Régi nagy kedvenc, ami még most is az

30 nap Gothoknak - 15. rész

A kedvenc vagy legdrágább eleme a szekrényednek.

A legdrágább kétség kívül a 25 ezres Shellys bakancsom, amit egyébként már vagy 5 éve nem hordok, úgyhogy annyira nem számít. Ennél drágább holmijaim nincsenek, ugyanis rendszerint kínai üzletekben, turkálókban és a Tescoban vásárolok. Nem tudom megfizetni a drága goth márkaboltokat és őszintén szólva nem is akarom, ha a fent említett helyeken úgy is baromi jó cuccokat találok potom árért. A fűzőimet anno varrattam, azok 5-5 ezerbe kerültek, ami szerintem nem vészes. Kedvenc ruhám meg nincs, ugyanis minden öltözékemet nagyon szeretem, nem tudok csak egyet kiemelni közülük. Mindent szeretek, ami sikkes, elegáns és szolid, és hát az egész ruhatáramra ez jellemző.

30 nap Gothoknak - 14. rész

Mi volt a legjobb és legrosszabb DIY katasztrófád?

Hát, anno nem voltam az a kreatív fajta, már ami a ruházkodásomat illeti. Az öltözékem mindig egyszerű, de csinos és elegáns volt, amikhez nem nyúltam hozzá, úgy tetszettek, ahogy voltak. Ha már mindenképpen ki kell emelnem valamit, akkor a legjobb DIY-dolog, amit eddig műveltem az egy indiai hatású lila válltáska felturbózása volt. Mindig is akartam egy olyan szütyőt, ami lila, mert ez a kedvenc színem, de legyen egy kis keleties beütése a hastánc mániám miatt. Meg is találtam, de egy kicsit egyszerűnek éreztem, így fogtam magam és kidíszítettem néhány lila gyönggyel. Ilyen kis lógó micsodákat varrtam rá, amik állandóan zörögtek, ha a csípőmhöz csapódott a táska, de nagyon jól nézett ki és imádtam. A legrosszabb katasztrófám pedig kétség kívül a sminkemben volt látható, mégpedig a szemöldököm formázása és rajzolása során.

Ezen a régi képen jól lehet látni, hogy milyen katasztrofálisan rajzoltam meg akkoriban a szemöldökömet (itt kb. 17 éves vagyok). Nem rossz ez a kép, szeretem is nagyon, csak hát a szemöldököm... :D Nem tudtam akkor még szép ívet rajzolni, csúnyán szedtem is ki azt a pár kósza szálat, amim volt, úgyhogy ez maga volt a teljes kudarc :D

Újabb aranyturha Viktor jóvoltából

Ismét sziporkázott az én drága párocskám, amiből ti sem maradhattok ki;

Viktor: - Úgy unom már a kiflit.
Én: - És mit szeretnél helyette?
Viktor: - Beflit. Olyat még nem ettem.

Auchanban vásároltunk anyuval és Viktorral, mikor a húsos pult mellett elhaladva megjegyeztem, hogy mennyire imádom a velőt.
Viktor: - Fúj!
Én: - Ételre nem mondjuk azt, hogy fúj!
Viktor: - Milyen igaz! Ételre nem mondjuk azt, hogy fúj, csak azt, hogy BLÖEEEE!!!!

Táncruha - a melltartó

Ígértem egy képet a már elkészült melltartómról, úgyhogy íme;

Az istennek sem bírtam elforgatni, úgyhogy nyissátok meg külön és úgy forgassátok el (nekem a gépemen normális szögben van, de hát itt meg nem). Szerintem első próbálkozásnak nem is olyan rossz ez, pláne hogy mindent kézzel varrtam rajta (igen, azt a sok kis érmét is, de még a mintás anyagot is). Hátul keresztpántos, ezt annyira nem lehet látni, de a versenyen biztos fog rólam kép készülni és akkor majd magamon is megmutatom az egész kosztümöt. Egyébként hihetetlenül kényelmes, tényleg jól tart, csak a láncok szörnyen hidegek, mikor felveszem :D Az övnek is neki fogok lassan állni, de most muszáj pihennem, mert megint lázas vagyok és a versenyig jó lenne meggyógyulnom :S