Kpop kedd - a kezdetek

Sziasztok!

Az előző bejegyzésemben sok mindenről meséltem, ami mostanság hatással volt rám, köztük kiemeltem a kpop zene iránti újdonsült rajongásomat. Akkor megígértem, hogy lesz erről egy részletesebb bejegyzés is, hát most érkezett el az ideje annak, hogy mélyre szántóbban meséljek a műfajjal való kapcsolatomról. Több ciklusban fogok írni róla, mert annyira tág műfaj és annyi sok gondolatom van róla, hogy egyetlen bejegyzésbe nem is férne bele. Szóval ha jól sikerül beosztanom az időmet, akkor keddenként kpoppal kapcsolatos dolgokról olvashattok majd :)

Elsőként le kell szögeznem, hogy mindig is a keményebb zenék rajongója voltam. Jó, kicsi koromban nyilván Miki Manóra tomboltam és voltak Britney-s kilengéseim is, de utána becsöppent az életembe a rock és a metal. Sosem tudnék megcsömörleni tőle, mindig biztonságot ad és mindig jó érzés visszatérni a régi kedvenc fémzenéimhez. Viszont ahogy idősödtem úgy nyitottam egyre több zenei műfaj felé. Érdekeltek más stílusok, más hangzásvilágok, és így történt az, hogy megkedveltem például a country, a folk, a dubstep, a trap és még a pop műfajt is. Mondhatjuk, hogy zene terén igazi mindenevő vagyok, de a fő profilom azért a rock és a metal maradt.
Aztán ahogy az animék szép lassan becsordogáltak az életembe, úgy hallgattam egyre több japán zenét is. Az ending-ek és opening-ek hozták magukkal a kíváncsiságot más ázsiai zenék iránt is, és az egyik ilyen keresgélés közben találtam rá a legelső kpop nótámra is. Egy SNSD szám volt az, a híres neves Gee. Tisztán emlékszem, hogy az első pár másodperc után kibuggyant belőlem a röhögés, annyira viccesnek találtam a nyelvet és a cuki stílust is, amiben énekeltek és táncoltak. Fura hangzása volt a nyelvnek, fura volt a dallam és még furább a tömény cukiság, ami a videóból áradt. Komolyan nem tudtam hova tenni. Néha még most sem :D

Hogy mi is az a kpop? Lényegében a koreai popzenét takarja, ami teljesen más, mint a nyugati pop zene. Tény és való, hogy a kpop nagyon sok ihletet merít a nyugati zenékből, de még így is meg van a maga sajátos hangzása. Kicsit olyan, mint egy nagy olvasztó tégely, amibe beleöntöttek mindenféle műfajt, plusz a saját kulturális és zenei hangzásukat. Bevallom, sokáig tartott, mire a fülem megszokta és meghallotta benne az élvezhetőt. Az első zene felfedezése után nagyon lassan ismerkedtem a kpoppal, sokáig nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. Rengeteg kérdés vetődött fel bennem, ami szerintem minden kezdő kpop kedvelőben megfogalmazódik az elején. Vegyük is sorra a furcsaságokat, amik miatt nem tudtam hova tenni ezt a műfajt.

(rettentően élvezi :D)

- a kpop egy része túlcsordul a cukiságtól. Azért írom, hogy egy része, mert szerencsére vannak vagányabb hangzású koncepciók is, de a cuki és aranyos téma nagyon nagy részét képezi nem csak a kpopnak, de a koreai kultúrának is. Ez azt hiszem ilyen általános ázsiai ízlés lehet, hiszen a japánok is nagyon kedvelnek mindent, ami aranyos, és ez az ő zenéjükben is sokszor visszaköszön. Mivel az első zeném a Gee volt, ami tömény cukorbomba, ezért a youtube csupa ehhez hasonló nótát dobott ki, amiktől heveny hányingert kaptam. És nem csak a lánycsapatoknál van ez így, ó nem. Fiú bandák is előszeretettel "aranyoskodnak" (vagy még ha nem is így van, rákényszerülnek, mert a rajongók ezt várják el tőlük), Koreában ez irtó népszerű, nemtől függetlenül. Na most ez nekem nagyon nem jön be. Lányoknál is nehezen viselem, fiúknál pedig egyenesen taszít. Azt hiszem egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány cuki zenét kedvelek, annyira kevés van belőlük.

- míg a nyugati stílusú bandáknál a legnagyobb létszám az 5 fő, addig egy kpop csapat 7, 9, de akár 13 fős is lehet. Egyes csapatok olyan sok tagból állnak, hogy csak pislogtam, mikor megpróbáltam megjegyezni mindnek az arcát és nevét. Nem értettem miért van szükség ennyi emberre egy banda létrehozásához, és elég rendesen el is vesztem a tagok meg és felismerésében.

- szinte minden csapatban van rapper (kivétel a cuki lánycsapatok, ők általában csak énekelnek). Nagyon kevés zenei műfaj van, amire azt mondom, hogy nem kedvelem, de a hip-hop közéjük tartozott, ennél fogva a rappet sem tudtam megszeretni. Nem éreztem a zeneiségét, nem kaptam el az ízét, a zamatát, éppen ezért eleinte nagyon furcsa volt, hogy szinte minden csapatban van egy, vagy akár több rapper is. Ma már persze másképp gondolom, tényleg megszínesítik a számaikat a rap részek, sőt, mostanra magát a hip-hop műfajt is megkedveltem.

(no comment...)

- a kpop klippek olyanok, mintha belecsöppentél volna Alice csodaországába, azon belül is az őrült teapartiba. Néha semmi lényegük sincs, értelmetlen dolgokat dobálnak egymás hegyére-hátára, de mindezt iszonyatosan látványosan teszik. Tényleg brutálisan szép a látványvilág, csak értelmet ne keressen bennük az ember, mert azt nem mindig találni. Eleinte kigúvadt szemekkel néztem a kpop klippeket, mert hát miért kell egy hapsinak öt méter hosszú haj? Miért van az egyik tag a falhoz láncolva? Miért kell felgyújtani egy embert? Hogy férnek be 9-en egyetlen autóba? És mik ezek a nevetséges kosztümök meg kiegészítők? Nyakörv? Indián tollas fejdísz? Majom kosztüm??? Szóval felvetődött bennem jó pár kérdés, mikor még ízlelgettem a kpopot, de mostanra már rájöttem - felesleges értelmet keresni ezekben a videókban. Némelyiknek valóban van jó kis története, de akad olyan is, ami csak a szórakoztatásért készült.

- nem tudom miért, de a kpop imádja a magas hangokat. Általánosságban elmondható, hogy az ázsiai előadók többsége magasabb hangszínnel bír, mint nyugatiak, így eleinte azt is nehéz volt megszokni, hogy még a férfiaknak is jóval magasabb, élesebb a hangszíne (pedig nem vetem meg a magas hangú énekeseket, lásd 3 Inches of Blood). De ha ez nem lenne elég, akkor biztosra vehetjük, hogy egy valamire való kpop nótában valaki a szám vége felé tuti sikítva-visítva fog énekelni egy kicsit (azért ezt szoknom kellett, főleg fiúbandáknál). A koreaiak mondjuk ezt nagyon szeretik és nagyon tehetségesnek tartják azokat az énekeseket, akik magas hangon tudnak énekelni.

- a férfi kpop előadóknál is kötelező a (látványos) smink. Mindez része az ő zenei kultúrájuknak és mára már teljesen hozzászoktam, de aki most ismerkedik a műfajjal tuti kiszúrja, hogy a srácok is viselnek sminket. Azért írtam az elején, hogy látványos smink, mert szerintem mindenki tudja, hogy a nyugati férfi előadók is ki vannak festve a klipjeikben, csak nem olyan látványosan. Rajtuk is van alapozó meg púder, hogy jobban nézzenek ki a felvételeken, de egy férfi kpop előadó mondjuk még szemceruzát, szemhéjpúdert és akár egy kis rúzst is viselhet, hogy még látványosabb legyen a megjelenése. Számukra ez is hozzátartozik a látványvilághoz, kicsit sem tartják nőiesnek.

- a kpop előadók mindig táncolnak a fellépéseik közben, minden számukra van külön koreográfia. És itt nem csak ilyen jobbra kilép-csettint, balra kilép-csettint jellegű dologra kell gondolni, hanem nagyon komoly, szájtátós előadásokra, akár akrobatikus elemekkel is tarkítva. Tökéletes szinkronban kell mozogniuk, éppen ezért akár hónapokig is gyakorolják a lépéseket napi 10-12 órán keresztül.

- a kpop csapatokban különféle szerepek vannak, mindenki a "beosztása" szerint tevékenykedik. Vannak normális dolgok is, mint a vokalisták, akik énekelnek, meg a rapperek, akik értelem szerűen rappelnek, de van olyan pozíció is, mint táncos, maknae, visual és leader. Ezek a pozíciók a kpop sajátos rendszeréből adódnak, ami teljesen más felépítésű, mint a nyugati csapatoknál. A táncos például azért felelős, hogy a koreográfiákat hamar megtanulja (általában van is táncos előélete) és a tánctanár távollétében tanítsa a többi tagot, vagy éppen szólózzon különféle eseményeken. Aztán ott van a leader, azaz a vezető, aki úgymond összetartja a bandát, figyeli, hogy minden rendben menjen az interjúkon, fellépéseken. Vannak olyan pozíciók is, amik igazából zeneileg semmit nem tesznek a bandákhoz, de mégis léteznek. Az egyik ilyen a maknae, ami egy kulturális dolog - a legfiatalabb tagot jelöli. Koreában az életkor szerinti rangsorolást nagyon komolyan veszik, a fiatalabbaknak kötelességük tisztelni az idősebbeket még akkor is, ha csak fél évvel idősebbek náluk. Az idősebbek mint nagyon szeretik a maknae-t, akinek igazából az lenne a "dolga", hogy fiatal korából adódóan aranyos legyen. Hasonló a helyzet a visual-lal is, ami a legszebb/legjóképűbb tagot jelöli. Vannak még ehhez hasonló furcsaságok, mint a csapat arca, vagy a csapat színe, de ezekbe most nem mennék bele, mert akkor sosem ér véget ez a bejegyzés.

- a csapatnevek, ó, azok a rettentő kreatív csapatnevek! Kezdőként nagyon furcsálltam a kpop csapatok elnevezéseit, mert a legtöbb olybá tűnt, mintha random betűket és számokat összedobáltak volna, pl. 2AM, BTS, TVXQ, NCT127, 2NE1, f(x), ésatöbbi. Aztán persze ha belemerül az ember és utána olvas a dolgoknak mindig kiderül, hogy van mögöttük koncepció és jelentés, de elsőre nagyon furcsa a dolog.

- miután kicsit jobban belemélyedtem a műfajba észrevettem, amit többen is nehezményeznek - hogy kissé futószalagon gyártott hatása van a kpopnak. A nagy cégek folyamatosan újabb és újabb csapatokat képeznek ki, akik megtanulnak ugyan táncolni, énekelni és rappelni, de sem a stílusukba, sem a dalaikba nincs túl sok beleszólásuk. Amit a cég kitalál, azt kell megvalósítaniuk függetlenül attól, hogy akarják-e vagy sem. Ezen kívül sajnos nagyon sok dal megy a süllyesztőbe, mert egynyári slágernek írják őket, nem foglalkoznak azzal, hogy legyen a daloknak komolyabb mondanivalója, vagy újszerű dallamvilága. Egy a lényeg, pár hónapig játsszák a médiában, jöjjön belőle sok pénz és akkor meg is van a siker. Szerencsére azért vannak kivételek, egyre több cég változtat apránként ezen a régi rendszeresen és hagyják érvényesülni az előadóikat, pl. írhatnak saját dalokat, dalszövegeket.


Szóval mint olvashattátok, voltak aggályaim a műfajjal. Hosszú út volt, mire nem csak megszoktam, de meg is szerettem a kpop-ot és tovább láttam annál a felszínes dolognál, amit elsőként mutatott magából. Persze mélyebb rétegekre kellett ásnom ehhez, de megérte, mert így azt hiszem nagyjából megértettem ezt a nagyon furcsa, nagyon különleges zenei világot. Továbbra sem szeretem minden szegletét, vannak stílusok, koncepciók, amiket sosem fog bevenni a gyomrom, de találtam igazán értékes, csodálatosan megírt dalokat és remek csapatokat, szólistákat is, akik ismét tágítottak kicsit a zenei ízlésemen.

Folytatása következik :)
Szép napot nektek!

Karácsonyi zenekedvencek 2017

Sziasztok!

A meglehetősen depresszívre sikerült visszatérésemet szeretném feldobni valami vidámabbal, úgyhogy gondoltam hozok nektek egy kis korai karácsonyi hangulatot. Tudom-tudom, még csak november van, de ne vessetek rám követ, én már július óta ünnepi lázban égek (minden vacakság ellenére is). Vannak, akik a falra másznak attól, hogy novemberben egyesek karácsonyi zenéket hallgatnak, meg próbálnak ráhangolódni az ünnepekre, de a magam részéről pont a készülődést szeretem a legjobban az egészben. Úgy vagyok vele, hogy a december iszonyat gyorsan elrepül, mire az ember tényleg beleélné magát ebbe a csodaszép hangulatba, addigra putty, már el is múlt az egész, szóval én korán kezdem. Na jó, a július talán tényleg kissé túlzás, de hogy lássátok kivel van dolgotok, nyáron nem bombáztam senkit karácsonyi cuccokkal :P (leginkább azért, mert nem voltam aktív a blogon :D) Ellenben így, november vége felé már aktuálisabbnak érzem a dolgot. Sorra jönnek ki az új karácsonyi zenék, én pedig mint egy kiéheztetett csincsilla vetődtem rá a témára.
Jöjjenek is az új felfedezetteim!

Mark Feehily - Merry Christmas baby: Ez a szám annyira friss, hogy még csak 3 napja jelent meg youtube-on, én pedig kb. 5 perccel ezelőtt fedeztem fel, de nagyon kellemes kis fülbemászó dalocska. Az énekes hangja iszonyat erőteljes, ugyanakkor maga a dal kifejezetten vidám és bulis, biztos sokat fogom idén hallgatni a meglévő kedvencekkel együtt :)

Dylan Scott - The Christmas song: Ő is új, mai felfedezett, és nagyon örülök, hogy rátaláltam. Ugyan a dal kifejezetten klasszikus, hiszen jóformán nincs olyan zenész, aki a karácsonyi albumján ne dolgozta volna fel, mégis Dylan előadásában valahogy más hangulata van az egésznek. Végre nem egy agyonhajlítgatott énektornászás, hanem egy kellemes, nyugis melódia, amit az ember szívesen hallgat, miközben a korai sötétben döcög haza a buszon.

Lindsey Stirling - Christmas C'mon feat Becky G: Ő is nagyon friss találat, szintén 3 napja jelent meg és egy nagyon vidám kis nóta. Becky G hangját személy szerint nagyon kedvelem, jól passzol ehhez a karácsonyi dalhoz is, és Lindsey hegedű játéka még inkább hozzátesz a karácsonyi hangulathoz.

Sia - Santa's coming for us: Őszintén, Sia lett volna az utolsó előadó, akitől karácsonyi albumra számítok, valahogy a stílusa kissé távol áll a karácsonyi hangulattól, de meghallgattam az egész albumot tőle és azt kell mondjam, működik a dolog. Most éppen ezt a számot ragadtam ki tőle, mert ezt hallottam először, nekem nagyon tetszik. Tipikus pizsiben táncolós, önfeledt vidámság :)

Alma Cogan - Never do a tango with an eskimo: Zoella csatornáján bukkantam rá erre a számra még anno, és nem is értem miért nem említettem még. Talán nem olyan híres, mint az agyon csócsált Mörájjákerri szám, de nekem nagyon bejön :P Kicsit szokatlan ez a latinos stílus az ünnepekre, de valahogy mégis működik - idén biztos, hogy sűrűn fogom hallgatni.

Kelly Clarkson - Christmas Eve: Ha Kelly karácsonyi albumot készít, az csakis remekül sülhet el. Még csak ezt az egy új számot hallottam tőle, de máris beleszerettem, igazi ünnepi dal, tökéletes hangulatot biztosít még a legelvetemültebb Scrooge-ok számára is ^^

Gwen Stefani - You make it feel like christmas feat Blake Shelton: Szokatlan párosítás, nem mondom, de mégis sikerült egy aranyos kis karácsonyi dalt alkotniuk. Az ilyen vidám nótákat a karácsonyi ebéd készítése közben szoktam hallgatni, adnak egy atmoszférát a készülődéshez - olyankor fakanállal a kezemben bugizok fel-alá a konyhában, jól nézhetek ki :D

Tarja - O Come, O Come Emmanuelle: nem lenne teljes a lista enélkül a szám nélkül. Mikor meghallottam csak tátott szájjal meredtem magam elé - ennek a nőnek még mindig varázslatos hangja van, és amit ezzel a klasszikussal művelt, az valami földöntúlian gyönyörű. Nem a szokásos bulis, vagy épp nyugtató karácsonyi dal, sokkal inkább egy sötétebb hangulatú mestermű. Simán el tudnám képzelni a Karácsonyi ének zenéjeként, mert az a történet is elég sötét hangulatú helyenként.



Nos mostanra ennyi lenne, remélem tetszett nektek ez a lista és akad a zenék között olyan, amit idén karácsonykor szívesen hallgattok :)

Epic Christmas Music

Oké emberek, ezt most muszáj megosztanom veletek. Tudvalevő, hogy imádom az epikus, filmzene jellegű muzsikákat kórussal, nagy zenekarral és minden csinnadrattával, na de hogy karácsonyi verzió is van ebből, arra csak most jöttem rá a youtube-on való random böngészés közben. A Two Steps From Hell zenei formáció amúgy is nagy kedvencem, de ettől az előadásuktól futkos a hideg a hátamon *.* Enjoy!

Karácsonyi zenekedvencek 2015

Sziasztok!

A tavalyi évhez hasonlóan idén is készítettem egy kis zenei válogatást, amiben a legújabb felfedezettjeim vannak, természetesen karácsonyi dalok tekintetében. A tavalyi listát itt tudjátok megnézni, az idei pedig ugyan nem tartalmaz sok újdonságot, én mégis örülök ennek a kevésnek is. November óta hallgatom őket és a listához jóformán nem is nyúltam, csupán hozzáadtam még néhányat, ha volt szerencsém találni ismeretlen karácsonyi muzsikát. Sajnos elég finnyás vagyok, ezért nincs olyan sok újdonság, de számomra attól nem lesz egy dal karácsonyi, ha az alap pop dallamon kívül beletesznek néhány csengettyűt :D Szóval válogattam elég rendesen.
Fogadjátok szeretettel az én 2015-ös felfedezettjeimet, remélem lesz köztük tetszetős számotokra :)


Ayumi Hamasaki - Jewel: ezt a dalt már régóta ismerem, de nagyon nehéz volt megtalálni a teljes klipjét, márpedig azt mindenképp meg akartam nektek mutatni. Egyrészt maga a dal csodaszép és ünnepi, egészen nyugtató hatású, másrészt a klip maga a csillámkatarzis. Dugig van szebbnél szebb kristályokkal, ékszerekkel, csillogó sminkekkel, ráadásul havas, télies jellegű, engem teljesen levett a lábamról :)

Mia Rose - What would christmas be like: ez sem friss zene, mert már jó pár éve hallgatom, de azt hiszem most először osztom meg veletek. Maga a zene tökéletes karácsonyi hangulatot áraszt, ám sajnos a hozzá készült klip nagyon nem illik hozzá - nem is értem hogy lehet tengerparton forgatni egy karácsonyi zenevideót? O.O Minden esetre a muzsika csodás, Mia Rose hangja pedig lenyűgöző ^^

Katharine McPhee - It's not christmas without you: na ő viszont már idei felfedezett, és de örülök, hogy rátaláltam! Csodás, meghitt, ünnepi dal, ami azonnal bekúszik az ember fülébe, na és Katharine hangja maga a csoda. Ezt a dalt egész nap el tudnám hallgatni, úgyhogy elég gyakran előfordul, hogy a telefonomon újra és újra játszom :)

Group'n'Swing - Egy karácsonyi dal: teljesen véletlenül találtam rá erre a gyöngyszemre, ugyanis egy kedves barátnőm ettől a zenekartól küldött névnapi köszöntő dalt számomra, és az oldalsó ajánlások között megpillantottam ezt a videót. Rögtön kíváncsivá tett, hiszen olyan nehéz manapság szép és új karácsonyi dalokat találni, és hihetetlenül boldog voltam, mikor meghallgattam és pontosan olyan volt, mint amilyennek egy ünnepi dalnak lennie kell :) Nyugtató, meghitt, békés és szívszorítóan szép ez a zene, igazi kellemes karácsonyi hangulatot áraszt magából. Azt hiszem ez lett az idei abszolút kedvencem, az előzővel karöltve naphosszat tudnám hallgatni :P

The Florin Street Band - My favourite time of the year: ez a zenekar viktoriánus stílusban alkot, és a karácsonyi dalaik igazán mesések. Új felfedezettek ők is, nagyon kellemes, vidám muzsikát játszanak. Nem az a könnyfakasztós zenekar, és az ünnepi dalaik sem szívszorítóak, inkább a karácsony hétköznapi hangulatát igyekeznek megragadni, és ezt nagyon jól is csinálják :)

The Florin Street Band - Winter Wonder: ismét a fenti viktoriánus stílusú zenekar egyik remekműve, igazából ezt találtam meg először és ebbe szerettem bele. Ennek igazi meghitt hangulata van, szívet melengető és rendkívül ünnepi. A klip sem elhanyagolható, szeritem nagyon szépre sikerült, szívesen nézegetem.

Loreena McKennit - The bells of christmas: volt más is rajtam kívül, aki imádta a Télapuban felcsendülő rövid muzsikát, mikor az Északi sarkra érkeztek és megjelenik a jelzőoszlop? :P Egyszerűen beleborzongtam abba a földöntúlian gyönyörű dallamba és muszáj volt felkutatnom mégis mi ez a zene. Nem csodálom, hogy Loreena-hoz vezettek a szálak, ő valóban olyan énekes, aki ezeket a hátborzongatóan szép dallamokat elő tudja csalogatni :)

Chris Rhea - Driving home for christmas: szintén új felfedezett, bár nem mai a dal. Nem tudom eddig miért maradt ki az életemből, de most örülök, hogy rátaláltam, mert ennek is nagyon kedves, vidám, ünnepi hangulata van, Chris Rhea hangja pedig a maga karcosságával teljesen levett a lábamról :)

Dropkick Murphys - The season's upon us: nem kell sokat tippelnetek, hogy ezt a nótát kinek köszönhetem - igen, Viktor a ludas :P Nagyon szeretjük ezt az ír kocsmazenekart, de a karácsonyi nótájukra Viktor talált rá. S habár igaz, hogy nem épp az ünnep szebbik oldalát világítják meg, én mégis nagyon szeretem és jókat mosolygok magamban a szövegen :P Aztán persze azon kapom magam, hogy lépten-nyomon ezt dúdolom, szóval vigyázat, eléggé fülbemászó :P

Remélem tetszett nektek ez a kis válogatás :)

Van kedvencetek ezek közül? Esetleg olyan, amit nem ismertetek?

XMAS TAG 3-6.

Sziasztok!

Ma ismét jövök Suz'n kihívásával, melyet az MBBK berkein belül indított, de ezúttal 4 kérdést is megválaszolok, mivel nem mindig volt/van lehetőségem aznap megválaszolni az aktuális kérdéseket. A továbbiakban is így, kis csokorba gyűjtve fogom hozni a bejegyzéseket. Nézzük is a mai négy témánkat!

3. És akkor kiderült, hogy nincs Jézuska és Mikulás...

Őszintén, egyáltalán nem emlékszem arra, hogy mikor fedeztem fel a dolgot. Számomra valamiféle szép átmenet alakulhatott ki, ugyanis nem volt törés az életemben, inkább szép lassan eszméltem rá és csöppet sem voltam csalódott, hiszen ha nem is a Jézuska, meg a Mikulás ajándékoz meg engem, akkor a szüleim teszik, akiket végtelenül szeretek, szóval nekem ez nem okozott gondot, ugyanúgy boldog voltam :) Talán valami olyasmi rémlik, hogy kicsiként mindig be kellett mennem a szobámba, amíg jön a Jézuska, aztán anyukámék szóltak, ha kijöhetek. Egyszer azonban a természet hívó szava erősebbnek bizonyult, és mikor a mosdó felé slattyogtam megláttam, amint édesanyám és édesapám nagyban csomagolják az ajándékaimat. Jót nevettem rajta, aztán dolgom végeztével visszaiszkoltam a szobába és türelmesen vártam. De olyan is volt, hogy mikor törülközőt akartam levenni a nagy szekrényből, akkor rám borult néhány ajándék, anyu meg nem győzött elhessegetni onnan :D Szóval nekem ezek ilyen vicces módon szivárogtak be az életembe, viszont semmiféle lelki traumát nem okozott. Sőt, ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor a karácsony szelleme, a Mikulásba és a Jézuskába vetett hitem mai napig ott él bennem, bár nem olyan formában, hogy ők hozzák az ajándékaimat, hanem inkább úgy, mint egy szép és kellemes érzés. Mivel gyerekekkel foglalkozom, ezért az ő kis lelkük izgatottsága és őszinte hite engem is alaposan megfertőz, úgy pedig nehéz nem hinni ezekben a dolgokban. Elvégre hogy mesélhetnék hitelesen a gyerekeknek ezekről a jótevőkről, ha magam sem hiszem el valamilyen formában a létezésüket? :)

4. A valaha kapott legjobb ajándék

Nagyon sok szép ajándékot kaptam eddigi életem során, nem is tudnám mindet összegezni, de volt néhány, ami különösen megmaradt bennem - főleg azért, mert gyerekkorom kedvenceivé váltak.

Az egyik egy baba volt, mégpedig a Petite Lil Miss balerina babája, amibe bele voltam bolondulva. Imádtam ezt a játékot, mert csodás, loknis szőke haja volt, gyönyörű ruhája, és amellett, hogy ki volt sminkelve, az arcán lévő kis szívecske hideg és meleg víz hatására hol eltűnt, hogy felbukkant. Teljesen odáig voltam érte, mai napig emlékszem rá mennyire örültem neki :)

Mégis a legtöbb örömet okozó ajándékom kétség kívül a Gazdálkodj okosan nevű társasjáték volt, ami mai napig megállja a helyét, ha családi szórakozásról van szó. Megszámlálhatatlanul sok órát töltöttünk azzal gyerekkoromban, hogy ezzel társasoztunk, de még a munkahelyemen is szoktam ezzel játszani a gyerekekkel. Számomra nincs ennél jobb társas, olyan szép emlékeim kötődnek hozzá, hogy semmi nem tudja felül múlni :)

És persze nem szabad elfelejteni a többi szépséges ajándékomat sem, amik már a felnőtt koromhoz kötődnek, s amik zömét Viktortól kaptam :) Akad köztük isteni illetú Dita von Teese parfüm, komplett sminkkészlet és könyv, de igazából nekem még mindig az a legnagyobb ajándék, hogy Ő van nekem, hogy szeretjük egymást és boldogok vagyunk :) Meg persze ott van a család is, akiket szintén nagyon szeretünk és akikre mindig számíthatunk. Már most alig várom az összejöveteleket, hiszen megyünk majd anyósomékhoz, édesanyámékhoz és a tesómékhoz is, ezek a találkozók pedig mindig nagyon kellemesen telnek ^^


5. Karácsonyi dal

Hűha. November közepe óta csak karácsonyi dalokat hallgatok, úgyhogy ebből elég sokat fel tudnék sorolni, viszont külön bejegyzést szeretnék neki szánni. Így most csak az egyik kedvencemet osztom meg veletek, aztán majd nemsokára jön a kedvenc karácsonyi zene válogatásom is :)

6. Karácsonyi könyv

Nem hiszem, hogy jobbat tudnék mondani Charles Dickens Karácsonyi énekénél. Pár évvel ezelőtt megkaptam anyósoméktól, mert nagyon régóta vágytam rá, és már aznap este ki is olvastam. Fantasztikus történet arról, hogy a legmorcosabb ember is képes beengedni a szívébe a karácsony szellemét, elvégre aki Scrooge-hoz hasonlóan áll az ünnepekhez csak saját magát bünteti és saját magát fosztja meg a meghitt családi közegtől. Én úgy gondolom, hogy jobb megmutatni a hozzá hasonló embereknek mindazt a szépséget és jóságot, amit a karácsony adni tud, mert senkinek sem jó egyedül dideregni a sötétben :)

Ha gondoljátok kommentben ti is kifejthetitek a véleményeteket a fenti témákban :)

Romantikus hangulatban

Ezt a zenét a 10 éves évfordulós bejegyzéshez szántam, de akkor elfeledkeztem róla. Most szeretném pótolni, mert szerintem hihetetlenül szép és romantikus, ráadásul a mai bújós-szeretgetős napom után muszáj volt meghallgatnom ^^

Remélem nektek is tetszeni fog :)

Újfajta muzsika

Volt, aki hiányolta a zenéket a blogról, hát tessék, itt van egy :D 

Kawaiicore, mekkora jó már :D 

Nekem nagyon tetszik, mivel imádom a j-popot és az ordítozós-hörgős zenéket, itt pedig e kettőt ötvözik.

Pacsi és pirospont!

Mai álomba ringató

Még mindig nagyon jó a zenéjük...

... és még mindig nagyon cuki az énekes :D

Nagyjából az egyetlen japán banda, akiknek jó az angol kiejtése XD

Ma esti altató

Ügyes ez az új csaj.

A klip meg haláli :D

Imádom!!!

Emlékeztek még a sváb fejőlánynak öltözött, sugárban hányó zoknibábokra? Na íme az újabb zseniális muzsika tőlük!

Egyszerűen imádom, mikor a zene és a klip is irtó beteg *.*

Művelődjünk

Ráz a hideg, annyira fantasztikus... 

Karácsonyi zenekedvencek 2014

A hidegebb idő beköszöntével mániákusan kutatok az új karácsonyi zenék után. Imádom persze a régi klasszikusokat, de szeretek új előadókat, új muzsikákat is fölfedezni. Idén még elég gyér a csokor sajna, nem sok újdonságot találtam, de amiket most megmutatok nektek, azok nagyon tetszenek :) Előfordulhat, hogy lesz belőlük olyan, ami nem idei, sőt, ez szinte biztos, meg az is lehet, hogy némelyiket tavaly már mutattam, de akkor meg azért van itt a helyük, mert annyira belopták magukat a szívembe :P

Nickelodeon-ék összefogása ebben a kis dalban kifejezetten jóra sikerült. Ha egy kis vidámságra vágyom, sűrűn meghallgatom :)

Egy másik Nickelodeon-os dal, de ezúttal csak duó. Nagyon nagy kedvencem, és amúgy is imádom, mikor a karácsonyi zenéket összegyúrják és egyben adják elő :) Ez a verzió különösen jóra sikeredett :)

Kétség kívül nem egy mai darab, és úgymond klasszikusnak is mondható ez a vidám karácsonyi dalocska, de én idén kattantam rá nagyon, állandóan bekúszik a gondolataim közé és aztán azon kapom magam, hogy folyton dudolászom :P

A hangutánzó metal-hapsi (alias Anthony Vincent) videóját sem hagyhatom ki, ami inkább a poén kategóriába tartozik, de én még így is nagyon imádom :D Ezúttal is remek előadókból gyúrta össze a dalát, nálam egyértelműen a Meshuggah vitte a prímet :P

Erre a bájos kis dalra nemrég akadtam rá és nagyon tetszik :) Nem egy szokványos karácsonyi muzsika, a leányzó hangja is elég különleges, de számomra nagyon kellemes.

Csodálatos dolog a hangszeres zene, de számomra mindig az éneklés marad a kedvencem. Ez a lánycsapat is azért lett idei kedvencem, mert jóformán nulla hangszeres megsegítés nélkül olyan csodálatos muzsikát kreált, hogy újra és újra meg kellett hallgatnom.

A végére hagytam a kedvencemet. A Pentatonix nevű acapella csapat már régóta kedvencem, de amit ezzel a karácsonyi muzsikával alkottak az több, mint gyönyörűség. Ez a dal maga a karácsony énekbe öntve. És tudjátok miért tetszik annyira? Mert nem az ünnep vallásos oldalát közelíti meg, hanem a teljesen hétköznapi ember karácsonyát tárja elénk. Mindegyik tag a saját karácsonyi élményei alapján inspirálódott, és láthatjuk  a klippben a gyerekkori családi videóikat is. Ezt a zenét csakis klippel együtt szabad hallgatni, mert úgy tökéletes. Miközben hallgatom pontosan azt a családi melegséget, meghittséget érzem, mint ami nálunk is van. És mikor először hallgattam csak ültem előtte, a szívem mélyéig hatolt a dal, majd egyszer csak azt vettem észre, hogy könnyek gördülnek az arcomon. És tudjátok, számomra ettől lesz egy ünnepi muzsika igazán tökéletes- ha öntudatlanul is, de ilyen mélyen megérint.

Nektek tetszik valamelyik?

Van kedvenc karácsonyi muzsikátok?

Ha tudtok még jó kis ünnepi zenéket, ne habozzatok megosztani velem is ^^

Álomba ringató

Szuper zene, szuper klipp, mi kell még? :P

Hogy kibírjam még a pénteket...

Régi kedvenc muzsika

Imádtam és imádom ezt a Guano Apes nótát. Annyira egyben van, annyira dinamikus, hogy évek távlatából sem untam rá. A zene szuper, Sandra Nasic mély, karcos, határozott hangja számomra fenomenális, a klip pedig groteszkül tetszetős. 

Léleknyugtató

Ezt a dalt szombaton hallottam először a Dzsungel könyve törzsi hastánc esten. Fantasztikus volt a műsor egyébként, nagyon sok hazai kedvencemet most láttam először élőben (Joós Judit, Virág Judit, Pribojszki Csilla), és a régi kedvenceket is jó volt újra megcsodálni (Téglás Kriszta, Tribalance duó, Rembeczki Eszter, Balla Andi). Aminek még jobban örültem, hogy új favoritokat is megismerhettem (Tóth Réka Anna, Kertész Gigi, Ujfaludi Natália), köztük pedig a legemlékezetesebb számomra Balogh Andi volt. Ő táncolt a fenti zenére, de olyan csodálatosan, olyan átéléssel és precizitással, hogy le sem tudtam venni róla a szemem. Van ennek a zenének valami léleksimogató, nyugtató hangulata, mégis ősi és felforgató, fantasztikus. Andi tánca tökéletesen kihasználta a zenét, de én úgy önmagában is imádom hallgatni, mert szinte beleringat a békességbe. 

Besírtam XD

Ha akartok egy jót röhögni XD

Ez a muzsika megkoronázta a mai napomat! Konkrétan nem tudom eldönteni, hogy min röhögjek jobban; a sváb fejőlánynak öltözött zoknibábon, a smacizó zoknikon, vagy a reggie zoknin? :D 

És a legdurvább az, hogy rohadt jó a zene!

Alpesi metal, yeah! XD \,,/

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kedvenc zenék

Úgy döntöttem, hogy én is szeretnék csatlakozni a VKP csapatához, mert annyira jó témákkal foglalkoznak és úgy szerettem a többiek bejegyzéseit olvasgatni, hogy nekem is muszáj volt kipróbálnom magam benne. Nagyon köszönöm a lehetőséget és hogy bevettetek magatok közé, lányok! :)
A mostani téma a kedvenc zenénk, ami számomra rettenetesen tág témakör. Azt tudni kell rólam, hogy nincs kedvenc zenekarom, de stílusilag elég határozottan be lehet lőni, mivel metal szférában mozgok elég rendesen. Persze nem vagyok szűklátókörű, meghallgatok én mást is, mert szeretem az igényes pop-ot, a rockot, a countryt, a folk-ot és a fura, zajszerű képződményeket is (dubstep, elektronikus zenék és társaik, ezek főleg a tánc miatt vannak jelen az életemben). Most akkor hoznék nektek pár példát mindegyik műfajból, amiket szeretek :)

Metal:

Az örök kedvenc, a soha el nem múló szerelem, mötááál! :D Nagyon régóta imádom, és a metalon belül rengeteg műfajt szeretek (goth, trash (nagy-nagy kedvenc!!!), industrial, power, heavy, military, epic)

Rock

Mert a lightosabb verziót is szeressük :) (és olyan kis cuki az énekes :D)

Pop

Egek, ezt is megéltük, kitettem egy Taylor Swift számot XD Alapjáraton a hölgy "művészete" nem annyira a kedvencem, de ez a száma kifejezetten tetszik. És tudom, eredetileg ő country műfajban operál, de ez a száma számomra abszolút pop. És nagyon buli zene, olyan jókat ugrándozok rá :D

Country

Jaj, nagyon imádom a countryt :) Későn kedveltem meg, de azóta annál jobban belezúgok, olyan szép és kis kedves is egyszerre. Most épp Keith Urbantól választottam dalt, de ez akár lehetne Miranda Lambert, a The Band Perry, vagy Carrie Underwood is.

Folk

Élek-halok a folk zenéért is, imádom rá tombolni, pörögni-forogni, mint egy dervis. Érzem a ritmusában a föld szívverését, a trillázó dallamaiban a természet énekét, egyszerűen csodálatos! Az Omnia mellett még a Corvus Corax is nagy kedvencem, meg persze ezer más folk zenekar is. Éééés ne felejtsük el megemlíteni a jó öreg Korpiklaani-t, ami habár metal, de azon belül is folk! :D Éljen a vidámság!

Fura zajszerű képződmény

Erre de jó is lenne táncolni :P Imádom az ilyen beteg, groteszk, félelmet keltő zajokat, annyira megihletnek!

Persze ezeken túl még nagyon vegyes a zenei ízlésem, mert metalon belül is annyi sok különféle, egymástól távol álló kategória van, hogy ihaj, de most inkább csak nagyvonalakban meséltem nektek az ízlésemről. Mint láthatjátok és hallgatjátok nagyon vegyes vagyok, nem ragadok le egy műfajnál, ami tetszik, azt hallgatom. Persze a metal lesz mindig is a szívem csücske, de azért néha jól esik mást is hallgatni.

Mai altató

Little Mix - DNA