A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sushi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sushi. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. november 25., szombat

Popin Cookin' - avagy csináld magad édességek Japánból



Sziasztok!

Tudvalevő rólam, hogy nagy kedvelője vagyok az ázsiai kultúráknak, kiváltképp a japánnak. Éppen ezért, mikor a neten belebotlottam különféle csináld magad édességek videóiba rögtön tudtam, hogy ha egyszer alkalmam adódik, én is kipróbálom ezeket a finomságokat. Tudjátok, nekem minden hülyeséget ki kell próbálnom (kivéve a mosolygós cuccokat, nem szeretném látni a hangokat). Sokáig várt bennem az elhatározás, de végül november elején döntöttem, és megrendeltem 5 doboz csináld magad édességet a Popin Cookin' márkától, ami az egyik legjobb ehető cukorka márka Japánban. Rendkívül izgatott voltam, hogy milyenek lesznek ezek az édességek, és még inkább izgultam, hogy vajon meg fogom-e tudni őket csinálni, ugyanis néha rettenetesen béna tudok lenni, ha instrukciókat követve kell alkotnom valamit. Szerencsére minden jól sült el, mivel youtube videókat követve készítettem el a finomságokat: emmymadeinjapan csatornáját talán néhányan ismeritek, ő volt az a lány, aki magyar ételeket is kóstolgatott. Az ő útmutatását követve készítettem a cukorkáimat és így minden a lehető legjobban sült el. Két doboz kipróbálásánál Barbi barátnőm is jelen volt, így nagyon jó hangulatban kutyulgattunk ^^

Nézzük is sorban mikkel dolgoztunk:

Okosama kids' lunch



Ez lényegében egy japán gyerek menüt hivatott reprezentálni. A doboz szerint panírozott rákot, csirkés rizst, sült krumplit, húsgombócot és omlettet tudunk vele készíteni. Itt még nem fotóztunk olyan sokat, mert annyira izgatottak voltunk, hogy rögtön bele akartunk vetődni a játékba :P



A doboz teljes tartalma



Itt az omlett már szilárdul, és épp bőszen szórom a csirkés rizs porát. Lényegében semmi mást nem kell csinálni, csak pontosan adagolni a vizet, aztán alaposan kikeverni benne a porokat. 



És tádááá, a kész ebéd!

Szerintem irtó cuki lett, a kis zászlók is sokat adtak hozzá. Na de amit még fontos megemlíteni, azok az ízek. Ha valaki nem ismerné ezeket a játékokat, akkor szólok, hogy egyik sem olyan ízű, mint a valódi étel. Csak a külsejüket utánozzák, az ízük viszont mindig valami édes cucc, és hát a textúrák sem tükrözik hűen az ételeket. A sült krumpli zöldalma ízű volt és furán lisztes massza állagú. Az omlett konkrétan kocsonya volt, az íze meg azt hiszem banános, és voltak benne kis cukorgolyók. Nem volt rossz, de az állagával nem sikerült megbarátkozni. A csirkés rizs tutti frutti ízű volt és nem igazán ízlett, ráadásul az állaga is fura, nyers tészta jellegű volt, nekem nem igazán jött be. A rántott rák narancsos volt, az íze egész jó, de itt is ezzel a massza szerű állaggal volt gondom. Viszont iszonyat buli volt elkészíteni, ugyanis a panír pattogós cukorból volt és ahogy belemártottuk a panírozott rákot a vízbe elkezdett pattogni, mintha olajban sütöttük volna :D Aztán jött a húsgombóc - kb. ez volt az egyetlen, ami maradéktalanul ízlett. Talán nem látszik a képen, de be vannak vonva a húsgolyók ketchupnak álcázott mázzal, ami igazából eper ízű volt. Maga a husi étcsokoládé ízű volt, a kettő együtt pedig fantasztikusan jó kombót alkotott. A textúra itt is ez a fura gumis tésztaszerű izé volt, de annyira jó volt az ízélmény, hogy ezzel nem is foglalkoztam.

Ramen Yasan



A tipikus ramen tésztás leves cukorka verzióját lehetett ezzel a dobozzal ekészíteni. Íme a doboz külseje és tartalma.



Első körben ki kellett nyújtanunk a fehér tömbcukrot a zacskón lévő minta alapján, ebből készült aztán a gyoza (amolyan töltött tésztaféleség). Kettő gyozát készítettünk és még két kicsi golyóból tojást és naruto-t, amit a ramen levesekbe szoktak tenni, csak róluk nem készült külön kép.



Itt a gyoza töltelékét lehet látni, ami a zöldséges husit hivatott szimbolizálni - valójában sima cukorka volt. A tésztát bele kellett nyomni ebbe a formába, beleszórni középre a tölteléket, majd összenyomni az egészet.



Ez lett belőle - nagyon kis guszta ^^



A gyozák mellett már látható a tálkában lévő leves is, mögötte pedig épp a tésztát szándékoztam kikeverni.



A tészta masszáját bele kellett tölteni egy zacskóba, aminek az egyik csücskét átszúrtuk fogpiszkálóval, majd azon a kicsi lyukon kellett közvetlenül a levesbe csorgatnunk a tésztát. 



Iszonyat guszta látvány volt, ahogy a vízhez érve rögtön megszilárdult a tészta, ráadásul nagyon élethű volt.



És az elkészült ramen!

Durva, hogy mennyire hasonlít ez a miniatűr kaja az igazihoz. Ha nem érzem a levegőben a masszív édes illatot, simán be lehetett volna csapni ezzel. A hatás érdekében még két fogpiszkálót is bele tettünk, elvégre rament pálcikával kell enni :P Ami az ízeket illeti, a tészta eléggé semmilyen volt, az állaga pedig amolyan szétmállós kocsonya - nem túl guszta. A leves tömény kóla ízű volt, én épp csak belenyaltam, de nem tudtam meginni, rettenetesen cukros volt. A gyoza viszont vitte a prímet, nagyon kellemes olvadós rágó volt a tészta és a benne lévő ropogós cukroktól még különlegesebb lett.

Omatsuri yasan



Ezzel a dobozzal a japán fesztiválok ételeit varázsolhattuk elő - csinálhatunk vele sült krumplit, cukros almát, csokoládéba mártott banánt és sült kukoricát.



A doboz teljes tartalma



A cukrozott almák készen vannak



A sült krumpli még a formájában



Kivéve a formából, vagdosás közben



És a kis tasakjába töltve - egészen élethű :)



A kis kukoricák



Banánok még a formában



És hozzá a csokiszósz



Kombinálva így néznek ki



És az elkészült remekmű!

Nagyon élveztem ennek a doboznak az elkészítését is, bár azért közel nem volt olyan érdekes, mint az előzőeké. A krumplit ugyanúgy kellett megcsinálni és az íze is olyan volt, mint az első doboznál. A cukrozott almák lényegében eperzselék voltak, fura, vizes állagúak, de az ízük rendben volt. A kukorica sima olvadós cukor volt gyümölcsös ízben, de a cukorkák (amik a kukoricaszemeket szimbolizálták) feldobták az állagát. A kedvencem egyértelműen a csokis banánok voltak. Habár maga a banán itt is ez a fura lisztes-tésztás massza volt, de az íze nagyon finom banános volt, a csokiszósz rá pedig egyszerűen zseniális, mintha csokipudingot ettem volna! És hozzátenném, hogy utálok mindent, ami csokoládé ízesítésű, de ez igazán jóra sikerült - nem túl édes, igazi keserűcsoki íz.

Happy Sushi House



A leírás szerint tojástekercses, tonhalas, lazacikrás és valamilyen kevert sushit lehet vele készíteni.



A doboz tartalma



Elkészült a rizs - nagyon élethű!



Itt már a tojástekercs és a tonhal is kész van.



A legjobb része a doboznak - a lazacikra készítése! A felső tartályban víz és egy különleges por van elkeverve, alul pedig egy gyümölcsös szirup. A cseppentővel fel kell szívni a szirupot és kb. 3 cm-es magasságból bele kell csöpögtetni a vízbe, ahol a cseppek rögtön megszilárdulnak. Lényegében olyan kis golyókat készítünk, mint amit a bubble teákba szoktak tenni, csak mini kiadásban.



És a kész kis golyócskák ^^



A tömbcukorból elkészítjük az algalapot



És a rizsgolyókat is. Végül már csak az összeállítás marad.



Sajnos a telefonos képek nem adják vissza a tojástekercs és a tonhal textúráját, de volt rajtuk minta is.

Sajnos az ízek itt voltak a legkevésbé jók. A rizs szimplán gyümölcsös volt, a zselék semmilyenek, és elfelejtettem megcsinálni hozzájuk a szójaszót (hogy fogok így aludni????). Az egészben csak a készítést élveztem, főleg a lazacikráét, de amúgy ez nem volt egy jó fogás :(

Taiyaki és Odango



A végére hagytam a legjobbat - taiyakit (hal formájú töltött ostya), odangot (ragadós rizsgolyók), ichigo daifukut (rizstésztába töltött csokikrémes eper) és limonádét lehet ezzel a dobozzal készíteni.



A doboz tartalma



A kis eperzselé



A ragacsos risztészta



Kinyújtva és golyócskákká formázva



A hal alakú tészták még folyékony állapotban



Itt pedig már fél perc mikrózás után kis palacsinta-szerűségek lettek



A kész csokoládészósz



Az epres daifuku betöltve



A halacska betöltve



Az odango sós karamell szósza



A rizsgolyókat rászúrtam a pálcikára és bevontam a karamellszósszal



A limonádé is elkészült (elég bizarr kék színe volt)



És az egész szett összeállítva

Ez a doboz volt az estém fénypontja - iszonyatosan finom volt majdnem minden benne! A legtöbb édességet a többi dobozból csak egyszer megkóstoltam és félretettem, mert annyira azért nem jöttek be (meg az ember cukormérgezést is kapna tőlük), de innen mindent elcsipegettem. Minden tökéletesen izhű volt, az édességek pontosan olyanok voltak, mint a valóságban - vagy legalábbis sikerült őket nagyon hasonlóra csinálni. A csokitöltelékes hal-palacsinta fenséges volt annak ellenére is, hogy nem tradícionális ostyából készült, és a benne lévő csokiszósz is mennyei. Nem túl édes, inkább keserűcsokis. A daifuku is isteni volt, az eper, a csoki és a rizstészta tökéletes harmóniát alkotott, imádtam! A golyócskák ugyanabból a tésztából készültek, egyedül a karamellöntet volt az, ami nekem kicsit fura volt, de együtt azért működött a dolog. A limonádé nem volt a kedvencem, nekem kicsit műanyag ízű volt, de még így is összességében ennek a doboznak a tartalma volt a legfinomabb. 

Összességében nagyon élveztem ezeket a játékokat (mert valljuk be tényleg azok), még ha az ízük nem is mindig volt a legjobb. Ezeknél nem is annyira azon van a hangsúly, hogy finom édességeket eszik az ember, hanem hogy jól elszórakozik a készítésükkel - én legalábbis ezt élveztem bennük a legjobban. Néha jó egy kicsit újraélni a gyerekkorunkat és játszani ilyesmikkel :) 

Ha ti is szívesen kipróbálnátok ezeket a candy boxokat én csak ajánlani tudom őket, kb. ezer forintért vesztegetik darabját és jól lehet velük szórakozni. Ebayről rendeltem mindet és kb. egy hónapot vártam rájuk, de megérte. 

Ha pedig végig olvastátok/néztétek ezt a gigászi, pocsék képekkel dúsított bejegyzést, akkor pacsi nektek :D 

További kellemes hétvégét mindenkinek! 

2014. augusztus 19., kedd

Évfordulós ünneplés

Egy kicsit kevésbé voltam aktív a blogon, ugyanis az elmúlt napjaim elég eseménydúsan teltek. Tegnap, azaz augusztus 18-án lettünk 9 évesek Viktorral ^^ Igen, tudom, ez nem házassági évforduló (az majd szeptember elsején jön), de mi ezt is ünnepeljük, hiszen elég hosszú ideje boldogítjuk már egymást, ami mindenképpen megemlékezésre való dolog. Ennek okán tartottunk egy kis ünneplést, azaz pontosabban kettőt, mert így sikerült megoldanunk a dolgokat. Múlt hét szombaton ellátogattunk az ilyenkor szokásos zarándokhelyünkre, a Mom parkban található Wasabi étterembe, hogy ismét teletömjük magunkat mindenféle ázsiai finomsággal. Nem tudom pontosan hány éve ünnepeljük ott az évfordulónkat, de elég rég óta. Most azért mentünk előbb, mert a hétfői napra már volt programunk (azaz csak nekem, végre meglátogattam a fodrászt). Nagyon jó időnk volt szerencsére, mert habár sütött a nap, mégsem olvadtunk el, mert kellemesen fujdogált a szél. Nos igazából az ott töltött időnkben semmi leírni való nincs, hiszen csak ebédeltünk, viszont jó blogger módjára minden egyes ételt lefényképeztem, mielőtt elfogyasztottuk volna - látjátok, gondoltam rátok is :P Viktor mondjuk kissé sóhajtozott rajtam, hogy nem hagyom egyből kajálni, de nem engedtem a feladatból és bizony mindent lefotóztam. Vigyázat, rengeteg kép következik!



Megérkezésünkkor kötelező volt lőni egy képet a drágámról ^^ Képzelhetitek mennyire örült neki :P



Ez volt az első ételem - fűszeres burgonya tallérok. Nagyon egyszerű, de annál istenibb :)



Viktor első étele (és nagyjából minden második étele is ez volt, imádja) - chilis garnélanyárs rákszirom ágyon. Én is mindig eszek ilyet, ugyanis leírhatatlanul finom, és bitang csípős :P



Ez volt a mostani abszolút kedvencem, egyszerűen mennyei volt! Kis husos-hagymás töltött batyu csípős-savanyú mártogatóssal. Legalább háromszor ettem belőle.



Viktor másik kedvence - vaníliás krémmel töltött tekercs eperszósszal. Én is kótoltam, nagyon finom, bár az én ízlésemnek kissé édes. Azért lecsúszott belőle nekem is kettő :P



Másik nagy kedvencem volt ez a spenótos udon tészta. Maga volt a mennyország, isteni fűszeres volt a szósz, a tészta vastag és ruganyos, hát kell ennél több a boldogsághoz? :D



Limonádéztunk is - az enyém bodzás volt, Viktoré pedig mézes. Nagyon finomak voltak, habár mikor felfedeztem, hogy lehet náluk bubble tea-t is kapni kicsit elszontyolodtam, mert nagyon ki szerettem volna próbálni.



Rólam is kellett egy sztárfotó udon evés közben :)



Csokis tekercs - ezt Viktor fogyasztotta, nekem már túl tömény, de azért emlékszem rá tavalyról és finom ez is.



Nem maradhatott el a sushi sem, habár nem ettem belőlük olyan sokat, mivel cefetül laktatóak és sok mindent ki szerettem volna próbálni. Ezek itt lazacos, zöldbabos és sült húsos-újhagymás sushik voltak, valami álomian finom volt mind!



Neonzöld almaleves, Viktor nagy kedvence. Az íze tényleg jó, de a színe kicsit elbátortalanított attól, hogy egyek is belőle :P



Másik nagy kedvencünk volt ez az egyszerűnek tűnő csirkeszárny. Olyan brilliáns volt a fűszerezése, hogy azt hittem ott helyben gasztro-orgazmusom lesz XD



Kókusztejleves tápiókával - az elmaradhatatlan és örök kedvenc levesem :)



Viktor féle tengeri herkentyű-tál. Én csak a polipot kóstoltam a tetejéről, az nagyon ízletes volt, de most kagylóra és tintahalra nem vágytam.



Ott figyel a csápocska :P



Sushi hajó - uborkás maki volt a szélén, nagy kedvencem. A középső tintahalas nigiri volt kétféle fűszeres vajjal a tetején, a legszélsőket pedig nem tudom névre pontosan, de azokban is volt uborka, surimi, újhagyma, meg valamiféle grillezett husi, és ikra a tetejükön. Valami kegyetlen finom volt mind, bár a tintahalassal küzdöttem egy sort.



Itt épp szenvedek az elharapásával :D Komolyan annyira előnyös rólam ez a kép, hogy hihetetlen :D



Erdei gyümölcsös habkrém csokikosárban. Nagyon finom volt :)



Gombanyárs pirított hagymával. Ez eléggé ízetlen volt, be kell valljam, mert hát ugye a gomba magába szívja a sót. Azért a hagyma sokat dobott rajta.



Karamellás sajttorta. Őt nagyon vágytam megkóstolni, ugyanis még soha nem ettem sajttortát, és mivel mindenki ódákat zeng róluk, nagyon kíváncsi voltam az első élményemre vele. Hát, csalódnom kellett. Nem tudom, hogy csak ők készítik így, vagy mindenhol ilyen, de nekem borzasztóan édes volt. Mintha sűrített tej tortát ettem volna, plusz még a karamellszirup is, hát nekem nagyon sok volt. Szerencsére Viktor készséggel feláldozta magát a szent ügy érdekében és elpusztította :P



Enyhén fűszerezett zöldségnyárs. Semmi nagy vaszisz, de nekem nagyon jól esett :)



Bundás rák mézes szószban. Ezt én ettem, mert azt hittem valami kis sütemény, de elég nagyot tévedtem. Nem igazán szeretem, mikor a húst édes ízzel kombinálják, pláne nem mézzel (többek között a sokak által kedvelt szezámmagos csirkét sem szeretem), de meglepő módon ízlett ez a fogás. Szerencsére nem volt nagyon édes a mézes mártás rajta, inkább a panírt és a rákot éreztem, a méz csak bolondított rajta kicsit.



Én és a chilis garnélanyárs - az egyik legjobb kaja a Wasabiban! Ha ott jártok, feltétlenül kóstoljátok meg!



Viktor első sashimi-ja zöld ikrával. Nagyon ízlett neki ^^



Ez pedig az én sokadik sashimim, bár nem annyira klasszikus, mivel citromos szószban tálalják a nyers lazac szeletet. Ennek ellenére fenségesen finom.



Hideg meggyleves - veszettül savanyú, de isteni.



Wok-étel. Volt benne mindenféle zöldség és nagyon sok hús, ami nekem annyira nem kellett volna bele, elég lett volna csak a zöldség, de azért finom volt.



Egzotikus gyümölcssaláta mangóval, ananásszal, papayával.



Rákszirom - éjjel-nappal tudnám enni *.*



Az utolsó fogás - fincsi sózott szójabab :)



Viktor és a tömeggyilkos tekintet :P



Itt már nagyon jól laktam :)



Ez itt a reklám helye - a kedvenc üdítőnk.



És mert kell egy közös kép is ^^


Hazafelé legyalogoltunk a Mom parktól egészen Újbuda központig, jól is esett a séta, legalább kicsit lejjebb ment a sok kaja :D Az ünneplés persze tegnap is meg volt, hiszen azért mégis csak 18-a a hivatalos évfordulónk, úgyhogy tegnap picit kirúgtunk a hámból :P



Besütiztünk (én túrótortát ettem, Viktor meg bounty-t) és pezsgőztünk, illetve sikerült magunkba dönteni egy üveg konyakot is (a nagyját én ittam meg, mert Viktor nem szereti annyira, de kiderült, hogy én igen :D). Ennek hatására cefetül berúgtam, ez van, úgyhogy mostani soraimat kissé másnaposan idéztem felétek :P Nagyon jó kis ünneplés volt ez, idén is megadtuk a módját, úgy érzem :)