Könyvélmény: Veronica Roth - A Lázadó

Sziasztok!

Hát ez a könyv már nem friss élmény számomra, ugyanis a téli szünet előtt fejeztem be, de azért remélem sikerül visszabogarászni a gondolataimat róla.

A Beavatott után szinte azonnal nekiláttam a Lázadó olvasásának, mivel nekem nagyon tetszett az első kötet, s bíztam benne, hogy a második is jó lesz. Ugyan sokan leszólták, miszerint kiszámítható, sablonos és gyenge lett, én azért mégis akartam adni neki egy esélyt. Azért persze elgondolkodtatott a sok, egybefüggően negatív vélemény, de még így is kíváncsi voltam milyen lesz a második könyv.
Amire határozottan emlékszem a könyvből, hogy nem volt annyira tempós a sztori, mint az első részben. Nem mondom, hogy elaludtam rajta, de nagyjából közepes lángon haladt a történetszál, ami igazából nem készteti az embert arra, hogy este úgy kelljen kitépni a kezéből a könyvet. Buszon utazgatva olvastam reggel és este, ennyi bőven elég is volt, mert jól haladtam vele, de annyira nem hozott lázba, hogy még otthon is folytassam. Arra lassan ráébredtem, hogy a könyv és a film között most elég sok különbség van. Ez néhol tetszett, néhol meg nem annyira. Johanna karaktere pl. új értelmet nyert számomra azzal, hogy kiderült melyik csoportból váltott, s ezáltal határozottan unszimpatikussá vált számomra. A filmben teljesen semleges volt, de már akkor éreztem, hogy valami nem stimmel vele. És attól még, hogy sokkal negatívabb képem alakult ki róla, mégis pozitív élménynek tartom a vele kapcsolatos érzelmi változásaimat. Aztán ugye jobban megismerhettük a Barátságosakat. Eleinte azt hittem, hogy szimpatizálni fogok velük, de atyaég, legszívesebben mindet pofán vágtam volna egy vasszékkel, kétszer. Leírhatatlanul irritált a betojiságuk és az, hogy mindenből ki akarnak maradni, miközben negédesen mosolyogva a béke fenntartására fognak mindent. Blahhh...
Ami viszont hatalmas csalódást okozott, az a történet vége. A filmben imádtam a szimulációs programot, ahol Trisnek mind az öt csoport tesztjét teljesítenie kellett, s ezáltal kiderül róla, hogy mind az öt csoport tulajdonságait magában hordozza. Ehhez képest a könyv egy olyan vérszegény verziót tárt fel előttem, hogy mikor elolvastam komolyan csalódott voltam. Az Elfajzottak blokkolására való szérum kifejlesztése valahogy nem tűnt elég grandiózusnak. Igaz, azért a vallatások és a kísérletezések egész tűrhetően lettek megírva, de a végkifejlet, amiben kiderül az Elfajzottak különlegessége teljesen agyon csapta az egész addigi törekvéseket. Négyes, meg a fülön csípett Caleb csak úgy, mellékesen a háttérben megbuherál egy számítógépet, Tris ott sincs, mert épp vergődik valamerre. Számomra ez kiábrándító volt. Életemben talán most fordul elő először, hogy a filmbeli verzió jobban tetszett, mint a könyves.
Viszont hogy pozitívumot is írjak: Tris karaktere még mindig élethű, Négyes továbbra is szimpatikus, a többi mellékszereplő pedig egész tűrhetően van eltalálva. Peter mondjuk gyengébb volt könyvben, mint filmben, viszont ezeket az apróságokat kárpótolta a könyv jó stílusa. Szeretem, ha egy történet normális, érthető módon van megírva kellemes nyelvezettel és szóhasználattal, erre most sem lehetett panaszom.

Összességében egy erős közepesnek ítélem meg a könyvet, mert habár élveztem az olvasását, azért nem verdeste a "wow" faktoromat. Az első kötet határozottan élvezetesebb volt, de talán ha nem látom a filmbéli megoldásokat, akkor a könyv is jobban tetszett volna. Szerencsére Tris valósághű karaktere még mindig elég löket számomra ahhoz, hogy elolvassam az utolsó részét is a trilógiának.

Ti olvastátok a könyvet?

Nektek hogy tetszett?

Könyvélmény - Veronica Roth: A Beavatott

Sziasztok!

Mára egy könyvkritikával készültem nektek, mivel réges rég kiolvastam Veronica Roth Beavatott című könyvét. A film nagyon tetszett belőle, így adtam egy esélyt a könyvnek is (ez tőlem szokatlan dolog, hogy egy film miatt veszek meg egy könyvet, de manapság előbb tudunk a filmről, minthogy a könyv népszerű lenne). Előljáróban csak annyit, hogy már a második kötet vége felé járok, ergo meggyőzött annyira az első kötet, hogy érdemesnek találjam megvenni a folytatást.

"Beatrice Prior a távoli jövő Chicagójában él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e - vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent - még önmagának is."
(fülszöveg: libri)

Izgatottan vártam, hogy milyen lesz a sztorit jobban is megismerni, hiszen egy filmbe sokkal kevesebb részlet kerül bele, mint ami a könyvekben van. Ebben nem is kellett csalódnom, ugyanis sokkal jobban bepillanthattam ebbe a világba. Igaz, a hangsúly itt is a Bátrak csoportján volt, de mégis mire számítsunk akkor, ha a főszereplő életét követjük nyomon, aki a Bátrakat választja csoportjául? Azért néhol bele pillanthattunk az Önfeláldozók és a Műveltek életébe is (a második kötetben pedig a Barátságosok és az Őszinték is terítékre kerülnek, szóval senki nem marad ki), ami pozitívum volt számomra.

Tetszettek a leíró részek, amikből elég sok volt. Néhány ismerősömnek ez a része pont nem tetszett a könyvnek, de én kifejezetten kedvelem, mikor egy helyet, egy eseményt, vagy akár egy érzelmi állapotot alaposan kiveséz az írónő. Én ezáltal tudom magam még jobban beleélni a történésekbe, ez tud beszippantani és ezáltal értem meg a karaktert is. Tris egyébként határozottan valósághű főhősnő. Nem tökéletes, nem álomian szép és egyáltalán nem tud megfelelni mások elvárásának. Nehezen illeszkedik be abba a csoportba, ahová született (sőt, igazából kicsit sem megy neki), és nagy kihívás számára az új csoportjába való beilleszkedés is. Ezen mondjuk nem csodálkozom, ugyanis a Bátrak igazi katonák, Tris pedig az elején csak egy zavarodott, önmagát kereső kislány, aki ki akar szabadulni abból a közegből, ahová nem érzi odavalónak magát. Ez sikerül is neki azzal, hogy a Bátrak csoportját választja, na de hogy ott is maradjon keményen meg kell dolgoznia. Nagyon tetszett, hogy a felkészüléseket és a tréningeket is részletesen bemutatta az írónő, ráadásul a nyelvezet is teljesen a helyén volt, át tudtam érezni minden egyes horzsolást és minden egyes ütést. Kifejezetten tetszik Veronica Roth stílusa.

Ezen kívül meg kell jegyeznem, hogy Négyes karaktere a könyvben sokkal szimpatikusabb, mint a filmen. Ott nem tudtam elhinni, hogy ő az ügyeletes titokzatos szépfiú, eleve nem az esetem a színész, aki játssza, de a könyv sokkal szimpatikusabbnak és életszerűbbnek mutatta be. A külső adottságai számomra kellemesebbek a könyvben, de a jelleme is jobb, mert valahogy jobban árad belőle a csöndes feszültség. Olyan, mint egy vadmacska - csöndben meghúzza magát, de ha feldühítik, akkor fusson, ki merre lát. Rajta kívül még Eric és Peter karaktere lett mesterien megfogva - ezeket az utálatos, kötözködő, kifejezetten rosszindulatú karaktereket nagyon eltalálta az írónő. Akármelyikük is volt éppen színen, már éreztem, hogy megy fel az egekbe a vérnyomásom, márpedig ez nálam nagy elismerés. Szóval a főbb karakterek jól el lettek találva, sokkal életszerűbbek, mint a filmben, bár Tris karaktere a könyvben és a filmben is nagyon jóra sikeredett.

Maga a posztapokaliptikus világ is tetszett, bár ez a filmben is elég jól átjött, így sok dolga nem volt a képzelőerőmnek. Ezt mondjuk sajnálom, mert nem szeretem, mikor egy film látványvilága határozza meg azt, ahogy egy világot látok, de hát ez van akkor, ha az ember előbb látja a filmet, minthogy olvasná a könyvet. Viszont nagyon jó harmóniában van a film által elénk vetített világ azzal, amit eredetileg olvashatunk a könyvben, és a hangulatot is remekül átvette. A szerelmi szál is pont olyan ízlésesen és finoman lett tálalva, nem estek benne túlzásokba, nem volt rengeteg nyalifali, sőt, nagyon tetszett, hogy Tris mennyit szenvedett a belé nevelt Önfeláldozói magatartásától, mikor az emberi kapcsolatokban próbált helyt állni. A szerelme Négyessel egy teljesen új, ismeretlen terület számára és az írónő remekül érzékeltette a benne dúló harcot, ami a neveltetése és az ösztönei között dúlt.

Ugyanakkor ki kell térnem a történet fő szálára, az Elfajzottak kérdésére is. Ahogy egyre jobban megismertem Trist rájöttem, hogy ő ugyanolyan összetett lelkű lény, mint én, vagy bárki más a mai világban. Rengeteg tulajdonsággal rendelkezik, több jellemvonásból tevődik össze a személyisége, és ez a valóságban teljesen normális dolog. Egy idő után elkezdett motoszkálni bennem az a tudat, hogy képtelen lennék olyan világban élni, mint Tris, mert ha engem is 5 csoport közül valamelyikbe bekényszerítenének, ugyanúgy ténferegnék a világban, mint ő. Ugyanúgy nem találnám a helyem, mert nem tudnék csak egyféle ember lenni. És nagyon örülök, hogy ez a könyv pont azt erősíti meg az olvasókban, hogy merjenek sokrétűek lenni, merjék felvállalni az összetett jellemüket, mert ettől vagyunk emberek, ettől vagyunk különlegesek, és ez segít minket abban, hogy a magunk urai legyünk.

Összességében nagyon egyben volt ez a történet, én a magam részéről nem találtam benne hibát. Élvezetes, olvasmányos volt, a történet magával tudott ragadni annak ellenére is, hogy a film valamilyen szinten már kiszolgálta az érzékeimet. Jó arányban voltak benne az érzelmi leírások és az akciók is, utóbbiak pedig nagyon életszerűen lettek megírva, komolyan néha egy akciófilmben éreztem magam a könyv olvasása közben :) Aki még nem olvasta, de tetszett neki a könyv, annak nagyon tudom ajánlani, mert nem fog benne csalódni.

Ti olvastátok a könyvet?

Nektek hogy tetszett?

Névnapi és egyéb zsákmány

Sziasztok!

A november hónap eléggé gyűjtögetősen zajlott számomra, mivel jó pár dolgot szereztem be, vagy éppen kaptam másoktól. Utóbbinak a névnapom volt az oka, ami november 13-án volt. Alap esetben nagyon jól is telt volna a sok szép ajándékommal, ha nem történt volna mindaz, ami megrázkódtatta az egész világot. Kicsit keserédes volt az ünneplés, hiszen az én szívem is Párizs felé húzott, de azért az ajándékoknak természetesen örültem. Nézzük is miket kaptam.

Egy kis utánpótlás a mindennapos tisztálkodási és bőrápolási készletembe. A Fructis sampon és balzsam régóta kedvenc, illetve a Balea száraz sampontját is nagyon szeretem. A Balea kézkrémmel még ismerkedünk, de első néhány használatra nagyon meg vagyok vele elégedve, és még az illata is kellemes. 

Ezt a gyönyörű kámeás, lila gyöngyökkel díszített fülbevalót egy táncos társam készítette nekem és teljesen oda vagyok érte *.*

Ezt a mamuszt anyósoméktól kaptam névnapomra. Először kicsit megijedtem, mert 36-os a mérete én pedig elég régóta 38-as lábbeliket hordok, de hát ez van, ha Viktor informálja a családot :D Viszont a félelmem alaptalannak bizonyult, ugyanis nagyon kényelmes és rugalmas az anyaga, így simán tudom hordani. A mostani hideg esték alkalmával nagyon jó szolgálatot tud tenni, ééééés karácsonyos a mintája ^^

Szintén tőlük kaptam ajándékba ezeket a sütiszaggatókat, amiknek láttán visítva örvendeztem, ugyanis eddig édesanyám formáit használtam, de végre van sajátom :) Anyu most majd visszakapja az övéit, én pedig szebbnél szebb mézeskalácsokat fogok készíteni ezzel a kis készlettel :)

Van benne mindenféle forma: hintaló, szívecske, hullócsillag, mézeskalács figura és még rénszarvas fej is. A személyes kedvencem viszont a legutolsó csodaszép hópehely, hát milyen gyönyörű már? *.*

Ez ugyan nem névnapi ajándékként került hozzám, de úgy is vehetjük, hogy megleptem magam vele - Elenitől vettem a Dance Legend Anthem lakkját, amibe már akkor beleszerettem, mikor ő mutatta be a blogján. Nem gondoltam volna, hogy valaha is az enyém lesz, de nagyon örülök neki, hogy tévedtem, mert kétség kívül az egyik legszebb lila lakk, amit a készletemben tudhatok ^^ Kicsit körülményesen jutottam hozzá, mert egy hétig ült rajta a posta, én meg már tövig rágtam a körmeimet utána, de meg van, itt van, épen és sértetlenül :P

Szintén külön szerzemény életem első CBL lakkja, nevezetesen a Rest in Pieces nevű árnyalat. Ezt a facebook körömlakkos csoportjában szúrtam ki és alig akartam hinni a szememnek, ugyanis a körömlakk kívánságlistámon már hónapok óta rajta van, de sosem tudtam beszerezni. Égi jelnek tekintettem a dolgot és azonnal lecsaptam rá - nem is bántam meg. Csodás, mélylila-mélykék holo lakk, amivel nem tudok betelni :)

Lassan már nem telik el úgy ünnepi zsákmányos bejegyzés, hogy ne hoznék újabb MAC rúzst a készletembe. Bevallom nem gondoltam volna, hogy ekkora lesz a szerelem a márka rúzsaival, de sajna nehéz leállni vele :P Ezúttal a Viva Glam 1-es rúzsát hoztam el, ami édesanyám névnapi ajándéka számomra és egyszerűen oda meg vissza vagyok érte! Már régóta szerettem volna egy igazán szép piros rúzst, és habár a MAC-nak több szép árnyalata is van, nekem mégis ez tetszett a legjobban, mert klasszikus, kissé mélypiros szín, nem rikító fajta.

Névnapom alkalmából a Libri is meglepett egy 10%-os kuponnal, amit természetesen nem hagyhattam elveszni :P Mivel pont előtte fejeztem be a Beavatottat egyből tudtam, hogy a folytatását fogom megvenni. Már bele is kezdtem és eddig ez is legalább olyan jó, mint az első kötet.

Treacle Moon - The Raspberry kiss testvaj: az ember néha kincsekre tud bukkanni a Tescoban. Mikor a havi nagybevásárlást intéztem megakadt a szemem ezen a márkán, mint már oly sokszor előtte. Tetszik a minimalista design és az illatok elnevezése is, ezúttal pedig bele is szimatoltam a termékbe. Ómájgád, emberek, eddig azt hittem csak a TBS tud élethű illatokat kreálni, de ez a testvaj olyan durván édes-fanyar málnás, hogy egész nap csak szagolgatnám *.* Az állaga kissé habszerű, nem egy kemény testvaj, de már használatba is vettem és jelentem, még az én vacak érzékeny bőröm is szereti.

Ééééés az eddigi legnagyobb Yankee Candle rendelésem is itt van, ami Viktor ajándéka volt számomra ^^ Félévente szoktam rendelni tartokat, általában ősszel jönnek az őszi és téli illatok, tavasszal meg a tavasziak és nyáriak. Most értelem szerűen a fűszeresebb illatokat választottam, el is leszek velük jó darabig. Nézzük meg közelebbről, hogy mely tartokra esett ezúttal a választásom.

Sparkling Snow: Ennek konkrétan hideg illata van. Nem tudom ennél jobban megfogalmazni, de fólián keresztül is pont azt a hűvös, napfényes meleg illatot érzem, amit téli reggeleken ablaknyitás után. Csodálatos és nagyon friss.

Salted Caramel: sokak kedvence ez az illat, de én most próbálom először. Szeretem a karamellát, mint édesség, de mint illat nem tudtam miként álljak hozzá. Köztudott, hogy nem szeretem az édes, fojtogatós aromákat, de szerencsére ez kicsit sem gelly, nagyon finom karamella illata van pici kesernyés felhanggal. 

Christmas Memories: régi kedvencem ez az illat, tavaly is nagyon szerettük, mert igazi fűszeres sütemény illatot varázsolt a lakásba. Pontosabban én imádtam, Viktor meg vergődött tőle, mert emiatt állandóan megkívánta a mézeskalácsot :P

Pain au Raisin: Ezt az illatot már egyszer megrendeltem, de akkor ajándékba adtam, most viszont szerettem volna személyesen is kipróbálni. Isteni vajas sütemény illata van kis konyak aromával, a mazsolát egyelőre nem érzem ki belőle.

Cranberry ice: Nagyon tetszik ez az illat, igazi dércsípte áfonya, kissé fanyar, de édeskés is egyben, és nagyon-nagyon friss. Már fólián keresztül is imádom :)

Tarte Tatin: most nagyon újító hangulatomban vagyok, hiszen egy újabb édes illatot választottam (sőt még többet is), de ennek annyira különleges és finom illata van, hogy nem lehet nem szeretni. Első szimatolásra valami fanyar almaillatot érzek ki belőle, aztán jön az édes aroma és valami diós zamat is, ami megbolondítja az egészet.

Vanilla Bourbon: fogalmam sem volt milyen illatra számítsak ennél - valami tömény vaníliás gezemicére számítottam volna, ehelyett egy diós-mogyorós, kissé alkoholos valami fogadott enyhe vanília aromával. Első szimatolásra kissé férfiasnak éreztem, de azóta többször is "rájártam" és rá kellett jönnöm, hogy a maga tömény módján kifejezetten finom illat.

Winter Glow: ez egy nagyon tiszta, semleges illat, de nem olyan friss, mint a Sparkling Snow. Én amolyan otthonos téli illatnak mondanám nagyon enyhe édes utóillattal. 

Gingerbread Maple: mikor kivettem ezt a tartot a dobozból masszív mézeskalács illatra számítottam, de ehelyett kaptam egy masszív gyömbéres süti illatot. Elsőre kicsit csalódott voltam, de azóta töményen szívom magamba az aromáját és most már kiérzem a gyömbéren túl a többi téli fűszert és a juharszirupot is, igazi fűszeres süti illat, de csöppet sem émelyítő. Nagy-nagy szerelem eddig fólián keresztül :)

Red Apple Wreath: az egész kupacból ez az illat vett le a legjobban a lábamról. Egyszerűen fenséges a zamata, csodás piros alma édes fanyarsága keveredik benne a fenyőágak illatával, komolyan mámorító! Tuti ő lesz az első, amit kipróbálok ezek közül :P

Christmas Eve: fogalmam sincs milyen illatúnak kéne lennie a szentestének, de Yankee-ék szerint cukrozott gyümölcs illata van. Nos, engem nem annyira emlékeztet a kandírozott gyümik illatára ez a tart, inkább fűszeres és friss az aromája. Olyan érzést kelt bennem, mintha az adventi koszorú meggyújtása utáni párolgó fenyőgyanta illatát érezném az otthon melegével és egy lehelletnyi fűszerrel. 

Bundle Up: ó, ez is mennyei illat lett! Határozottan friss, mintha a frissen mosott kötött pulcsik melengető, öblítős aromáját szimatolnám, ami keveredik a hó illatával egy kiadós hógolyó csata után :) Nagyon finom illat és kifejezetten nosztalgikus is.

Season of Peace: ez a legfrissebb, legózonosabb illat az összes téli aroma közül. Fólián keresztül elég erős, de magam részéről kedvelem az üde, friss illatokat, így ezt is alig várom, hogy kipróbálhassam.

Home Sweet Home: szintén tavalyi kedvenc, idén sem tudok meglenni nélküle. Ott bujkál benne a sok fűszer, mint a fahéj és a szegfűszeg, de utóillat gyanánt kiérezni belőle a forró tea aromáját, ami számomra imádnivalóvá és egyben zseniálissá is teszi ezt a tartot.

Icicles: tavaly nem mertem vele próbálkozni, mert mikor megszimatoltam az Allee standjánál túlságosan férfiasnak, erősnek éreztem. Nos, ez változatlanul így van, de mivel elég sok édes illatot rendeltem úgy láttam jónak, ha néhány tisztább illattal is kiegészítem a repertoáromat. Engem ez az illat férfi aftershave-re emlékeztet, de kellemes, csak fólián keresztül kissé tömény.

Hát azt hiszem kellőképpen kigarázdálkodtam magam és jó sok holmival gazdagodtam, most karácsonyig szigorúan csak a legszükségesebb dolgokat fogom pótolni :P

Ti miket zsákmányoltatok legutóbb?

Melyik termékről szeretnétek elsőként tesztet?