Ezzel a beszámolóval még adós vagyok, de jobb később, mint soha :P
Július 25-én én is részt vettem a II. országos goth találkozón és bizony sok élménnyel gazdagodtam. Kezdjük ott, hogy el se akartam menni :D Pedig Zsófi hívott, hogy menjünk együtt és akkor utána találkozhatnánk, meg nálunk lenne egy kicsit - a terv utóbbi részével nem is volt gond, hiszen ezer éve nem láttuk Zsófit vendégül és nagyon örültem, hogy ismét jön hozzánk, de a goth tali gondolata nem igazán vonzott. Köztudomású rólam, hogy eléggé introvertált emberke vagyok, nehezen oldódom fel és nem szeretem a hatalmas társaságokat sem. Plusz az sem mellékes, hogy alig van goth ismerősöm, meg tini korom óta nem igazán veszek részt a szubkultúra szociális életében.
Anno 15-16 éves koromban elég aktív voltam, jártam goth bulikba, voltak goth ismerőseim, sőt, még koncerteken is részt vettem, de annyi negatív tapasztalatot sikerült szereznem ezidő alatt, hogy elment a kedvem az egésztől. Nem akartam újra goth társaságban lenni, mert akiket anno megismertem rosszindulatú, felszínes, "kivagyi" embereknek láttam. Tudjátok, azokban az időkben még az ment, hogy kinek van puccos, drága goth ruhája, ki néz ki vámpírosabban, és aki "alul maradt", azt kő keményen lealázták. Én is ezek közé tartoztam. Tudtam, hogy ki fogok lógni a sorból a sima ruháimmal, de én azért mentem ezekbe a bulikba, hogy jól érezzem magam, nem pedig hogy rögtönzött divatbemutatót tartsak. Viszont úgy voltam vele, hogy ezek a dolgok már rég voltak. Az akkori emberkék is tinik voltak még, az az időszak pedig minden szempontból kegyetlen tud lenni, szóval kis dilemmázás után eljutottam arra, hogy oké, megyek. Még Viktort is sikerült magammal csábítanom, pedig neki aztán köze nincs a goth-okhoz, ő színtiszta metálos, de a kedvemért igent mondott :) Így aztán nem kis gyomorgörccsel, de belevetettük magunkat a gothok sűrűjébe.
Úgy terveztük, hogy kb. 16 óra felé megyünk ki, mert irdatlan meleget mondtak aznapra és én nem szerettem volna a 35 fokban a napon aszalódni. Ebből végül 17 óra lett, ugyanis a tájékozódási képességeim egy újszülött döglött macskáéval egyeznek meg, és természetesen eltévedtünk :D Egy kezemen meg tudom számolni hányszor voltam a Margit-szigeten, a romoknál pedig még sosem jártam, így érdekes volt az odajutás. Zsófiékra számítottam, mint segítség, mivel reménykedtem, hogy ők már kora délután óta ott vannak. No kiderült, hogy mikor tájékozódás ügyében felhívtuk őt, még ők is csak sétáltak a Margit-szigethez. Na mondom jól van :D Aztán egy hölgy megszánt minket, mert látta, hogy elég sok fekete egyén volt aznap a szigeten és útba igazított. Mikor megtaláltuk a romokat, konkrétan nem mertem bemenni az emberek közé :D Megbeszéltük Zsófival, hogy megvárjuk őket kint, aztán ha a közelben vannak, akkor összetalálkozunk és bemegyünk együtt. Nem is kellett sokáig várnunk, Zsófi és a barátnője, Felony hamarosan megérkeztek, aztán bevetettük magunkat a fekete tömegbe.
Először persze totál zavarban voltam. Elég sok ember gyűlt össze ott, ami már távolságtartásra adott okot, de mikor Zsófi ismerősei lazán jöttek és bemutatkoztak, akkor azért kezdett oldódni bennem a feszültség. Nagyon nem erre számítottam. Vadidegen emberek fültől fülig érő vigyorral jöttek oda puszit adni, ismerkedni, beszélgetni. Egyáltalán nem éreztem azt a gőgös pökhendiséget, mint anno, mindenki nagyon barátságos és kedves volt :) Pedig rendesen aggódtam, hogy ki leszek nézve a többiek közül, mivel aznap is egy sima fekete egyberuhába mentem, meg szandálba - úgy voltam vele, hogy nekem most a kényelem a fontos, meg hát nem akartam spontán öngyulladást produkálni. Szóval az első tapasztalatok nagyon pozitívak voltak.
Aztán megpillantottam pár ismerős arcot: első körben Heni toppant elém, akivel a találkozót megelőző napon kezdtünk el beszélgetni - ő az egyik leghűségesebb kommentelőm is :) Megbeszéltük, hogy megkeressük majd egymást, és szinte alig érkeztünk meg Heni már rám is talált. Nagy volt az öröm, mikor végre személyesen is találkozhattunk, sokat beszélgettünk is, illetve még egy meglepetés ajándékot is kaptam tőle - egy csodaszép nyakláncot.
Aztán egyre több ember szállingózott a köreinkbe, akiket a blogjuk végett már ismertem: Trish (akit valamiért a nemgoth vallomásoknál lazán Gabinak hívtam, sorry XD), Annie és Aleesia. Trish-sel sajnos csak akkor sikerült beszélgetnem, mikor már készült hazaindulni, de annak a kevésnek is nagyon örültem, mert rendkívül szimpatikus leányzó - remélem legközelebb több időnk lesz a beszélgetésre :) Annie-vel, ha jól emlékszem nem is nagyon sikerült váltanom pár szót, pedig szerettem volna, de olyan nagy volt a jövés-menés, kavarodás - remélem legközelebb ezt is tudom pótolni. Viszont Aleesia-val és a párjával elég sokat tudtam csevegni, és mindkettejüket nagyon kedves, szimpatikus embernek tartom :) Na és a kutyusuk, Luna... hát én szerelembe estem, már megint :D Olyan tünemény volt az a kis fekete szépség, hogy alig lehetett levakarni róla.
Szóval nagyon örültem, hogy ennyi ismerős arcot láttam, meg hogy azért kicsit beszélgetni is tudtam velük, legközelebb pedig remélhetőleg még több időnk lesz élőben is jobban megismerni egymást, nem csak a blogjainkból :)
Összességében nagyon-nagyon pozitív élmény volt számomra ez a találkozó, és jövőre is biztos, hogy menni fogok - mindenki kivétel nélkül kedves, mosolygós és közvetlen volt, a hangulat is remek volt és a társaság is :) Néhány programnak mondjuk én is örültem volna, mint ahogy sokan mások is, de ki tudja mit hoz még a jövő.
Estére aztán leszakadt az ég, megérkezett a beígért vihar a lehűléssel, úgyhogy Zsófi, Viktor és én már tacsakossá ázva menekültünk haza. A hétvége maradékát együtt töltöttük hosszú kihagyás után, és ennek nagyon örültem, hiszen jó rég volt már a legutolsó Zsófis hétvégénk. Ismét ment a marhulás, horrorfilmezés meg az iszogatás, mert hát néha azért lazulni is kell. Kicsit rövidebb volt így az együtt töltött idő, de remélem a legközelebbi lazulós hétvéig már nem kell olyan sokat várnunk :)
A végére persze hoztam képeket is, bár hogy melyik kitől származik, már nem tudom nyomon követni, mert sokan fotóztak aznap.
Együtt a kis csapat ^^
Ezt a sznob fejet, amit produkáltam, anyám XD
Zsófival :)
Orrpiszkálós
Itt viszonylag normálisan :P
Életemben először simogattam görényt *.* Nagyon aranyos volt, bár szegényke eléggé el volt pilledve abban a melegben.
És itt van a kis bundás tündér, imádom ^^
Na itt már kezdtünk alaposan szétázni :D
A hétvége maradék képei majd később jönnek, még cenzúráznom kell néhányat :D
Addigis legyetek jók és szobatiszták!








.jpg)


.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)



.jpg)










