A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gótikus hastánc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gótikus hastánc. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szeptember 20., szombat

Régebbi hastáncos videók

Nemrég kaptuk meg néhány régebbi táncos videónkat, az egyik a kung-fu bajnokságon készült, ahol ázsiai ihletésű táncot lejtettünk, a másik pedig a goth bálról van, ahol egy komplett előadást tartottunk.



Ezt a táncot a Repülő tőrök klánja című kínai film ihlette, ahol a csodásan lebegő anyagokat próbáltuk visszaadni. Én továbbra is úgy nézek ki, ahogy, de a táncom legalább sörrel elmegy :D Életemben először szerencsétlenkedtem fátyollal, látszik is, hogy nem áll a kezemre, túl finom, túl légies nekem, de azért bénáztam vele egy sort. Ellenben Réka, a duó partnerem remekül legyezőfátylazik, a tanárnőnk, Judit pedig maga a tökély a fátyollal és a karddal is.



Ez volt az az előadásunk, ahol több problémába is ütköztünk. Az, hogy több, mint egy órás csúszással kezdtünk egy dolog, de az elején 5 percig ácsorogtunk a színpadon kezdő pózba meredve, mert egy másik számot végig le kellett játszani. Szerencsére erről a videóról az le lett vágva, már a táncos résznél indul be az egész. A sztori annyi, hogy van egy anyuka és két gyereke, akik a sötét középkorban élnek, miközben tombol a pestis. Ezt a családot is meglátogatja a Halál (az a csoporttársnőm testesítette meg, aki szólót táncol egy szemmel, eszméletlen jó szerintem), aki próbálja elcsábítani a kislányokat magához. Ebben a segítségére van két szolgája is, a szellemek (ezek lennénk mi Rékával, dugig fekélyekkel az arcunkon), akik szintén próbálják delejezni a lánykákat, illetve egy őrült haláltánc keretein belül bábokként mozgatják őket és lejtenek velük körbe-körbe. Végül a napot az anyuka menti meg, aki elkergeti a Halált, a mi halotti csapatunk pedig csúfos kudarcot vallva eltakarodik a színről, a boldog család pedig örül egymásnak. 
Ahogy beszéltük is a többiekkel, ez egy nagyon hosszú, sok helyen vontatott előadás lett. Sajnos a zenét nem mi választottuk, talán ha így lett volna ütősebb produkcióval örvendeztethettük volna meg a népet, de én ennek ellenére is baromi jól éreztem magam. Az első versenyes szellemes duónk egy része lett belevágva, a többit végig impróztuk, illetve azt is észrevettük, hogy kevés volt a valódi hastánc elem és több a színészkedés. Utóbbi persze jó dolog, de ha már hastánc csoport vagyunk, annak kéne nagyobb túlsúlyban lennie, ezen dolgozni fogunk. A tanárnőnk, Judit egyszer sikeresen ki is verte a kezemből a Halál szemét, amivel kínálgatni próbáltam, úgy kellett utána rohannom :D Ezt leszámítva jól lement az előadás, amiből a közönség persze jóformán semmit sem értett, mert nem lett bekonferálva a sztori. No mindegy, mi jól elszórakoztunk, és a magunk módján megoldottunk egy nehéz feladatot. 


Habár elég elvont videókat mutattam most nektek, azért remélem, hogy lesz köztük 1-2 olyan mozzanat, ami a ti tetszéseteket is elnyeri :)

2014. május 4., vasárnap

Fellépés és más egyéb

Tegnap túl estünk a goth bálos fellépésen, amit még most sem tudtam rendesen kipihenni, de oda se neki, majd ma korán lefekszek (hahaha....). Du. 4-kor mentünk át tanárnőmhöz elpróbálni a koncepciót, mivel igazából improvizációra épült az előadásunk. Voltak benne megkoreografált elemek, pl. a mi szellemes duónk eleje Rékával és egy másik táncos társunk, Éva szemes koreója, de az összes többi teljesen spontán volt. Párszor lepróbáltuk a dolgokat, a végére össze is tudtuk magunkban rakni a történetet, de nekem közben kapkodnom is kellett, hiszen Rékának és magamnak is el kellett készítenem a sminkelt sebeket, meg a szellemes sminket. Kicsit ki is csúsztunk az időből, az utolsó percekben applikáltam fel magunkra a rondaságokat, de azért egész "jól" néztünk ki :) Szerencsére kocsival voltunk, így nem botránkoztattuk meg az embereket annyira, maximum addig a kis ideig, amíg a kocsihoz sétáltunk. Persze szakadt az eső, mert miért ne, mi pedig teljes harci díszben vonultunk, miközben szétázott a lábunk, nekem legalábbis a kis cipőmben baromire hidegem volt. A hely egyébként az R33-as bálterem volt, amit fogalmam sincs miért neveznek bálteremnek, mert egy sima goth bulihelyszínnek tűnt számomra. Jó, csinos és elegáns és darkos volt, de bálteremnek azért nem nevezném. Végül annyira nem éreztem magunkat kilógónak sem, mert közel nem olyan társaság volt ott, mint akik be lettek harangozva (semmi báli ruhás, abroncsos szoknyás dáma, csak a szokásos goth emberkék), úgyhogy addigra már nem is voltam frusztrált. Viszont annál kellemetlenebb volt, hogy nagyon lassan gyülekezett a nép, mi pedig csak bő másfél órás csúszással kezdhettük meg a műsorunkat. Elég uncsi volt ott ücsörögni az öltözőben, még szerencse, hogy Viktor is bejöhetett és legalább elszórakoztattuk egymást (meg persze készültek képek is). Aztán mikor végre elkezdtük a produkciót akkor is voltak rizikós dolgok. Közel 2 perces intró alatt kellett felvonulnunk, de a felvonulás kb 10 másodperc alatt megvolt és a zene nem lett leállítva, úgyhogy pózba meredve ácsorogtunk 2 percig. Semmi felkonferálás, semmi sztori elmesélése, hogy a köznöségnek legyen fogalma arról, mit fog látni, hanem egyszer csak véget ért egy goth zene és már jöttünk is mi. Hát, ezt még gyakorolni kell a szervezőknek. Aztán persze mikor elkezdődött a táncunk már minden gördülékenyen ment, mindenki toppon volt és szerintem remekül lenyomtuk a táncunkat.



Így néztem ki tegnap :P

A főszervező oda is jött hozzánk és közölte, hágy rá már ráhoztuk a frászt (ezzel a mi bájos pofinkra gondolt), remélhetőleg a goth közönségnek is tetszett, amit láttak. A végén persze megtapsoltak minket, de fura volt, mert nem lett idő hagyva arra, hogy visszatérjünk a színpadra és rendesen meghajoljunk, mert rögtön benyomtak utána egy másik zenét, a közönség meg azt hitte, hogy még lesz valami. Így aztán kényszeredetten meghajoltunk, ők pedig lassacskán felocsúdtak és megtapsoltak minket, bár kétség kívül egyértelműbb lett volna, ha van eleje és vége a produkciónknak. No sebaj, ebből is tanultunk, és szerencsére a mi táncos részünk szerintem teljesen jó volt, én legalábbis tök jól éreztem magam :)


Rékával :) Olyan szépek voltunk ^^

Egyre jobban élvezem a fellépést, a színészkedést és a táncot, most már két kedves dolgot is összegyúrtam magamnak, amit egyszerre művelhetek - már csak az éneket kéne belerakni és teljes lenne az örömöm :) Utána rögtön szedelőzködtünk is és készültünk haza menni. A főszervező oda is jött hozzánk gratulálni és nagyon megköszönte a részvételünket, puszit is adott, tényleg kedves volt nagyon. Egyébként tök kulturált hely volt jófejnek tűnő emberkékkel, jól éreztem ott magam, és maradtam is volna még, ha nem 11-kor lett volna vége a műsorunknak, mert addigra már nagyon fáradt voltam. Nem is aludtam ki magam rendesen :S
Ma pedig átugrottunk édesanyámhoz, akit természetesen felköszöntöttem anyák napja alkalmából. Nem szerettem volna neki vágott virágot adni, mert tudom, hogy nem szereti, cserepesből meg már annyi van neki, hogy nem tudja őket hova tenni. így inkább hasznos ajándék mellett döntöttem és kapott pár kozmetkumot, amiket tudom, hogy mindig használ és jól jön belőle az utánpótlás, meg egy kis desszertet. Igazásg szerint láttam anyun, hogy habár örül az ajándéknak, én voltam neki a legnagyobb ajándék, hogy átjöttem hozzá Viktorral együtt, felköszöntöttem, beszélgettünk, együtt voltunk :) Megismerhettem végre a fiatalabbik bátyám barátnőjét, nagyon kedves lánynak tűnik így első benyomás alapján, és agyon dédelgethettem Málnácskát is. Tetőtől talpig csupa szőr lettem, no meg ragya, mert a kutyaszőrre is allergiás vagyok és úgy kipattogtam utána, mint a hétszentség. Nem is értem minek szenvedtem a sminkelt kelésekkel, elég lett volna belebújnom Málnába és máris tiszta ragya lett volna a fejem :D Viktor még azt is mondta, hogy nem kellett volna feketére pingálnom az ujjaim végét (mert ugye a pestis egyik fő jellemzője az elfeketedő ujjak, figyeltem a részletekre - két napig megállás nélkül pestises képeket böngésztem a neten, guszta volt XD), mert csak bele kellett volna nyúlnom a kocsiba és kész is a feketeség :P No mindegy, igazából nagyon jól éreztem magam anyuéknál, az egyedüli problémám, ami borzasztóan idegesít az az allergiám. Én nem tudom, hogy a kutyus hozta-e ki rajtam, mert amióta hazajöttünk anyutól megállás nélkül tüsszögök, de tényleg, még levegőt is alig tudok venni, mert állandóan hapciznom kell :S Mondjuk tény és való, hogy jó pár hete vannak allergiás tüneteim, mert könnyezik a szemem, mint a fene, sokszor befulladok, a tüsszögés meg most kezdődött. Éljen-éljen. Úgy reméltem, hogy idén talán megúszom pár enyhébb tünettel, de nem jött össze. Most ittam kálciumot, meg használom a Rhinospray plus-t, ami az allergiásoknak igazi csodaszer (komolyan nagyon ajánlom mindenkinek, akinek hasonló problémái vannak!), de egyelőre ott tartok, hogy nem érzem semminek az illatát, de még az ízét sem, és az egész fejem olyan, mintha kitömték volna vattával. Deb vagyok dáthás, á, ugyad, dehogy. Szóval nagyon örülök. Azért bosszant csak igazán, mert ilyenkor nagyon piros lesz az orrom és nem tudok se rúzsozni, se szájfényezni, és ez zavar :D Marad az ajakápoló.
Remélem nektek jobban telik a hétvége utolsó pár órája, és ti is felköszöntöttétek édesanyátokat :) Mondjuk szerintem ez is olyan dolog, mint a karácsony - nem egy évben egyszer kell kimutatni a szeretetet, hanem mindig, de nálunk ezzel nincs is gond. Nekünk például most sokkal jobban esett fél óráig ölelkezve dülöngélni, mint hosszasan, könnyek között vallomásokat tenni egymásnak anyukámmal. Nem is volt szükség szavakra ahhoz, hogy érezzük az egymás iránti szeretetet :)



Ősrégi kép - oviban anyuval, pont egy anyák napi előadás után :)

No hát mindenkinek további kellemes pihenést, és aki hozzám hasonlóan jövő héten hat teljes napig húzza majd az igát, annak előre is erőt és kitartást, próbáljuk feltölteni magunkat, mert aztán sajnos csak egy napunk lesz arra, hogy itthon pihenjünk :S Jó dolog ez a hosszú hétvége, de a pótlása gyilkos :/ Úgyhogy én is megyek és kihasználom még ezt a pár órát, amikor már nincs házi munkám, csak punnyadhatok és Viktorozhatok :)
További szép hétvégét mindenkinek!

2014. május 1., csütörtök

Danse Macabre - szombati fellépés a Gothic-Medieval Waltz-on :)



Ismét lesz egy fellépésem, amiről elég későn szólok nektek, de mentségemre legyen szólva, nagyon le voltam strapálva az utóbbi időben. Biztos rajtam is kijön a tavaszi fáradtság. Na szóval, szombaton este lesz egy negyed órás műsorunk egy gót bálban. Egy IGAZI gót bálban, mamám :D Még soha nem jutottam el ilyesmire, de baromira izgatott vagyok, hogy milyen lesz. Mi Haláltáncot fogunk előadni. A koncepciónk a sötét középkort idézi - tombol a pestis, a Halál ezrével szedi áldozatait, melyben hű szolgái, a szellemek is segítik. Ezúttal két kisgyereket próbálnak magukhoz édesgetni, aztán majd kiderül mi lesz velük :) Én az egyik szellemet fogom játszani, mert adva volt ehhez a szellemes duónk Rékával, így ő lesz a szellemtársam. Nem csak tánc és színészi szempontból várom ezt a fellépést, hanem sminkelési szempontból is, ugyanis pestises jellegű sebeket és fekélyeket fogok magunkra varázsolni :) Holnap ki is próbálom miként fog ez kinézni, aztán persze nektek is megmutatom, ha érdekel titeket :P Jó sok ragyaszórás lesz a blogon, de hát az én kis Mesevilágom egy kicsit groteszkebb, mint a többi. Eleinte úgy volt, hogy tömegközlekedéssel megyünk, de végül rávettem Viktort, hogy had ne kelljen már a fél világon pestises fejjel végig mennünk (bár azért birizgálja a fantáziámat az emberek reakciója :P). Mondjuk a bálon biztos furán fognak nézni ránk, mert ott csupa elegáns, nagy, abroncsos szoknyás dáma meg úr lesz. Egyébként ez is annyira jellemző - életemben először jutok el egy ilyen puccos gót buliba, és akkor is szakadt szutyokként kell beállítanom ahelyett, hogy kiélhetném eleganciámat :D De lehet utána ott maradunk egy kicsit és élvezzük a sznob légkört, mert miért ne :P Persze Viktor már előre morog, mert ez nagyon nem az ő világa (ő legszívesebben egy Harley-n repesztene az autópályán bőrdzsekiben), de ki tudja, még az is lehet, hogy jól fogja érezni magát.
Akit érdekel itt több infót találhat: Link

És erre fogunk táncolni *.* Olyan, mint egy beteg keringő! Nekem pl. majd úgy kell táncolnom a bábbá változtatott gyerekekkel, mint az Interjú a vámpírral-ban Lestatnak, mikor Claudia halott anyját ölbe kapja és táncra perdül vele :D Ez annyira az én világom, annyira perverz és elmeroggyant, imádom :D