Reménytelen eset vagyok

Az egész úgy indult, hogy én csak az adventi koszorúmhoz szerettem volna venni néhány szép díszítő elemet, mint például szárított gomba, bogyók, csillámspray. De sajnos ha Szilvike beszabadul a Kreatív Hobbi boltba, akkor ott bizony könyörtelen pusztítást végez. Ez ismételten megtörtént. Koszorú díszeket egyelőre még nem kaptam, de ha már ott voltam, körbe kellett néznem (öreg hiba), és észrevettem egy tüneményes kis goblent. A képen egy bűbájos kislány hintázik, akinek hosszú, fonott barna hajában kék szalagok lobognak, a ruhácskája is kék, és a háttérben zöldell az a fa, amin a hinta lóg. Egy kedves barátnőm, Barbi kíséretében mentem, aki persze egyből tudta, hogy hiába nézelődök még, úgy is ezt fogom választani, és igaza is lett. Szerelem volt első látásra ez a hintázó leányzó, folyton visszatértem hozzá, végül pedig megvettem. Horror összegért természetesen, mivel elég nagy goblenről van szó, ilyen nagyot még nem is csináltam. De most komolyan, melyik hímzés-mániás, romantikus lélek tudta volna ott hagyni azt a gyönyörűséget? Muszáj volt elhoznom! Az más kérdés, hogy a szüleim és a párom is jól le fognak cseszni, amiért nem bírtam magammal, de hát istenem, nem tudtam ellenállni! Könyörgöm, valaki állítson meg! :D (Barbi, ha legközelebb megyünk, ne hagyd, hogy elcsábítson a sötét oldal!) Na jó, igazából egyáltalán nem bánom, nagyon boldog vagyok, hogy megvettem, és élvezettel fogom kivarrni. Már alig várom, hogy a falamon díszelegjen ^^ Persze a barátnőm sem távozott üres kézzel, ő egy mediterrán hangulatú tájképet nézett ki magának, amihez ezúton is szeretnék jó szórakozást és sok sikert kívánni, remélem élvezettel készíti majd el! :) Ezen kívül ahhoz a tömérdek mennyiségű könyvhöz is jó szórakozást szeretnék kívánni, no meg kitartás, mert ha jól emlékszem én most öt könyvet sóztam rá, és otthon még várja őt másik három, így összesen nyolc kötetről beszélünk. Sebaj, könyvből sosem elég, és nagyon remélem, hogy mindegyik tetszeni fog neki! :) Ó, és ezúton köszönöm neki, hogy megihletett, mert a rajzai láttán nekem is kedvem támadt rajzolni.
Hát, mit is mondhatnék még? Ez eddig egy nagyon jó nap :)

Keresztszemes tündérkéim

Már régebben készen lettem ezekkel a hímzésekkel, de még csak most jutottam el odáig, hogy feltegyem a képeiket. Róluk annyit kell tudni, hogy testvérek, az egyik Hold tündér, a másik pedig Nap tündér. Először csak a Holdas leányzót szándékoztam megvenni, de aztán nem volt szívem otthagyni a testvérkéjét, így végül mindkettejüket hazahoztam. Ha valamikor végre be tudjuk őket kereteztetni, akkor igazán gyönyörűen fognak mutatni egymás mellett a falon :) (persze a képek nem adják vissza az élő szépségüket, de nagyjából sejtetik, hogy milyenek lehetnek a valóságban)

Holdacska




Napocska

Dolgos hétköznapok

Mozgalmasan teltek az elmúlt napjaim, úgyhogy most bőven lesz miről beszámolnom. Először is talán azzal kezdeném, hogy meg voltak az első hivatalos munkanapjaim gyógypedagógiai asszisztensként, és meglepően jól éreztem magam az új környezetben. A kollégáim nagyon kedvesek és szimpatikusak, és a gyerekek közül is volt alkalmam megismerni néhányat. Ezen a héten az volt a feladatunk, hogy rendbe tegyük a saját termeinket, dekoráljunk és takarítsunk. Örömmel díszítettem ki a termet (hiszen asszisztensként ez főleg az én feladatom), mert mindig is nagyon szerettem csinosítgatni, kreatívkodni, és itt aztán van lehetőségem mindenre.

Azonban sajnos nem csak jó dolgok történtek velem; pár hete nagyon aggódtunk a kutyusunk, Fricike miatt, mivel a már meglévő faggyúmirigy daganatával gondok adódtak. Önmagában ez egy eléggé gyakori betegség idős kutyáknál, de az én kis jószágom sajnos szétrágta és elfertőzte a daganatát, és emiatt napról napra romlott az állapota. Szörnyen aggódtunk, hogy vajon mi lesz vele, hiszen több, mint tíz éves, és ennyi idősen talán már nem veszi olyan jól az akadályokat, illetve szó volt egy sürgős műtétről is, ami szintén kockázattal járt volna. Volt is néhány nehéz percünk, ugyanis a szétrágott seb borzasztóan csúnya lett, a dió méretű pukli tenyérnyire dagadt, szegény kis jószág pedig teljesen el volt kenődve, nem evett, nem mozgott, csak feküdt egész nap, még a farkát sem csóválta, ha simogattuk. Végül az oldotta meg a problémát, hogy a gyulladás magától kifakadt - ez mondjuk eléggé kikezdte a gyomrunkat, mert bizony nem túl guszta látvány, amikor egy ekkora sebből szinte ömlik a sok csúnyaság, de legalább jobban lett tőle. Pénteken elvittük vizitre, ott pedig végleg megnyugtattak minket, miszerint nem kell se műtét, se más komoly beavatkozás, csupán az eddigi gyógyszereit adjuk be neki, és akkor szépen fel fog épülni :)

Ezeken kívül pedig megmaradt utolsó szabad napjaimban befejeztem a tündéres hímzéseimet, amikről megpróbálok mihamarabb képeket is feltenni. Szerintem nagyon szépek lettek, már csak be kell őket kereteztetni, és mehetnek fel a falunkra. Aztán majd keresnem kell újabb varrni valót magamnak, mert rájöttem, hogy a keresztszemezés és a gobelinezés nem csak kreatív hobbinak és kikapcsolódásnak jó, hanem még meg is nyugtat. Tudom, ez egy picit ellentmondásos, hiszen ezek elég sok türelmet igényelnek (főleg a keresztszemes), de engem valamiért mégis inkább megnyugtatnak. Erre szokta a párom azt mondani, hogy biztos azért működök fordítva, mert Rák vagyok, és az is hátrafelé jár :P
A mai nap pedig újabb apró öröm ért; sikerült beszereznem gyermekkorom egyik kedvenc játékszerét, a buborékfúvót, amit én nemes egyszerűséggel csak bubifújónak hívok :D Régen nagyon sok ilyenem volt, de aztán valahogy elkallódtak, most meg észrevettem egy gyümölcs illatú példányt a boltban, hát muszáj volt lecsapnom rá :P Párom persze nem kicsit nevetett rajtam, sőt, még a bolti eladó hölgy is, mivel teljesen be voltam tőle zsongva, meg aztán amúgy is eléggé lelkes típus vagyok, de nem vettem rossz néven, mivel éreztem a hangjukból, hogy inkább aranyosnak találták a viselkedésemet, semmint szánalmasnak. Aztán ahogy hazaértem rögtön ki is próbáltam az új szerzeményemet, Fricike pedig megpróbálta elkapni a buborékokat, szóval jól szórakoztunk. A hangulatomat pedig csak tetőzi, hogy csodaszép esős, nyirkos, hűvös idő van :) Ez után a perzselő nyár után nagyon jól esik a lehűlés, bár sokakkal ellentétben én az év minden időszakában imádom a borús időt. Párommal el is gondolkodtunk azon, hogy nem csak rossz korba, de rossz helyre is születtünk, mivel mind a ketten a hideget pártoljuk, ezért talán az északi országokban jobban éreznénk magunkat. Van olyan hely, ahol az évi hőmérséklet még nyáron sem haladja meg a 11 fokot (édesjóistenemdejólehet)! Hát, ha már nem élhetek északon, akkor legalább az itteni őszt meg telet fogom várni, hátha jó kis zimankót hoznak magukkal :P

Eddigi alkotásaim

Egy kedves barátnőm, Barbi külön kérésére íródik most ez a bejegyzés, aki megkért, hogy rakjak fel az eddigi kreatív munkáimból néhányat. Most főleg a gobelinjeimről, a keresztszemeseimről és a babáimról rakok fel képeket, de a közeljövőben szeretnék néhány rajzot is feltenni. Előre kell bocsátanom, hogy semmi tehetségem nincs a fotózáshoz, így szíves elnézését kérem azon barátaimnak, akik ehhez értenek, és bántja a szemüket a a kontárkodásom. A képe telefonnal készültek, és igyekeztem a tőlem telhető legjobbat nyújtani.

Elsőnek itt van Panni baba, aki azon rongybabák alapján készült, amiket a nagyobb vásárokon látni lehetett. Én megpróbáltam a saját verziómat elkészíteni az otthon lévő anyagaimból.

A második képen egyébként a párom Biohazardos pólója előtt pózol a kisasszony, ezt az ő kérésére tettem fel :)

Másodiknak itt van Hótündér, aki egy fakanál-baba.

A szárnyait és a koronáját igazi kihívás volt összebarkácsolni. A szárnyakat sima drótból formáztam meg, amit orvosi gézzel töltöttem ki, a ruha és a korona pedig kiselejtezett függönyanyagból készült.

A harmadik egy régebbi gobelinem, ami egy gésát ábrázol egy kertben. Nagyon szeretem ezt a képet, a szobám falára van fellógatva. Mindig is akartam ilyet, mert a keleti, azon belül is a japán kultúra nagyon közel áll a szívemhez.

A negyedik egy elefántos gobelin könyvjelző, amit a páromnak készítettem karácsonyra.

Már rég óta szeretett volna valami normális könyvjelzőt, ami nem csak egy papírzsebkendő, és erre a kis kék elefántra esett a választása. Szerintem nagyon aranyos és bohókás, remekül illik hozzá :)

Az ötödik pedig egy lila virágos keresztszemes könyvjelző, ami a sajátom.

Én is a fent említett okok miatt szerettem volna valami épkézláb könyvjelzőt, és amikor megláttam ezt a mintát, nem tudtam neki ellenállni. Nagyon szeretem a lila színt és a virágokat, úgy érzem részemről is jó választás volt ez a kis apróság. A két könyvjelző hátulját viszont eléggé megszenvedtem, ugyanis a rávasalhatós hát-részt sikeresen elégettük anyuval (először próbálkoztunk vele), így maradt a varrós verzió. Először természetesen rosszul csináltam, mert elfelejtettem felvarrni a szélét, így az anyag folyamatosan felfeslett, úgyhogy leszedtem és kezdhettem elölről, de másodjára már minden jól ment szerencsére.

A legközelebbi projectem egy kék-ezüst keresztszemes tündérke lesz (igen, még mindig tündér mánia van), amit szintén szeretnék bekereteztetni és feltenni a falamra. Utána párom nővérének készül egy delfines könyvjelző, de hogy ezek után mibe fogok bele azt még nem tudom. Mondjuk könyvjelző varrásban már elég jó vagyok, úgyhogy ha valaki szeretne, annak örömmel készítek, csak szóljon :) És ahogy ígértem, később felteszem majd néhány jobban sikerült rajzomat is. Puszi mindenkinek!