2013. június 28., péntek

Neki

Nem játszom a nagy szavakkal,
megteszik azt mások.
Nem kell ahhoz cifra szó,
hogy tudjam mire vágyok.

Látni téged minden nap,
tudni, hogy vagy nekem,
tudni, hogy csak engem szeretsz
egész életedben.

Érezni az illatodat,
simogatni arcod, 
hallgatni a hangodat és
őrizni az álmod.

Pillantásod jégtüzében
menten elolvadni,
ajkad becéző csókjaitól
rabságba esni.

Lehullott sok őszi levél,
lehullott sok hó,
sok tavasz és nyár elröppent,
de van, mi állandó.

Szerelmünket nem kezdte ki
az idő vasfoga,
két szív most is együtt dobban,
s ez nem változik soha.

Bocsásd meg, ha néha napján
átjár a félelem.
Néha most is hihetetlen,
hogy te vagy nekem.

Azt hittem, hogy szívem vágya
bennem sorvad el,
mérgesedve, üszkösödve
társra sosem lel.

Azzal, hogy elfogadtál,
s azzal, hogy szerettél,
olyat tettél, mit szívem csak
álmában remél.

De itt vagy, s fogod két kezem.
Karod átölel.
Mégis van a világon,
mi sosem múlik el. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése