ILNP - Ice House és Paradox

Sziasztok!

A címadó két lakk bemutatásával még adós vagyok nektek, de most pótolom is az elmaradást. Még a szülinapomra kaptam őket és azóta is töretlen az imádatom irántuk. Mivel mindkettő pelyhes lakk és mert gyakran szoktam őket együtt felkenve hordani, most is egyszerre mutatom meg őket nektek.

Kezdjük az Ice House-szal.
Érdekesen indult a viszonyom ezzel a lakkal, ugyanis mikor megfogalmazódott bennem, hogy a pelyhes ILNP-k közül kéket tuti fogok választani, nem az Ice house volt az első gondolatom, hanem a Cold Fusion. A születésnapi rendelésem viszont el volt átkozva, egyik lakk sem volt kapható azok közül, amiket nagyon szerettem volna a márkától, így új kék árnyalat után kellett néznem. Szinte rögtön belebotlottam az Ice house-ba és kicsit meg is nyugodott a lelkem, hogy lesz kék pelyhes lakkom :P Határozottan sötétebb, hidegebb árnyalat, mint a Cold Fusion, de én így is nagyon imádom. Igazi jeges, fagyos kék, télen biztos, hogy sokat fogom használni - bár engem a nyári kánikula sem tartott vissza, főleg hogy napsütésben valami veszedelmesen jól néz ki.

Tompa nappali fényben

Közvetlen napsütésben

Többféle alappal és finish-sel is kipróbáltam, hogy lássam melyiknél milyen hatást érek el. A hüvelykujjamon csak az Ice House látható 3 rétegben. Nem teljes a fedése még így sem, de ha valaki ügyesebben lakkozik nálam szerintem simán elérheti a teljes fedést. A mutató ujjamon fehér alapon van a lakk plusz fedővel, a gyűrűsujjamon fekete alappal és fedővel, a gyűrűsujjamon szintén fekete alappal, de lemattítva, a kisujjamon pedig fehér alappal lemattítva. Kicsit zsúfoltnak tűnik ez a sokféleség együtt, nem is viseltem sokáig, csak míg kipróbáltam őket, de legalább látható rajtuk az eredmény. Én önmagában nem használom, inkább fedőlakk lett belőle, de abból a jobbik fajta, ugyanis már egyetlen ecsetmártással szép adag pelyhet sikerül a körmeimre varázsolni. Nekem fekete alapon tetszik jobban, bár a fehér alappal meg téliesebb. Nagyon tetszik lemattítva, így kicsit tompább a csillogása és jobban látható maga a jeges kék szín, de mégis a fényes fekete alapos lett a kedvencem. A száradási ideje amúgy átlagos, a pelyhek pedig szépen rásimulnak a körmeimre. 

A Paradoxban is van kékes beütés, de mellette ott van a lila is *.* Főleg ezért is tetszett annyira ez a lakk, hiszen ami kék és lila egyben az csak jó lehet, ráadásul ha ez a két szín egyszerre látható egy lakkban, az számomra nagyon misztikus hatást kölcsönöz. Persze őt is második lehetőségként választottam, mivel a Kaleidoscope, szívem leghőbb vágya szintén nem volt kapható. Viszont ezt a döntést sem bántam meg, mert lett egy gyönyörű lilás-kékes lakkom, ami a fényviszonyoktól függően változtatja a színét. Sőt, én néha még egy kis zöldet is látok benne, meg cikláment és rozsdaszínt, egyszóval nagyon sokoldalú ez a lakk. 

Tompa nappali fényben

Közvetlen napsütésben

Lemattítva

Itt már nem volt kedvem és türelmem vacakolni a különféle alapokkal, csak feketét használtam fényesen és mattítva. Jól látható, hogy tompa nappali fényben inkább a rezes oldalát mutatja meg a lakk, napfényben viszont előjön a lila is. Mattítva főleg a kéket láttam meg benne. Szerintem fehér alapon is hasonlóan működik, mint az Ice House annyi különbséggel, hogy ebben ugye több szín is megtalálható. Sajnos a mattított verziók kicsit érdekesek mindkét lakk esetében, de talán a Paradoxnál ütközik ki a legjobban. Az Avon szaténos hatású fedőlakkját kentem a manikűrre mindkét esetben, és döbbenten láttam, hogy telis tele van rózsaszínes-opálos csillámmal, ami elszínezi kissé a manikűrömet. Tervezek beszerezni egy normális, sima mattító fedőlakkot, mivel ez az Avonos nem jött be hosszú távon, és majd kipróbálom az újjal is, hátha ott szebb a matt hatás. Igaz, ez sem olyan vészes, de én látom azt a kis elszínezést, és már ennyi is zavar. 

A végére csináltam még egy lakkozást velük, a két lakkot egymást váltogatva kentem fel a körmeimre.

Közvetlen napfényben

Mutató és gyűrűsujj - Ice House

Középső és kisujj - Paradox

Tompa nappali fényben

Nekem itt tetszik a legjobban mindkét lakk, remekül látszanak a színek.

A kettő közül a Paradox lett a kedvencem, mert olyan sok színt látok benne, viszont mégis a lila a domináns. Az Ice House-t is nagyon szeretem, mert ilyen hideg kék színem még nincs a kollekciómban, úgyhogy mindkét lakknak nagyon örülök :)

Nektek melyik tetszik jobban?

ILNP - Happily Ever After

Sziasztok!

Azt hiszem szép lassan kezdem a szülinapomra kapott jóságok bemutatását. Nehéz helyzetben vagyok, mert annyi szépséget sikerült kapnom, hogy azt se tudom melyikkel kezdjem. Írtátok jó páran, hogy a MAC rúzsok nagyon érdekelnek titeket, és ígérem azokról is lesz teszt, de most "kénytelen" vagyok egy körömlakkot mutatni nektek, ami teljesen rabul ejtett. Komolyan mondom, hogy az eddigi körömlakkjaim közül egyetlen egy sem vett le így a lábamról, mint a címadó ILNP csoda. De tényleg. És hozzátenném, hogy egy világos, rózsaszínes-levendulás jellegű lakkról van szó. Nem vérszínű, nem is sötétlila, hanem cuki hercegnős csillámrengeteg. És mégis oda meg vissza vagyok tőle.

Mikor nézelődtem a Nailland oldalán nem voltam biztos benne, hogy nekem ez a lakk kell. Olyan kis semmilyennek tűnt a bemutató képén. Aztán rákerestem a neten, és a többi fotó már sokkal meggyőzőbb volt róla. Ugyanakkor még mindig zavarban voltam, mert ahány blog, annyiféle fotót és színt láttam. Azt ki tudtam venni, hogy az alapszíne egy nagyon halvány levendula lila, de hogy azon túl még mi van benne, hát, fogalmam sem volt. Végül mit volt mit veszítenem, megrendeltem. Úgy voltam vele, hogy levendula színű lakkom még úgy sincs, nagyon nem eshetek pofára :D Aztán mikor megérkezett és kézhez kaptam, egy pillanatig még a légzésem is kihagyott. A Happily Ever After ugyanis maga az üvegbe zárt tündérmese királylányokkal, hercegekkel és üvegcipellőkkel. Árnyékban "csak" egy levendula színű, ezüst pelyhes lakknak tűnik (némi halvány rózsaszínes jelleggel), de aztán kitettem a kezem a napfénybe és szóhoz sem jutottam. Olyan brutálisan szép holo hatást villantott ez a szolid kis lakk, hogy az valami csuda! A szivárvány minden színe ott táncolt a körmeimen anélkül, hogy giccsesnek éreztem volna magam, főleg hogy nem szeretem a nagyon színes dolgokat. De ez a lakk, emberek, ez valami mesés... Bizonyos fényviszonyoknál olyan hatása volt, mintha tükörszerű réteget képezett volna a körmeimen, egyfajta ezüst páncélt, és ilyennel én még sosem találkoztam. Mivel elég pocsék vagyok a lakkok leírásában, ezért inkább hagyom, hogy a továbbiakban a képek beszéljenek helyettem :P Jó sok lesz belőlük, mert szeretném megmutatni ennek a lakknak a sokféle arcát, hogy hány és hány színt sikerült kicsalogatni belőle :)

Benti nappali fényben

Közvetlen napsütésben

Csak hogy még tetézzem a lakk kiválóságát hozzátenném, hogy az állaga tökéletes, nagyon szépen terül és az ezüst pelyhek szépen rásimulnak a körmeimre. Egyetlen rétegben is látványos, de én a biztonság kedvéért kettőt vittem fel. Hamar szárad, de nem olyan gyorsan, hogy ne lehessen szépen eloszlatni. Egy teljes hétig volt a körmeimen és közben egyáltalán nem pattogott le, még a körömvégi kopás is alig volt felfedezhető rajta. Mit is mondhatnék még? Ez a lakk egyszerűen csodálatos :) Biztos, hogy fogok még rendelni ILNP lakkokat, mivel a Picture Polish után ez a márka lett a másik kedvencem (elöljáróban annyit, hogy a másik két testvére is szépen muzsikál ^^)

Nektek hogy tetszik?

Hőség, monszun és szülinap

Kis kihagyás után ismét jelentkezem. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én az elmúlt napok kánikulájától olyan szinten punnyadtam el, hogy semmire nem volt erőm. Ezek a 35-40 fok közeli hőmérsékletek a végletekig kiszívták belőlem az energiát, napok teltek el úgy, hogy csak ültem a ventilátor előtt és próbáltam túlélni a hőséget. Igyekeztem ki sem mozdulni a lakásból, mert akkor tuti ájulás lesz a vége a dolognak, bár idén mintha egy fokkal jobban bírnám a meleget, mint az előző években.
Közben persze megérkezett a vihar is - engem a tegnapi nap konkrétan azokra a youtube videókra emlékeztetett, amit az Ázsiában tomboló monszunokról láttam. Épp mozizásból jöttünk hazafele, és ahogy kigördültünk a mélygarázsból azon nyomban lecsapott a vihar. Nem viccelek, halálfélelmem volt. Fogalmunk sem volt hogy fogunk hazajutni, mert az előttünk egy méterre lévő kocsit is alig láttuk, a jeges szél és eső pedig úgy taszigálta a kocsit, hogy egyik kerekünkről a másikra billegtünk. Rettegtem, hogy felborulunk, vagy belénk csapódik valami törmelék, amiket a szél és a hömpölygő víz ide-oda sodort. A koccanás veszélyről már nem is beszélek, az alapból bennünk volt, hogy aznap valószínűleg totálkárosan visszük haza a kocsit, de végülis mindenki iszonyat óvatos volt, így senkivel nem ütköztünk. De azt a látványt míg élek nem felejtem... Mikor nem látsz ki a kocsi ablakain, mert minden egybefüggő esőfüggöny körülötted, közben dörömbölnek a borsónyi jégdarabok a kocsi tetején, és emellett még kapaszkodnod is kell, mert a biztonsági öv ellenére akkorát lök a kocsin a szél, hogy attól félsz, kicsúszol az ülésből. Az ablaktörlő nem ért semmit, hiszen olyan mennyiségű esővizet kellett ellapátolnia előlünk, amivel nem tudott megbirkózni. Viktor is nagyon ideges volt. Szerencsére a nullásra kijutva már jobb volt a helyzet, ott már meg mertünk kockáztatni kicsit nagyobb sebességet, és ahogy haladtunk hazafelé láttuk, hogy erre még nem járt a vihar. Még épp időben hazaértünk, mire nálunk is lecsapott. A lakás védelmében persze már gyönyörűnek láttam a természet tomboló erejét, de ha kiszolgáltatottan, védelem nélkül vagy benne a sűrűjében, közel sem olyan éteri a látvány. Édesanyámat azonnal fel is hívtam, figyelmeztettem a veszélyre, mert ő pont a vihar ideje alatt ment dolgozni. Szerencsére neki sem lett semmi baja azon kívül, hogy bőrig ázott és hogy késve ért a munkahelyére - egy kedves, vadidegen autós bevitte őt, mivel ahogy azt olvashattátok/hallhattátok teljesen megbénult a közlekedés.

Az ablakból ez a látvány fogadott minket, mikor hazaértünk, és ezzel még nagyon keveset adtam vissza abból a monszunból, amit átéltünk. A kocsiban egyszerűen nem volt erőm fotózni, annyira meg voltam rémülve, bár nem is láttatok volna sokat belőle, csak egy nagy, egybefüggő szürkeséget. 

Na de most, hogy megvitattuk az elmúlt pár nap időjárását, kicsit vidámabb dolgokról is mesélnék nektek - nevezetesen arról, hogy július 3-án betöltöttem a 27. életévemet :) Sajnos aznap még totális kánikula volt, így a hőségben kellett dolgoznom, másnap pedig úgyszintén hőségben tartottam vendégséget is. Átjöttek hozzánk anyósomék és a szüleim is, akikkel egy nagyon kellemes napot töltöttünk el :) Volt nagy eszem-iszom, kaptam sok szép ajándékot, de ilyenkor legjobban a társaságnak örülök - annak, hogy együtt a család, beszélgethetünk egymással és hogy nagyokat nevetünk :) Számomra mindig is fontos volt az, hogy időről időre együtt lássam a szeretteimet, rokonaimat és érezzem azt, hogy hozzájuk tartozom, hogy szeretjük egymást. Félre ne értsetek, nagyon jó tárgyi ajándékokat is kapni - én is bezsongok tőlük, mint bárki más :P -, de számomra a legnagyobb ajándék az, hogy együtt láthatom a családomat és egy kis időt eltölthetek velük. Szeretek vendéglátóskodni is, ami nálam persze mindig ideggörccsel párosul, mert szeretném, ha minden tökéletes lenne, ezért túlaggódok mindent. De ott van nekem Viktor, aki mindig higgadt és nyugodt tud maradni, és így nekem is nagy segítségemre van :) A menü a múltkori fokhagymás joghurtban pácolt csirkemell volt, anyósom ezt "rendelte", annyira ízlett neki.

Azért kitérek kicsit az ajándékokra is, mivel idén kivételesen szép és kedves dolgokat kaptam :) Anyósomék megleptek például egy liszt szitálóval - ilyenem még nem volt, de ma már azzal sütöttem süteményt és valahogy könnyebb összedolgozni a tésztát, ha a liszt át van előtte szitálva. Kaptam még tőlük zoknit, kis lótusz alakú gyertyát és manikűr készletet is, ami ilyen utazó méret, szóval valószínűleg a táskámban fogom hordani és nagy hasznát veszem, mert eddig mindig hiányzott egy körömolló, vagy körömreszelő a mindennapjaimból. Sajnos ezekről képet nem tudtam készíteni, mert a legtöbb holmit már elpakoltam vagy használatba vettem.

Édesanyám szokásához híven egy gyönyörű virágcsokorral lepett meg, mutatom is :)

Cirmos rózsa és lisianthus, utóbbi az egyik kedvenc virágom :)

És mikor a tortámról esett szó egyből az jutott eszembe, hogy én idén nem bolti tortát szeretnék, hanem édesanya féle finom gyümölcsös túrótortát ^^ Meg is kaptam, ráadásul a kedvenc gyümölcsömmel, málnával kombinálta.

A széle ostya lapokkal van kirakva és szalaggal lett átkötve, nagyon tetszett :)

Szüleimtől most tárgyi ajándékot nem kaptam, mert úgy voltak vele, hogy majd én eldöntöm mit szeretnék, így borítékban érkezett tőlük az ajándék. Persze nekem már rögtön a fejemben volt, hogy mi lesz belőle vásárolva :P Az egyik felét mindenképpen egy közös mozizásra szerettem volna szánni Viktorral (Jurassic World-öt néztük meg), előtte ebéddel, koktélozgatással, meg persze mozis csemegékkel - egyszer nekem is szabad kirúgni a hámból :P 

A másik felét pedig a Nailland-nél vertem el, vagyis hát rendeltem a webshopjukból. Ezer meg egy éve nem rendeltem magamnak onnan körömlakkot, pedig a kívánságlistám erősen gyarapodott. Sajnos az eredeti tervek közül csak egyet tudtam beszerezni, a többi pont nem volt raktáron. Viszont gond egy szál se, találtam magamnak más lakkokat, amikkel boldogítani tudtam magam :P

A kis szépségek balról jobbra: ILNP Paradox, Ice House, Happily Ever After és a régóta vágyott A-England Saint George. Érdekes módon ezek közül most a Happily Ever After tetszik a legjobban. Nézzünk néhány közelebbi képet a szépségekről:

A-England: Saint George

ILNP: Happily Ever After 

(ez a lakk egyébként nagyon csalóka, majd a részletes tesztnél fogjátok látni, hogy mennyi arcát tudtam lekapni)

ILNP: Ice House

ILNP: Paradox

Ééééés végre rávettem magam egy felnőtt színező megvásárlására - ezt vehetjük úgy, hogy szüleimtől kaptam :P Élőben a felkapottabb darabok (Titkos kert, Szép álmokat) nem nyűgöztek le annyira, viszont mikor Viktor megmutatta ezt, hát a lélegzetem is elállt. Eleve imádom Japánt, szóval a téma tökéletes, de a benne lévő rajzok még inkább lenyűgöztek.

Persze nem maradhatnak el Viktor ajándékai sem, aki most olyan csodás dolgokkal lepett meg, hogy a megszerzésük után percekig vinnyogva ugráltam az örömtől :P A maxiruhát már mutattam nektek, de még mellé hozzácsapott két régóta vágyott "apróságot" is.

A MAC rúzs kollekcióm - hála Viktornak - ezúttal két kívánságlistás darabbal bővült ^^ Igaz, a Fast Play amolyan vándormadár volt nálam, mert hol odáig voltam érte és meg akartam szerezni, hol pedig kivettem a listámból, mondván nem olyan különleges. Aha, egy frászt. Csodás mályvás árnyalat, tipikus piszkos rózsaszín, de abból is az erősebb tónusú. Ezt a rúzst Viktor választotta nekem, mert szerinte nagyon szép és illik hozzám. A másik pedig a híres-nevezetes Velvet Teddy, amire már fél éve vadászom, de eddig akárhányszor mentem az Allee-ba, sosem volt. Most készletfeltöltéskor csíptük el az üzletet, úgyhogy teli volt a fiók, jött is hozzám egy példány azon nyomban :P Azt hiszem ez lesz a tökéletes nude szín számomra. Érdekes árnyalat egyébként, mert mikor először felvittem kifejezetten korrektor színe volt, de aztán elkezdett mattulni és besötétedett, így pedig egy nagyon kellemes, bézses nude színt kaptam végeredményül. Imádom ^^ Részletes teszt lesz majd róluk természetesen.

Ezeken kívül volt még néhány apróbb vásárolgatásom is, mondván szülinapkor szabad :P 

A sampon, a balzsam, a hajolaj és az Essence szemceruza utánpótlás volt, a két tusfürdő volt az, amiket pluszban vettem magamnak. Múltkor végig szaglásztam ezeket a nyári illatú Balea tusikat és annyira tetszett ennek a kettőnek az illata, hogy most muszáj volt őket elhoznom. Igaz, engem a Balea tusfürdői kissé szárítanak, de oda se neki, ha cserébe ilyen isteni az illatuk :)

Az Yves Rocher-ba is betértem, ugyanis júniusban kaptam tőlük egy kupont, amiből most ki is használtam egyet. Három tusfürdőjüket vettem meg 1200 Ft-ért, az illatuk pedig mennyei - csillaggyümölcsös, gránátalmás és zöldcitromos.

Három Moyra lakkra is lecsaptam a Camponában - a Silk Nude kollekcióból a Parist régóta terveztem beszerezni, a Giselle szintén kívánságlistás volt, a fehér meg azért jött, mert sok jót olvastam a Moyra fehér lakkjáról és le akarom végre cserélni a borzalmas Maybelline Colorama lakkomat valami használhatóra. Én is meglepődtem saját magamon, ugyanis egyre jobban kezdenek vonzani a nude színek O.O Az Essence menta színű lakkja pedig azért került a kosaramba, mert akartam adni egy esélyt ennek a színnek nálam. Valószínűleg én vagyok az egyetlen ember a világon, aki nem szereti a menta színű cuccokat, de bízom benne, hogy ez a lakk megváltoztatja a véleményemet.

Hát azt hiszem jó darabig kiéltem most ezzel a vásárolhatnékomat :P Nagyon tetszik mindegyik ajándék és nagyon szuper nap volt még akkor is, ha ismét egy évvel közelebb kerültem a bűvös 3x-hez. 

Ééés ha már szülinap, akkor ne csak nekem legyen jó: hamarosan nyereményjátékot indítok a blogon, érdemes lesz pár nap múlva visszanézni :)

További szép napot nektek, élvezzétek a lehűlést!

Picture Polish - Monroe

Ma egy lakkteszttel jövök nektek, ilyen is viszonylag rég volt már a blogon (a kihívások kicsit túltengésben vannak :P). A PP Monroe-ját szeretném megmutatni nektek, ami ugyan sokatok számára nem lesz ismeretlen, de én olyan szinten vagyok szerelmes ebbe a lakkba, hogy úgy sem bírnám ki, hogy ne zengjek ódákat róla :P Na jó, viccet félretéve, szeretnék én is pár sort áradozni erről a klasszikus szépségről.
A beszerzésének történetéről régebben írtam már, de röviden annyi történt, hogy a múltkori blogtalin buldózer módjára végigtaroltam az Árkád tömegén, hogy elsőként érhessek a Nailland standjához. Reménykedtem benne, hogy lesz még Monroe, és mit ad isten, ott vigyorgott rám a kicsike. Azonnal lekaptam, és mint valami kisgyerek ugrándozva, fülig érő vigyorral szorongattam a zsákmányt. Az igazság az, hogy ez a lakk megint csak olyan, ami nagyon én. Eleve imádom a pirosas-bordós árnyalatokat és a csillámokat, na de ha ezt a kettőt ötvözik, akkor végem van. A Monroe-ban pont azt szeretem, hogy olyan se nem piros, se nem bordó, se nem málnás szín, olyan kellemes köztes. Viszont határozottan elegáns és dívás árnyalat, tudni kell viselni. Számomra eleganciát, kifinomultságot, nőiességet sugároz. Mikor felkentem, percekig csak bámultam a fény felé fordított körmeimet, mert a holo szilánkos csillogás itt is elveszi az ember józan eszét. Egyszerűen lenyűgöző ez a lakk, én nem is tudok betelni vele. Talán maga az árnyalat nem olyan különleges, mint amiket mostanában dobnak piacra, de aki egy kis klasszikus eleganciát szeretne csempészni a mindennapjaiba, annak a Monroe tökéletes választás lehet.
A végére csak "néhány" képet hoztam, szerencsére anno, mikor készítettem őket még elég jók voltak a fényviszonyok (nem úgy, mint most), de a biztonság kedvéért lőttem pár vakus képet is.

Vakuval

Természetes fényben

Egy direkt homályos kép, hogy lássátok ti is mit művel a napfény ezekkel a holo csillámokkal *.*

A képeken egyébként látható már egy kis körömvégi kopás, ha jól emlékszem 3-4 napos volt a lakkozás a fotók készültekor, de szerintem így is remekül bírta. Utána még pár napig viseltem, így a Monroe is hozza a szokásos kiváló PP minőséget. Ha jól emlékszem 2 rétegben látható a lakk a körmeimen, de így utólag visszagondolva nem ártott volna egy biztonsági harmadik réteg. Rövidebb körmökre elég a kettő, de mivel itt már elég hosszúak voltak a körmeim, elkelt volna a harmadik is. Az ecsetet nagyon könnyű kezelni, még én is viszonylag jól tudtam vele lakkozni, a száradási ideje pedig nagyon gyors, de ezt a PP lakkoknál már megszokhattuk :)

Nektek tetszik a Monroe?

Van kedvenc "elegáns" körömlakk árnyalatotok?