Húsvét nálunk

Sziasztok!

Kissé inaktív voltam az elmúlt napokban, mivel gőzerővel készültem a táncversenyre, ami a tegnapi nap folyamán le is zajlott. Lesz majd róla beszámoló természetesen, és ha sikerül, akkor képekkel is illusztrálok mindent, de most menjünk kicsit visszább, hiszen a húsvéti élményeimről nem is meséltem még nektek.
Idén különösen vártam ezt az ünnepet, nagyon készültem rá, mivel anyósomékat ismét megvendégeltük és ez mindig remek alkalom arra, hogy kicsit a háziasszony szerepében tündököljek (vagy legalábbis próbálkozzak :P)
Annyit tudni kell, hogy a mi családunkban a húsvét sosem vallási oldalról volt megközelítve, mivel nem vagyunk hívők. Nagy ünnepi ebéd mindig volt és csokitojást meg nyuszit is kaptam, de ezzel véget is ért a nagy húsvétolás nálunk - még a locsolkodás sem volt szokás. Én idén szerettem volna kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni erre az ünnepre, vagyis kicsit újra szerettem volna élni a gyermeki lelkesedésemet, amit anno nem nagyon tudtam kibontakoztatni. Így idén végre tojást festegettem, húsvéti ebédet készítettem (szigorúan diétásat, hiszen anyósom cukorbetegségére oda kell figyelnem, és persze nekem sem árt, ha már életmódot óhajtok váltani), dekorálgattam és még locsolkodásra is rá tudtam venni a kedves férjemet :P

Készültek a kis tojásaim - igaz nem épp remekművek és nem is hagyományos módon készültek, mivel temperával dolgoztam, de nagyon élveztem a pingálgatást. És hála Viktornak, a só és borsszóró új értelmet nyerve segített a gyorsabb alkotásban :P

A kész dekor - a tojások körbeültetve a kosárkában, középen pedig egy nyuszi, ami 3D-s nyomtatóval készült, csak úgy, mint a piros pillangók a széleken. Sajnos ezek nem a mi érdemünk, nekünk nincs ilyen készülékünk - Viktor egyik kollégája lepett meg minket ezekkel a kedves kis dekorációs elemekkel.

Édesanyámtól kaptuk ezeket a gyönyörű grillázstojásokat - olyan szépek, hogy nincs szívem megenni őket (persze Viktort ez nem fogja visszatartani...)

Ezt a helyes kis ajtódíszt a Tescoban találtam, rögtön megtetszett mindkettőnknek. Azért remélem jövőre már tudok készíteni egy rendes tavaszi koszorút is.

Maga az ünneplés nagyon kellemesen zajlott. Kaptunk és adtunk kis ajándékokat egymásnak, de inkább az együt töltött időt értékeltük a legjobban, hiszen nagyon jó volt újra együtt lenni a családdal :) Igyekeztem finom, de lehetőleg diétás ebédet összeállítani, ami szerintem maradéktalanul sikerült is. Egy sima tavaszi zöldséglevest főztem, főfogásnak pedig fokhagymás joghurtban pácolt csirkemellet újhagymás-gombás cukkinivel töltve, baconbe tekerve - mindezt őzgerinc formában sütöttem ki, bulgurral és salátával tálaltam. Ezekről az ételekről már láthattatok képet a múlt heti életmód project bejegyzésemben itt, de azért egy kis életképet még mutatok nektek :P

Azért a husinál jobban örültem volna, ha a bacont kicsit meg tudom pirítani a formából való kiborítás után. Sajnos erre már nem volt lehetőségem, mivel anyósék tűkön ülve várták az ebédet :D

Édesanyám habár nem tudott jelen lenni, azért nem feledkezett meg rólunk és küldött nekünk egy rahedli süteményt. A sajtos rúd diétás verzióban készült, tönkölybúzaliszttel, így anyós és én is fogyaszthattam. Azért sajnos a sütikből is lecsúszott néhány, úgyhogy most visszafogom magam finomságok terén :P

Egy közös kép mindig kell ^^

És természetesen nem maradhatott el a szokásos tavaszköszöntő Duna parti sétánk sem, ahol ismét gyönyörködhettünk a szép tájban és az éledő természetben :)

Száz ágra sütött a nap, csak úgy szikrázott a víztükör.

A megunhatatlan BLT szendvics tönkölyös-magvas kenyérben, valami mennyei!

"Amikor rájössz, hogy a férjed sutyiban képet akar rólad csinálni és gyorsan vágsz valami pofázmányt" :D

Ez a szöveg fogadott minket a láphoz vezető ösvény előtt - nagyon találó!

Aztán még anyuékhoz is felugrottunk kicsit és természetesen az egész látogatás Málnácska körül forgott :P

Még mindig imádnivaló és gyönyörű ^^ (ezzel persze ő is tisztában van és ki is használja :P) A képekért köszönet apósomnak!

Hát nagyjából ennyi lett volna a húsvéti beszámolóm, remélem nektek is jól telt ez az ünnep és kicsit tudtatok pihenni :) 

Viszont a mai Életmód project elmarad, mivel a hetem teljes egészében a verseny körül forgott, nem nagyon tudtam lefotózni az ételeimet. Jövő héten már újra jövök rendesen ezzel a rovattal és minden mással is :)

Őszi séta a kis Dunánál

Ez a hétvége annyira szép és napsütéses volt, hogy vétek lett volna a négy fal között maradni. Tökéletes kiránduló idő lévén mi is felkerekedtünk Viktorral és tettünk egy kis sétát a kis Duna-partnál :)

Fiatal hattyúk - még kicsit szürkés a tollazatuk, de hamarosan ők is csodaszép, hófehér madárrá változnak :) Meséltem nektek régebben, hogy él itt a kis Duna-partnál egy hattyúpár, akik minden évben új fiókákat nevelnek, ők a legújabb fészekalj - nyolcan voltak összesen. Úgy szeretem egyébként ezt a kis családot, olyan szívmelengető, hogy ez a párocska évek óta együtt van ^^ Én persze tudtam, hogy kell kivinni valami régi kenyeret, hogy legyen mivel etetni a jószágokat, és hát mondanom sem kell, nagy sikerünk volt. Én csak dobáltam a kenyérfalatokat, a hattyúk követelőztek (félelmetesek is tudnak ám lenni, hajjaj!), Viktor fényképezett, és körénk sereglett egy csapat fotós is, akik kihasználták a remek alkalmat.

Persze jöttek ám a kacsák is :)

Az egyik felnőtt - azért tőle kicsit féltem ám, mert olyan követelőző volt, hogy szinte kiröpült a partra, hogy kivegye a kezemből a kaját :D

Na mi van az ajkaimon? Hát persze, hogy a Rimmel Cutting Edge, nem bírtam magammal :P De azért lesz majd részletesebb teszt is róla, itt most igazából kettőnk ragyogó szépsége a lényeg XD

Pisze-pisze ^^

Viktor nagyon élvezte a fotózást :P

Hm...fejléc-gyanús kép :P

Csodálatosan előnyös teljes alakos fotó :P - nem baj, lesz ez még jobb is ^^

Itt már elég sötét volt...

Szuper új horror helyszínt találtunk - a fáról lelóg egy akasztófa kötél, mellette gagyi, színes hintaló. Mondtuk is Viktorral, hogy most kéne valahonnan felhangoznia tompa gyerekkacajnak, aztán a lovacska magától elkezdhetne hintázni :P Persze ez élőben sokkal jobban átjött, de nekünk muszáj volt megörökíteni.

Remekül éreztük magunkat, jó nagyot sétáltunk, és gazdagodtunk is néhány szúnyogcsípéssel :P

Nektek hogy telt a hétvégétek? :)

Húsvét nálunk

Sokaknál olvastam a hagyományos húsvéti szokásokat - sütés-főzés, tojásfestés, locsolkodás, meg egyebek. Na nálunk ezek jóformán egyáltalán nincsenek megtartva. Nekem a karácsony a legfontosabb, legszebb ünnep az évben, a többi már csak úgy eltelik. A húsvétot mi sosem ünnepeltük úgy, ahogy más családok, maximum az ételek terén érezhető, de más dolgok tekintetében kicsit sem. Idén sem vittük túlzásba a dolgokat.
Vasárnap anyósomék és édesanyám jött át ebédre. Póréhagyma krémlevest főztem, meg hentestokányt, desszertnek pedig répatorta készült mascarpone-s krémmel. Szerintem nagyon jól sikerült minden, csak sajnos anyósom nem tudott mindenből enni a cukra miatt. Emiatt szomorkodtam is egy picit, meg bosszankodtam, mivel körültekintőbbnek kellett volna lennem és olyan levest főznöm, amit ő is ehet. Legközelebb jobban odafigyelek erre. Viszont a hangulat nagyon jó volt, sokat beszélgettünk, nevettünk, én pedig ismét a háziasszony szerepében sütkérezhettem. Imádok vendégül látni másokat, szeretek nekik finom ételeket feltálalni, odafigyelni a részletekre, az italokra, mindenre. Nagyon szeretem, mikor mások körül süröghetek-foroghatok. Természetesen Viktor mindenben a segítségemre volt, nélküle semmi nem ment volna ilyen gördülékenyen - komolyan, aranyember. Szóval a vasárnapunk nagyon kellemesen alakult, nem kaptam idegrohamot a főzéstől, mindennel kész lettem és nem vállaltam túl magam. Kaptunk kedves, apró ajándékokat, de nekem igazából az számított, hogy együtt a család és eltölthettünk egymással pár kellemes órát.
Hétfőn sem vittük túlzásba a dolgokat. Mivel nálunk nem hagyomány a locsolkodás, nem is éreztem késztetést arra, hogy Viktor vegyen valami dögletesen fullasztó pacsmagot, amit a nyakamba önt. Helyette nyakunkba vettük a várost és elmentünk egy nagyot sétálni. Elfogyasztottuk az idei év első fagyijait, aztán pedig a szokásos helyünkön, a Duna-parton kötöttünk ki. Közel 4 órát voltunk el ott, pihengettünk, gyönyörködtünk a tájban, mert végre zöldbe borult minden, és olvadoztunk a fél tucatnyi pelyhes kiskacsán, akiket az anyukájuk lelkiismeretesen terelgetett a vízen. A hattyúpárt is láttuk elrepülni, olyan méltóságteljesek, fenségesek és gyönyörűek voltak! Mi pedig a punnyadás mellett megint nagyon sokat röhögtünk és beszélgettünk, olyan hamar eltelt az idő, hogy szinte észre sem vettük magunkat. Az ember annyira bele tud feledkezni a környezetébe. Imádom nézni a sok kutyust, ahogy játszanak, belecsobbannak a vízbe, majd a gazdijuk legnagyobb örömére az orruk előtt kell lerázniuk magukról a vizet :P Egy szó, mint száz, jól éreztük magunkat :) Nekünk csak erre volt szükségünk, és ez így tökéletes is volt :)

Sütiadag - a nyuszis linzer, a sport szelet és az almás-vaníliás süti anyum keze munkáját dicséri, én most csak a hátul lévő répatortát készítettem. Ja, és van ott egy nyuszis milka is, mert az azért kell :P

Málnás sör. Én még csak most fedeztem fel magamnak, baromi finom, de azért még mindig az almás, meg a grapefruitos a kedvencem :)

"Elveszem a sminkedet!!!"

Enyhe méretbeli különbségek 

(még mindig nem szeretem a bakancsot, de ha sétálni megyünk ez a legkényelmesebb lábbelim)

Viktor iránti csöpögés következik *.*

Amikor mosolyogni próbál...

... és rájövünk, hogy nem jön össze neki :P

Viktor megint lüke :P

Naplemente

Remélem Nektek is jól telt a húsvét és sokat pihentetek :)