2013. október 28., hétfő

Filmélmények nemrégről

Ismét hoztam nektek pár mozit, amit nemrégiben láttam. Szerencsére az utóbbi időben zömében kellemes élmények értek filmekkel kapcsolatban.

Az első film Az egyezség.


Egészen friss élmény, ugyanis tegnap néztük meg Viktorral. Régóta terveztük megnézni, de a trailere annyira kiakasztott, hogy nem bírtam rávenni magam, de most megtört a jég és megnéztük. A sztori nagyjából arról szól, hogy a főszereplő nőnek, Annie-nek eltűnik a testvére anyjuk régi házában. A csajnak persze esze ágában sincs oda visszamenni, mivel rengeteg rossz élménye kötődik oda, de a testvére iránti aggodalom oda vonzza. Ott aztán rögtön az első éjszakáján elég komoly paranormális jelenségeket tapasztal, amik halálra rémítik és el akar előlük menekülni, de végül inkább úgy dönt, hogy utána jár a dolognak. Egy médium ismerőse segít neki a dologban, ezáltal pedig fény derül arra a sötét titokra, amire senki nem gondolt volna. Személyes véleményem az, hogy ez a film engem lelkileg nagyon lefárasztott. Állandó feszültségben tartja az embert, a kellő helyeken rémisztget, de mivel végig egy ilyen felfokozott érzelmi állapotban voltam, iszonyatosan elfáradtam a végére. Már szó szerint epedtem a végkifejletért, hogy nyugodjak már végre meg, mert ez kibírhatatlan. És mikor kiderült az igazság, nos, maradjunk annyiban, hogy érdekes benne a csavar, nem erre számítottam, de nekem valamiért így még betegebb az egész film. Nem hiszem, hogy újra fogom nézni, de csakis a lelki horror miatt, amiben tartja az embert, viszont mindenki másnak nagyon ajánlom, mert jó kis pszicho-thriller.

A második film a Végzet ereklyéi - Csontváros.


Nagyon-nagyon vártam már ezt a filmet, és nem is kellett benne csalódnom. A történetről; clary átlagos lánynak hiszi magát átlagos problémákkal, de egy nap kiderül, hogy közel sem olyan hétköznapi, mint gondolná. Kiderül róla, hogy árnyvadász, aki a démonok ellen harcol, ráadásul egy nagyon fontos emlék birtokában van, ám ezt az emléket állandóan elnyomják benne, hogy ne tudja felidézni. Közben megismerkedik Jace-szel, aki szintén árnyvadász és bevezeti őt abba a világba, aminek eddig a létezéséről sem tudott. Vámpírok, vérfarkasok, démonok és mágusok világába csöppen és közben egyre közelebb kerül az igazsághoz - kicsoda ő és miért olyan fontos mindenki számára. Az én véleményem az, hogy ez egy remek kis fantasy film! Nagyon tetszett a sztori, a szereplők, az akció jelenetek és a csöppnyi romantika is, szerintem minden kellemes egyensúlyban volt benne. Mondhatnánk, hogy már eléggé elcsépelt téma ez a "a mesék valódiak, meg a szörnyek az ágyad alatt is", de én valamiért nem tudom megunni. Ja, és külön pozitívum, hogy ebben a filmben a vámpírok nem titokzatos csábítók, hanem igazi szörnyetegek, úgyhogy ezért puszi, pacsi, piros pont. Én mindenkinek ajánlom, aki szereti a könnyed, modern fantasyt sok akcióval és csipetnyi romantikával.

A harmadik film a Kolónia.


Általában az a film, amiben Leslie l. Lawrence szerepel nálam alapból bevágódik, úgyhogy nem volt kérdéses, hogy megnézzük. Nézzük a sztorit. Az emberiség a sokadik apokaliptikus jövőjével kell szembenézzen, amit ezúttal a hideg idő váltott ki. Az emberek kolóniákba tömörülnek és megpróbálják túlélni a zord időt, ám egyik nap az egyik kolónia segély hívást kap. Egy csapat azonnal elmegy felderíteni mi történt, ám amit ott találnak jobban elborzasztja őket, mint azt képzelték volna. Ennél többet nem írok róla, mert akkor már lelőném a poént. Nos, azt kell mondjam, hogy ez egy tűrhető egyszer nézős film. Sajnos párszor unatkoztam közben, nem mindig volt izgis, de tetszett, ahogy bemutatták a túlélésért küzdő embereket és azt az életet, amit kénytelenek élni. Voltak dolgok, amik ledöbbentettek, pl. hogy itt már egy kis megfázás is egyet jelent a halálos ítéleteddel, de végül is ez a drámaiság lényege. Az ellenség is nagyon ledöbbentett, nem gondoltam volna, hogy oda lyukadunk ki, ahová, de meglepő fordulat volt és tetszett. Kicsit döcögősen indult be a dolog, de utána jó lett, úgyhogy végül is ajánlom nektek is, mert egy esti mozizást megér.

A negyedik, és egyben utolsó film mára a Tűzgyűrű.


Ezt a tesóm ajánlotta nekünk, állítólag többször is megnézte, és ez nála nagy szó, mert ő egy filmet csak egyszer hajlandó megnézni. Ha ő valamit többször is megnézett, mert annyira tetszett neki, akkor az csakis valami szuper mozi lehet, úgyhogy kíváncsian vártam mi tetszett meg ennyire a tesómnak. A történet; a Földet idegen lények támadják meg (immár sokadjára), de ezúttal a támadás nem a csillagoktól érkezik, hanem a föld alól. A tenger mélyén keletkezik egy repedés, ami átjárót biztosít a gigászi méretű szörnyeknek, akik rendre át is járkálnak hozzánk és elpusztítanak mindent, ami a kezük ügyébe akad. Ezeknek a szörnyeknek a legyőzésére alakult meg egy különleges katonai csoport, ahol két ember egy hatalmas robotban próbálja felvenni a harcot az űrlényekkel. Amit erről a moziról tudni érdemes az annyi, hogy abszolút látvány film. Nincs túl sok mondanivalója, nem gondolkodtat el, nem ad semmi pluszt az életedhez, viszont ha egy kis kikapcsolódásra és lazításra vágysz, akkor tökéletes választás lesz. Nekem egy kicsit deja vu érzésem volt, mintha a Transformerek harcoltak volna a Godzillák ellen, de lényegében nem zavart, mert mint látványmozi nagyon is tetszett és a játékidőre tökéletesen lekötött. Néha jó, ha az ember a sok sresszelős, elgondolkodtatós filmek után lazít egy kicsit egy ilyen mozival, ahol elég belefeledkeznünk a csodálatos látványvilágba. Aki szereti az ilyesmit, annak bátran ajánlom.

11 megjegyzés:

  1. Az egyezség annyira nem jött be, de elég para volt.
    Ajánlom a Halálhegyet, majd jövőhéten akarok róla írni, de ha lesz időtök nézzétek meg, az is elég para, az még hagyján de utána 3 órát gondolkodtam a filmen :D
    A kolónia látom neked jobban tetszett mint nekem :)
    A másik két film is tervben van, trailer alapján meggyőzőek :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az egyezség sztorija alapjáraton tényleg nem nagy durranás, de annyira feszült légkörben hagyott végig, hogy már ezért érdemes volt megnéznem. A Halálhegynek majd utána nézek :) A kolónia igazából mint írtam is egyszer nézhetős, szóval nem volt olyan borzasztó. Másodjára biztos nem nézném meg, de egy esti mozizásnak pont jó volt. a másik két film szerintem nagyon jó, főleg a csontváros :) Remélem tetszeni fognak!

      Törlés
  2. Nekem a Pact tetszett ezek közül; a Pacific Rim viszont fájdalmasan egyszerű volt, még akciófilm-sztenderdekkel is :-) Na de én mostanában túl cinikus vagyok :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem ezek közül a Csontváros a kedvencem, de hát kinek a pap, kinek a papné :) A Pacific Rim kifejezetten látványfilm, ezt szerintem mindenki tudta róla, mikor megnézte, úgyhogy én nem is vártam tőle eget rengető gondolatokat. A látvány jó volt, kikapcsolt, ennyit vártam tőle. És nem voltál cinikus, csak őszinte :) Én csak akkor szoktam nagyon lehúzó kritikát írni egy filmről, ha verem tőle a fejem a falba. Ritkán, de volt rá példa :D

      Törlés
    2. Hm, ez most egy új bejegyzéshez adott ihletet :D

      Törlés
    3. Na, én ettől is vertem, T. már nem bírta a kiakadásaimat, mert volt benne, kb negyedóránként :-D

      Törlés
    4. Igen, Viktort is baromira tudja idegesíteni, mikor nekiállok elemezni egy filmet és puffogok rajta, hogy nem elég valósághű, majd közli velem, hogy "EZ CSAK FILM!" :D

      Törlés
    5. Na igen. De ennyi hülyeség akkor is... Annyira gáz. :-D Mondjuk szerencsére néha fordítva zajlik: T. pufog, én pedig nyugtatgatom :-)

      Törlés
    6. Nálunk mindig én puffogok XD

      Törlés
  3. Huu a Csontvárosra nagyon kíváncsi vagyok, de előbb a könyvet szeretném elolvasni. Mondjuk nem hiszem hogy kitartana a lelkesedésem, hogy ha előbb futnék bele a filmbe.
    A Pacific Rim-et imádtam. Pedig még duzzogtam is a páromnak hogy megint hülye robotos film, a végére meg én csitítgattam hogy fogja be ne nyávogjon néze a filmet csendben. Mert ő meg szereti kifigurázni az ilyen gagyiságokat és a túl nyálas/romantikus részeket. Például a Halálos iramban 6. részét plusz egy audio kommentárral néztem végig mert állandóan mondta, hogy lehetetlen, hülyeség, ebbe behalna. És hiába mondtam hogy a szerelem ereje csak kinevetett:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sajnos az utóbbi időben mindig abba ütközöm, hogy először a filmet látom, aztán hallok csak a könyvről, de oda se neki, én külön tudom választani a kettőt, és így képes vagyok élvezni mindent :) Biztos, hogy el fogom olvasni könyvben a Csontvárost, meg a Burok is érdekel. Hát igen, az ilyen közbekotyogások nálam is megvannak. Annak ellenére, hogy általában élvezem a filmet, mégis késztetést érzek arra, hogy a nyilvánvaló lehetetlenségeket lekommentáljam :P

      Törlés