Egy kis apróság

Ha…
…évszak lennék - tél
...hónap lennék - december
...a hét egy napja lennék - hétfő
...a nap egy időpontja lennék - hajnal
...bolygó lennék - Hold
...tengeri állat lennék - delfin
...berendezési tárgy lennék - olvasó lámpa
...bűn lennék - irigység
...folyadék lennék - tea
...drágakő lennék - gyémánt
...fa lennék - szomorúfűz
...madár lennék - cinke
...virág lennék - jázmin
...időjárás lennék - eső
...mesefigura lennék - Belle a Szépség és a Szörnyetegből
...hangszer lennék - hárfa
...állat lennék - kutya
...szín lennék - lila
...érzelem lennék - szerelem
...zöldség lennék - gomba
...hang lennék - esőkopogás
...elem lennék - víz
...zene lennék - folk
...dal lennék - Celtic Woman - The Voice
...film lennék - Bűbáj
...könyv lennék - Fairy Oak
...étel lennék - leves
...fűszer lennék - fahéj
...hely lennék - erdő
...íz lennék - édes
...illat lennék - esőillat
...parfüm lennék - Christina Aguilera EDT
...hit lennék - "I do, I do, I believe in fairies"
...testrész lennék - ajkak
...arckifejezés lennék - mosoly
...tanóra lennék - környezet
...mese lennék - bármelyik Disney
...szám lennék - 3
...ruhadarab lennék - blúz
...ékszer lennék - fülbevaló
...kiegészítő lennék - táska
...szeretet megnyilvánulása lennék - ölelés
...rovar lennék - pillangó
...gyümölcs lennék - málna

Üdv újra a fedélzeten!

Bizony jó régen nem írtam, de mi tagadást esemény dúsak voltak a napjaim. Ezeknek a részletezésébe talán inkább nem mennék bele, mivel a zöme arról szól, hogy mit idegeskedtünk a hitel miatt, illetve hogy mi mindent vásároltunk az építkezéshez, szóval semmi érdekes, de azért rendesen elszívta az erőnket. Én most sajnos ezen a héten itthon leszek, mert sikerült megint elkapnom egy nyavalyás vírust, úgyhogy talán picivel aktívabb leszek, mint szoktam. Ma éreztem úgy, hogy tudok normális bejegyzést írni, ugyanis az elmúlt két napban állandóan lázas voltam, tegnap közel 39 fok volt, úgyhogy nem igazán voltam abban az állapotban, hogy meséljek, de mára már jobb egy fokkal.
Miről is mesélhetnék? A hitel végre meg van, úgyhogy az alsó szintet valószínűleg a télen be tudjuk fejezni, tavasszal pedig a mi felső részünk következik. Bele se merek gondolni, hogy mennyi munkával fog mindez járni, de nem baj, a szép otthonért mindent. Ezen kívül, mint ahogy meséltem is, megváltozott néhány apróság a külsőmben. Pár hete megváltam a fenékig érő hajamtól, mert úgy éreztem, hogy váltásra van szükségem, illetve múlt hét pénteken lett kész véglegesen a szemöldök tetoválásom is (kellett egy kis korrekció), szóval ezekről próbálok mutatni képet. Sajnos továbbra sem vagyok jó fotós, és betegen nem is nagyon sikerült jó képeket készítenem, de azért igyekeztem.

Itt talán látszik a szemöldököm, bár egészen közelit nem tudtam róla csinálni, pedig jól kivehetők a vékony szálak, amivel természetesebb hatást értek el, mintha végig satírozták volna. Egyébként szerintem nem is olyan vészesen nagy a változás az általam rajzolt verzió és e között, sokan észre sem vették a különbséget.

Itt pedig az új hajam látható, de szinte alig lehet látni sajnos, hogy rövidebb, pedig jócskán vágattam belőle. Most a legfelső lépcső az államig ér, a legalsó meg a hátam közepéig, és nagyon szeretem. Nem túl feltűnő itt sem a változás, mert ugyanúgy hosszú maradt, csak nem annyira, mint eddig.

Ezen kívül talán annyit említenék, hogy Málnácska éli vidám és boldog életét anyuméknál. Úgy hiszem jól tettük, hogy visszavittük őt oda, ahol felnőtt, mert édesanyám állítása szerint nagyon jól érzi magát, sokkal vidámabb és eszik rendesen is. Persze nagyon hiányzik nekünk, de az ő érdekeit kellett elsősorban szem előtt tartanunk, és neki így a jobb.
Az elkövetkező napokban próbálok egy picit aktivizálódni, mert nagyon elhanyagoltam a blogom, holott szeretnék mindenféléről írni. Remélem összejön, és az egészségi állapotom is megengedi azt, hogy kicsit felfrissítsem az oldalam.
Addig is mindenkinek szép napokat!

Összefoglaló

Végre most lett egy pici időm írni végre egy normális bejegyzést, úgyhogy élek is az alkalommal és igyekszem mindenről beszámolni, ami az utóbbi napokban történt velem.
A legfontosabb ugye, hogy elköltöztünk az új otthonunkba Viktorral. Nagyon gyorsan történt minden, mivel csütörtök este hívtak minket Zoliék, és pénteken-szombaton már költöztünk is, úgyhogy nagy volt a hajtás, rengeteget pakoltunk (ilyenkor derül ki, hogy mennyi kacat fér el egy aprócska szobában!), dobozoltunk, cipekedtünk. Most csak a legfontosabb, a mindennapi élethez szükséges dolgainkat hoztuk magunkkal, az egyéb mütyüröket majd később visszük.
Egyelőre Viktor nővéréék nappalijában vagyunk, oda rendezkedtünk be, ugyanis felajánlották, hogy addig is, míg nem készül el a saját lakórészünk, jöjjünk nyugodtan ide az ő nappalijukba, és akkor legalább már itt lehetünk, távol a feszült, negatív légkörtől, illetve a munka is gördülékenyebben fog haladni, ha nem kell folyton időre hazaérnünk. Szóval berendezkedtünk Éviék nappalijába, ami tökéletesen megfelel nekünk, sokkal nagyobb, mint az előző szobánk volt, kényelmesen elférünk, és igazából tényleg minden tökéletes. A konyha és a fürdő ugyan még nincs készen, de így sem okoz nehézséget a használatuk, számunkra egyáltalán nem jelent macerát. Inkább legyen meg a lelki békénk és a nyugalmunk, cserébe szívesen le tudunk mondani az eddigi "luxusról", azaz a teljesen felszerelt fürdőről és konyháról. Természetesen így is gyönyörűen lehet őket használni és egyáltalán nem okoznak nekünk gondot, szóval egyáltalán nem panaszkodhatunk. Összességében nagyon jó élmény volt a költözés, csak persze fárasztó, hiszen 2 nap alatt kellett lezavarnunk. Azóta sajnos történt egy kis változás is a létszámban, ugyanis eleinte hoztuk magunkkal Málnát is, ám sajnos ő annyira nem bírta elviselni az új környezetet és a nappali egyedülléteket, hogy végül vissza kellett őt vinni édesanyámékhoz. Iszonyatos felfordulást csinált minden egyes nap, állandóan bepiszkított, pedig már szobatiszta, szétrágott mindent, ami a közelébe került, beleértve az én számítógépem kábeleit is. Az volt az összes szerencsénk, hogy este kihúztam a kábeleimet, különben Málnácska minden bizonnyal szörnyet halt volna. Még belegondolni is rossz, mi történhetett volna, de ez még semmi. Annyira frusztrálta az egyedüllét, hogy míg mi távol voltunk fogta magát és kirágta magát a szobából. Konkrétan kifeszítette az ajtónkat, szétrágta a kilincset és addig ügyeskedett, amíg ki nem jutott a szobából a másik kutyushoz, Daisy-hez. Meg is ijedtünk, mert hát még mind a két kutyus kölyök, nem tudnak még szépen játszani, és mi lett volna, ha eldurvul a játék, s mi nem vagyunk ott, hogy rájuk szóljunk? Volt már olyan, hogy Málna odakapott Daisy-hez, nagyon kockázatos lett volna ezt többször eljátszani, így mérlegeltük a dolgokat és Málnát visszavittük anyumékhoz. Sajnos Málnácska nagyon el lett rontva, édesanyám elkényeztette, így sosem kellett megszoknia, hogy néha egyedül van, s most már képtelen megszokni azt, ha néha egyedül kell lennie. Mi viszont nem tudjuk bevállalni azt, hogy állandóan neveljük, mert dolgoznunk kell, minden nap 5re érünk haza, addigra meg Málna mindent szétrombolt volna. Most vettünk új ágyat is, amihez nagyon drága volt a matrac, meg is ütött volna a guta, ha azt tönkreteszi. Szóval Málnácskától meg kellett válnunk, ő már édesanyám kutyusa marad, de mivel mind a ketten, Viktor is és én is vágyunk egy saját kutyusra, ezért amint kész lesz a mi lakrészünk is, veszünk magunknak egy saját kutyust, akit már tényleg mi nevelünk. Persze ez még a jövő zenéje, s Málnát is ugyanúgy szeretjük, mint eddig, de sajnos nem tudjuk bevállalni, hogy a munka és az építkezés mellett még őt is próbáljuk átnevelni. Állítólag amúgy is jobban érzi magát anyuméknál, megnyugodott és már nem olyan kis soványka (eléggé lefogyott a költözés után), rendesen eszik, szóval mindenki így járt a legjobban.
Ezen kívül miről is mesélhetnék? Nagyon sok apró dolog történt velünk. Többek között ma ünnepeltük a névnapomat, sok szép dolgot kaptam, s ami azt illeti megajándékoztam magam egy könyvvel is, Csernus Imre Nő című kötetével, előzőleg pedig megvettem magamnak az új Fairy Oak kötetet, Shirley varázslatos napjai címmel, már alig várom, hogy olvashassam.
Ja, és még egy fontos információ. Mikor valószínűleg legközelebb fogok jelentkezni, már kissé más lesz a külsőm, ugyanis szerdán ismét fodrászhoz megyek és megszabadulok a mostani hosszú hajamtól. Legutóbb úgy vágattam, hogy tépett legyen, de a hossza hátul lehetőleg megmaradjon, ám ez így nem áll sehogy sem jól, olyan, mintha csapzott lennék, mert nem is rövid, de nem is hosszú, szóval most valami normális frizurát vágatok magamnak. Valószínűleg egy vállig érő tépett fazon lesz, mint amit régen viseltem a gimiben és nagyon szerettem. Lesz egy pici hosszú frufrum is, amit még éppen a fülem mögé tudok tűrni, úgyhogy kényelmesebb és formásabb lesz, mint most. A hajhagymáim sajnos nem bírják el a hajam súlyát, így ez volt az egyetlen megoldás, hogy ne nézzen ki úgy a hajam, mintha egy csomó ázott hínár ülne a fejemen. S ami még nagyobb változás lesz, Viktor is levágatja a haját. No persze nem túl rövidre, inkább amolyan félhosszúra, mert sajnos az ő haja sem  bírja el azt a súlyt, de minderről teszek majd fel képeket is. Így is adósotok vagyok az új kocsival és a szemöldöktetoválásommal is, szóval a legközelebbi bejegyzésben minden képet pótolni fogok, amikkel eddig elmaradtam :)
Most azt hiszem befejezem, mert mint mondtam korlátolva vagyunk, de jövő héten talán tudok majd jelentkezni képekkel és új infókkal is.
Addig is mindenkinek szép napokat!

Hírek

Kedves mindenki, jelentem megvagyunk, sikeresen megvolt a költözés, de a net valami irtó korlátolt, úgyhogy terjengős bejegyzésekre most még ne számítsatok tőlem. Viszont velünk minden rendben, szépen berendezkedtünk, jól vagyunk, csak kissé fáradtan. Szeretnénk majd normális netet, de az még idő lesz, szóval várnunk kell, addig meg csak így, egyszer-kétszer tudok jelentkezni.
Addig is mindenkinek szép napokat!

Költözés

Kedves barátaim, szeretteim, ismerőseim!

A holnapi nap nekiállunk az új otthonunkba való költözésnek, ami sajnos azzal jár, hogy bizonytalan ideig nem fogok internet közelbe kerülni, vagy legalább is nem olyan gyakran, mint szoktam. Igyekezni fogok azért lehetőségeim szerint válaszolgatni levelekre, vagy itteni kommentekre, illetve ha lesz időm, akkor beszámolok arról is, hogy miként haladunk, de nem ígérek semmit. Valószínűleg hetekig fog tartani, mire teljesen berendezkedünk, hiszen még bútorokat kell vásárolnunk és a mindennapi élethez szükséges eszközöket. Sajnos az új otthonunkban egyelőre mobil internet van, szóval ha lesz is időm netezni, nagyon korlátolva leszek, de természetesen aki szeretne, az telefonon is el tud érni. Azért igyekszünk majd Viktorral megoldani, hogy a munkahelyünkön megnézhessük az email-jeinket és néhány sort írhassunk. Hosszú folyamat lesz ez, de igyekszem hamar visszatérni, bár ez nem tőlem függ. Addig is drukkoljatok, hogy minden rendben menjen! Remélem hamarosan jelentkezem :)