Kingsglaive Final Fantasy XV
Ezt a filmet elsősorban Viktor miatt néztem meg, én magam nem vagyok egy nagy Final Fantasy rajongó, bár hozzá kell tennem, hogy az eddigi filmek mind tetszettek belőle. Ebből kiindulva úgy voltam vele, hogy ez a mozi is jó lesz, de végül nem ejtett annyira rabul, mint reméltem. A történet két királyságról szól, melyek hosszú évek óta háborúban állnak, de egy nap békülésre kényszerülnek. Persze a békés szándék mögött csel lapul, és itt jön a képbe a Kingsglaive alakulat, a király elit csapata, akik különleges képességet birtokolnak királyuknak köszönhetően. Közülük Nyx Ulric lépéseit követhetjük nyomon, aki katonaként próbálja a legjobbat kihozni magából. Ééééés ennyi. Nincs semmi más, amit erről a filmről elmondhatnék. Tele van lukakkal, rohamtempóban váltják egymást az események, így semmit sem ismerünk meg rendesen. Se a karaktereket, se a háttérinfókat, semmit. Legnagyobb bánatomra ürességet hagyott bennem, pedig nagy reményekkel ültem le megnézni. A világ, amelyben játszódik számomra elég fura volt, mintha fantasy-t és a sci-fit gyúrták volna össze, ahol a mágia és a középkori királyságok tökéletesen megférnek a luxusautókkal és a legmodernebb telefonokkal. Őszintén, engem ez zavart, nem tudtam eldönteni, hogy most akkor fantasyt nézek vagy sci-fit. Viszont ami bámulatosan jó volt benne az a CGI. Komolyan mondom, ilyen tökéletes animációt még életemben nem láttam. A szereplők bőre a pórusokig ki van dolgozva, minden egyes hajszál meglibben a szélben és a mimikák is tökéletesen élethűre sikerültek. Kár, hogy a látvány a történet rovására ment.
Virsliparti
Már a trailer megjelenése óta alig vártam, hogy megnézhessem ezt a filmet - nagyon tetszett az életre kelt kaják ötlete, kíváncsi voltam milyen, ha az ő szemszögükből nézzük a világot. Na hát ez a film egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Aki azt hiszi, hogy amolyan Pixar jellegű cuki, humoros meséről van szó, nos, nagyobbat nem is tévedhetne, ugyanis pont ezeket figurázza ki a Virsliparti. A kaják káromkodnak, többnyire kanosak és némelyikük erősen rasszista. Az ételeknek semmi más vágyuk sincs, mint hogy kijuthassanak az áruházból, aztán az emberek otthonában döbbenek rá arra, hogy ez bizony nem a mennyország - könyörtelenül befalják őket az "istenek", azaz mi, emberek. Főszereplőnk, Frank a virsli szintén szabadulásra vágyik, ám egy bevásárlókocsi ütközés során lepottyan a földre szerelmével, Brendával, aki egy hotdog kifli. Frank kétkedni kezd eddigi hitében és bizonyítékot próbál keresni arra, hogy a tolóajtón túl csak a halál vár rá, de közben Brenda kitart régi hite mellett. Kalandjaik során több élelmiszerrel is találkoznak, többek között az arab lavash kenyérrel és a zsidó zsemlével, akik egész úton szidják egymást, aztán jön a Taco csajszi, aki titkon lányokról ábrándozik, és akkor még meg sem említettem a nácikra hajazó német savanyú káposztát... Őszintén, én egy elég konzervatív emberke vagyok, de ezen a "mesén" könnyesre röhögtem magam :D Annyira abszurd az egész, hogy az már jó :D Igaz, a film utolsó 15 perce eléggé lesokkolt, de aki még nem látta annak nem lőném le a poént - maradjunk annyiban, hogy nézzétek meg! :D
The Lazarus effect
A film egy csapat tudósról szól, akik megpróbálják mesterséges úton feléleszteni a halottakat. A kísérlet sikeres, egy kutyát vissza is hoznak a halálból, de az állat kedvetlen, nem eszik, viszont váratlan agresszív viselkedéseket mutat. Aztán egy baleset során főszereplőnk, Zoe is meghal, így a csapat kénytelen emberen is kipróbálni a kísérleti szert, Zoe pedig visszajön a halálból. Csakhogy Zoe is megváltozik - szintén kiszámíthatatlan dühkiörései vannak és állandóan arról beszél, hogy megjárta a poklot és a földre is pusztulást fog hozni.
Nagyon tetszett az alap sztori, de a végkifejlet már kevésbé. A vallásos felhang egy alapjáraton tudományosnak induló filmben valahogy nem működött számomra, talán azért, mert semmire nem kaptunk magyarázatot. Zoe minden ok nélkül kezd el mészárolni, így pedig az egész történet értelmét veszti. Van benne egy-két jó jelenet, de a tudományos-vallásos kutyulmány és az értelmetlen végkifejlet miatt nem igazán nyerte el a tetszésemet.
Doctor Strange
Doctor Strange egy fantasztikus idegsebész, bár emellett kissé nagyképű és önző. Egy baleset során teljesen szétroncsolódnak a kezei, így eddigi ovosi karrierjét nem tudja folytatni. Teljesen belerokkan jelenlegi állapotába, de aztán eljut hozzá egy információ, ami segíthet visszanyerni régi állapotát. Elutazik tehát Katmanduba, ahol a titokzatos Kamar-Taj enklávé tanonca lesz, de közel sem azt kapja, mint amit várt. Mágikus képességeket szerez a Főmágus segítségével (bár kissé nehézkesen, hiszen eddigi földhözragadtságát nehezen győzi le), majd pedig szembeszáll a lázadó mágusokkal, akik káoszba akarják taszítani a világot.
Nagyon tetszett ez a film. A látványa valami elképesztő, egyik dimenzióból ugrálunk a másikba, már-már fantasy-jellegűek a harcok benne, közben pedig élvezhetjük a Doctor fanyar humorát. A film legnagyobb erőssége egyértelműen a látványa, a varázslatok csodásak, bár némelyik annyira nyakatekert, hogy kicsit forgott velem a világ a film nézése közben. Számomra újranézős lesz. A kedvencem egyértelműen a levitáló köpeny volt, ami teljesen önálló életet élt a Doctor vállán, és hát persze ott van Tilda Swinton, aki az egyik kedvenc színésznőm és most is imádtam a karakterét. Mindenkinek ajánlani tudom!
Legendás állatok és megfigyelésük
Mint vérbeli Harry Potter fanatikus, ezt a filmet vártam a legeslegeslegjobban mind közül. Ahogy megjelent a mozikban azonnal rohantunk is megnézni (vagyis inkább én rohantam, Viktor meg kelletlenül kullogott utánam, ő ugyanis nem kedveli ezt a varázsló világot :P).
Történetünk főhőse Göethe Salmander, aki New Yorkba érkezik egy bőröndnyi legendás állattal. Az ottani varázsló közösség teljesen más, mint otthonában - a varázslók és boszorkányok állandó üldöztetésnek vannak kitéve, a szabályok sokkal szigorúbbak, példának okáért nem lehet varázslényeket behozni sem. A galibák akkor kezdődnek, mikor Göethe néhány állatkája elszabadul New York utcáin. Ezzel párhuzamosan egy rettentően erős láthatatlan lény kezd el rombolni és gyilkoni a varázstalan embereket, így az ottani Minisztérium egyből Göethét teszi felelőssé a történtekért. Csakhogy a pusztításhoz semmi köze nincs az elszabadult varázslényeknek.
Nagyon vegyesek az érzéseim ezzel a filmmel kapcsolatban. Talán túl nagy elvárásokkal érkeztem, de nem tudott teljesen lenyűgözni :( Ez a sötét hangulat, ami az egész történetet belengte egyáltalán nem hozta számomra a megszokott Harry Potter varázsvilágot, bár ez annyira nem meglepő, hiszen szinte háborús helyzetbe csöppenünk. Göethe karaktere kedves és esetlen, de mégsem tudtam igazán megkedvelni. A két női főszereplő közül Tina egyáltalán nem volt szimpatikus, ellenben a húga, Queenie imádnivaló volt, ahogy a mugli/magnix Kowalsky-nak próbálta csapni a szelet. Utóbbi karakter annyira jól el volt találva, hogy teljesen belopta magát a szívembe. Ő volt az abszolút humorforrás, amire erősen szüksége is volt ennek a sötét hangulatú filmnek - ja, meg a furkász, aki tüneményes kis kleptomán volt :) Persze a látvány hibátlan volt, az állatok csodásan néztek ki és a befogásuk is nagyon jóra sikerült, de a történet fő konfliktusa számomra nagyon nyomasztó volt. A végkifejlet hozott egy jó kis csattanót, de számomra valahogy ez sem volt az igazi... Szomorú vagyok, mert szerettem volna újra átélni a HP varázst, de nem sikerült :(
Abattoir
A történet egy fiatal nő családi drámájával kezdődik - Julia nővérét könyörtelenül megölik családostul, majd a gyilkosság helyszínét egy az egyben kitépik a házból. Szó szerint eltűnt a szoba, ahol a gyilkosság történt - a falakat, a padlót, a bútorokat, mindent eltűntetnek. Julia nyomozni kezd, mely során rájön, hogy nem csak a nővére szobája jutott erre a sorsra. Országszerte akadnak olyan gyilkossági helyszínek, amiket egy az egyben kitéptek a helyükről. A szálak egy haldokló kisvároshoz vezetnek, ahol szinte megállt az idő, az emberek furcsán viselkednek, s a középpontban egy őrült öregember áll, aki mániákusan gyűjtögeti a borzalmas gyilkosságok tetthelyeit, hogy azokból egy kísértet házat építsen. Ám a célja sokkal morbidabb, mint azt az ember elsőre gondolná.
Azt hiszem elmondható, hogy manapság elég nehéz új horror sztorit kitalálni. A létező összes klisét kivesézték már előttünk, kaptunk már démonokat, szellemeket, japán kislányokat és gonosz bohócokat. Nem reméltem sokat ettől a filmtől, de határozottan kijelenthetem, hogy életemben nem volt még ilyen pozitív csalódásom, mint ez a film. Az Abattoir ugyanis ZSENIÁLIS!!! Teljesen letaglózott a film, a végén csak dülledt szemekkel, tátott szájjal ültem a képernyő előtt. Már önmagában az újítás, hogy valaki direkt épít egy kísértet házat, de ahogy ezt az egész sztorit összerakták az valami eszméletlen, a látványa pedig hátborzongató. Nem szeretnék többet elárulni erről a filmről, horror rajongóknak kötelező megnézni!
Rossz anyák
Amy minden erejével azon van, hogy jó anya legyen - mindent megtesz a gyerekeiért, állandó rohanásban van, ezért folyton szét van esve. Egy merő stressz az élete, a férje nem segít neki semmiben, így kezd összeomlani. Végső döfésként megcsalja a férje és az iskolai szülőgyűléseken is lehetetlen feladatok elé állítják. Elege lesz az egészből és úgy dönt, ő most rossz anya lesz. Csatlakozik hozzá Kiki, a sokgyerekes anyuka, aki teltesen kirekesztődik anyai teendői miatt a világból, és a vagány Carla, aki egyedül neveli kamasz fiát. Ők hárman úgy döntenek, elegük van a feléjük támasztott irtózatosan sok elvárásból, innentől kezdve lazábbra veszik a gyeplőt és megpróbálják kicsit kizökkenteni magukat a megszokott mókuskerékből.
Nem szoktam vígjátékokat nézni, annyira nem az én műfajom, viszont a Rossz anyák nagyon bejött :) Habár még nem vagyok anya teljesen át tudom érezni azt a nyomást, ami nap mint nap az édesanyákra nehezedik, és ezeket a film remekül kifigurázta. A főszereplők nagyon jól el lettek találva - Amy, aki próbál arany középutat találni, ám néha átesik a ló túlsó oldalára, Kiki, akit teljesen belepnek az otthoni teendők négy gyermeke mellett, és Carla, aki egyedülálló anyaként éli szabadszájú, vagány életét. Utóbbi volt a legszimpatikusabb, hihetetlen beszólásai voltak, sokat nevettem rajta :) Kellemes hétvégi szórakozás lehet ez a film, számomra többször nézős, mert a poénokon sokadjára is rengeteget röhögök, szóval nektek is csak ajánlani tudom.
Don't Breathe
Három fiatal megpróbál betörni egy háborús veterán házába abban a reményben, hogy ellophatják tőle a szolgálataiért kapott pénzjutalmat. Azt hiszik könnyű dolguk lesz, mivel a férfi teljesen vak, csakhogy mikor bejutnak a házba olyan borzalmakkal találják szembe magukat, amikre egyáltalán nem számítottak. A vak öregember közel sem olyan védtelen, mint gondolnák - katonai múltja miatt még vakon is erős ellenfél, ráadásul a lánya balesete óta az eszét is elvesztette.
Bevallom, kicsit elfogult vagyok ezzel a filmmel, mivel Stephen Lang a főszereplőnk, és őt imádom (az Avatar főgonoszaként vált talán sokatok számára ismertté). Most is zseniálisat alakított, imádom, hogy ennyi idősen is (64) ilyen határozott fellépése van. Szuperül alakítja a pszichopatát, és az is őt dícséri, hogy viszonylag kevés szöveggel is képes olyan dermesztő légkört kialakítani maga körül, hogy az ember hátán égnek áll a szőr. A három suhanc rettenetesen irritált, tipikus bajkeverő tolvajok, akik kisvárosi lakások betöréséből próbálják megszedni magukat. Persze a sztori közel sem annyiból áll, hogy ők betörnek, emberünk meg jól helyben hagyja őket - kaptunk egy olyan csavart a filmben, amire egyáltalán nem számítottam. Ettől lesz igazán beteg a film, de nekem ez tetszett benne a legjobban. Szintén ajánlós, végre egy olyan thriller/horror, ami szellemek nélkül is félelmetes.
Láttátok valamelyiket a fenti filmek közül?
Nektek hogy tetszettek?
Örülök, hogy tetszett a Virsliparti, nekem kedvenc lett – imádom az alkotók hülyeségeit, és igazad van abban, hogy akinek nem tetszik, leginkább azért, mert cuki mesét vár, és nos, ez nagyon nem az. Legalábbis, akikkel én beszéltem, azt hitték, átlagos animáció lesz, aztán koppantak egyet.
VálaszTörlésAz Abattoir és a Don’t Breath című filmekre kíváncsi lettem. A Doctor Strange várólistás nálam, ahogy a Rowling-film is.
Hát a Virsliparti nem egyszerű film, néhány része nekem is sok(k), de ennek ellenére többször is megnéztem már :P Néha tudni kell lazára venni a dolgokat. Amúgy én is azt hittem, hogy átlagos családi mese lesz és jött nekem is a koppanás, de háborgás helyett röhögtem :D Szeretem a váratlan fordulatokat :P
TörlésAz Abattoir valami hihetetlenül ütős mozi, remélem megnézed majd. A Don't Breathe inkább feszültségkeltő drámai elemes thriller, de abból a nagyon jó fajta. Kíváncsi leszek a véleményedre, ha megnézted őket :)
Mi most voltunk megnézni a legendás állatokat, és nekem nagyon tetszett, nagyon szórakoztató volt. Én pont, hogy úgy mentem el, hogy 0 elvárásom volt, tök szükségtelennek éreztem, de ehhez képest és egyébként nagyon tetszett. Bizonyos szempontból az eredeti filmeknél sokkal koherensebb is volt (persze a könyveknél nem jobb). Egy csomó érdekes dolgot felvet, és nagyon imádtam az állatokat, és igazából Newt is tetszett, pedig nem kifejezetten kedvelem Eddie Redmayne-t. És hát nekem tetszett a konfliktusszál, és a sötét hangulat, habár a szökevény állatok befogdosása sokkal szórakoztatóbb volt, de kíváncsi lettem, hogy a Grindelwald-szál mennyire lesz erőteljes a továbbiakban.
VálaszTörlésNem mondom, hogy rossz volt a film, de azért örültem volna, ha magát a varázslatot is érzékelem a sötét, komor hangulat mögött. Engem annyira nyomasztott a fenyegető légkör, hogy kb. egy 20-as évekbeli krimi is lehetett volna, mert nem nagyon ragadtak meg bennem a varázslatos elemek. Néhány kivétel persze akad, a furkász irtó cuki volt és a szemiflázs is nagyon tetszett. Örülök, hogy neked bejött a film, természetesen ettől függetlenül én is meg fogom nézni a folytatásait.
TörlésRossz anyák nekem nem igazán tetszett :( Kicsit többet vártam,vagy nem is tudom...Viszont a Don't breath hát valami fantasztikus volt!!!!Imádtam!
VálaszTörlés