Nautilus hastáncest - élménybeszámoló

Sziasztok!
Az előző bejegyzésben egy olyan sminket láthattatok, amit egy különleges hastáncelőadásra készítettem, most pedig magát az eseményt szeretném elmesélni nektek :)

Tavasz tájékán sikerült lefixálnom a műsor szervezőjével, Tóth Réka Annával azt, hogy én is szerepelhessek a Nautiluson, mint szólista. Kacifántos út vezetett idáig, amibe nem is szeretnék belemenni, a lényeg az, hogy végül én is részese lehettem ennek a fantasztikus előadásnak. Választott karakterem az ördöghal volt, ami egy igazi mélytengeri vadász. Fenyegető hangulatot képzeltem el hozzá, így mind a zenémben, mind a kosztümömben ezt próbáltam visszaadni. Régóta szerettem volna teljesen fekete ruhát, most pedig itt volt a remek alkalom ennek megvalósulására. Profi varrónővel készíttettem a ruhámat, aki nem más, mint Blac Peacock. Csajok, ha valaki közületek különleges, extrém fellépő ruhát szeretne varratni magának, akkor csakis őt ajánlom :) Fekete, bőrhatású ruhát készített nekem különleges szabásmintával, a végeredmény pedig nem csak, hogy külsőségében tökéletes lett, de viselni is egy álom volt! Komolyan, nekem eddig még nem volt olyan fellépő ruhám, ami kényelmes lett volna, de ez a ruha tökéletesen passzolt rám, könnyedén tudtam benne mozogni, nem szorított, nem lazult sehol, egyszerűen szuper lett :)

Két különleges kiegészítő volt, amit még meg kellett csinálni - az egyik egy úszóhártyára emlékeztető kesztyű, amit szintén a varrónő készített.

A műkörmöket én pingáltam és ragasztottam rá.

A másik viszont nagyrészt Viktor keze munkáját dicséri, ez pedig nem más volt, mint a fejdíszem. Soha nem táncoltam még fejdísszel, számomra ez újdonság volt, ugyanis azt hittem, hogy így nem tudnék szabadon mozogni, de most ez a véleményem is megdőlt. Sikerült úgy beleépítenem a meglévő koreómba a fejdíszt, hogy semmit se kelljen változtatni, mégis viselni tudjam legalább egy kis ideig.

Gyors próba pizsamában :P A drótokat természetesen letakartuk a végén.

Őszintén, én ekkora diy projectbe még sosem kezdtem bele. Nem mondom, macerás volt az elkészülése a fejdísznek, de a végeredmény kárpótolt minden nehézségért. Folyékony ragasztóból készült a nagy része, amit egy hajpánthoz erősítettünk, az elektronikai része pedig teljes egészében Viktor munkája, hiszen az ördöghalnak kell, hogy legyen a fején világító nyúlvány. Én ehhez nem értek, így átadtam a stafétát Viktornak, aki remekül megoldotta a feladatot :) A folyékony ragasztós részt én csináltam ezen videó alapján, a végeredmény pedig irtó jó lett szerintem ^^ A fellépésen sok dicséretet kaptam mind a fejdíszre, mind a ruhára, úgyhogy nagyon boldog voltam :)

Na és maga a fellépés.
Természetesen nem alakult minden úgy, ahogy szerettem volna, mert a fények ismét nem akartak összejönni nekem, de összességében sikeresnek érzem az előadásom és meg vagyok magammal elégedve. Most először néztem úgy ki, ahogy régen is megálmodtam, és olyan zenére, olyan mozgásvilággal léphettem színpadra, ami teljes mértékig én vagyok. Büszke vagyok erre az előadásomra :) Sikerült egész tűrhetően forognom (ami zöldhályoggal, szemüveg nélkül elég nehéz), és a hajazós résznél sem veszítettem el az egyensúlyomat. Ahogy lekeveredtem a színpadról rögtön kaptam a dicséreteket, sőt, még a táncom alatt is ment a zaghareet (egyfajta hastáncos biztatás, magas hangú trillázásnak tudnám leginkább leírni), ami hihetetlen önbizalommal tölti el az embert. Utána pedig nagyon sok embertől kaptam üzeneteket, amiben a táncomat méltatták, egészen le is voltam döbbenve, hogy így tetszett az előadásom a laikus közönségnek is. Külön plusz volt az is, hogy a fellépőket felkonferáló verseket én írtam ^^ Ja, és ha minden igaz lesz még egy Nautilus előadás, ugyanis egy producer felkereste az est szervezőjét, miszerint szeretné még egyszer színpadra vinni ezt az estet :) Úgyhogy aki erről most lemaradt esetleg meg tud nézni a második előadás során :P

Jöjjön most néhány kép:

És a végére maga a videó :)

Fotók: Horváth Attila
Videó: Bacskó Levente

Remélem tetszik nektek a videó :)

További szép napot mindenkinek!

Hastánc verseny - beszámoló

Végre elérkezett ez a pillanat is - beszámolót írhatok az áprilisban lezajlott IV. Gótikus és Fantázia Hastáncversenyről! Azért vártam ilyen sokáig, mert szerettem volna képekkel illusztrálni a bejegyzést, és most, hogy ezt is kipipálhatom, jöhet az élménybeszámoló :)
Mint azt említettem is, új helyszínt kapott a verseny. előtte két alkalommal is a Budapest Tattoo Convention-ön volt megrendezve a verseny, ám ez idén már nem valósulhatott meg. Új helyet kellett keresni, és ez most a Mondocon lett. Én még soha nem voltam ilyen rendezvényen, habár nagyon kedvelem az ázsiai kultúrákat és az animéket, mangákat - szóval elég újdonság volt nekem az egész. Az odajutással akadtak problémáink, mivel nem tudtuk melyik kapun kell bemennünk és elég sokáig nem is akartak minket beengedni, lévén kifogytak a V.I.P. szalagokból. Ez minket azért érintett kellemetlenül, mert maradt kb. fél óránk arra, hogy bemelegítsünk, átöltözzünk és sminket, meg hajat kreáljunk magunknak, szóval kicsit idegesek voltunk. Szerencsére végül bejutottunk és hamar át is öltöztem az első táncomhoz, ugyanis negyedikként léptem színpadra. Ezen a versenyen azt hiszem messze túlvállaltam magam, ugyanis 4 számban szerepeltem, ami iszonyatosan sok. Két szólót mindenképpen szerettem volna vinni, hogy megmutathassam a sokoldalúságomat, illetve Rékával minden évben készülünk duóval is, erről sem akartam lemondani. Aztán közben jött egy csoportos koreó is, amiből szintén nem akartam kihúzni magam, így aztán 4 produkcióra emelkedett a szám. Eleinte nem gondoltam volna, hogy ennyire strapás lesz, de a végén már azt is megbántam, hogy aznap felkeltem. Mivel a Mondocon egy nagyon nagy rendezvény, nekünk két részletet tudtak biztosítani a szervezők. Délelőtt volt másfél óránk za egyik nagyszínpadon, délután pedig egy óránk. Én délelőtt 2-t, délután 2-t táncoltam, így állandó pörgésben voltam. Nagyon gyorsan hajtották a fellépőket, így szusszanni sem volt időm. Lement az első tánc, felszaladtam átöltözni, jött a második, futás-öltözés megint. Ezután lett egy kis szünetünk, délután pedig ugyanaz a forgatókönyv ment le a rohangászással-öltözéssel. Iszonyatosan ki voltam merülve és sajnos a tömeg miatt egy kicsit ki is jött rajtam a pánikom. Olyan gyorsasággal mentek az események, hogy felfogni sem volt időm, csak annyit érzékeltem az egészből, hogy színpadon vagyok, aztán öltözőben, és ez így ment egészen az utolsó táncomig.
Ennyit a negatívumokról, most jöjjenek a pozitívumok :) Nagyon tetszett ez a közeg, amiben mozogtunk! Mindenütt beöltözött emberek, kreatívabbnál kreatívabb kosztümöket láthattunk és érdekes módon kicsit sem tűntünk ki a tömegből. Igaz nagyon sokan voltak, de pont ettől volt olyan érdekes ez a kavalkád.
Az első táncommal negyedikként léptem fel, ami egy szép, elegáns fúziós szóló volt Lana Del Rey Young and Beautiful c. számára. Erre egy nőies, éteri mozgással tűzdelt, 40-es évek ihlette táncot koreografáltam, és bevallom ettől féltem a legjobban. Azzal nincs bajom, ha félelmetesnek rusnyának, groteszknek kell lennem, de ha szépnek és lágynak... hát, akkor bizony bajban vagyok :D Azért letáncoltam a számomat és egész jó kis tapsot kaptam.
Ezután jött a csoportos táncunk, ami cybergoth ihletésű volt és nox Arcana-ra táncoltuk. Cyber zombik voltunk és újdonságként waacking elemeket is tettünk a táncba, pontosabban mindez a tanárnőnk fejéből pattant ki, mert hogy ilyet még senki nem csinált. Ezt a táncot kb. két alkalom alatt tanultam meg, mert későn csatlakoztam a csapathoz, de végül gond nélkül letáncoltuk, nagyon élveztem :)
A harmadik előadásom a duó volt, ahol az őrültes táncunkat adtuk elő. Ez sajnos nem sikerült olyan jól, mint első alkalommal, ugyanis nem voltunk hozzászokva ekkora hatalmas színpadi térhez. A fiúk is nehezen értek utol minket és mi is kicsit meg voltunk szeppenve, de azért a közönségnek hallhatóan tetszett az előadásunk - már csak azért is, mert eléggé rendhagyó volt :P
A negyedik, egyben utolsó táncom a verseny utolsó produkciója volt, tehát én zártam az egész versenyt. Egy horror fusion előadással készültem a Dead Silence c. film betétdalára, illetve a Mushroomhead Kill Tomorrow c. számára. Egy fura koncepció született a fejemben, miszerint a babám különös dolgokat suttog a fülembe, nekem pedig ettől gyilkos hajlamaim támadnak. Végül a baba ellenem fordul, engem is megtámad, s mikor "leszúrom" őt, vele halok én is, mivel mi ketten összekapcsolódtunk. Tudom, kicsit kusza, de akkor és ott ez nekem tök érthetőnek tűnt :D Végül a zsűri is teljesen egyénien értelmezte az előadást, de ez nem is baj, szerettem volna némiképp szabad kezet hagyni nekik a témával. Miután holtan összerogytam a színpadon akkora tapsorkánt és füttykoncertet kaptam, hogy csak idétlenül vigyorogtam :D Próbáltam nem kiesni a szerepből és a baba karját lengetve levonultam, utána pedig a többi táncos dicséretétől övezve végre kifújhattam magam. Nagyon elfáradtam. Nem vágytam másra, csak az eredményhirdetésre és hogy végre hazamehessek aludni egyet.
Végül az elegáns szólómra ezüstös, a csoportosra ezüstös, a duóra aranyat és a horroros szólómra is aranyat kaptam :) 2 ezüst, 2 arany, azt hiszem ez egész jó teljesítmény :) Bevallom azért az elegáns szólmnál picit csalódott voltam magamban, mert szerettem volna lenyűgözni a zsűrit azzal, hogy kilépek a komfortzónámból, de úgy látszik ebben a műfajban még nem vagyok annyira kiforrott, hogy az arany minősítésű legyen. Én azért ezeknek is örülök, meg persze annak, hogy felléphettem és ismét sok hasznos tanáccsal gazdagodhattam. Jut eszembe, különdíjakat is nyertem, Mahastitól workshop kedvezményt, Szegedi Anitától ruhakiegészítő elemeket, Sharyamtól pedig szintén workshop kedvezményt :)
Hulla fáradtan, de megkönnyebbülve tértem haza. Voltak bennem kicsi csalódott érzelmek, de összességében pozitívan éltem meg a versenyt és próbáltam inkább a jó élményekre koncentrálni - a tapsokra, az elismerésekre, a zsűri jó véleményeire, a Rékáékkal való közös ramenezésre, a bubble tea-re, meg a sok érdekes cosplay-esre :) Egy szó mint száz, jó kis verseny volt! Sajnos mások előadásaiból nem sokat láttam, mert folyamatoan rohangásztam öltözni és sminkelni, de szerencsére kaptunk videólistát, ahol megtekinthettük az összes táncot. Nektek is meg fogom mutatni őket, de most szeretném nektek megmutatni a képeket, amik a versenyen készültek rólam. Habár továbbra sem vagyok törékeny virágszál és talán túlzottan esztétikus sem, most mégis úgy érzem, hogy kifejezetten jó képeket sikerült rólam készíteni, úgyhogy nagyon boldog vagyok :) A ruhák egy részét én magam készítettem, ez főleg a felsőrészekre és a díszítésekre értendő. A képek végén be fogom linkelni azt a 4 előadást, amiben táncoltam, onnan pedig elérhetővé válik a többi tánc is :)

Elegáns szóló

Cybergoth zombis csoportos

Őrültes

Horror fusion

(az a pár csík kreppapír, ami a mellkasomból omlik le a vért akarja jelképezni, ugyanis mikor leszúrtam a babát, én is meghaltam :P)

A táncaim az alábbi linkeken megtekinthetőek (és persze a többiekéi is, ha megnyitjátok a csatornát):

1. szóló: https://www.youtube.com/watch?v=GOJnPf6OE2U

2. csoportos: https://www.youtube.com/watch?v=32ny2bQDwPM

3. duó: https://www.youtube.com/watch?v=OO73jRFUpiw

4. horror fusion szóló: https://www.youtube.com/watch?v=oZCcFuQkwxU

Legközelebb pedig (már ha valakit érdekel :P) június 6-án, szombaton láthattok engem táncolni egy törzsi hastánc esten, melynek címe Misztikum és Mítikum, és a görög mitológia témakörét foglalja magába. Mi a csapattal Hekatét fogjuk megszemélyesíteni. Bővebb infó itt. 

Ázsiai ihletésű smink

A mai fellépésre próbáltam valami ázsiai hatású sminket készíteni. Az elképzelésem az volt, amit a régi kínai filmekben szokás látni - erős rózsaszín, vagy piros szemfestés, ami az arcra is átterjed, és persze az elmaradhatatlan vörös ajkak. Ezt sikerült a mai fellépésre alkotni:

A rúzsozás most béna lett, mert siettem :P

Élőben sokkal élénkebb volt a piros szín az arcomon, szinte égővörös volt, nagyon élveztem, hogy így flangálhatok az emberek között ^^

Martonvásári élménybeszámoló

No hát ezen is túl vagyunk :)
Sikeresen hazaértünk Martonvásárról, ahol a kung fu versenyen nekünk, gótikus hastáncosoknak is volt egy rövidke szereplése. Igaz, most annyira nem gótultunk, próbáltunk inkább valami autentikusabb, ázsiai ihletésű dolgot alkotni, ami szerintem egész jól sikerült is.
A délelőttöm javarészt készülődéssel telt el. Másfél hét pihentetés után ismét lakk van a körmeimen, ami veszettül jó érzés, meztelennek éreztem magam nélküle. Muszáj volt, mert lemezekben hámlott le rólam a köröm, jót tett neki a pihenő, de már hiányzott a lakkozás. Most épp piros, mert én talpig pirosban voltam a fellépésen. Mindenki egy adott színbe öltözött, a tanárnőm volt most a lila, Réka kék én meg a piroska. A sminkben is valami pirosas ázsiai cuccot szerettem volna alkotni, majd láthattok róla külön posztot, nekem nagyon tetszett. Nem tökéletes, de a koncepció jó, fogok még ilyennel kísérletezni. Érdekes volt ezzel utazni, mert habár kocsiban ültünk, akárhányszor megálltunk valahol mindenki bámult, mintha ufó lennék :D Pedig csak egy színpadi sminkről volt szó. Felvettük Rékát Budán, aztán megkíséreltük a lehetetlent és nekiálltunk az utazásnak. Viktor szegénykém eléggé aggódott, hogy oda találunk-e, lesz-e parkoló hely, meg hogy vajon feltévedünk-e a matricás autópályára, de végül kisebb-nagyobb tévelygések után eljutottunk a célhoz. Egy iskolában rendezték meg a fesztivált, ahol eleinte elég sokat kóvályogtunk, mert nem tudtuk hova mehetnénk öltözni. Végül útba igazítottak, elkészültünk és vártuk az időnket. Közben néztük a többi műsort, láttunk tradicionális koreai táncot, ami nekem nagyon tetszett, hatalmas, bő szoknyában táncolják csodaszép zenére. Sajnos 2 fronton mozgott a fesztivál, a nagy színpadon mentek a táncok és bemutatók, hátul pedig a versenyek. Emiatt több előadás közben is azt kellett hallgatnunk, hogy a hátul lévő konferanszié Kis Pista, meg Julis Maris után kiabál, ami jócskán lerontotta a művészeti élményt. Csodás táncokat, bemutatókat láthattunk, de ez a bekiabálás nagyon rossz volt. Sajnos a mi szereplésünk közben is volt ilyen, bár én nem igazán érzékeltem, olyankor máshol vagyok lélekben, meg átszellemülök, de Viktor mesélte, hogy volt. Magáról a fellépésről túl sokat nem tudok mondani - szerintem korrekten lenyomtuk a táncunkat, főleg impro volt néhány megbeszélt elemmel, hármas formában ATS jelleggel különféle jelző kézmozdulatokra forogtunk és mindig más került előre. Nem ATS-t táncoltunk, csak a koncepció volt hasonló, fúziós stílusban nyomtuk. Persze én kezdtem :D Előtte baromi sokat szenvedtem, mert naná, hogy akkor kell nekem is vécére mennem, mikor már teljes harci díszben voltam. Tudni kell, hogy én nem mutogatom a hasamat a nagyvilágnak, van rajtam egy testháló, ami elfedi a csupasz bőrömet. Na most ez igazából egy body, ami alul patenttal záródik. Mosdóhasználatnál ki kellett kapcsolnom, és már a visszaigazítása sem volt egyszerű az öt réteg, szálldosó nyavalyában, de közben legalább kétszer szétkapcsolódtak, pedig előtte ilyen bajom nem volt. Rohangálhattam vissza a mosdóba igazítani, aztán meg azon izgultam, hogy csak azt az 5 percet bírja már ki, amíg táncolok, utána felőlem le is eshet rólam, csak addig maradjon fent :D Végül nem volt semmi gond, kényelmesen tudtam táncolni. Tőrrel, szablyával, legyezőfátyollal és fátyollal roptuk. Én kaptam a fátylat, aminek a használata egész jól ment ahhoz képest, hogy életemben talán harmadjára volt a kezemben ilyen. Viktor volt a kamerás, mindent felvett és azt mondta, hogy nagyon jó lett minden, úgyhogy lesz majd erről is felvétel :) Aztán ahogy végeztünk félrevonultunk egy nyugis helyre fotózkodni, mert azt muszáj. Hát, hülyék voltunk :D mondtam is magamban, hogy ide se fognak minket hívni legközelebb, olyan idétlenek voltunk és annyit röhögtünk nem túl diszkréten :D Viszont mi nagyon jól éreztük magunkat! Csináltunk hármas fotókat, ahol a tanárnőnk, Judit mindig méltóságteljes és elegáns és szoborszerűen királynői, bezzeg mi Rékával annyit baromkodtunk, hogy jaj :D De azért rólunk is készült pár egész jó fotó. Aztán amíg Judit elköszöngetett az ismerőseitől mi ismét bevetettük magunkat Rékával és fotózkodtunk tovább, és ha lehetséges még hülyébbek voltunk, mint amúgy XD Tényleg annyit nevettünk, hogy már szúrt az oldalam, nagyon gügyék voltunk, de olyan jó érzés volt kicsit bohóckodni :P Majd ezekről is láthattok képeket természetesen, ne csak nekünk fájjon :P
Aztán nagyjából végeztünk is, összepakoltunk és jöttünk haza. most hulla fáradtan, de nagyon jó érzésekkel pötyögök, amire kifejezetten nagy szükségem volt, ugyanis jó pár napig iszonyatosan éreztem magam lelkileg. Megmagyarázhatatlan, fájdalmas érzések törtek rám, amiktől sírógörcseim voltak, de azt hiszem ez a mai nap segített átlendülni rajta :) Nagyon jól éreztem magam, és habár szerintünk a közönségnek baromira nem jött át az üzenetünk, sőt, inkább csak úgy megszokásból bambulták a színpadot (a többségük a versenyző gyerkőckék rokonai voltak), attól mi még jól éreztük magunkat.
Képeket későbbi bejegyzésekben mutatok ám :P

Fellépés Martonvásáron

Sziasztok!
Szombaton ismét lesz egy fellépésem, Martonvásárra utazunk hárman a tanárnőmmel együtt, ugyanis az ottani Ki-Kelet fesztiválon lesz egy kis fellépésünk. A tanárnőnknek lesz ott formagyakorlat bemutatása, és ha már ott volt megragadta az alkalmat és egy rövidke műsor erejéig minket is berakott. Egy ázsiai stílusú táncot fogunk előadni, teljesen improvizációt, méghozzá erre a számra:

Egy kicsit izgulok persze, mert most ki tudja mekkora tömeg előtt fogunk szerepelni. Illetve az sem válik előnyömre, hogy a táncunk utolsó negyedében nekem fátyollal kéne valamit kezdenem magammal, de a fátyoltechnikai tudásom nulla, így holnap a próbán fog majd a tanárnőm belém diktálni valamit. Megpróbáljuk ugyanis az ázsiai filmekben látható jeleneteket visszaadni, ahol az ellenfelek csodás, libegő-lobogó ruhákban, szinte táncszerűen megkoreografálva mozognak. Bízom benne, hogy nem fogok nagyon bénázni, és hogy nem fogok hasra esni a szoknyámban... :D

Ha addig is nem lennék túl aktív nézzétek el nekem, de holnap még próba, szombaton készülődés-pakolás, utazás, fellépés, vasárnap pedig jó lenne pihenni is egy kicsit. Utána majd azért jelentkezem, élménybeszámolóval mindenképp, de aztán már csak három nap és itt a tavaszi szünet! ^^

Most amúgy drága uracskám lesz a kamera man, úgyhogy nem csak én izgulok :D