Goth kihívás 2. - 24. kérdés

Hol viselsz legszívesebben goth ruhákat?

Hát ez így elég érdekes kérdés, mert tisztára úgy jön le, mintha az ember csak bizonyos alkalmakkor viselne goth ruhákat. Nos, a hétköznapi ruhatáram teljes mértékig corporate goth, tehát viszonylag elfogadható és nem túl drámai ruhákat hordok, de azokban is megőrzöm a goth jegyeket. Zömében feketét hordok, elegánsan öltözködöm, szeretem az egyszerű, letisztult ruhákat díszesebb ékszerekkel kombinálni, stb. Szóval azért, mert dolgozó ember vagyok nem fogok lemondani a stílusomról. Szerencsére nem szólnak meg érte a munkahelyemen, elfogadták, hogy én ilyen feketében járós vagyok :) Viszont ha van rá alkalmam én is szeretem elővenni az exkluzívabb ruháimat, bár azok sem sokkal másabbak, mint a hétközbeniek, csak talán kicsit díszesebbek, meg még elegánsabbak :D
Szóval goth ruhákat az év minden napján viselek :)

Gardróbpszichó TAG

Ezt a tag-et Tipegő Zombinál találtam még réges régen egy messzi messzi galaxisban, és mivel nagyon tetszett a témája és a kérdései, gondoltam most kitöltöm.

1. Ki öltöztetett gyermekkorodban? Ő hogyan öltözködött?

Édesanyám vette a ruháimat, mint a legtöbb ember esetében, és én teljesen elégedett is voltam velük. Sosem voltam az a fajta ember - még kicsinek sem -, akit nagyon érdekelt volna a ruhája. Kényelmes legyen és hordható, meg nézzen ki annyira normálisan, hogy emberek közé mehessek benne. Nagyon szerettem a ruháimat, éveken keresztül hordtam őket, sőt, némelyiket annyira megszerettem, hogy még akkor sem voltam hajlandó megválni tőlük, mikor kinőttem őket.
Édesanyám egyébként szintén a kényelmes, praktikus ruhák híve. Régen persze nagyon csinosan járkált, voltak kis kosztümjei, szép szoknyái, blézerei, blúzai, de a rohanó élet, a nehéz családi helyzetek elvették az idejét az öltözködéstől és a végére már inkább csak arra törekedett, hogy gyorsan magára kapjon valamit, mielőtt elindul munkába. Szerencsére amióta én, mint legkisebb gyerek is kirepültem a családi fészekből anyu ismét jobban oda tud figyelni magára és egyre szebb ruhákban látom - némelyiket irigylem is tőle :P



2. Szükséges praktikumnak vagy kreatív folyamatnak tekinted az öltözködést?


Hát úgy mindkettő. Nyilván szükséges, hiszen meztelenül csak nem megyek utcára, és a praktikusságot is mindig figyelembe veszem, mert egész napos, rohanó munkában nem fogok magassarkút viselni. Ugyanakkor ezek mellett mindig figyelek arra, hogy a saját stílusomat, személyiségemet a ruháimon keresztül is közvetítsem és maximálisan felvállaljam vele az egyéniségemet. Mondhatnám úgy is, hogy ez a legfőbb szempontom, aztán a meglévő ruhadarabjaimat úgy válogatom össze, hogy azok kényelmesek is legyenek.


3. Kritizálták valaha a társaid vagy a szüleid az öltözködésedet?

A társaim állandóan. Már általánosban ki volt közösítve az, aki nem öltözködött divatosan, de mi egyrészt nem engedhettük meg magunknak az ilyen drága, márkás darabokat, másrészt én erősen ódzkodtam is tőlük. Nem akartam a csorda részévé válni. Az meg a másik, hogy az ilyen felkapottabb butikokban nem kaptam a méretemben ruhát :D Állandóan cikiztek és szekáltak ezek miatt, de őszintén szólva egy idő után már nagyon nem érdekelt. Később mondjuk változott az öltözködésem, nőiesebb, csinosabb lett, de akkor sem lettem divatos lány, mindig is kívülálló maradtam, és nekem ez így megfelelt. A szüleim - itt főleg édesanyámat kell érteni - sosem kritizálta az öltözködésemet, sőt, támogatta, mert szerinte nagyon jól áll nekem a goth stílus, szóval amikor csak tudott, vett nekem szép ruhákat ^^ Mai napig is odafigyel arra, hogy ha vesz nekem valamit, az passzoljon a stílusomhoz :)


4. Melyik a kedvenc színed? Előfordul a ruhatáradban?

Elég sokszor megválaszoltam már ezt a kérdést, de még enélkül is elég egyértelmű a dolog. Két kedvenc színem van, a legnagyobb kedvenc a lila, utána pedig a fekete. A ruhatáram zömében fekete ruhákból áll, de van benne szép számmal lila holmi is, illetve elvétve találni piros, kék és fehér ruhákat is.



5. Sokszor vásárolsz stílusában nagyon hasonló ruhadarabokat?

Szinte mindig. Szeretem a hasoló stílusú ruhadarabokat, amik szabásukban, esetleg díszítésükben közel állnak egymáshoz. Imádom pl. az ejtett nyakú felsőket, a csipkés ruhákat, illetve a puffos ujjú felsőket is. Ja, és élek-halok a garbós nyakú pulóverekért, akármennyire is tartják egyesek gáznak őket :D



6. Hasonlóan öltözködsz, mint a többi nő a környezetedben?

"Önök az év viccét hallották" :DDD



7. Olyan a ruhatárad, amelyet valóban megengedhetsz magadnak?

Azt hiszem igen. Nincsenek márkás, drága ruháim, Hádából, Tesco-ból, kínai üzletekből öltözködöm és ez nekem tökéletesen megfelel. Nincs bennem kényszer, hogy felkapott, nagyobb márkáktól válasszak ruhát, mert egyrészt úgy sincs a méretemben, másrészt úgy sincs a stílusomban.



8. Milyen lenne az ideális gardróbod? Miért nem ezt látod, ha a szekrényedbe pillantasz?

Mi a legnagyobb akadálya?

Az ideális gardróbom kicsivel több fekete csipkés, kényelmes ruhát tartalmazna, de összességében elégedett vagyok a szekrényem jelenlegi tartalmával. Jó, néha elábrándozok arról, hogy ha sok pénzem lenne vennék szép goth ruhákat (nem feltétlenül fűzőket, az egyszerűbb cuccok között is lehet jó dolgokra bukkanni), de igazáság szerint én most is boldog vagyok, ha a szekrényembe pillantok. Néha már a bőség zavarától küzdök és nem tudom melyik fekete felsőmet vegyem fel :D



9. Kerülöd a tükröket, vagy lopva mindig belepillantasz?

Egy kicsit egoista vagyok, így ha tükröződő felületet látok, mindig ellenőrzöm benne magam :P Az esetek többségében mindig van valami kifogásolható a látványban, de azthiszem kijelenthetem, hogy hosszú évek fáradtságos munkájával elértem azt, hogy nem utálom a tükörképemet és minden adandó alkalmat megragadok arra, hogy ellenőrizzem a külsőmet. Mivel erőteljesen szoktam sminkelni és napi szinten rúzsozok is, ezért elengedhetetlen, hogy néha lecsekkoljam az ábrázatomat, meg azt is szeretem, ha a gönceim viszonylag normálisan állnak rajtam. Nem tartom magam piperkőcnek, de szeretek adni magamra és odafigyelni a megjelenésemre. A meglévő dolgokból hozom ki a lehető legjobbat.


10. Sokat rejtesz el, vagy sokat mutatsz magadból?

Olyan középúton vagyok, és inkább az elrejtés felé billen a mérleg. Nyilván nem arról van szó, hogy csadorba bújok és a fejem tetejéig elrejtem magam, de szeretem, ha a jóízlés határain belül mutatok csak magamból valamit. Kedvelem a kellemes dekoltázsú ruhákat, de semmiképpen sem a köldökig érő verziókat, és szeretem, ha az öltözetem nem zsákszerű, hanem finoman követi a formáimat (molett nők esetében ez különösen fontos). Azt hiszem Marilyn Monroe mondta egyszer azt, hogy a ruhád olyan szűk legyen, hogy mutassa az alakodat, de közben legyen annyira laza is, hogy lássák, igazi hölgy vagy. Na én ezt a gondolatot tekintem az irányelvemnek :)


Ha tetszett nektek ez a tag, szívesen olvasnám a ti válaszaitokat is akár kommentben, akár úgy, hogy ti is kitöltitek :)

Goth kihívás 2. - 15. kérdés

Írj tíz tényt, érdekességet a szekrényedből/ről!

- a ruháim 98%-a fekete.
- nagyon sok fekete csipkés holmim van, imádom őket, szerintem nőiesek és elegánsak.
- szeretem a kényelmes, de nőies ruhákat, tehát nem hordok olyasmit, ami szép, de megmozdulni nem tudok benne.
-  a fekete mellett a lila színből található még a legtöbb nálam.
- 5 db. fűzőm van és nagyon szeretem őket, de csak különleges alkalmakkor hordom őket.
- a cipőim is zömében elegánsak és csinosak. A közepesen magas sarkat kedvelem, a lapos kényelmetlen számomra, csak úgy, mint a nagyon magas.
- a ruháim zöme kínaiból és turiból való. Tök jó dolgokat lehet ott kifogni
- a "nagy" gótságom ellenére bolondulok a cuki zoknikért, a kedvenceimen pl. macikák vannak :D Anyósom amúgy is Macikának hív, szóval passzol a dolog :P
- nem szeretem a rikító színű fehérneműket, abból is a klasszikusságra törekszem.
- habár szeretek csinos és elegáns lenni napközben, este legszívesebben a cuki pizsamáimban alszom :P Semmi fekete, semmi denevéres izé, csak cuki babaszínek és aranyos minták XD

Goth kihívás 2. - 14. kérdés

Írj három dolgot, aminek örültél volna, ha valaki elmondja neked, amikor még "kezdő", kis ügyetlen voltál!

Először is jó lett volna tudni, hogyan kell a szemöldökömet szépen megrajzolni. Akkoriban még nem volt kitetoválva, folyton meg kellett rajzolnom, de sem a formája, sem a vastagsága nem volt túl szép látvány. Mármint akkor úgy éreztem, hogy jól néz ki, de utólag visszanézve csak fogom a fejem, hogy úristen, én így emberek közé mentem :D

Szemléltetőül vala. Ez a kép régen a kedvencem volt, tetszett a sepia effekt és úgy az egész hangulata is, de az a szemöldök, egek! :D

Aztán örültem volna, ha valaki megérteti velem, hogy nem a ruha teszi a goth-ot, ugyanis anno nagyon pocsékul éreztem magam, ha az iskolában megláttam néhány másik darkosabb lányon olyan ruhákat, amiket én csak álmaimban viselhettem volna. Én mindig a magam kis szerény módján öltözködtem, sosem költöttem drága ruhákra, mást fontosabbnak tartottam annál (pl. hogy abból a pénzből inkább új könyvet vegyek magamnak), de azért belül rosszul éreztem magam, hogy én ennyire egyszerűen öltközödöm. Aztán persze az évek során ez az érzés elmúlt, de akkor jó lett volna, ha valaki megvigasztal és helyreteszi mindezt a fejemben.

A harmadik, amit jó lett volna tudni régen pedig az, hogy a művészetnek magától, belülről kell fakadnia. Volt egy időszak az életemben, amikor annyira szenveglő és szánalmas voltam, hogy lépten-nyomon borús hangulatú, depresszív verseket akartam írni, jelezve a világ felé, hogy mennyire szerencsétlen vagyok és hogy ugyan sajnáljatok már (:D), és utólag visszagondolva ez rohadtul szánalmas viselkedés. A művészet akkor jó, ha szívből jön, magától, természetesen. Ha egy vers erőltetett, érezni az olvasása közben, hogy "izzadtság szagú", és akkor máris nem lesz hiteles. Én felvállalom, hogy anno nagyon sok ilyen verset írtam, mert szerettem volna, ha felfigyelnek rám, illetve ha ezekkel éreztethettem a világgal, hogy mennyire elkötelezett goth vagyok, de ma már nem vagyok büszke ezekre a tetteimre. Szerencsére manapság már csak akkor ragadok tollat, ha tényleg megszáll az ihlet. 

Goth kihívás 2. - 6. kérdés

Miért viselsz goth ruhákat?

Hát hogy őszinte legyek annyira nem is öltözködöm tipikusan goth-ként, bár ugye mi számít annak. Én nem érzem magam tökéletes goth példának, mert a saját stílusomat igyekszem megélni, amibe sok minden belefér. Persze a hétköznapok emberének bőven elég annyi, hogy valakit talpig feketében lásson, és akkor az illető már goth (vagy sátánista, emo, freak, ésatöbbi). Na mindegy, igazából azért öltözködöm úgy, ahogy, mert ebben érzem jól magam, nyilván. A fekete szín olyan számomra, mintha a második bőröm lenne, egyszerűen ÉN, és nem azért viselem, mert annyira hűdenagyondarknak akarok tűnni. Egyszerűen ebben érzem jól magam, a feketétől lesz jó a közérzetem, attól leszek boldog. Abból lehet tudni, hogy rossz kedvem van, amikor színesebb ruhákat húzok :P (egy jó Rák mindent fordítva csinál)
A díszes, feltűnő ékszereket is azért hordom, mert tetszenek. Mivel a ruháim zömében eléggé letisztultak, ezért ékszerekkel igyekszem feldobni a megjelenésemet. Szeretem az elegáns, csillogó darabokat, főleg az ezüstöt és a feketét, és amúgy is így érzem magam előnyös megjelenésűnek.
Ruhák tekintetében egyébként mindig is kicsit más voltam, mint a legtöbb hazai goth emberke. Én ugye azt mondom magamra, hogy amolyan sötéten elegáns vagyok, néha meg nagyon laza, de ha sztereotípiák közé kéne szorítanom magam, akkor corporate goth, ami egyfajta modern irányzat. Elegáns, letisztult, egyszerű, elvégre ha abroncsos szoknyában és barokk fűzőben mászkálnék be melózni, az "kicsit" feltűnő volna. Egyébként is mindig egyfajta minimalista stílusom volt, sosem szerettem azokat a képeket, ahol ötezer rétegű szoknyás, fűzős, kesztyűs, agyon sminkelt, ékszerekkel és hajdíszekkel turbózott goth csajok szenvedtek. Jobb szeretem az egyszerű szabású, ám csinos fekete ruhákat, amiket kiegészítőkkel dobhatok fel. Sok olyan dolog pl. meg sem található a ruhatáramban, ami más gothnak alap darabnak számít. Nem hordok pl. már bakancsot sem, mert nem tartom nőiesnek, csak nagyon nagyon ritkán, télen, mikor a jég miatt kénytelen vagyok felvenni. Nincsenek kesztyűim, sem csipkés napernyőm, nincs hajdíszem, meg semmi ilyesmim, ellenben sokkal jobban érzem magam, ha egy sima fekete szettet húzhatok magamra egy szolid emelt sarkú cipővel, egy szimpla fekete táskával, szép ékszerekkel és egy finom, nőies parfümmel.

Főszerepben a vállak

Bolondulok a vállhangsúlyos ruhákért. Ad valamiféle tetszetős, lezser, mégis határozott megjelenést a viselőjének, ami nagyon vonzóvá teszi őket a szememben. Ez lehet akár egy boleró, egy sima felső érdekes vállmegoldással, nekem mindenhogy tetszik. Meglehet, hogy különösnek fogjátok találni, de én pl. ezerszer vonzóbbnak tartok egy olyan öltözetet, ahol a vállainkból mutatunk meg egy keveset, vagy azt hangsúlyozzuk ki, mint hogy kipakoljuk a mellünket, vagy a hasunkat. Ez valószínűleg a törzsi hastánc szenvedélyemmel köthető össze, ugyanis egyes törzsi kultúrákban a has megmutatása nem számított olyan hivalkodó dolognak, de ha a vállakat engedték látni, azt rendkívül erotikusnak tartották. Ezért van az, hogy a törzsi hastáncban a táncosok zöme eltakarja valamennyire a vállát, hiszen céljuk nem az kacérkodás. Próbáljátok csak ki, hogy néhány apró vállmozdulattal milyen csábító hatást lehet elérni :P No de ennyit a hastáncos intermezzo-ról, most jöjjön egy ilyen képválogatás: