100 happy days - 21-30

Újabb adag boldogság ^^

A krotonunk durván nekiindult a növekedésnek. Annyira gyönyörű, hogy ennyi sok szép levelet hoz, amik napok alatt megnőnek, nem győzzük csodálni :) Lassan már olyan, mint egy kisebb facsemete ^^

A tanévzáró napján kaptam ezt a kis csokrot, pontosabban kettőt. A narancs színű 3 szálat az egyik gyerkőcömtől kaptam, a rózsaszín pedig "csak" egy szálas csokorka, azt pedig egy másik gyerkőctől kaptam, akivel ugyan nem foglalkozom, de olyan tündér volt, hogy minden felnőttnek adott virágot ^^ 

Végre kipróbálhattam a Dr Peppert. Nagyon érdekes íze van, olyan, mintha mandulás kólát innál. Finom, de kissé émelyítő, így azt hiszem nem sűrűn fogom iszogatni, amúgy sem vagyok nagy szénsavas üdítő párti, de legalább kipróbáltam. Aki pedig szemfüles, az a háttérben észreveheti a monitorom díszeit, mégpedig egy Viktor által készített szívecskét, amit elektronikai alkatrész lábakból készített nekem, illetve egy hóember kulcstartón csücslő Frankeinstein ujjbábot XD (a monitorom tetején még érdekesebb apróságok vannak :D)

Kipróbáltam végre a zabkását. Hogy tudtam eddig enélkül élni? Isteni finom, én keserű kakaóporral és pici mézzel készítettem, de biztos, hogy ki fogok próbálni más verziókat is.

Újra végignéztem a Boys Before Flowers-t és annyira, de annyira imádom!!! *.* Ők a kedvenc párosom, annyira lehetetlenek és reménytelenek, hogy az valami hihetetlen, a poénjaikon könnyesre röhögöm magam, a romantika meg... ah, ezt látni kell ahhoz :P Nagyon tanulságos, életszerű dolgok is vannak benne, meg persze azért lehetetlen, lányos vágyálmok is, de hát milyen legyen egy dorama? :) És Lee Min Ho szintén Rák, mint én ^^ 

Aztán végignéztem egy nap alatt Lee Min Ho másik dorama-ját, a Personal Taste-t, hát az is eszméletlenül jó volt, bár sokkal komolyabb hangvételű. Mondjuk ez már nem is a fiatal korosztálynak készült, hanem felnőtteknek, de attól még ugyanolyan jó, sőt! Bizonyos jelenetek sokkal jobban ki tudtak bontakozni... :P (de nem annyira, mint szeretném, höhöhö :D)

Ismét zumbázgattam, és baromira élveztem :) Igaz, hogy egyes lépéseknél még ki akarom törni a saját bokámat, és nem tudom összekoordinálni a karomat a lábammal, de sebaj, gyakorlat teszi a mestert :P

Kitöltöttem egy tesztet, és ez jött ki :D Annyira tetszett az eredmény, hogy muszáj volt lementenem, mert legalább fél óráig vigyorogtam rajta :P Mikor Viktornak megmutattam csak fejcsóválva hallatott egy reménytelen sóhajt :D

Eldöntöttem, hogy házi vajsört fogok csinálni. Nem, nem a gagyi tejes verziót, ami a neten kering, az csak a gyors megoldás. Én az IGAZI vajsörről beszélek, amit a Harry Potter parkban megalkottak. Amióta olvastam a HP könyveket mindig is kíváncsi voltam a vajsör ízére, ám egy alapanyag nehézkessé tette az itthoni elkészítését, mégpedig a cream soda, ami nálunk nagyon kevés helyen kapható. Na én megtaláltam a neten a cream soda receptjét is, úgyhogy azt is házilag fogom csinálni, s onnan már egyenes az út a vajsörhöz ^^

Az én drágám képes volt azért felhívni a melóhelyéről (ahol nagyon szigorúan nézik a telefonálgatást), hogy elmondja mennyire ízlett neki az ebéd, amit főztem ^^ Teljesen elolvadtam tőle, olyan édes volt, annyira jól esett :)

Zumba - amikor könnyedebb mozgásra vágyom

Hát kedves emberek, bizony beköszöntött a nyár a maga pokoli forróságával, a mocskos kánikulával, a tikkasztó napsütéssel, én meg legszívesebben csöndesen elfojdogálnék a székemben, annyira nincs erőm semmihez. Viszont mozogni ilyenkor is kell, sőt, én kifejezetten vágyom is rá, csak hogy a döglesztő dolgokat nem bírom. Ilyenkor a zumba szokott a mentsváram lenni, ugyanis ere a könnyedebb, táncos mozgásra valahogy jobban rá tudom venni magam, mint mondjuk Bíró Ica dvd-jére (ami természetesen továbbra is szuper, csak a kánikulában még a gondolatától is elájulok).

Szóval zumbázgatok, és nagyon jól esik. Persze ettől is patakzik rólam a víz, de nézzük úgy a dolgot, hogy legalább méregtelenítek egy kicsit. Nyáron amúgy is könnyebb fogyni, ilyenkor kevesebbet eszik az ember, a meleg miatt nem kívánunk annyi ételt, és a mozgás duplán megedz minket, hiszen a meleg miatt pluszban is izzadunk. Nem mondom, hogy egyszerű, mert az asztmámmal és a fölöslegemmel tényleg nem könnyű mozogni a 35 fokban, de ez a táncos, laza, vidám mozgásforma jól esik, jobban is érzem magam tőle. Igaz, érdekes a kapcsolatom ezzel a zumba-dologgal. Meg kell valljam töredelmesen, hogy én nem vagyok sem a latin zene, sem a latin táncok szerelmese. Régen sem szerettem, most sem a kedvenceim, de annyiban változott a dolog, hogy most már ha beteszem a zumba dvd-met, akkor élvezettel tudom csinálni rá a mozdulatokat és a zenék közül is van, ami tetszik. Bővül az ízlésem minden téren, és habár a latin dolgokkal fokozatosan, apránként barátkozom, azért sikerül. Biztos sokan furcsálljátok a dolgot, az emberek többsége szereti a forró ritmusokat, de én alapjáraton egy hűvös, nyugis vérmérsékletű emberke vagyok, inkább északi típus. Na már most ehhez az attitűdhöz nagyon nem illik a latin temperamentum, soha nem is lesz az én világom, de azért kezdek nyitni más dolgok felé is és a személyiségem olyan rétegeit fedezem fel magamban, amikről nem is tudtam.

Ilyen példának okáért ez a latin-dolog is. Talán pont a zumba volt az, ami miatt elkezdtem megkedvelni az ilyen típusú zenéket, mert igazából a mozgás miatt kezdtem el csinálni. Csak hogy az ember nem csinálhat úgy egy dolgot, hogy ne érezzen valamiféle szimpátiát vele kapcsolatban, így aztán azon kaptam magam, hogy a mozdulatokkal együtt a zene is megtetszik - igaz, pont a létező legidegesítőbb dallamok maradnak meg a fejemben és dúdolom őket egész álló nap, de oda se neki.

És hogy miért szeretek zumbázni? Ennek több oka is van. Egyrészt az egész testemet átmozgatja egy időben. Nem bontja le a gyakorlatokat külön-külön testrészekre, ami habár szintén jó, de néha arra is szükségünk van, hogy az egész testünket egyszerre mozgassuk át. Aztán szeretem még benne azt is, hogy inkább táncos mozgás, amivel becsapom az agyam, hiszen mennyivel könnyebb rávenni magam arra, hogy táncoljak egyet, mint hogy tornázzak? És habár egy zumba - véleményem szerint - nem olyan gyilkos testmozgás, mint mondjuk egy konditermi edzés, de az ilyen borzasztó meleg napokon, vagy amikor túlságosan fáradtak vagyunk nekiállni eddzeni tökéletes választás lehet. Szórakoztató módon mozgatja át az embert, és észrevétlenül teszi a dolgát, miközben mi jól érezzük magunkat és táncolunk.

Az elején én is kissé félszegen csináltam, elég hülyén éreztem magam az ilyen mozdulatok végzése közben (pláne, hogy Viktor ott ül mellettem a másik számítógépnél és állandóan attól félek, hogy felém néz, aztán elkapja a röhögőgörcs - persze ő nagyon diplomatikus és udvariasan belemélyed a játékaiba, amíg én táncikálok :D), de aztán egyre nagyobb elánnal kezdtem végezni őket. És ez a jó, mert akkor a táncmozgásokat is határozottabban, pontosabban végezzük és még inkább átmozgatjuk magunkat. Azt is szeretem a zumbában, hogy nem egyszerre gyötri meg az embert, hanem mindig harmonikusan, kis pihenősebb lépésekkel fellazítva mutatják a dolgokat, így én sem köpöm ki a tüdőmet és a különféle testrészeimnek is van ideje kicsit pihenni. Én egyébként a Cardio Party nevezetű dvd-t szoktam csinálni, ami többféle stílust mutat be egyszerre.

46 perces a film, ennyi idő alatt megállás nélkül kapjuk a lépéseket, amiket viszonylag könnyű lekövetni. Én azért 1-2 lépésnél megállok és jobban megnézem magamnak, hogy hová pakolják a lábaikat, de a legtöbb mozdulatot azért könnyedén le lehet másolni. A tornát vezénylő két muki közül a csajjal nincsen semmi bajom, egyedül a bájgúnár hapsi zavar kissé, de nyilván nem ezt figyeli az ember, mikor tornázni akar. Szóval ez egy jó kis cucc, én ajánlom mindenkinek, főleg ezeken a hőgutás napokon, amikor megmozdulni sincs kedve az embernek. Mert táncolni azért más, mint súlyokat emelgetni, nekem ez most jobban esik :)

Ti szeretitek a zumbát?