2015. április 19., vasárnap

Életmód Project - Hatodik hét

Ismét vasárnap van, így az életmód projecttel jelentkezem. Hatodik hetet írtam a címben, mert ez következik a sorban, de igazából kimaradt egy hét a programból. Ezt nem is szeretném beleszámolni, mivel az pont a verseny hete volt, és akkor mindenre tudtam figyelni, csak az életmódomra nem. Alig ettem az idegtől, a mozgás pedig a napi több óra gyakorlás volt, mint ahogy azt már jó ideje írom nektek újra és újra. Szerencsére ma már újra tornázni fogok, elkezdem végre Péntek Enikő Zóna light dvd-jét, amire már nagyon kíváncsi vagyok. Eléggé elszoktam a sportolástól, úgyhogy biztosan számíthatok egy kis visszaesésre, hiába volt meg ezidő alatt is a rendszeres mozgás az életemben. Azért nem állok hozzá rögtön negatívan, mert akármennyire is fog menni, legalább csinálom :)
Ételek terén sajnos szintén nem voltam túl változatos - a verseny utáni halálos kimerültség nem nagyon ösztökélt arra, hogy bezárkózzak a konyhába, helyette inkább hibernációs mélyálomba zuhantam volna szívesen :P Azért megmutatom miket sikerült fogyasztanom, még ha nem is túl érdekesek, de jövő héttől ismét megpróbálok jobban odafigyelni az ételeimre is.



Ezt a levest szerintem nem sokan ismerik, pedig nagyon finom. Pho-nak hívják (fónak kell ejteni), és nagyon finom hal alapú leves rizstésztával. Ilyet akkor szoktam készíteni, ha már nagyon unom a húst és a zöldségeket.



Tudom, az italok eddig nem nagyon kerültek be ide, de ezt muszáj megosztanom veletek - a Mondoconon végre sikerült innom Bubble Tea-t :D Nem hiszem, hogy az egészséges tulajdonságairól olyan híres, szóval lényegében nem is való ebbe a bejegyzésbe, de nem bírtam magammal :P Én mangós teával kértem, ami nagyon finom volt, benne pedig különféle gyümölcskocsonyák és óriási gyöngyök úszkáltak. Utóbbiak szétpukkannak az ember szájában és ezek is különféle ízben kaphatóak - mi mindegyikből kértünk egy keveset, nagyon finom volt ^^



Ha már Mondocon, akkor muszáj megmutatnom életem első IGAZI ramen levesét. Minimum 20 percet álltunk érte sorban, de megérte, mert hihetetlenül finom! A leves olyan gazdag ízvilágú, hogy összeszorult tőle az állkapcsom. Iszonyat sok feltét járt hozzá (többek között surimi, káposzta, répa, póréhagyma, babcsíra), illetve azt is kiválaszthattad, hogy milyen húst kérsz hozzá. Én a csirkésre tettem le a voksom.



Viktor természetesen a sertéshúsosat választotta :P Egyébként én nagyon meglepődtem azon, hogy mennyire nem a tésztán van a hangsúly ennél az ételnél. Aki már evett zacskós rament tudja milyen iszonyat sok tészta van hozzá - na hát itt erről szó sem volt. Akadt benne persze tészta tisztességgel, de sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a finom lé és a sokféle feltét. Muszáj lesz még elmennem ramen étterembe *.*



A körözöttes tönkölykenyér amolyan jolly joker. Imádom a körözöttet, bármikor szívesen fogyasztom, így elég sűrűn választom vacsorának.



Ez pedig a tegnapi ebédünk - bizony, meg volt vele a bűnözés rendesen :D Most mondhatnám azt, hogy mennyire szuper vagyok, hogy sosem csalok, de akkor nem csak titeket, magamat is becsapnám. Néha igenis készítek itthon házi hamburgert, mert szeretjük mindketten Viktorral, de igyekezzük úgy elkészíteni, hogy ne legyen olyan nagyon kalóriadús. sovány marhahúsból készítettem a húspogácsát és csak különféle fűszereket raktam hozzá, a szendvicsbe pedig csak lilahagyma, sovány sajt és egy kis ketchup került. A zsömle most klasszikus, mert nem találtunk tönkölyverziót, de őszintén engem most rohadtul nem érdekelt :D 

Sajnos most ezt a bejegyzés is elég csekélyke lett mind tartalom, mind képek terén, de most már lassan újra észhez térek a verseny utáni kómából és jövök rendesen mindennel. 
Addig is legyetek jók és kitartást azoknak, akik hozzám hasonlóan felültek az életmódváltás nevű hullámvasútra :D

2015. április 18., szombat

Mani-acs - A pasi választ




Egy nagyon izgalmas témához érkeztünk a Mani-acs keretein belül, ugyanis a mostani manikűrt egy közelünkben lévő férfi döntése alapján kellett megalkotnunk. Én természetesen Viktort kértem fel, bár ez némiképp gondokat okozott, hiszen azt se tudta eszik-e, vagy isszák a körömlakkokat (megnyugtatok mindenkit, esze ágában sem volt elfogyasztani a lakkészletemet XD), épp ezért annyi segítséget kért tőlem, hogy mutassak pár képet és akkor ő majd rábök egyre, ami tetszik neki és csináljak ahhoz hasonlót. Majd' fél órán keresztül keresgéltem neki a pinteresten, mire talált egy olyat, amire azt mondta, hogy "Na ez tetszik".

Ez lenne az a manikűr:



Nekem is nagyon tetszett, hiszen a fekete és vörös párosítása verhetetlen kombó, és maga a forma is szimpatikus volt, így nem is variáltam rajta. Az újraalkotása közel nem lett ennyire szép és precíz, de jelenlegi kimerült állapotomban ennyi tellett tőlem.





Nem egy nagy vaszisz, de nekem azért tetszett. Ezekkel a díszítő csíkokkal még mindig nehezen boldogulok, de legalább próbálkozom :D

Remélem a ti tetszéseteket is elnyeri :)


2015. április 15., szerda

Viktor humor újra

Valahogy a napokban képtelen vagyok bármiféle épkézláb bejegyzés összetákolására, ezért kézenfekvőnek tűnik megosztani veletek Viktor legújabb agymenéseit :P Fogadjátok őket szeretettel!


Baj volt a kocsival és Viktor tiszta ideg volt.
Én: - Muszáj lenyugodnod, mert ha szívrohamot kapsz, azt nem élem túl!
Viktor: - Te beszélsz??? Én kapok szívrohamot és te nem éled túl?


Iszogattunk:
Viktor - Ismered a Pál nevű inkát?


Éppen zúzalevest készültem enni:
Viktor: - Milyen agresszív kajád van! Figyeld meg, egy óvatlan pillanatban kinyúl egy kéz a levesedből, berántja a kanaladat, összegyűri és kidobja.
Én: - Ezt most miért mondod?
Viktor: - Hát mert zúz a leves! És van egy még veszélyesebb rokona is, mert az meg alkoholista! A vörösboros zúz a pörkölt!



Viktor mimóza magokat ültetett és szomorúan vette tudomásul, hogy nem hajtottak ki egy nap alatt.
Viktor: - Lehet, hogy annyira félősek, hogy még a földből sem akarnak kibújni?


Viktor költőként praktizál:
- Itt van, amire vágytál, egy világító ágytál!
(Sötétben tudsz bele pisilni!)




Viktor fröccsöt csinált magának és engem "elfelejtett" megkínálni:
Én: - Te mit iszol?
Viktor: - Miért szolmizálsz?



Néztük az őrültes videónkat Viktorral:
Én: - Olyan ügyesen játszottad az őröm szerepét! Ez itt a színészi pályád csúcsa!
Viktor: - És mivel a csúcson kell abbahagyni, ezért itt be is fejeztem a színészi pályafutásomat.
Én: - De hát kb. 3 mozdulatod volt csak!
Viktor: - Az pont hárommal több a kelleténél.



Megláttam séta közben egy kisgyereket és rögtön széles mosolyra húzódott a szám.
Viktor: - Már megint olvadsz.
Én: - Bárcsak már a saját gyerekünktől olvadhatnék el...
Viktor: - Ne aggódj, attól is el fogsz majd olvadni. Főleg ha felgyújt.



Éppen Star Treket néztünk, ahol Worf, a klingon végignézte egy másik klingon haláltusáját. Ez úgy néz ki, hogy a haldokló szemeit kipeckelik, hogy ne tudja behunyni, végig tartják a szemkontaktust, majd a halál pillanatában a bajtársak elüvöltik magukat, hogy figyelmeztessék a többi halottat a klingon harcos lelkének jövetelére.
Viktor: - Na, akkor reggelente én is így foglak kelteni - kifeszítem a szemedet, elordítom magam és még képzeld hozzá a reggeli szájszagot is!



Picard épp sínbe tette Crusher doktornő karját, aki furán nyögdécselt közben.
Én: - Ez a nő miért nyög úgy, mintha élvezkedne?
Viktor: - Ki tudja mit csinál Picard a másik kezével...



2015. április 13., hétfő

Seven Deadly Sins kihívás - Sloth/Lustaság




Ismét itt vagyok Flóra kihívásának újabb állomásával, melyben a lustaságot kellett megjelenítenünk manikűrben és/vagy sminkben. Én szokásomhoz híven mindkettőhöz alkottam, bár egyre határozottabban érzem, hogy sminkes témákban sokkal kreatívabb tudok lenni, mint a lakkozásokban. Persze utóbbit is nagyon szeretem, de ott még kicsit bátortalanabbnak érzem magam :) Azért nézzük meg mit sikerült összehoznom a lustaság témájához manikűr fronton.

Eljátszottam a gondolattal, hogy a teljesen natúr körmeimet mutogassam nektek, mondván olyan lusta voltam, hogy még ki se lakkoztam, de azért valamit szimbolikusabbat mégiscsak szerettem volna készíteni :P Ihletet a saját lustaságom adott, ugyanis mikor rohadtul nincs kedvem lakkozni (mert van ilyen, főleg vasárnap este 10 órakor, ébrenlét és álom között vegetálva), akkor a létező legegyszerűbb manikűrt szoktam elkészíteni: valamilyen gyorsan száradó alapszín és egy kis szivacsos ombrés megoldás. 10 perc alatt elkészül, utána pedig már bújhatok is be az ágyba, mégsincs az a kellemetlen érzésem, hogy csupasz körmökkel kell majd flangálnom másnap. Most fekete alapszínt választottam, majd arra egy gyönyörű türkizkék csillámos lakkot vittem fel szivaccsal.








A sminkem alkotását megint irtóra élveztem, nagyon régóta meg volt rá az ötletem és azt hiszem egész jól sikerült is megvalósítani. Azt viszont be kell vallanom, hogy fogalmam sincs miért jött pont az az ötlet, amit lentebb láthattok majd. Mikor kipattant a fejemből az volt bennem, hogy ez a smink olyan álmoskás, fáradt hatást kelt, sőt, akár úgy is lehet értelmezni, mintha benőtt volna a pókháló a lustaságtól. Akárhogy is nekem nagyon tetszik ^^










Ezek lettek volna az én lustaság ihlette alkotásaim, remélem valamelyik elnyeri a tetszéseteket ^^


2015. április 12., vasárnap

Húsvét nálunk

Sziasztok!

Kissé inaktív voltam az elmúlt napokban, mivel gőzerővel készültem a táncversenyre, ami a tegnapi nap folyamán le is zajlott. Lesz majd róla beszámoló természetesen, és ha sikerül, akkor képekkel is illusztrálok mindent, de most menjünk kicsit visszább, hiszen a húsvéti élményeimről nem is meséltem még nektek.
Idén különösen vártam ezt az ünnepet, nagyon készültem rá, mivel anyósomékat ismét megvendégeltük és ez mindig remek alkalom arra, hogy kicsit a háziasszony szerepében tündököljek (vagy legalábbis próbálkozzak :P)
Annyit tudni kell, hogy a mi családunkban a húsvét sosem vallási oldalról volt megközelítve, mivel nem vagyunk hívők. Nagy ünnepi ebéd mindig volt és csokitojást meg nyuszit is kaptam, de ezzel véget is ért a nagy húsvétolás nálunk - még a locsolkodás sem volt szokás. Én idén szerettem volna kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni erre az ünnepre, vagyis kicsit újra szerettem volna élni a gyermeki lelkesedésemet, amit anno nem nagyon tudtam kibontakoztatni. Így idén végre tojást festegettem, húsvéti ebédet készítettem (szigorúan diétásat, hiszen anyósom cukorbetegségére oda kell figyelnem, és persze nekem sem árt, ha már életmódot óhajtok váltani), dekorálgattam és még locsolkodásra is rá tudtam venni a kedves férjemet :P



Készültek a kis tojásaim - igaz nem épp remekművek és nem is hagyományos módon készültek, mivel temperával dolgoztam, de nagyon élveztem a pingálgatást. És hála Viktornak, a só és borsszóró új értelmet nyerve segített a gyorsabb alkotásban :P



A kész dekor - a tojások körbeültetve a kosárkában, középen pedig egy nyuszi, ami 3D-s nyomtatóval készült, csak úgy, mint a piros pillangók a széleken. Sajnos ezek nem a mi érdemünk, nekünk nincs ilyen készülékünk - Viktor egyik kollégája lepett meg minket ezekkel a kedves kis dekorációs elemekkel.



Édesanyámtól kaptuk ezeket a gyönyörű grillázstojásokat - olyan szépek, hogy nincs szívem megenni őket (persze Viktort ez nem fogja visszatartani...)



Ezt a helyes kis ajtódíszt a Tescoban találtam, rögtön megtetszett mindkettőnknek. Azért remélem jövőre már tudok készíteni egy rendes tavaszi koszorút is.

Maga az ünneplés nagyon kellemesen zajlott. Kaptunk és adtunk kis ajándékokat egymásnak, de inkább az együt töltött időt értékeltük a legjobban, hiszen nagyon jó volt újra együtt lenni a családdal :) Igyekeztem finom, de lehetőleg diétás ebédet összeállítani, ami szerintem maradéktalanul sikerült is. Egy sima tavaszi zöldséglevest főztem, főfogásnak pedig fokhagymás joghurtban pácolt csirkemellet újhagymás-gombás cukkinivel töltve, baconbe tekerve - mindezt őzgerinc formában sütöttem ki, bulgurral és salátával tálaltam. Ezekről az ételekről már láthattatok képet a múlt heti életmód project bejegyzésemben itt, de azért egy kis életképet még mutatok nektek :P



Azért a husinál jobban örültem volna, ha a bacont kicsit meg tudom pirítani a formából való kiborítás után. Sajnos erre már nem volt lehetőségem, mivel anyósék tűkön ülve várták az ebédet :D



Édesanyám habár nem tudott jelen lenni, azért nem feledkezett meg rólunk és küldött nekünk egy rahedli süteményt. A sajtos rúd diétás verzióban készült, tönkölybúzaliszttel, így anyós és én is fogyaszthattam. Azért sajnos a sütikből is lecsúszott néhány, úgyhogy most visszafogom magam finomságok terén :P



Egy közös kép mindig kell ^^



És természetesen nem maradhatott el a szokásos tavaszköszöntő Duna parti sétánk sem, ahol ismét gyönyörködhettünk a szép tájban és az éledő természetben :)



Száz ágra sütött a nap, csak úgy szikrázott a víztükör.





A megunhatatlan BLT szendvics tönkölyös-magvas kenyérben, valami mennyei!









"Amikor rájössz, hogy a férjed sutyiban képet akar rólad csinálni és gyorsan vágsz valami pofázmányt" :D



Ez a szöveg fogadott minket a láphoz vezető ösvény előtt - nagyon találó!








Aztán még anyuékhoz is felugrottunk kicsit és természetesen az egész látogatás Málnácska körül forgott :P











Még mindig imádnivaló és gyönyörű ^^ (ezzel persze ő is tisztában van és ki is használja :P) A képekért köszönet apósomnak!

Hát nagyjából ennyi lett volna a húsvéti beszámolóm, remélem nektek is jól telt ez az ünnep és kicsit tudtatok pihenni :) 
Viszont a mai Életmód project elmarad, mivel a hetem teljes egészében a verseny körül forgott, nem nagyon tudtam lefotózni az ételeimet. Jövő héten már újra jövök rendesen ezzel a rovattal és minden mással is :)