Itt az ősz!

Amióta megérkezett az ősz, mintha az időjárással együtt engem is kicseréltek volna - sokkal vidámabb, felszabadultabb a hangulatom. Sokaknak ez furcsának tűnhet, de én azon emberek nem túl népes táborát gazdagítom, akik a hűvösebb időket kedvelik. Számomra a hideg időnek van egyfajta romantikája, amit mindennél jobban imádok. A legtöbb embert lehangolja az esős, borongós idő, meg a korai sötétedés, de engem valamiért felvillanyoz és nagy boldogsággal tölt el, szinte ki tudnék ugrani a bőrömből, olyan jól érzem magam. Azt hiszem azért tudom az őszt és a telet is annyira szeretni, mert meglátom bennük azt a szépséget, amit mások nem - ezt a képességemet egyébként nagyon szeretem, mert mindig pozitív tudok maradni általa, és szinte semmi nem hangol le. Alig várom, hogy ismét térdig gázolhassak a falevelekben,  hogy forró teát iszogassak akár itthon, akár egy kellemes teázóban, miközben odakint esik az eső, hogy a takaróm tengerébe bugyolálva olvasgassak, vagy hogy újra élvezni tudjam a forró, habos, illatos fürdőket. Kicsit olyan merengős hangulatom támad tőlük - minden lelassul, nincs már akkora rohanás, tömeg, mint nyáron, amikor mindenki kiszabadult az utcákra. A hideg időben leginkább azt szeretem, hogy olyan békés, nyugodt és legfőképpen csöndes. Nem zsibonganak az emberek, mert aki csak teheti behúzódik a négy fal közé, én viszont ilyenkor élek csak igazán. Kimegyek az utcára, sétálgatok, nézelődök, és szimplán jól érzem magam.
Hamarosan le is cserélem a ruhatáramat, a könnyed nyári darabokat felváltják a pulóverek és kardigánok, előkerül a kedvenc blézerem és a bordó sálam is, és végre újra hordhatok csizmákat :) Arról nem is beszélve, hogy megint tudom magam normálisan sminkelni, mert a melegben szinte minden leolvadt rólam, most viszont ismét jöhetnek a kedvenc sötét színeim és nem kell leminimalizálnom magam csupán egy szempillaspirálra. Szóval minden téren örülök, hogy végre beköszöntött az ősz, ki is élvezem minden percét!