Túl vagyok rajta

Hát megtörtént, kiolvastam az előző bejegyzésben említett könyvet. Nem volt könnyű. Őszintén szólva nehéz elhinni, hogy ilyen a valóságban megtörténhet, és talán tényleg picit sántít is a dolog, de ki tudja. Egy biztos, nagyon érdekes, habár hányingerkeltő olvasmány volt. Megismerhettem egy luxus prostituált szemléletét, hogy miért választotta ezt az életet és miként élte mindennapjait. Sokszor volt döbbenetes, gyomorforgató, szánalmas és dühítő, de összességében nagyon érdekes könyv volt. Nem tudom rá azt mondani, hogy tetszett. Nem tetszett, mert az egész téma taszít és a vacsorám liftezik tőle a gyomromban, de nagyon érdekes volt. Egy teljesen új szemszög, egy teljesen új felfogás. Nem tudtam egy kicsit sem azonosulni a főszereplővel (még jó hogy), és kicsit sem tudtam megérteni a döntéseit. Nekem nem tudta eladni azt a világot, amiben ő élt, hiába volt csillogó és hiába volt szépen becsomagolva. Lehet, hogy nem vagyok gazdag, nincsen méregdrága autóm, sem márkás ruháim, de nekem nem is ezek kellenek a boldogsághoz. Nekem csak Viktor kell, és ha ő meg van, mindenem meg van. Nem számít, hogy nem dúskálunk a pénzben, de szeretjük egymást. Ez volt az egyetlen dolog, ami miatt sajnáltam ezt a nőt; hogy sosem ismerte meg a szerelmet. Az igaz szerelmet, ami az őszinte, mély érzésekről szól, nem csak a testiségről. Persze ő nem is igényelte, neki a pénz volt a fontos. Ő ezt választotta, én pedig a szerelmet. Számomra nem kérdés, hogy melyikünk járt jobban.
Ajánlom olvasásra azoknak, akiket érdekel egy tényleg rendhagyó történet. Arra viszont számítsanak, hogy nem gyenge gyomrúaknak való. Kíváncsian várom a második kötetet, remélem hamar olvashatom.

A rettegett könyv

Mint azt rólam tudni lehet, imádom a könyveket. A jó könyveket még inkább. Számomra minden egyes könyv egy újabb kaland, újabb történet, amiben úszkálhatok és átadhatom magam a varázsának. Életemben nem fordult még elő velem, hogy én egy könyvnek félve vágjak neki egészen mostanáig. Szalai Vivien Hamis Gyönyör című, igaz történet alapján készült művét már régóta el akartam olvasni, de bevallom, rettegtem tőle. Amit meséltek róla ledöbbentettek, elborzasztottak, így kissé tartózkodtam tőle, mégis felkeltette a kíváncsiságomat. Hogy mitől olyan érdekes és félelmetes számomra ez a könyv? Attól, hogy egy luxus prostituált életét meséli el a maga meztelen valójában. Köztudott, hogy nekem nagyon szűk az erkölcsi toleranciám és nehezen tudok megbékélni a mai lenge viselkedési normákkal. Nem szoktam ugyan kikelni magamból és általában nem is nagyon hangoztatom a véleményemet, mert úgy vagyok vele, hogy annyit nem ér az egész, hogy tönkre vágják a jókedvemet, viszont azért véleményem nekem is van, még ha nem is adok neki mindig hangot. Borzasztóan rossz véleménnyel vagyok a mai szabados erkölcsű emberekről, akik azt hiszik, hogy saját testi örömeik érdekében bármit megtehetnek, nincsenek korlátok. Én egy abszolút régimódi, konzervatív lány vagyok, ha úgy tetszik inkább naivan romantikus, aki abban hisz, hogy csakis egyetlen ember van mindenki életében, akit közel engedhet magához mind lelkileg, mind testileg, s ez az illető lesz az, akivel leélhetjük egész hátralévő életünket. Tudom, tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a mostani világban ez egy nevetséges hozzáállás, vagy csak szimplán nehezen és ritkán valósul meg. Talán sokan így indítanak, csak máshogy jön össze nekik az élet. Viszont a nagy többség körberöhögne, ha  kijelenteném, hogy egy embernek csakis egyetlen társa lehet, csakis annak adhatja oda magát és csakis azzal élheti le az életét. Manapság ez már nem általános, sőt, talán már azokra néznek ferde szemmel, akik így gondolkodnak. Meg is értem, hogy a mai világszemlélettel én vagyok hülyének nézve, mások szemszögéből biztosan, de akárhogy is, nekem ez a véleményem, a meggyőződésem, a hitvallásom. Eszerint élek, eszerint cselekszem és igyekszem mindig a magam által jónak tartott erkölcsi nézeteket képviselni, még ha ez mások számára nevetséges is. Ennek tudatában azt hiszem nagyon bátor dolog volt tőlem, hogy belekezdtem ennek a könyvnek az olvasásába, hiszen ez pontosan arról a világról szól, amit olyannyira megvetek. Még csak pár oldalt olvastam el, de már most felfordult néhányszor a gyomrom és ökölbe szorult a kezem, hogy miként létezhetnek ilyen beteg, perverz emberek a világon, akik a saját kicsinyes testi vágyaik kiélése érdekében ennyi undorító dolgot művelnek? És mivel ez egy női prostituáltról szól, ezért a borzalmak nagy részét férfiak követik el. Komolyan mondom, hogy már így a könyv elején akkorákat néztem és hápogtam felháborodásomban, hogy egyes férfiak mit meg nem képesek tenni a saját gyönyörük érdekében. Persze a nő is megérdemli a sorsát, hiszen ő a luxusért vállalta ezeket a dolgokat, éppen ezért tőle is legalább annyira undorodom, mint a férfiaktól, de akkor is, az egész könyv maga az iszonyat. Egyelőre nem tudom miként fogok végig vergődni rajta, pláne hogy két részes, de megvallom érdekel is, hogy miként működik az a világ. Persze szörnyű olvasni azokat a beteg fantáziákat, amik a férfiak agyában megszületnek, s aztán a prostituált által meg is valósulnak, de mégis valahol elgondolkodtató. Neki ez természetes. Ő a sok pénzért bármit elvállal, nem számít, hogy mi lesz vele. Az érzelmeket fölöslegesnek tartja, a testét meg csak árucikknek. Már most bepillantást nyerhettem az életébe, és meg kell valljam, nem irigylem. Neki biztosan jó, hiszen ő nem vágyik szerető férfira, családra, gyerekekre. Neki luxus kocsi kell, márkás ruhák, divatos kiegészítők, és ha ezért nyakatekert, beteges perverziókat kell valóra váltania, hát megteszi. Őszintén szólva azt hiszem ez egy nagyon ledöbbentő és kiábrándító olvasmány lesz. Ledöbbentő, hogy micsoda ferde dolgokat képesek egyes férfiak kigondolni, s arra szexuálisan felizgulni, illetve kiábrándító is, hogy egyes nők ilyen mélyre képesek süllyedni pusztán a pénzért. Ez a mai világ. Elszomorító. Persze nem is muszáj a felsőbb tízezer rétegeiben kutakodnunk, hiszen manapság egy teljesen hétköznapi fiatal embernek is olyan felfogása van a kapcsolatokról és a szexualitásról, úgyhogy majdhogynem ugyanott vagyunk, mint a luxus prostival. Minél nagyobb, minél több, minél változatosabb kéj a testnek, amiben nincsenek korlátok, sem erkölcsök, csak a vágyaink, amiket ki akarunk élni. A hús gyönyöre mindennél előrébb való lett ebben a korban. Persze nem mondom, akinek ez kell, lelke rajta, mindenki úgy éli az életét, ahogy neki tetszik. A magam részéről megmaradok a boldog kis életemnél Viktor mellett, közben pedig megpróbálom kiolvasni ezt az iszonyatot. Drukkoljatok nekem, kell hozzá egy kis lelki erő.

Ez se semmi :D

Elég tömény információ-halmaz, sok karakter sok különböző hanggal, amik közül nem mindet ismertem, de érdemes végignézni, mert egynémelyiken akkorát lehet röhögni, hogy csak na :D A srác amúgy szerintem nagyon ügyes!

Ettől mindig jókedvem lesz :D

Ezt a videót merő véletlenségből találtam, és mikor belehallgattam először össze-vissza szörnyülködtem, mondom ki ez a szerencsétlen, aki ennyire pocsékul énekel és még színpadra is áll vele? Aztán rájöttem, hogy ez egy paródia, amiben a legidegesítőbb hangú énekeseket utánozza a pasas. A kedveceim: Jon Bon Jovi, Aerosmith, AC/DC, Metallica, Guns N' Roses - tökéletesen eltalálta őket :D

Itt van az ősz, itt van újra...

... s vele együtt a drága jó öreg vírusok is. Most is sikerült összeszednem az éppen aktuális nyavalyát, bár szerencsére nem olyan vészes a dolog, de holnap azért itthon maradok egy napot pihenni, hogy a hét többi napján be tudjak menni dolgozni. Egyébként igyekszem nem elhagyni magam, mert annak ugye semmi értelme nincs. Tény, hogy a torkom fáj, folyik az orrom, szédelgek és a gyomrom önálló életet él, de ez azért még nem a világ vége, és egy napnyi intenzív kúrálással biztos jobban leszek. Ettől eltekintve nagyon örülök az ősznek, mert lassan itt a hűvös idő, habár reggelente már most is kellemesen hideg van, és mint tudjuk én nagyon szeretem a hideget. Már kezdek amúgy megbarátkozni a gondolattal, hogy ezzel a rajongásommal szinte egyedül vagyok, de nem tudok mit csinálni, én a hidegben érzem jól magam. Az ősz már most csodaszép, mindenütt színes levelek kavarognak, a fénynek aranyló árnyalata van, de a levegő még sűrűn átmelegszik. Szerintem ez az idő még a legtöbbeknek kellemes, mert a reggeli hűvös órákat leszámítva napközben jó idő van, még nem kell nagyon beöltözni, viszont előkerülhetnek a szép őszi ruhadarabok, mint nálam a sálak, a bokacsizmák és a kis kabátok, blézerek, Viktornál meg a jó öreg acélbetétes bakancs, hosszú fekete farmer és a bőrdzseki, amiben valami hihetetlenül szívdöglesztő tud lenni. Ennél már csak az lesz jobb, mikor télen garbós nyakú pulóvert fog viselni, mert az a kedvenc ruhadarabom nála. Persze a tél még odébb van, de nekem kínkeserves a várakozás, mert legszívesebben már most zimankót, havat és csillagokkal teleszórt, mélykék eget, meg esti fényeket szeretnék (meg persze KARÁCSONYT! ^^), most viszont a szép, rozsdaszínű ősznek örülök :)