Az utolsó Alkonyat könyv

A mai napon végeztem az Alkonyat saga utolsó kötetével, a Breaking Dawn-nal. Az előző három kötetről vegyes véleményt írtam, mint tudvalevő a történet tetszett, csak a két főszereplővel voltak problémáim. Féltem is, hogy az utolsó könyvben is Edward és Bella szerelmétől fog csöpögni minden, de nagyon kellemesen csalódtam. Ez a könyv igazán jó volt! Teljes mértékig elismerem (miért is ne tenném, nem az volt a célom, hogy utáljam ezt a sztorit), hogy az utolsó rész remekül lett felépítve és megírva, minden oldalát nagyon élveztem és határozottan sajnáltam, mikor vége lett. Ez a könyv az első perctől fogva sokkal érdekesebb és mozgalmasabb volt, mint a többi. Ott nagyon lassan csordogáltak az események, itt viszont nem volt üres menet, minden oldalon elgondolkodtató, izgalmas dolgokba botlottunk, így a történet szinte olvastatta magát. Eleinte mondjuk kissé furcsa volt a könyv egy részét Jacob szemszögéből látni, de érdekes is volt egyben. Bella terhessége és haláltusája fantasztikus volt, imádtam a részletességét és hogy minden le volt írva, ami a fejében és ami a testében játszódott le, teljesen át tudtam élni minden kínt és fájdalmat. Tényleg pazar volt. Ezzel Bella végre megmutatta, hogy belevaló csajszi, nem csak hasra esni és nyöszörögni tud, hanem képes áldozatot hozni, kitartani és irdatlanul sok szenvedést eltűrni. Mikor vámpírrá változott egész komolyan fellélegeztem - végre vége a béna, esendő emberi korszakának, amikor semmi érdekes nem volt benne! Végre vámpírként olyan tulajdonságok birtokába került, amik emberi léte során rejtve voltak benne, de aztán kibontakoztak. Imádtam, ahogyan megismeri új élete jellegzetességeit, és habár kicsit zavart, hogy jóformán semmi nehézsége nem akadt, mint újszülött vámpír, azért ezt el tudtam nézni, mert közben olyan részletes és ámulatba ejtő leírásokat kaptunk a vámpírlétről, hogy inkább az kötötte le az én figyelmemet is. Végre belülről ismerhetjük meg milyen a Stephenie Meyer-féle vámpírlét, és nekem nagyon tetszik! A csillogással mondjuk továbbra sem vagyok kibékülve, de hát ez van. S onnantól kezdve, hogy Bella vámpír lett minden még kétszer olyan gyorsan pörgött, fellélegezni nem volt időm. Az események sodortak magukkal, s azon kaptam magam, hogy séta közben is olvasom, pont mint a legkedvesebb olvasmányaimnál. Remek volt a végén a konfliktus is, a feszültség, a bizonytalanság, az a gondterhelt légkör, tényleg minden. De a legjobban az tetszett, hogy Edward és Bella végre egyenlő felekként szerethették egymást, és többet nem kellett olvasnom arról, ahogy Bella Edward arcának tökéletességén olvadozik. Attól viszont kirázott a hideg, hogy Edward állandóan "szerelmemnek" hívta Bellát - mintha valami rossz brazil szappanoperában lettem volna :S De ez már tényleg csak kötözködés, mert amúgy ez a könyv tényleg jó. Izgalmas, részletes, újszerű és valóságos, annak ellenére, hogy egy kitalált életben játszódik. Imádtam, hogy Jacob bevésődésével megszűnt ez a hülye szerelmi háromszög, és mindenki normálisan bírt viselkedni. Bella egyszerűen tényleg arra termett, hogy vámpír legyen, s az emberi éveiről készült első három könyv kínszenvedés volt. Viszont ahogy átlényegült azzá, aminek a természet eredetileg szánta, az egész kép összeállt és minden fantasztikusan jól sikerült. Bevallom, rettegtem ettől a könyvtől, sőt, hamar túl akartam lenni rajta, de most azt kívánom bárcsak olvashatnám még. Az emberi szenvelgős részek mondjuk nem hiányoznak, de ez az utolsó kárpótolt mindenért. Nagyon örülök, hogy ilyen pozitívan csalódtam a Breaking Dawn-ban, és hogy Meyer kisasszony egyre jobban ír! Azt hiszem el fogom tőle olvasni a Burok című könyvet is, amit filmen már láttam és nagyon tetszett. Ha a mostani, érettebb stílusában írta, akkor biztos nem fogok panaszkodni. Szóval jó volt ez az utolsó rész, nagyon élveztem és kifejezetten sajnálom, hogy vége. A következő áldozatom Neil Mulholland-tól a Harry Potter pszichológiája lesz, ugyanis most szeretnék egy kicsit kikerülni a romantikus irodalom köréből és valami elgondolkodtatóbb olvasmányba vágnék. Biztos nem lesz olyan könnyed kikapcsolódás, mint az eddigiek, de nekem most pont erre van szükségem :)