szemöldöke (igaz, az is a kozmetikusomnak köszönhető). Az öltözködésem is sokat változott. Régen fiús lány voltam, pontosabban a sok éves masszív lelki terror miatt, amiben az osztálytársaim és a környékbeli gyerekek részesítettek abban a hitben éltem, hogy undorító, gusztustalan és irgalmatlanul ronda kislány vagyok, ezért meg sem próbáltam csinosan öltözködni. Egy időben pl. csak szürke ruhákat voltam hajlandó hordani - zsák gatyát sportcipővel, lógós pulcsival, amikbe még kétszer belefértem. Borzalmasan néztem ki. Aztán anyukám elkezdett nekem színesebb ruhákat venni - sötétzöldet, pirosat, feketét. Szerettem azokat a ruhákat, amiket kaptam tőle, meg a családtól, úgyhogy hála nekik elkezdtem kicsit emberhez méltóan öltözködni. Aztán beköltözött az életembe a rock és metal zene, így jött a rocker korszakom bőrdzsekivel, fekete nadrággal és bakanccsal, majd ebből lett egy nagyon goth időszakom csipkés szoknyákkal, fűzős felsőkkel. Mostanra letisztult lettem, a sötét eleganciát képviselem és ebben érzem jól magam . 25 év alatt rátaláltam a stílusomra :) 

Jellemileg is sokat változtam. Kicsinek kifejezetten nyafogós, kényes, sírós kislány voltam, aki mindenen elbőgte magát, túlérzékeny volt, és állandóan a tanárokhoz járkált panaszkodni a többiek csúfolódása miatt. Utólag visszatekintve, meg is volt rá az okuk a csúfolásra. Utálatos egy kislány lehettem. Nem volt egyszerű természetem, az biztos, de mondjuk ha máshogy közeledtek volna felém, lehet én is hamarabb megváltozom. Alsóban alig voltak barátaim, mert én voltam a tökéletes célpont az aktuális nagymenőknek arra, hogy legyen kit piszkálni. Szemüveges, duci, csúnyácska kislány voltam, akit élvezet volt cukkolni, mert mindenen elbőgte magát és minden érzékenyen érintette. Ez egészen hetedikes koromig volt így, mikor egy majdnem baleset során az osztály megváltoztatta a hozzáállását felém és rájöttek, hogy szerethető vagyok, sőt, jó fej! Nyolcadikra sokan megkedveltek, és azáltal, hogy a többiek kedvesebbek, nyitottabbak lettek velem, én is jó irányba változtam. Mostanra már nem vagyok kényes, sem nyafka, és sokat erősödtem is lelkileg. Igaz, mai napig érzékeny ember vagyok, de közel sem olyan elviselhetetlen, mint anno.

89. Miért álltál neki ennek a 100 napos kihívásnak?

Mert szeretek ilyen kérdésekre válaszolni, szeretek elgondolkodni a témákon, hogy nekem mi is róla a véleményem. Ezek egyébként remek önismereti kérdőívek is, mert általuk olyan dolgokon is elgondolkozom, amiken amúgy nem, és ezáltal még jobban megismerem a saját gondolataimat is. Szerintem hasznosak ezek a kérdőívek, no és persze szórakoztatóak is :)


90. Írj egy idézetet. Bármit. Magadtól.

Hát, mint említettem nem vagyok egy nagy idézet-barát, de megpróbálok valamit felidézni.
" All we need is faith, trust, and pixie dust!" Csingiling című meséből :) Jellemző :P