Életmód Project - Kezdés

Többször is írtam már az életmódváltással kapcsolatos tapasztalataimról, úgyhogy biztos furcsán nézhettek a cím olvasásakor. Ezúttal nem az a célom, hogy tapasztalatokat, tanácsokat osztogassak, hanem hogy egy kicsit ösztönözzem magam az életmód betartására és folytatására.
Az utóbbi pár hétben nagyon elhagytam magam. Valahogy a február hónap minden erőmet elszívta, olyan levertség és fáradékonyság volt rajtam, amit eddig még nem tapasztaltam. Nem tudom, hogy ez a tavaszi fáradtság előjele volt, vagy az, hogy az influenza hetekig lappangott bennem és most tombolja ki magát, de a lényegen nem változtat. Sokszor arra sem volt erőm, hogy felkeljek és éber állapotban töltsek egy napot. A munkanapokat végigvergődtem, és mikor itthon a házimunka elvégezte után lett volna egy kis időm magamra, konkrétan az agyam átkapcsolt zombi üzemmódra és csak néztem ki a fejemből. Szellemileg és testileg is halálosan fáradtnak éreztem magam. Sok mindenre kellett figyelnem, jöttek a táncos fellépések, a különféle sulis programok, az egyéb ügyintézések és a napok konkrétan felőröltek. A farsangi hafla lecsengése után jött a nagy visszaesés, mert arra annyit készültünk, hogy ihaj, utána pedig valahogy elhagyott az erőm. Nem bírtam rávenni magam a tornára, de még az étrendem betartására sem. Sokat estem vissza, és a napokban, mikor erre rádöbbentem elhatároztam, hogy ez így nem mehet tovább. Nem azért küzdök nyár óta, hogy egyetlen hónapnyi kimerültség romba döntsön mindent, amit elértem - újra fel kell építenem az életmódomat, újra vissza kell rázódnom a megszokott életembe és nem engedhetek meg magamnak még egyszer ilyen elhanyagoltságot. Már most érzem, hogy nehéz lesz a visszatérés. Elég csak pár hétnyi lazaság, a szervezetem pedig simán megszokja a lazább életmódot. Abból visszarázódni olyan, mintha megint előlről kéne kezdenem az egész hercehurcát. Természetesen erőt veszek magamon és még ha nyűglődve is, de visszatérek az egészséges életmód és a mozgás színterére, de tudom, hogy most többre lesz szükségem annál, hogy néha feljegyzem itt magamnak, hogy haladok.

Azt vettem észre, hogy ha nem csinálok rendszert az életemben és nem kényszerülök arra, hogy valamilyen módon betartsam és ellenőrizzem a dolgaimat, akkor hajlamos vagyok apróságokat elsumákolni. Az apró sumákolásokból pedig nagy botlások lehetnek, így valami motiváló dolog kell ahhoz, hogy ezúttal tényleg véglegesen tartani tudjam magam a választott életmódomhoz. Ekkor ugrott be annak az ötlete, amit már sok blogon látok és nagyon inspirálóak (főleg Natália MFJ rovata, imádom olvasni a bejegyzéseit)- egy rovat keretein belül ellenőrzöm magam és feljegyzem a haladásomat. Ez lesz az Életmód Project. Úgy érzem szükségem van arra, hogy legalább heti egy alkalommal feljegyezzem a fejleményeket az életmódváltásommal kapcsolatban. Az, hogy én ehhez a blogot választom felületnek csupán azért van, mert ide napi rendszerességgel felnézek és tudom, hogy itt rendszeresen tudnám vezetni a dolgokat.
Ez a bejegyzés-sorozat kivételesen nem nektek, olvasóknak íródik elsősorban, hanem magamnak. Eleve ez az egész blog azért jött létre, mert nekem jól esett írni, az már csak hab a tortán, hogy időközben ilyen sokan elkezdtetek olvasni engem (aminek egyébként még mindig irtóra örülök ^^). Most viszont szeretnék egyetlen egy rovatot csak magamnak szentelni, hogy legyen egy felület, amin jegyzetelni tudom az eredményeimet. Szeretném heti rendszerességgel, vasárnaponként megírni, amikoris összeszedem a heti tapasztalataimat és így egyfajta naplóként tudom vezetni az egészet. Olyan típusú ember vagyok, aki akkor teljesít a legjobban, hogy ha ellenőrizve van - szégyen-nem szégyen, így van. Vállalom. Ha éppen érzem, hogy egy kicsit lazíthatok a gyeplőn, akkor tuti lazítani is fogok, mert nehéz folyamatosan erősnek lenni és tartani magam. Most, február hónapban is ez történt. Annyi minden más vette el a figyelmemet, hogy pont erre nem volt időm odafigyelni és egy laza legyintéssel elhessegettem a dolgot, mondván majd összekapom magam. Aha, a nagy frászt. Eltelt 3 hét és én gyönyörűen visszaestem majdnem a kezdetekhez. Viszont ha rákényszerülök, hogy folyamatosan beszámoljak arról, miként is haladok, valószínűleg jobban oda is fogok figyelni mindenre.
Elvégre még sem rakhatom ki ország-világ elé, hogy vacsorára bepusziltam egy csokis csigát, mindezt az egészséges életmód címkéje alatt :D

Az írás mellett szeretném minél több képpel is dokumentálni a haladásomat, ezért minden héten megpróbálok annyi fotót készíteni, amennyit csak tudok - ételekről, italokról, mozgásról, mindenről, ami előbbre visz a siker felé. Nem azért, mert akkora fotósnak tartanám magam, sőt, tudom, hogy ez a gyengém, nagyon nincs hozzá érzékem. Viszont azzal, hogy fotókat készítek még inkább "sarokba szorítom" magam. Itt nem lesz helye egészségtelen kajáknak. Néha meg fogok engedni magamnak egy kis finomságot, de csak ritkán, és azt is csak azért, hogy ne sóvárogjak annyira az édességek után.
És ami nagyon fontos - a képekkel rá szeretném venni magam arra, hogy új recepteket próbáljak ki. Bevallom ugyanis töredelmesen, hogy volt olyan, mikor két teljes héten keresztül fűszeres csirkemellet ettem paradicsommal vacsorára. Két teljes hétig. Félreértés ne essék, én nagyon szeretem a fűszeres húsokat, na de ha csak ezt eszem két héten keresztül, akkor igen hamar ráunok. Rá is untam, viszont munka után nem volt kedvem nekiállni újfajta recepteket keresni és kipróbálni. Igen, lusta voltam hozzá. A csirkemellet kényelmes volt előkapni előző nap a fagyóból, munka után csak felvagdostam, befűszereztem, pici olívaolajon megpirítottam és voilá, kész a vacsi. Pedig nem hiszem, hogy egy változatos vacsora elkészítése tovább tartana ennél. Ahogy kutakodtam a neten nagyon jó recepteket találtam, szeretnék ezek közül minél többet kipróbálni, hogy ne legyen olyan egyhangú a vacsorám. Ez is el tudja ám venni az ember lendületét, mert ha mindig ugyanazt kell enni, akkor egy idő után heveny hányingert kapunk már a látványától is. Muszáj egy kicsit több időt fordítanom magamra, a saját egészségemre. Maximum nem a gép előtt fogok ülni, hanem a konyhában főzőcskézem, de ez egyáltalán nem baj, sőt! Fel kell állítanom egy fontossági sorrendet, és annak az elején mindenképpen az egészséges életmódnak kell szerepelnie. Nem szabad sajnálnom rá az időt, mert a legfontosabb az, hogy egészséges legyek végre.
Szóval igen, ezek a terveim. Minden vasárnap Életmód Project címmel fog futni ez a rovat, amit habár leginkább magamnak írok, azért örülni fogok, ha nektek is hasznos lesz majd. Még fogalmam sincs miként fog ez alakulni és hogy fog kinézni, de a szándék meg van és az elhatározás is. Bízom benne, hogy jól fog sikerülni és elérem vele a célom, mégpedig a rendszerességet az egészséges életmód jegyében.

További szép vasárnapot mindenkinek!

(képek innen)

Életmódváltás - tapasztalatok

Nagyjából másfél hónapja kezdtem el rendesen csinálni az életmódváltást annak reményében, hogy így egészségesebb lehetek, illetve leadhatom azt a sok fölös kilót, amivel rendelkezem. Már ez alatt a másfél hónap alatt nagyon sok pozitív változást észleltem magamon, melyeket most szeretnék veletek is megosztani, hátha hasznos lehet, vagy megadja nektek a löketet ahhoz, hogy ti is belevágjatok egy ilyen változtatásba. Tudom, sok életmóddal kapcsolatos bejegyzés, cikk és blog létezik, de azt hiszem az én esetem nem annyira mindennapi, hiszen nem 1-2 kilótól szeretnék megszabadulni, hanem jóval többtől, s így speciális megoldásokra volt szükségem.

Az első lépés számomra az volt, hogy bevezessem a napi rendszeres mozgást az életembe. Habár a törzsi fúziós hastánc miatt minden nap átmozgatom magam (tehát teljesen tunya nem vagyok), mégis érzem, hogy bizonyos izmaimra, ízületeimre ráférne egy alapos átmozgatás, no és persze az sem árt, ha olyan gyakorlatokat végzek, melyek kifejezetten a fogyást hivatottak elérni. Természetesen a tánc, mint mozgás nagyon jó dolog, de maximum formásodni lehet vele, fogyni nem igazán. Így aztán belevetettem magam Norbi első dvd-jébe, melyről pár szót már írtam egy korábbi bejegyzésemben. Azért választottam ezt a dvd-t, mert kifejezetten a nagy túlsúllyal küszködők számára lett kialakítva. Sokféle mozgással, tornával próbálkoztam már, de mindegyiket feladtam egy idő után, mert vagy kiszakadt tőlük a tüdőm (az asztmám és egyéb tüdőproblémáim miatt), vagy annyira kemények voltak, hogy utána 5 napig mozdulni sem bírtam. Rá kellett jönnöm, hogy fokozatosan kell szoktatnom a testem a mozgáshoz, ugyanakkor nem kell túlságosan kíméletesnek sem lennem. Norbi első Duci Tréninges videója tökéletes választás volt erre. Nagyon alaposan átmozgat, tényleg minden testrészem használatba lesz véve a kipróbálása során, de nem pusztulok bele. Fontos tudni, hogy aki nagy túlsúlytól akar megszabadulni, az először könnyedebb mozgással kell, hogy kezdjen, hiszen a teste nem bírná a túl intenzív mozgást, hosszú távon többet ártana, mint amennyit használna. Kímélnünk kell az ízületeinket, szívünket, nekem pedig a tüdőmet különösen. Ez a dvd figyelembe veszi azt, hogy nem tudok végig ugrálni 45 percet, ezért olyan gyakorlatokat és folyamatos mozgást mutat számomra, amit tényleg minden nap el tudok végezni. A létező legnehezebb időszakban álltam neki a hozzászoktatásnak. Pont elkezdődött a két hetes munkám a nyári táborban, 35 fok fölött volt a hőmérséklet szinte minden nap, és még ráadásul a női gondok is gyötörtek. Úgy voltam vele, ha ebben a pár napban rá tudom venni magam a tornára, ilyen nehéz körülmények között, akkor később már semmi nem lehet kifogás számomra. Az elején persze szenvedtem, mint a kutya, de másfél hét bőven elég volt ahhoz, hogy hozzászokjak a napi mozgáshoz, ma pedig ott tartok, hogy már nem tudom elképzelni a napomat torna nélkül. Az elején természetesen nehéz volt. Maga a gyakorlatsor igazán nem nehéz, de aki nincs hozzászokva, annak ez is sok lehet, én is megszenvedtem vele. Nagyon nehéz volt csinálni a tornát és úgy kellett megerőszakolnom minden nap az ismétlésére, nem igazán fűlt hozzá a fogam. Végül remekül megszoktam, és a mozdulatokat egyre pontosabban tudtam végezni, intenzívebben, tartva a tempót, sőt, néhány gyakorlatra rá is erősítek plusz kis apróságokkal. Végre érzem az izmaimat, hajlékonyabb vagyok, nem fáj a térdem és a napi három emeletes lépcsőzés a lakásig sem jelent gondot, egyáltalán nem fulladok már ki. Másik pozitívum, hogy ez alatt az idő alatt közel 5 kilót fogytam, ami ugyan még külsőleg nem túl szembetűnő, én mégis nagyon örülök neki, hiszen ez már egész jó eredmény a magam részéről.

Mindez persze nem csak a tornának, de a helyes táplálkozásnak is köszönhető. Itt is próbáltam követni Norbi néhány tanácsát, miszerint szénhidrátot csakis délelőtt fogyasztok, az ebédet legkésőbb 14 óráig elfogyasztom, vacsorára pedig nagyon kíméletesen étkezem. Általában fűszeres csirkemellet vagy virslit eszem zöldségekkel, néha mozzarellát paradicsommal, illetve a meleg időkben sokszor csak egy kisebb cikkely görögdinnyét ettem. A cukorról szép apránként leszoktam, és ahol még néha kénytelen vagyok használni (sütemények, édes ételek), ott is szeretnék változtatni, hamarosan átállok a xilites édesítésre, de azt is csak ott fogom használni, ahol feltétlenül kell. Amióta cukor nélkül iszom a teámat és a kávémat már nem is kívánom az édes ízt annyira. Néha a kora délelőtti órákban megengedtem magamnak egy kis bűnözést egy-egy szelet csoki személyében, de rá kellett jönnöm, hogy ezek nekem már túl édesek. Kiérzem a termékekben lévő töménytelen cukrot és émelygek tőlük, így nincs már rájuk szükségem. Ha édes ízre vágyom készítek egy kis zabkását magamnak, esetleg diákcsemegét ropogtatok, vagy eszem pár szem gyümölcsöt.
Amit még észrevettem magamon, az a torna hatása az esti étvágyamra. Régen pont, hogy este ettem degeszre magam, mostanában viszont úgy csináltam a dolgot, hogy mikor hazaértem a munkából, s még bennem volt a lendület gyorsan lenyomtam a gyakorlataimat, közben viszont hihetetlen módon beindult az anyagcserém. Furcsálltam is, hogy minél intenzívebben tornázom, annál inkább jóllakottnak éreztem magam. Aztán rájöttem, hogy ez azért van, mert a torna során elkezdtem felemészteni a tartalékaimat, így a vacsoráim jóformán madárnyi adagok voltak. Egy kis marék hús, egy paradicsom, és ezzel már jól is laktam. Volt, hogy csak egy pohár 100%-os gyümölcslevet ittam. Ez a módszer számomra nagyon bevált, mert a torna után tényleg nem óhajtok annyira enni.

Viszont amióta próbálok egészségesebben étkezni felfigyeltem arra, hogy mennyire nehéz is megfelelő élelmiszereket találnom. A minap nagy bevásárláson voltunk Viktorral, én pedig - jó életmódváltó módjára - elkezdtem figyelni az ételek összetevőire. Ledöbbentem, mikor a fitness jellegű müzliszeletnek majdnem annyi volt a cukor tartalma, mint egy csokoládénak, vagy hogy nincs egy olyan natúr müzlikeverék sem, amiben ne lenne cukor. Régen imádtam a Cappy üdítőket, de soha többet nem fogom őket fogyasztani, ugyanis több, mint a felük tömény cukor. Egyedül a 100%-os termékeiket vagyok hajlandó meginni, mert azok tényleg csak gyümölcslevet tartalmaznak. Döbbenetes, hogy mennyire el van cukrozva minden ételünk, úgyhogy nagyon oda kell figyelni arra, mit veszünk meg. Sajnos sokakat megtévesztenek a "light" és "fitness" feliratok a termékeken. Ezeket látva bátran dobálják be őket a kosarukba, de nem nézik meg, hogy valójában még azok is szét vannak édesítve. Persze néha én is bűnözök, és szerintem ennyi kell is, de mivel el vagyok szokva az édes dolgoktól, utána nem is fogom megint kívánni őket.

Nagyon örülök annak is, hogy teljesen le tudtam szokni a zacskós levesekről és tésztákról, melyeknek évekig rabja voltam. Nem mondom, most is ízletesnek tartom őket, de inkább nem költök rájuk, mert jóformán semmi organikus nincs bennük és borzasztó drágák is.
Összességében azt mondhatom, hogy ez alatt a másfél hónap alatt sokkal jobb lett a közérzetem, mozgékonyabb és ruganyosabb lettem, kisebb adagokat fogyasztok és abból is igyekszem a jó minőségre és az egészséges alapanyagokra törekedni. A szervezetem is meghálálja a gondoskodást, hiszen már jó ideje nem is betegeskedek. Új recepteket fedezek fel, és rájöttem, hogy az egészséges étel nem unalmas, hanem pont, hogy nagyon változatos és ízletes. Csak pozitívumok értek ez idő alatt, és továbbra is szándékozom tartani ezt az ütemet és életmódot, mert nagyon jól bevált számomra. Csupán pár apróságról mondtam le, mindent mást ugyanúgy fogyasztok, csak nem mindegy mikor és mennyit. Ha ezekre odafigyelünk, szép eredményeket lehet elérni. Egyedül a tornámban lesz némi változás, mivel Norbi első dvd-je már túl könnyű számomra. Az augusztus hónapot még végig tornázom ezzel, de szeptembertől egy másik dvd-jét fogom elkezdeni, ami keményebb és remélhetőleg még hatékonyabb lesz. Ezen kívül szeretnék leállni a fehér liszt fogyasztásával is és keresni olyan lisztet, amivel a fehéret helyettesíthetem (ha van ötletetek kérlek osszátok meg velem). Bízom benne, hogy fogom tudni tartani a tempót és ezt az életmódot az új tanév megkezdése után is. Ez a másfél hónap annyi pozitívumot adott nekem, hogy már nem tudnék visszatérni a régi életemvitelemhez.

Nektek mi a véleményetek az életmódváltásról? Mennyire figyeltek oda az egészségetekre?